Holland és osztrák cégeken állna bosszút Schengen miatt Bukarest

Politikusok bojkottálják a két országból származó termékeket, egy kormánypárti parlamenti képviselő a két ország – legnagyobb külföldi befektetőnek számító – kereskedelmi társaságait büntető törvényekkel fenyegetőzik.

Nagy felháborodás övezi Romániában, hogy Hollandián kívül immár Ausztria is ellenzi az ország több mint egy évtizede halogatott schengeni csatlakozását. A hágai parlament októberben állásfoglalást fogadott el, amely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia, hogy Románia és Bulgária felvételt nyerjen a belső határőrizet nélküli övezetbe. Mark Rutte holland miniszterelnök közölte, elvileg semmi akadálya a két ország schengeni csatlakozásának, amely azonban akkor fog megtörténni, „amikor készen állnak rá”.

Míg Hollandia ellenkezése régóta köztudott, a napokban Ausztria is belengette a vétóját. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Bécs nem támogatja Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozását a Schengeni egyezményhez. A tárcavezető szerint „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt.

Pedig a bukaresti kormány illetékesei, valamint Románia európai parlamenti képviselői az elmúlt hetek során erőteljes lobbitevékenységbe fogtak Brüsszelben, valamint az ország schengeni felvételét ellenző tagállamok kormányainál a csatlakozás támogatása érdekében. E téren fontos részsikernek számít, hogy az Európai Bizottság a múlt héten közölte: számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy 

Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, szabad uniós mozgást biztosító övezetnek.

Bojkott

A hollandok és az osztrákok merev álláspontja hideg zuhanyként érte a romániai politikusokat, akik közül többen bojkottra szólítanak. 

Adrian Nastase volt szociáldemokrata miniszterelnök, egykori külügyminiszter például közölte, nem vásárol többé holland termékeket, be se teszi a lábát holland tulajdonú üzletbe, és holland pénzintézeten keresztül sem bonyolít tranzakciót – itt egyértelműen az ING Bankra utalt. 

A holland termékek bojkottjára szólított Sorbán Levente, a román–magyar határ mentén fekvő, Bihar megyei Alsólugas község polgármestere, aki így bírná rá Hollandiát arra, hogy támogassa Románia schengeni csatlakozását.

„Hollandia szisztematikusan megtagadja csatlakozásunkat a schengeni övezethez, anélkül, hogy erre egyértelmű okot adna. Azt javaslom, hogy kezdeményezzünk közösen bojkottakciót minden romániai tevékenységet folytató holland cég ellen. Ne fogyasszuk termékeiket!” – írta közösségi oldalán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elöljárója, konkrétan megnevezve a Heineken, a Philips, az ING, a Mega Image és az AkzoNobel társaság termékeit.

Noha a számos fórumon megfogalmazott elégedetlenség hatására Nicolae Ciuca román miniszterelnök arra kérte hazája politikusait, ne támadják Hollandiát ebben az időszakban, mert kontraproduktív lehet,

éppen az általa vezetett nemzeti liberális párt (PNL) egyik magas rangú politikusa járatta csúcsra a tiltakozási akciót. Pavel Popescu parlamenti képviselő egyenesen az osztrák és a holland cégeket büntető törvényeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két ország megvétózza Románia schengeni integrációját.

„Ha – Isten őrizz – Románia az év végéig nem csatlakozik a schengeni övezethez, egyszerű törvényhozóként mandátumom hátralevő két évét olyan törvényeknek és politikai tevékenységnek szentelem, amelyek közvetlenül érintik majd a Romániában jelen levő osztrák (alapvetően orosz) és holland cégeket és érdekeket” – fenyegetőzött Popescu. A román honatya azt is megengedte magának, hogy 

olyan államoknak nevezze Ausztriát és Hollandiát, amelyek „elvonási tüneteket produkálnának az orosz gáz és a kolumbiai kokain túladagolása nélkül”.

Fél százalékpontnyi GDP esik ki

Bukarest csalódottsága érthető, hiszen a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás tetemes gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. Adrian Caciu román pénzügyminiszter nemrég úgy becsülte, hogy az integráció 0,5 százalékponttal dobná meg hazája GDP-bővülését. 

A román fuvarozók arra panaszkodnak, hogy a határátkelőknél való várakozás 800–1000 euró közötti veszteséget okoz számukra kamiononként naponta.

Másrészt a holland és az osztrák cégekkel szembeni bojkott, valamint az esetleges büntetőintézkedések visszaütnének, hiszen a két ország a legnagyobb befektetők közé tartozik Romániában.

Klaus Iohannis román államfő Mark Rutte holland miniszterelnök októberi romániai látogatása során hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők toplistáját éppen Hollandia vezeti több mint 9 milliárd euróval, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok pedig tavaly közel 6,5 milliárd euróra bővültek.

A bukaresti jegybank (BNR) legfrissebb jelentése szerint 2020-ban a legtöbb, 19,9 milliárd euró külföldi működő tőke Hollandiából származott, és a romániai külföldi működő tőke állományának 22 százalékát teszi ki. A második helyen Németország áll 11 milliárd euróval (12,7 százalékos FDI-állománnyal), míg a harmadik helyen Ausztria szerepel 10,8 milliárd euróval (12 százalék). A romániai cégbíróság szeptemberi adatai szerint a legnagyobb értékű összalaptőkéjük a holland cégeknek volt az országban, az 5833 kereskedelmi vállalat 12,574 milliárd dollár alaptőkével rendelkezett. 

Az egyik legnagyobb osztrák érdekeltségű romániai vállalat az OMV, amelynek vezetőitől Klaus Iohannis éppen a hét elején kérte a fekete-tengeri földgáz kitermelésének mielőbbi elkezdését a Neptun Deep gázmezőből. 

A bukaresti államelnöki hivatal tájékoztatása szerint az OMV vállalta, hogy a jövő év közepéig meghozza a kitermelés sorsáról szóló döntést.

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint négy nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja. 

(vg.hu)