Az ukrán élelmiszerhiány után most a dömping kelt aggodalmat az EU-ban

Ismét az Ukrajnában előállított élelmiszer okoz feszültséget az Európai Unió piacain. Ám míg az orosz–ukrán konfliktus első hónapjaiban az uniós tisztségviselők globális élelmiszerhiánytól tartottak, addig most a harcok sújtotta országban előállított mezőgazdasági termékek korlátlan behozatala nyugtalanít egyes tagállamokat.

Az ukrán élelmiszerdömping elkerülése érdekében Janusz Wojciechowski, az Európai Unió lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa a Kijevvel korábban megkötött szabadkereskedelmi megállapodás felülvizsgálatára tenne javaslatot – számolt be a Politico. Az uniós biztos a lengyel parlamentben arról beszélt, a belső piacok és az uniós gazdák védelme érdekében importkorlátozást kellene bevezetni bizonyos Ukrajnában előállított élelmiszerekre és alapanyagokra.

Ukrán élelmiszer: sok, vagy kevés?

Brüsszel júniusban állapodott meg Kijevvel arról, hogy az EU egy évre felfüggeszti az ukrán árukra kivetett importvámokat, emellett úgynevezett szolidaritási útvonalak kialakításával segíti a mezőgazdasági termékek kijuttatását a harcok sújtotta országból.

Az átmeneti vámmentességgel és a szárazföldi szállítási útvonalak fejlesztésével az Európai Bizottság célja az volt, hogy Ukrajna minél nagyobb mennyiségű élelmiszert és alapanyagot tudjon „kimenekíteni” a bejáratott tengeri útvonalak orosz blokkolása miatt.

Később Moszkva és Kijev több ország, valamint az ENSZ közbenjárásával megállapodott az élelmiszerek és az alapanyagok szempontjából legfontosabb tengeri szállítási útvonalak nyitva tartásáról.

Ez a megállapodás ugyanakkor meglehetősen törékeny, mivel Oroszország bármikor kész ismét blokkolni az ukrán kikötőkből induló hajókat. Ezért kiemelt fejlesztési cél maradt az alternatív szárazföldi szállítási útvonalak kapacitásának növelése, ami érintené a magyar-ukrán közúti és vasúti kapcsolatokat is.

Eddig exportélénkítésre kapott pénz Kijev

Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos importkorlátozásra vonatkozó javaslata azért is meglepő, mert szöges ellentétben áll Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének novemberi bejelentésével, amelyben újabb egymilliárd eurós támogatást ígért az ukrán gabonaexport növelésére.

A kereskedelmi lazítás meg is tette a hatását, mivel idén augusztusban 2021 augusztusához képest többszörösére nőtt az EU-ba érkező

• legfontosabb gabonafélék,
• a növényi olajok és az állati zsiradékok,
• a tojás,
• a baromfihús
• és a cukor mennyisége.

A lengyel gazdák mellett a román és a bolgár termelők versenyképességét is rontja az egyre nagyobb mennyiségben érkező ukrán áru.

Valóra válhat az uniós gazdák rémálma

A háború előtt is jelentős mennyiségben érkeztek az uniós piacokra bizonyos mezőgazdasági termékek. Ezek közül a baromfihús és a tojás okozott korábban is piaci zavarokat.

Az uniós termelők versenyképességét érdemben rontja az olcsó ukrán áru. Ennek oka, hogy az uniós élelmiszer-biztonsági és állatjóléti szabályozás világviszonylatban is a legszigorúbb. A szigorú EU-s előírások betartása jelentős többletköltséggel jár. Ezzel szemben az ukrán termelőkre nem vonatkoznak ezek a biztonsági előírások, és az uniós szabályok betartása a behozatalnak sem feltétele.

Így egy ukrán gazdálkodó, vagy agrárvállalat lényegesen olcsóbban tud előállítani nagyobb mennyiségű élelmiszert, mint az uniós versenytársa. Ezek a bizonytalan gyártási körülmények után az EU-s kereskedelmi forgalomban megjelenő élelmiszerek jóval olcsóbbak, és a minőségük is elmarad a tagországokban előállított termékekétől.

A szabadkereskedelmi megállapodást egy év után vizsgálja felül az Európai Bizottság, ugyanakkor az eddigi nyilatkozatok alapján arra lehet számítani, 2024-ben is vámmentesen érkezhetnek az Európai Unióba az ukrán élelmiszerek és mezőgazdasági termékek.

(napi.hu)