Amerika és Kanada nagyszabású gazdasági együttműködésbe kezd

Az amerikai elnök és a kanadai kormányfő arról is tárgyalt, hogy csökkentik a függőségüket más országoktól a kulcsfontosságú ásványok és a félvezetők terén. A kormányfők Kína előretörése miatt tartják különösen fontosnak az együttműködést.
Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő pénteken Ottawában megegyeztek, hogy közösen szállnak szembe a tekintélyelvű rendszerekkel.

Joe Biden kanadai látogatása során arról is tárgyalt, csökkentik a függőségüket más országoktól a kulcsfontosságú ásványok és a félvezetők terén.

Kanadában bőségesen megtalálhatók az akkumulátorokhoz és elektromos autókhoz szükséges ásványok, de jelenleg Kína uralja a világpiacot.

„Úgy vélem, hihetetlen lehetőségünk van együttműködni, így Kanada és az Egyesült Államok mindennek a forrása lehet és mindennel elláthatja magát itt Észak-Amerikában, amire szükségünk van a megbízható és rugalmas szállítási láncokhoz” – jelentette ki Joe Biden az ottawai parlamentben mondott beszédében.

„A közös jólétünk szorosan kapcsolódik a közös biztonságunkhoz“ – tette hozzá az amerikai elnök. Joe Biden szerint a két országnak mint NATO-tagállamnak a NATO területének minden centiméterét meg kell védenie.

Justin Trudeau kijelentette, hogy a két ország együttesen áll ki Ukrajna mellett.

„Az életmódunk miatt ugyanakkor számos veszélynek vagyunk kitéve” – mondta a kanadai miniszterelnök, aki beszédében háromszor is leszögezte, hogy a biztonságpolitika klíma- és gazdaságpolitika is egyben.

Kína élesíti a versenyt
Joe Biden nem egészen egy héttel Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása után utazott Kanadába.

„Az egyre rámenősebb Kína miatt élesedő verseny láttán nem kétséges, miért fontos, hogy egymáshoz forduljunk egy észak-amerikai piac kiépítésében, ami mindent magában foglal a félvezetőktől a napelemekig” – mondta Justin Trudeau.

Joe Biden bejelentette, 50 millió dollárt, 18 milliárd forintnyi összeget fordítanak arra, hogy több amerikai és kanadai vállalatot vonjanak be félvezetők kiszerelésébe. Kanada 250 millió kanadai dollárt, vagyis majdnem 66 milliárd forintnyi összeget szán a közeljövőben félvezetőprogramokra.

Arról is megállapodtak, hogy a két ország energetikai szakértőkből álló bizottságot hoz létre, amely a tiszta energiaforrásokra összpontosít, és ígéretet tettek, hogy közösen dolgoznak a modern technológiákhoz szükséges kulcsfontosságú ásványok Észak-amerikai ellátási láncának létrehozásában.

A két vezető a találkozót megelőzően már megállapodott az illegális bevándorlás megállításáról a közös amerikai–kanadai határon. Kanada a megállapodás részeként vállalta, hogy befogad 1500, az amerikai kontinensről érkezett bevándorlót.

A tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón Joe Biden kijelentette, hogy a nyugati országok ezzel kapcsolatos aggodalma ellenére Kína eddig még nem szállított fegyvert Oroszországnak.

„Ez nem azt jelenti, hogy nem teszik meg, de eddig még nem tették meg” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy nem veszi könnyedén sem Kínát, sem Oroszországot. Joe Biden úgy vélte, a két ország közeledéséről szóló információk feltehetően túlzók voltak.

Az amerikai elnök – egy nappal azután, hogy amerikai légicsapásokat rendelt el Szíriában, amelyben Irán-barát fegyveresek haltak meg – kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de kész erővel megvédelmezni az embereit. A légicsapás megtorlás volt egy haszakai dróntámadásra, amelyben egy amerikai meghalt, öten pedig megsebesültek.

A bankszektorral kapcsolatban Biden leszögezte, hogy a bankok elég jó állapotban vannak, és nem látja úgy, hogy robbanás veszélyeztetné a pénzügyi ágazatot.

Forrás