Az EU-t aggasztja Ukrajna várostervezésről szóló törvénye

Az Európai Parlament június 15-i állásfoglalásában óva intette Ukrajnát a várostervezés reformjáról szóló törvényjavaslat aláírásától. Mi ez a botrányos törvényjavaslat, és miért ellenzi az EU annak aláírását?

A Parlament még decemberben megszavazta az 5655. számú törvénytervezetet, amely forradalmi változásokat vezet be Ukrajna építőiparában.

A legfőbb változás az összes folyamat digitalizálása. A terv szerint Gyija alkalmazáson keresztül lehet majd elkezdeni az építkezést. Oda töltik fel az adatokat a telekről és az építkezés megkezdéséhez szükséges egyéb feltételekről. Ha minden rendben van, a rendszer ellenőrzi a kivitelező dokumentumainak jogszerűségét, és lehetővé válik az engedély automatikus megszerzése, a köztisztviselőkkel való érintkezés nélkül, számolt be Olekszij Csernisov az egykori kistérségek- és területek fejlesztéséért felelős miniszter.

Az építési engedélyek megszerzése volt a rendszer legkorruptabb láncszeme. Egy másik újítás az építési minőség-ellenőrzésre vonatkozik. A törvényjavaslat szerint a kistérségek- és területek fejlesztéséért felelős minisztérium engedélyével rendelkező magáncégek irányíthatják majd az építkezést. Kötelező számukra a 3-5 millió eurós biztosítási szerződés, a munkavégzés minden egyes hibájáért esetenként akár félmillió dolláros bírságot is kiszabhatnak.

A törvényjavaslat készítői meg vannak győződve arról, hogy a fent említett törvénnyel bevezetésre kerülő átláthatóbb rendszer lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a számukra elérhető adatbázisok segítségével gyorsabban ellenőrizzék az építkezés jogszerűségét.

Az önkormányzat ugyanakkor jegyzőkönyvével sem tudja leállítani az építkezést, ilyen esetben bírósághoz kell fordulni. A törvényjavaslat rendelkezik a dokumentumot jogellenesen aláíró tisztviselők közigazgatási és büntetőjogi felelősségéről is rendelkezik. Ezért az építkezési folyamat minden résztvevőjének felelőssége meredeken megnő.

Újítás a kulturális örökség védelméért felelős hatóságok általi jóváhagyás folyamatának módosítása. A törvénytervezet szerint a kulturális örökségvédelmi hatóságoknak 14 napjuk van a kivitelező által benyújtott dokumentumok tanulmányozására és kifogások benyújtására. A határidő 10 nappal meghosszabbítható, és ha nem érkezett válasz, akkor a projekt értelemszerűen jóváhagyottnak minősül.

Ezen változástatást örömmel fogadják azok a kivitelezők, akik évek óta nem tudják megszerezni a kulturális örökségvédelmi hatóságoktól a szükséges engedélyeket. Az építészek azonban ellenzik, akik úgy vélik, hogy a városok elveszíthetik a kulturális örökségvédelem objektumait.

A törvényjavaslatot rengeteg kritika érte mind az építészek, mind a helyi önkormányzatok, ingatlanszakértők, sőt a társadalmi szervezetek képviselői részéről is.

A polgármesterek kifogásolják, hogy a városvezetés csak a magasságot, az utcától való távolságot és az épületsűrűséget tudja majd korlátozni. És hogy mi épül a helyszínen – lakóépület, iskola vagy bevásárlóközpont, és hogy milyen lesz a városkép – a tisztviselők nem befolyásolhatják.

Mások megkérdőjelezik annak hatékonyságát, ha az ellenőrzési funkciókat magáncégekre bízzák. Hiszen azt maga a kivitelező is létrehozhatja.

A törvénytervezet másik hiányossága, hogy nem írja elő a projekt társadalmi megvitatását. És mindazoknak, akik elégedetlenek, azt ajánlják, hogy forduljanak bírósághoz.

A Novoje Vremja kiadvány közölte, a törvénytervezet értelmében az építkezés megrendelőit semmilyen felelősség nem terheli, Dmitro Iszajenko, egykori, a kistérségek- és területek fejlesztéséért felelős miniszter, az OPZZS parlamenti képviselője pedig lobbizhatja a dokumentumot. Az építészek ellenzik, hogy az általuk kidolgozott dokumentációhoz az építkezés megrendelője minden jogot megkap, illetve módosíthatja azt, és ezért nem vállal felelősséget.

Az is probléma, hogy az ukrán városok többsége nem rendelkezik naprakész várostervezési dokumentációval. A területfejlesztési tervek teljesen elavultak, a településrendezési dokumentáció kidolgozása és jóváhagyása több évig tart.

Korrupciós kockázatnak számít az is, hogy a teljes folyamatot egy új szerv – a Várostervezési Kamara irányítja, és  kistérségek és területek fejlesztéséért felelős  minisztérium alárendeltségében lesz. Ez a testület fogja kiadni az engedélyeket építészeknek, az ellenőrzésért felelős magáncégeknek, mérnököknek, és még pénzbírságot is kiszabhat.

Az elnök honlapján petíciót hoztak létre, hogy vétózza meg az 5655. számú törvénytervezetet. Alig egy nap alatt a petícióra mintegy 30 000 szavazat érkezett.

Okszana CSOPAK