Mégsem vezeti be a banki különadót Olaszország

Az olasz kormány költségvetési problémái, valamint a családosok adóterheinek csökkentése egyaránt indokolhatták annak a rendkívüli bankadónak a bejelentését, amelyet már egy nappal a bejelentése után fel kellett hígítani.

A miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini által bejelentett 40 százalékos banki különadó ugyanis a nemzetközi befektetők és az olasz pénzpiacok haragját váltották ki, amire az olasz tőzsde is mélyrepüléssel reagált. A másnap estére végül a banki mérlegfőösszeg legfeljebb 0,1 százalékában megállapított különadó egyébiránt a Meloni-kormányon belül is ellentéteket szülhetett, azonban a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az adósságkezelés drágulása miatt a kormánynak extra bevételekre lehet szüksége a jövő évi költségvetés megállapításakor.
A nemzetközi pénzpiacok heves ellenállásába ütközött az olasz kormány hétfő esti bejelentése, miszerint 40 százalékos rendkívüli adót vetetettek volna ki az olaszországi bankokra, miután azok extraprofitra tettek szert a megdrágult kamatkörnyezetben – olvasható a brüsszeli Politico hasábjain. A jelek szerint azonban a befektetők fenyegetőzése és a bankok haragja már másnap visszakozásra kényszerítette a Meloni-kabinetet, ami a Politico által megszólaltatott elemzők szerint akár a kormány meggyengüléséhez is vezethet.

Ahogyan arra a cikk emlékeztet, az olasz banki részvényindex 7,3 százalékot esett kedd délutánra. A két legnagyobb olaszországi pénzintézet esetében az Intesa Sanpaolo részvényei 8,6 százalékot, az UniCredité pedig 5,8 százalékot zuhantak.

Az olasz kormány végül felvizezte az eredeti bejelentést, amelyhez hozzáfűzött egy pontosítást, miszerint az adóteher nem haladhatja meg a bankok mérlegfőösszegének 0,1 százalékát.

Rekordnyereség a bankszektorban
Ahogy arra a lap emlékeztet, az ukrajnai háború kitörése óta elszálló inflációs környezetben az Európai Központi Bank (EKB) többször is megemelte az alapkamatot. Ennek következtében a kereskedelmi bankok is megemelték a hitelek kamatait, miközben a megtakarítások várható hozama nem növekedett. A Politico úgy véli, hogy a bankszektor egy olyan évtized után lett ismét kiugróan nyereséges, amikor az EKB zéró kamatpolitikája és a szigorúbb tőkekövetelmények visszafogták őket.

A lap azt is megjegyezte, hogy Olaszország két legnagyobb bankja, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo a valaha volt legjobb első félévi profitját produkálta idén, és még jobb időket ígértek részvényeseiknek.
Az olasz miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini hétfői bejelentése egyértelműen az EKB kamatemelését, valamint az annak következtében a családok és a vállalkozások számára megdráguló hiteleket nevesítette. Salvini hétfőn még arról beszélt, hogy elsősorban azokat a jelzáloghiteleseket akarják megsegíteni az adóbevétel révén, akik még teljesen más feltételek mellett vették fel a hitelt. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Politicónak nyilatkozó üzleti bennfentesek azt állították, hogy júliusban még a pénzügyminiszter, Giancarlo Giorgetti biztosította őket arról, hogy állami beavatkozás nélkül, a saját feltételeik szerint rendezhetik a jelzáloghitel-tulajdonosok helyzetét. A nevük elhallgatása mellett nyilatkozó banki tisztségviselők úgy vélik, hogy a kormány a saját költségvetését akarja befoltozni a bankokra kirótt különadóval.

Forrás