A nyugati határon bővíti átrakodó kapacitásait Ukrajna

Ukrajna erőteljesen bővíti nyugati határán az átrakodó kapacitásait. Jelenleg 16 terminál működik Ukrajnában, amelyek napi 1186 vagon gabona átrakodását teszik lehetővé. Az elmúlt két évben mintegy harminc cég kapott engedélyt vasúti infrastruktúra létrehozására a határ közelében terminálok építéséhez.

A gazdatüntetések okai között előkelő helyen van az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beáramlása az egységes belső piacra. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy az EU kiterjeszti az általános hozzáférést Ukrajnának az EU egységes piacához. Annyi történt mindössze, hogy nemzeti korlátozásokat is engedélyez bizonyos mezőgazdasági termékekre, például a gabonára és a búzára. A másik oldalon pedig Ukrajna a nyugati határán erősen dolgozik az átrakodó kapacitások bővítésén. A jövő tehát nem kétséges, az alkalmazkodási kényszer tényleges.

Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdete és Ukrajna tengeri kikötőinek blokkolása óta a szárazföldi logisztikai csomópontok segítettek alternatív exportútvonalak kialakításában és jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék szállításában. 2022 márciusától 2023 decemberéig 36 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak vasúton. Ehhez a vállalkozóknak az ország nyugati régióiban növelniük kellett az átrakó területek számát.

Az elmúlt két évben mintegy harminc cég kapott engedélyt vasúti infrastruktúra létrehozására a határ közelében átrakóterületek építéséhez. Hét pontot már üzembe helyeztek, és további 12 pont készül.

Az EU-ba vezető vasútvonalak szinte mindegyikén két-három, helyenként négy terminál is található, amelyek 70 százaléka 2022 februárja után épült.

Az Ukrzaliznicja szerint jelenleg 16 terminál működik Ukrajnában, amelyek napi 1186 vagon gabona átrakodását teszik lehetővé. Az ukrán határ közelében Lengyelországban 13, Romániában 9, Magyarországon 11, Szlovákiában 7 logisztikai csomópont, valamint összesen 56 terminál van, ahol gabonarakományokat kezelnek.

Jelentős beruházások zajlanak a határ menti infrastruktúrában annak érdekében, hogy a maximális kapacitást elérjék. A határ közelében épülnek egyszerű, 100–150 ezer dollárba kerülő, tárolókonténerek nélküli átrakócsomópontok, amelyek havonta 15–25 ezer tonna terméket kezelnek, valamint nagy terminálok, amelyek óránként több mint 500 tonna gabonát tudnak majd deponálni.

Nem minden cég érdekelt azonban a határ menti infrastruktúrába való befektetésben, mivel hosszú távon nem tudják megjósolni annak hatékonyságát.

A vállalkozás műszaki adottságain túlmenően figyelembe kell venni azt a gabonamennyiséget, amelyet a tengeri kikötők teljes körű üzembe helyezésekor kell majd kezelni. A kocsik leállásának elkerülése érdekében érdemes figyelembe venni a határ túloldalán lévő infrastruktúra kapacitását is.

Sok cég felhagyott a határterminálok építésével, mert a szárazföldi logisztikát kevésbé jövedelmezőnek tartják, mint a tengeri logisztikát. A gördülőállomány számának növekedése csökkenti a kikötőkbe történő szállítás költségeit, így a nyugati régiókból (ahol 35–40 százalék vagy 25–30 millió tonna gabonát termesztenek) kifizetődő lesz az EU-ba történő áruszállítás.

Ma a legkönnyebb vasúton szállítani a gabonát Románián és Szlovákián keresztül, a legnehezebb Lengyelországon keresztül.

Ahogy Ukrajna integrálódik az EU piacaiba, a többi ország gazdálkodóinak ellenállása növekedni fog, és erre fel kell készülniük. A sztrájkok és az export akadályozása még egy ideig folytatódik. 2023-ban tízmillió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak vasúton, 3,2 millió tonnát gépkocsival, 47 millió tonnát a tengeri kikötőkön keresztül. 2024 januárjában 685 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállítottak ki vasúton, 140 ezer tonnát gépkocsin, öt tengeri kikötőből pedig ötmillió tonnát. A kukoricát, a búzát, a repcét és a zöldséglisztet többnyire a nyugati határokon keresztül szállították át – írta az Agrokép.

(hirado.hu)