Kiszámolták a kutatók: Oroszország nem nyeri meg a háborút

Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, megóvta az orosz gazdaságot a visszaeséstől, a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági fejlemények mást mutatnak.

Két évvel a teljeskörű háborús agresszió elindítása után Oroszország továbbra is támadja Ukrajna termelő iparát és infrastruktúráját, Ukrajna pedig – hatalmas katonai és gazdasági veszteségek mellett – továbbra is bizonyítja ellenállóképességét.

• 2022 végére Ukrajna GDP-je mintegy 30%-kal csökkent, az infláció pedig 10%-ról 26,6%-ra ugrott.
• Több mint tízmillió ukránnak kellett elhagynia lakhelyét,
• a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 24,5%-ot

Az Ukrán Nemzeti Bank pedig a dollárral szembeni 29 hrivnyáról 36,57 hrivnyára értékelte le a nemzeti valutát.

E sötét kiindulópont óta azonban az ukrán gazdaság az ellenállóképesség és a fellendülés jeleit mutatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023 decemberében megállapította, hogy a számtalan kihívás ellenére Ukrajna makrogazdasági mutatói „a vártnál erősebbek”. Az IMF a 2023-as ukrán GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2%-ról 4,5%-ra javította, továbbá az infláció tekintetében arra számít, hogy a drágulás üteme 5,5%-ra csökken. Az infláció lassulásával az Ukrán Nemzeti Bank a rögzített árfolyamot „irányított rugalmas” árfolyamra cserélte. A kamatok 15% körüli szintre csökkentek a 2023 eleji 25%-os szintről.

Mindeközben Oroszország gazdaságában a nehézségek jeleit mutatkoznak. Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Oroszország gazdasága 5%-kal kisebb annál, mint amekkora lenne akkor, ha Vlagyimir Putyin elnök nem támadta volna meg Ukrajnát. Ugyanez a jelentés megjegyzi, hogy a szankciók valóban korlátozták az orosz gazdaság növekedését, ami magas kamatokat (2023 decemberében 16%-os rátát) és a rubel gyengülését okozta. A rubel dollárral szembeni árfolyama 2023 eleje és tavaly október között a 69-es szintről a 100-as szintre gyengült.

Az utóbbi időben a rubel dollárral szembeni árfolyama a 88-93-as sávba esett vissza, ami az orosz jegybanknak a valuta erősítését célzó – a tőkemozgások korlátozásának bevezetésével elért – erőfeszítéseinek köszönhető. 43 iparágban az orosz exportőröknek a jelenlegi szabályok szerint a kapott külföldi deviza 90%-át rubelre kell átváltaniuk. Az ilyen drasztikus – sietve bevetett – intézkedések arra utalnak, hogy a bizonytalanság továbbra is árnyékot vet az orosz pénzügyi rendszerre, ami az árfolyam további destabilizációjával fenyeget.

Ukrajna és Oroszország gazdasági kihívásainak közvetlen okai nagyban különböznek, bár végső soron Putyinnak a háború elindítására vonatkozó személyes döntéséből erednek.

Ukrajna számára a döntő tényezőt az jelenti, hogy a harcok szinte kizárólag a saját területén zajlanak, Oroszország közvetlenül a termelő létesítményeket, a közlekedési útvonalakat, az oktatási intézményeket és a polgári infrastruktúrát támadja. Az ukrán energetikai infrastruktúrában az orosz légicsapások által 2022 telén okozott károk messze túlmutatnak a megsemmisített eszközökön. A 8,8 milliárd dolláros közvetlen veszteség mellett a kisvállalkozások is károkat szenvedtek el, amely cégek közül sok kénytelen volt abbahagyni tevékenységét vagy jelentősen megváltoztatni működését. Az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint ezen károk messzemenő makrogazdasági következményeket okoztak, mivel a gazdaságot minden egyes nap, amikor áramszünet volt, „több mint 200 millió dolláros veszteség fenyegette”.

Akkoriban Ukrajna kitartott, azóta a lerombolt hőerőművek legalább 62%-át, a vízerőművek 68%-át és a távvezetékek 80%-át helyreállította. Az orosz légicsapások azonban továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek az ország azon részein, ahol nincs megfelelő légvédelem. Az orosz támadások Ukrajna exporttevékenységet is súlyosan akadályozzák. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaszállítója, gabonaexportja átlagosan az éves GDP-jének mintegy 10%-át teszi ki. 2022 februárja után az orosz haditengerészet megakadályozta, hogy 20 millió tonna gabonát szállítsanak el a Fekete-tengeren keresztül, és megsemmisített több ezer tonna – ukrán kikötőkben tárolt – gabonát.

Miután azonban Oroszország 2023 júliusában kilépett az ENSZ által támogatott fekete-tengeri megállapodásból, Ukrajnának a következő hónapban sikerült új hajózási korridort létrehoznia. Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete arról számolt be, hogy január közepéig már 16,5 millió tonna gabonát szállítottak ezen az útvonalon, míg az ENSZ által tető alá hozott, de már be nem tartott megállapodás eredményeként egy év alatt csak 33 millió tonnát szállítottak. Ukrajna gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, annak ellenére, hogy Oroszország igyekszik beárnyékolni azokat.

Oroszország esetében pedig a gazdasági veszteségek nagy része saját gazdaságpolitikájának és a nyugati szankcióknak az eredménye.

Elemzők szerint a katonai veszteségek és a sorozás elől menekülők elvándorlása miatt Oroszország „demográfiai válsággal” néz szembe. Emellett gazdaságát meggyengítették a csökkenő olaj- és gázbevételek, valamint a nyugati gyártású alkatrészek és eszközök széleskörben jelentkező bénító hiánya. A gazdasági szankciók következtében ugyan nem ért véget a háború, de azok jelentős problémát okoztak az orosz gazdaság számára. Oroszország természetesen mindezeket a problémákat saját magának köszönheti.

• Egészen biztosan nem nyeri meg a háborút sem katonai, sem gazdasági téren.
• Ukrajna kezd kilábalni a kezdeti sokkból, és ha a jelentős mértékű külföldi támogatás folytatódik, akkor a felőrlő háborúban fölénybe kerülhet.

Az azonban egyértelmű, hogy Ukrajnának sürgetően szüksége van erősebb katonai képességekre, hogy megvédje polgárait és gazdaságát az orosz légicsapásoktól. Az Egyesült Államok, Norvégia, Németország és más országok által biztosított légvédelem létfontosságú szerepet játszott az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások semlegesítésében a mostani téli időszakban. Továbbá Ukrajnának nagyobb képességekre van szüksége ahhoz, hogy az orosz légicsapások intenzitásának csökkentése érdekében csapást mérhessen Oroszország saját katonai-ipari komplexumára.

A Nyugatnak a maga részéről továbbra is pénzügyi és katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és tovább kell szigorítania a gazdasági szankciókat, hogy Oroszországot megfossza a háborús agresszióhoz szükséges forrásoktól. A másodlagos szankciók központi szerepet játszhatnak az orosz kereskedelemre és pénzügyekre kivetett meglévő korlátozások érvényesítésében.

Mindezek nemcsak megvalósítható lehetőségek, hanem sürgősen szükségesek is annak elősegítésében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát.

(portfolio.hu)