Új adók és előlegfizetési kötelezettség nehezíti az ukrán üzemanyagpiac helyzetét

Az állam részesedése az üzemanyagpiacon jelentősen megnőtt, miután az Ukrnafta felvásárolta a Shell ukrajnai hálózatát. Az ukrán üzemanyagpiac 2025 közepére találhat egy új egyensúlyi pontot.

Az ukrán üzemanyagpiac 2024 végére egy komplex átalakulási folyamat küszöbére érkezett. Az új adózási előírások, az állami szabályozás szigorodása és a háború következményei alapjaiban formálják át a piac szerkezetét.

A prémium hálózatok a marketing- és infrastruktúrafejlesztés révén tovább erősítik pozícióikat, a kisebb, olcsó üzemanyagot kínáló szereplőknek olyan terhekkel kell szembenézniük, amelyek hosszú távú fennmaradásukat kérdőjelezik meg. Ebben a környezetben nemcsak a piaci szereplők jövője, de a fogyasztók pénztárcája és az infláció alakulása is komoly tét.

Adók és új szabályozások: a változások katalizátorai

2024 novemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely jelentős terheket ró az üzemanyagpiaci szereplőkre. A szabályozás egyik legnagyobb újdonsága az előzetes adófizetés kötelezettsége, amely szerint minden töltőállomásnak 60 ezer hrivnya (563 ezer forint) adót kell befizetnie még az üzemanyag értékesítése előtt. A szakértők szerint ez a kisebb hálózatok számára különösen nehéz helyzetet teremt, hiszen a magasabb költségeket nem tudják könnyen áthárítani a fogyasztókra.

Ez az új szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a diszkont-töltőállomásokat, amelyek kénytelenek árat emelni, vagy csődbe mennek – mondta Dmitro Ljouskin, a Prime csoport társalapítója.

A törvény emellett kötelezővé teszi az üzemanyagkészletek minimális szintjének fenntartását is, ennek mértéke a forgalom 3 százalékát teszi ki. Ez további költségekkel jár, különösen a kisebb hálózatok számára. Az intézkedések együttes hatása 2025 elejére akár 2-4 hrivnyával (19-38 forinttal) is megemelheti a benzin literenkénti árát.

Csökkenő kereslet: az ukrán háború hosszú távú hatásai

Az üzemanyagpiacot jelentősen befolyásolja az évek óta tartó háborús helyzet és az azóta is fennálló gazdasági bizonytalanság.

A fogyasztás évente átlagosan 10 százalékkal csökken, amit a lakosság elvándorlása, a mozgósítás, valamint az ipari és logisztikai tevékenységek visszaesése okoz.

A kereslet csökkenése a háborús kockázatok és az általános gazdasági visszaesés következménye. A mobilizáció és az ipar leállása különösen erősen érintette a piacot – nyilatkozta Dmitro Ljouskin.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az üzemanyagok iránti kereslet szezonális növekedése is elmaradt, mivel az agrárszektor is visszaesett. Az előrejelzések szerint 2026-ra a jelenlegi több tucat hálózat helyett mindössze öt nagy szereplő maradhat fenn, amelyek felvásárolják a kisebb, veszteséges töltőállomásokat.

Erősödik az állami térnyerés

Az ukrán állam részesedése az üzemanyagpiacon 2024-ben jelentősen megnőtt, miután az Ukrnafta felvásárolta a Shell ukrajnai hálózatát. Ezzel az állami tulajdonú vállalat 500 töltőállomással rendelkezik, ami 15 százalékot piaci részesedést jelent.

Az állami vállalatok térnyerése jelentős versenyt teremt, különösen a kisebb hálózatok számára, amelyek nem rendelkeznek hasonló erőforrásokkal vagy politikai támogatással – fogalmazott Szerhij Kujun, az A-95 tanácsadó cég igazgatója.

Az Ukrnafta helyzete azért is különleges, mert saját olajkitermeléssel rendelkezik, ami jelentős költségelőnyt biztosít a versenytársakkal szemben. A vállalat az elmúlt évben nemcsak a diszkontpiacot célozta meg, hanem a prémium szegmensben is terjeszkedett.

Elkerülhetetlen az áremelkedés

Az új szabályozások és a növekvő adóterhek közvetlen hatással vannak az üzemanyagárakra. Az elemzők szerint a benzin és a dízel árának literenkénti emelkedése még idén elkezdődhet, és 2025 első negyedévében további növekedés várható.

Az üzemanyagárak emelkedése nemcsak az autósokat érinti, hanem az inflációt is felgyorsítja, hiszen a logisztikai költségek minden termék árát befolyásolják – tette hozzá Kujun.

A prémium hálózatok, mint az OKKO és a WOG, jobban tudják kezelni az áremelkedéseket, mivel nagyobb mozgásterük van a marketingköltségek csökkentésére.

Ezzel szemben a kisebb diszkonthálózatok kénytelenek lesznek jelentősen árat emelni vagy bezárni.

A jövőben csak azok a hálózatok maradnak fenn, amelyek valamilyen egyedi előnnyel rendelkeznek, legyen az hatékony logisztika, erős marketing vagy saját kitermelés – fogalmazott Ljouskin.

Az állami beavatkozás azonban hosszú távon bizonytalanságot okozhat, különösen, ha politikai irányváltás történik. A szakértők szerint a piaci átrendeződés 2025 nyarára érhet el egyensúlyi állapotot, amikor az új szabályozások hatásai már teljes mértékben érvényesülnek.

A folyamat végső nyertesei tehát azok lehetnek, akik képesek alkalmazkodni az új körülményekhez, legyenek azok prémium hálózatok vagy állami vállalatok. Az átalakulás azonban mindenképp fájdalmas lesz a fogyasztók számára, akik az emelkedő árakon és tágabb értelemben vett infláción keresztül fogják megérezni a változások következményeit.

(vg.hu)