Energiaóriás születik: Kína a világ legnagyobb vízerőművét tervezi

Kína grandiózus beruházást indít a Himalájában: olyan méretű vízerőművet épít, amelyre több forrást különítettek el, mint Magyarország éves költségvetése. A létesítmény a világ legerősebb áramtermelő komplexumává válhat – számolt be a Hirado.hu.

A pekingi vezetés hivatalosan is nekilátott a világ legnagyobb vízerőmű‑programjának. Li Csiang miniszterelnök Nyingcsiben bejelentette a Jarlung Cangpo alsó szakaszára tervezett, 167 milliárd dolláros beruházást, és egy új állami vállalat, a China Yajiang Group felállítását a projekt menedzselésére.

A létesítmény költsége háromszorosa lesz Kína eddigi legnagyobb befejezett vízerőművének, és öt lépcsőzetes duzzasztóból fog állni. A kínai kormány szerint ezzel egyszerre adnak lökést a gazdaságnak és a zöldenergia‑termelésnek.

A mérnökök a folyó kanyarulatainak kiegyenesítésével és alagutakkal terelnék a vizet a Himalája egyik legmeredekebb szurdokában, ahol a folyó mindössze 50 kilométeres távon közel 2000 métert esik.
A helyszín egy kínai természetvédelmi terület része, amely az ország egyik legsokszínűbb élővilágának ad otthont – épp ezért a projekt már a rajtnál komoly ökológiai aggályokat vált ki.

A beruházás nagyságrendje a pénzpiacokon is érezhető volt: a vízerőműhöz köthető kínai építőipari és cementpapírok árfolyama nagyot emelkedett. A Citigroup számítása szerint a projekt az első évben közel 0,1 százalékponttal emelheti a kínai GDP‑növekedést.

A Jarlung Cangpo nagy kanyarulatánál épülő rendszer elméleti kapacitása akár 60–70 gigawatt, amivel – ha megvalósul – a világ legnagyobb teljesítményű erőműkomplexuma lenne, és önmagában több áramot termelne, mint egész Lengyelország.

A kínai klímacél hivatalosan a 2060‑ra a nettó zéró kibocsátás, a vízerőmű pedig ennek az erőfeszítésnek lenne az egyik zászlóshajója. Az építkezés befejezését Peking a 2030‑as évek közepére becsüli.

A projektnek geopolitikai kockázatai is vannak. A Jarlung Cangpo későbbi szakaszán Indiából jut el Bangladesbe – vagyis Kína a vízhozam feletti szabályozással közvetlenül több száz millió ember vízbiztonságára lesz hatással. India már hivatalosan jelezte aggodalmát, és felgyorsítaná saját, alsó‑folyású Upper Siang vízerőművét. Újdelhiben attól tartanak, hogy krízishelyzetben Peking fegyverként használhatja a vízáramlást. A félelem nem légből kapott egy olyan térségben, ahol India idén tavasszal felfüggesztette a Pakisztánnal fennálló Indus‑vízmegosztási egyezményt, miközben Iszlámábád Kína egyik legszorosabb partnere.

Kína mindeközben azt ígéri, hogy a lejjebb fekvő területeket nem éri hátrány, és biztonsági, valamint környezetvédelmi garanciákat helyez kilátásba. A projekt finanszírozását várhatóan állami bankok és jövőbeli áramértékesítési bevételek kombinációja fedezi – ezt a modellt Peking már számos hazai és külföldi gátprojektnél alkalmazta. A valódi próba azonban nem a pénz, hanem az extrém terep, a logisztika és az ökológiai kockázatok kezelése lesz. Ha sikerül, Kína egyetlen beruházással megépítheti a világ legnagyobb erőművét.