Megvásárolja a Mol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő orosz tulajdonrészt

Megállapodás született a Mol magyar olajipari vállalat és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról, az adásvételi szerződés feltételeit az amerikai vezetés felé is továbbítják – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter hétfőn. Ezzel a Mol és rajta keresztül Magyarország nem csupán egy stratégiai eszközt szerez, hanem olyan súllyal és mozgástérrel válhat kulcsszereplővé a közép-európai energiabiztonságban, amellyel eddig egyetlen regionális szereplő sem rendelkezett.

A szerb tárcavezető hozzátette: a szerződés értelmében Szerbiának is sikerül javítania pozícióin a vállalat irányításában, mert az állam a mostani részesedését további 5 százalékkal növeli, s így a szerb állam tulajdonhányada meghaladja majd a vállalat részvényeinek harmadát a NIS-ben.

A részletekkel kapcsolatban az Index sajtóértesülésekre hivatkozva arról írt, hogy a magyar nagyvállalat oroszok NIS-ben lévő 56,15 százalékos tulajdonrészét vette meg, ugyanakkor a tulajdon egy része az Egyesült Arab Emírségekbe is kerül.

A portál beszámolója szerint a NIS eladásának lehetősége azt követően került napirendre, hogy az amerikaiak októberben szankciókat vezetett be az orosz energiaszektor ellen. Az intézkedések következtében leállt a nyersolajszállítás Horvátország felől, a Janaf-vezetéken, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – a termelés is megszűnt. A szerb vállalat tulajdonosi szerkezete erősen orosz kötődésű.

A Gazprom közvetlenül 11,3 százalékos részesedéssel bír, míg leányvállalata, a Gazpromnyeft további 44,9 százalékot birtokol. A szerb állam eközben 29,9 százalékos tulajdonrésszel van jelen a cégben. A fennmaradó hányadon kisebb befektetők és a vállalat dolgozói osztoznak. Ez az összetett tulajdonosi háttér magyarázza, miért vált kulcskérdéssé a NIS jövője nemcsak Szerbiában, hanem az egész régió energiapiacán is.

Az üzlet tétje egy akvizíción is messze túlmutat, tekintettel arra, hogy Szerbia egyetlen finomítójának működése, a térség üzemanyag-ellátása és az energiaáramlás újraszervezése forog kockán, így a Mol és rajta keresztül Magyarország nem csupán egy stratégiai eszközt szerez, hanem olyan súllyal és mozgástérrel válhat kulcsszereplővé a közép-európai energiabiztonságban, amellyel eddig egyetlen regionális szereplő sem rendelkezett.

Az amerikai szankciók, amelyek az orosz energiaszektort célozzák, nemcsak gazdasági, hanem politikai és közéleti kérdéssé is tették a NIS sorsát Szerbiában. A szerb N1 korábbi értesülései szerint egy 12 tagú magyar delegáció járta végig a NIS finomítójának kulcsfontosságú létesítményeit. A bejárás elsősorban műszaki és technológiai jellegű, vagyis már nem elvi, hanem nagyon is gyakorlati szinten zajlott az egyeztetés.

A két vállalat között jelentős ellátási szinergiák lennének kihasználhatóak, hiszen a NIS finomítója jó műszaki állapotban van, de a vállalatnak kutatás-termelési érdekeltségei is vannak, kiskereskedelmi hálózata pedig több mint 400 töltőállomásból áll, és Délkelet-Európa mellett több uniós tagállamban is jelen van, így a lépés tökéletesen illeszkedhet a Mol növekedési portfóliójába.

(hirado.hu)