SCALP cirkálórakéták gyártása indulhat meg Ukrajnában

Ukrajna jelentős előrelépést ért el a Franciaországgal folytatott tárgyalásokon, amelyek a nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a SCALP cirkálórakéták gyártási licencének megszerzésére irányulnak. Erről Mihajlo Fedorov védelmi miniszter számolt be június 29-én, a dán kollégájával, Jeppe Bruusszal közösen tartott sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatót a Kyiv Independent szemlézte.

A francia fejlesztésű SCALP robotrepülőgépe a brit Storm Shadow-k kontinentális megfelelői, amelyek hatótávolsága eléri a 250 kilométert. Fedorov elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása során egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel a licencek átadásának lehetőségéről, az egyeztetések pedig azóta is folyamatosak mind a párizsi kormánnyal, mind a gyártóvállalattal.

A tárcavezető szerint ugyan történt előrelépés, ám egyelőre korai lenne konkrétumokról beszélni, mivel a szellemi tulajdonjogok átadása és a gyártás beindítása rendkívül összetett, komoly bürokratikus akadályokkal nehezített folyamat.

Zelenszkij korábban már több nyugati fegyver, köztük az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek hazai gyártásáért is lobbizott. Bár Kijev egyelőre nem kapott engedélyt a saját Patriot-rendszerek előállítására, az elnök júniusban arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök tervei szerint felkéri majd az amerikai védelmi ipari vállalatokat az ehhez szükséges licencek átadására.

A G7-csoport csúcstalálkozóján a vezetők szintén tárgyaltak arról, hogy Ukrajna területén nyugati fegyvereket gyárthassanak, és jelezték, készek megfontolni a vonatkozó licencek kiadását. Fedorov mindezt fontos első lépésként értékelte, hozzátéve, hogy a SCALP robotrepülőgépekről szóló egyeztetések már lényegesen részletesebb szakaszba léptek.

Ukrajna korábban már bevetette a Franciaország és az Egyesült Királyság által átadott SCALP és Storm Shadow cirkálórakétákat az oroszországi, valamint a megszállt Krím félszigeten található célpontok ellen. Emmanuel Macron először 2023 júliusában, a vilniusi NATO-csúcson egyezett bele a rakéták közvetlen szállításába.