Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) hétfőn elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, melyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása; a Tanács elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.
A pénzügyminiszterek tanácsa videókapcsolaton folytatott nemhivatalos ülésén írásbeli eljárás keretében fogadta el a Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti terveinek jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatait. A határozat elfogadását követően a tagállamok e második csoportja is igénybe veheti majd az uniós forrásokat gazdaságuk koronavírus-járvány utáni helyreállításának elősegítésére. Mind a négy tagállam előfinanszírozást kért az uniós forrásokból. Ennek folyósítására a vissza nem térítendő támogatásokról és a hitelekről szóló kétoldalú megállapodások aláírását követően kerül sor.
Július közepén a 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjon alá. A további kifizetéseket az uniós bizottság attól tette függővé, hogy a nemzeti kormányok teljesítik-e a zöld és digitális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, illetve az elköltött pénzek megfelelnek-e az EU által előre meghatározott céloknak.
Valdis Dombrovskis, gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos az ülés utáni hétfői sajtótájékoztatón közölte: Horvátország e célok elérése érdekében olyan reformokat és beruházásokat tervez, amelyek kiterjednek a víz- és hulladékgazdálkodás javítására, a fenntartható mobilitásra történő átállásra és a digitális infrastruktúrák finanszírozására a távoli vidéki területeken.
Ciprus többek között a villamosenergia-piacát kívánja megreformálni, illetve elősegíteni a megújuló energia alkalmazását, továbbá javítani szándékozik az e-kormányzati megoldásokat.
Litvánia olyan intézkedéseket sorolt fel a helyreállítási tervében, mint például a helyben előállított, megújuló energia mennyiségének növelése, a zöld közbeszerzési intézkedések és a nagyon nagy kapacitású hálózatok további kiépítése.
Szlovénia azt tervezi, hogy az uniós támogatás egy részét a fenntartható közlekedés fellendítésére, a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására és a közszféra további digitalizálására fordítja.
Újságírói kérdésre válaszolva Dombrovskis közölte: a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között. A brüsszeli testület azt fogja javasolni a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervéről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és a digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió. Ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizálása, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizálása és a munkaerő átképzése.
Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően – kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg – két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin kedden elfogadta 12 tagállam nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása.
A 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjanak alá. A további kifizetéseket attól tették függővé, hogy a nemzeti kormányok teljesítik-e a zöld és digitális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, illetve az elköltött pénzek megfelelnek-e az EU által előre meghatározott céloknak.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a testület keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a bizottság a lehető leggyorsabban el fogja bírálni azon tagállamok helyreállítási tervét, amelyek már hivatalosan benyújtották, és további párbeszéd folytat azokkal a tagországokkal – ez esetben Bulgáriával és Hollandiával -, amelyek még nem véglegesítették terveiket. Újságírói kérdésre válaszolva Dombrovskis kijelentette: az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar terv értékelését, de folyamatos kapcsolatban áll az illetékes magyar hatóságokkal, és a határidő két hónapos meghosszabbításának elfogadását fogja kérni tőlük. „Az uniós bizottság minden tagállammal együttműködik annak érdekében, hogy nemzeti helyreállítási tervei megfeleljenek a közös célkitűzéseknek és az uniós jogszabályoknak” – tette hozzá.
Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió, de ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizációja, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizációja és a munkaerő átképzése.
Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően – kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg – két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
In the time of military aggression of the Russian Federation, the Ministry of Finance offers citizens, businesses and foreign investors to support the budget of Ukraine by investing in military government bonds. pic.twitter.com/7P7AkxmTaD
Ha továbbra sem szavaz az Európai Parlament a 2021-es költségvetésről, úgy veszélyezteti a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – közölte Michael Clauss, Németország brüsszeli uniós képviseletének vezetője.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját betöltő Németország uniós nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a tagállamokat tömörítő tanács és az Európai Parlament közötti gyors költségvetési megállapodás létrejötte nélkül késik a helyreállítási terv életbelépése is, azok ugyanis politikailag és technikailag is elválaszthatatlanok egymástól.
Az idő fogy, nincs helyreállítási csomag költségvetési keret nélkül – emelte ki. Szavai szerint az egyes tagállamok között rendkívül bonyolult és intenzív tárgyalások folynak, azonban rendkívül aggasztó, hogy az EP-vel túl lassú az előrelépés.
Az uniós parlamentnek nagyon fel kell gyorsítana a megbeszélések menetét. A tagállamok ezért azt javasolják a képviselőknek, hogy dolgozzanak akár hétvégén is – fogalmazott a nagykövet.
Berlin még soros elnökségi idejének december végi lejárta előtt javaslatot tesz egy, az uniós költségvetéssel összekötött szankciós mechanizmusra – tette hozzá a német diplomata. Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európa Tanács július közepén tartott brüsszeli csúcstalálkozóján fogadta el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. Az uniós költségvetés végösszege 1074 milliárd euró. A gazdaságélénkítő alap 750 milliárd euró, amelyben 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel. Az Európai Parlament a csúcstalálkozót követő héten tartott brüsszeli plenáris ülésén nem fogadta el azonban a hétéves költségvetésről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást. Tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásában az EP nem értett egyet a költségvetés bizonyos tételeinek megvágásával, álláspontja szerint ugyanis a csökkentések nem támogatják az ellenállóképes gazdasági és társadalmi helyreállítást, ami – véleménye szerint – veszélyezteti az unió kötelezettségvállalásait és prioritásait.
Az Európai Unió Tanácsa és az EP között tárgyalások kezdődtek. Ha nem sikerül időben elfogadni az új, hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó bekezdése alapján meghosszabbodnak a jelenlegi költségvetés utolsó évében (2020) érvényes költségvetési határok.
