Az Európai Beruházási Bank 300 millió eurót biztosít Ukrajnának az energetika és a kritikus infrastruktúra helyreállítására. Az erre vonatkozó megállapodásokat Brüsszelben írták alá az EBB elnökével, Nadia Calvinóval folytatott megbeszélésen – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
A bank 100 millió eurót biztosít a központi fűtés beruházásaira, az energiahatékonyság javítására, valamint a szükséges berendezések beszerzésére, beleértve a villamosenergia- és hőtermelő berendezéseket is.
100 millió euró a vízellátás és a higiénia javítását célzó projektek megvalósítására.
100 millió eurót a víz-, hő- és szennyvízellátó létesítmények helyreállítására, valamint a szociális alapszolgáltatások korszerűsítésére az oktatás, az egészségügy és a lakásszektor területén.
„A megbeszélésen Nadia Calvinóval közös projektek megvalósításáról és új projektek indításáról tárgyaltunk, többek között a közlekedés, a szociális infrastruktúra, az energiahatékonyság és az energetika területén. A teljes körű orosz invázió kezdete óta az EBB több mint 2 milliárd eurós sürgősségi finanszírozást mozgósított. Hálásak vagyunk a banknak az Ukrajnának nyújtott aktív támogatásért és a bankunknak nyújtott hozzájárulásáért”, közölte Smihal.
A kormány befejezte a Téli e-Pidtrimka támogatás kifizetését a Gyija alkalmazásban a partnerbankokon keresztül. A lakosság február 13. és 28. között 703 millió hrivnya támogatást kapott a benyújtott kérelmek alapján, számolt be a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata március 24-én, hétfőn.
„A program elérte a célját – a nehéz időszakban támogatta az ukrán lakosságot. Közel 14 és fél millió állampolgár vette igénybe a segítséget. Az ukránok a források mintegy 60%-át a rezsi kifizetésére fordították. Ukrajnában gyártott gyógyszereket is vásároltak, támogatták az ukrán könyvkiadást, és az ukrán fegyveres erőket is támogatták. A pénzeszközöket 2025 végéig lehet felhasználni”, jelentette be Julija Szviridenko gazdasági miniszter.
A kérelmeket 2025. február 28-ig lehetett benyújtani. Az Ukrpostán keresztül benyújtott kérvényeket április végéig feldolgozzák.
A lakosság az alábbiakra költötte a pénzt: közüzemi, egészségügyi, oktatási, szállítási, biztosítási szolgáltatások kifizetésére. A jövőben a programban regisztrált kiskereskedelmi üzletekben vásárolhatnak ukrán könyveket és egyéb nyomdatermék, gyógyszereket, orvosi eszközöket. 1000 hrivnyát fordíthatnak jótékony célra, vagy az ukrán fegyveres erőknek adományozhat.
A Téli e-Pidtrimka program keretén belül 14,4 millió polgár élt azzal a lehetőséggel, hogy a három téli hónapban 1000 hrivnya segélyben részesüljön a Gyiján, a partnerbankok és az Ukrpostán keresztül.
Ez a hozzájárulás fontos szerepet játszik a felújítási kampányban, amely már folyamatban van, és amely az elkövetkező fűtési szezonra való felkészülés részeként zajlik.
A holland kormány 65 millió eurót juttat Ukrajna Energetikai Támogatási Alapjába.
„Ez jelentős támogatás számunkra, és fontos hozzájárulás lesz a javítási kampányhoz, amely már folyamatban van a következő fűtési szezon előkészítése keretében. Ezen források segítségével részben fedezni tudjuk a sürgős szükségleteket. Az energiaellátás stabilitása alapvető feltétele a gazdaság, a kritikus infrastruktúra, a társadalmi és egyéb életbeli szektorok működésének Ukrajnában. Őszintén hálásak vagyunk ezért a segítségért” – mondta Roman Andarak energiaügyi miniszterhelyettes.
A felek megvitatták Ukrajna energiaszektora felszerelési szükségleteit, különös tekintettel a gázkitermelő iparágra, amely az utóbbi időszakban rendszeresen orosz támadásoknak van kitéve. Megállapodtak abban, hogy részletesebben is megvizsgálják az együttműködés lehetőségeit ezen a területen.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy folyósította Ukrajnának a G7 országokkal közösen jóváhagyott, mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – számolt be a Felvidék.ma az MTI nyomán.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök – a tervek szerint – segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik.
Az EU Tanácsa jóváhagyta a harmadik vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök kifizetését a Ukraine Facility program keretében. Így Ukrajna mintegy 3,5 milliárd eurót kap, olvasható a Európa Tanács honlapján.
A harmadik utalás révén Ukrajna mintegy 20 milliárd eurót kap a program keretében a projekt egy évvel ezelőtti életbe lépése óta.
„A Tanács ma arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna teljesítette az ukrán tervben meghatározott feltételeket ahhoz, hogy megkapja a program harmadik részletét”, áll a közleményben.
Az EU Tanácsa megállapította, hogy Ukrajna sikeresen bebizonyította, hogy 13 különböző lépést teljesített. Ez többek között a megújuló energiaforrások használatának növelését célzó reformokat érinti; az energiaszabályozó autonómiájának növelése; a határátlépési eljárások uniós szabványoknak megfelelő egyszerűsítése; a mezőgazdaság és a vidéki területek fejlesztésére vonatkozó stratégia elfogadása (beleértve a mezőgazdasági területek aknamentesítését); a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok listája összeállításának folytatása.
A kormány 570 millió hrivnyát különített el az állami költségvetés tartalékalapjából a téli támogatási program finanszírozására. Erről az Ukrán Gazdasági Minisztérium sajtóosztálya számolt be.
Ez lehetővé teszi, hogy kifizessenek mindenkit, akik február 28-ig benyújtották a kérelmüket, de még nem kapták meg a pénzt.
„A három téli hónap alatt 14,4 millió állampolgár vette igénybe a programot, és közülük 12,7 millió már megkapta a támogatást. Annak ellenére, hogy a kérelmek benyújtásának határideje lejárt, a kifizetések folytatódnak, és addig tartanak, amíg minden kérelmet feldolgozunk”
– magyarázta Andrij Teljupa, Ukrajnai Gazdasági Minisztériumának helyettes vezetője.
Az állami költségvetés tartalékalapjából több mint 1,1 milliárd hrivnya kerül az elhunyt hírszerző tisztek családjainak pénzügyi támogatására.
Az ukrán Miniszteri Kabinet úgy döntött, hogy több mint 1,1 milliárd hrivnyát különít el egyszeri anyagi segélyre a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága katonái családjai számára, akik szolgálat közben haltak meg, számolt be Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője, a Miniszteri Kabinet ülésén meghozta az erről szóló határozatot.
A védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága az állami költségvetés tartalékalapjából vissza nem térítendő 1 milliárd 115 millió 270,0 ezer hrivnyát utal át az elhunyt hírszerző tisztek családtagjainak való kifizetésre.
Olaszország 13 millió eurót adományoz Ukrajna Energiatámogatási Alapjába – az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá.
Erről Ukrajna Energetikai Minisztériuma számolt be.
Az Ukrajna Energia Támogatási Alapját 2022 áprilisában hozták létre.
A megállapodást, amely szerint Olaszország 13 millió eurót adományoz, Carlo Formosa olasz nagykövet írta alá Kijevben, az ukrán energiaügyi miniszterhelyettes, Roman Andarak jelenlétében.
Jelenleg a támogatói hozzájárulások az Energiatámogatási Alaphoz meghaladják az 1 milliárd eurót.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését.
Donald Trump kormánya az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 5800 projektjének finanszírozását függesztette fel, számolt be a The New York Times.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését. A felfüggesztett projektek között szerepelnek a HIV-kezelési programok, jelentős malária-ellenőrzési programok az afrikai országokban, a gyermekbénulás felszámolására irányuló globális erőfeszítések és az alultápláltság elleni küzdelemre irányuló projektek.
Meg kell jegyezni, hogy eltörölték a gyermekbénulás elleni védőoltási programra szánt 131 millió dolláros UNICEF-támogatás pályázatát is, amelyből több millió gyermek vakcináját fizették ki. Egy 90 millió dollár értékű szerződést is felmondtak a Chemonics-szal, hogy hálókat, malária teszteket és kezelést biztosítson, amely 53 millió embert védett volna meg.
Az Egyesült Államok emellett törölte az éhező gyermekek megsegítésére irányuló jemeni FHI 360 projektet, az AIDS elleni küzdelem Globális Alapjának gyógyszerköltségvetésének 10%-át, a WHO tuberkulózis gyógyszereinek fő ellátási csatornáját, amely csaknem hárommillió ember kezelését biztosította, valamint az Elizabeth Glaser Alapítvány HIV-kezelési projektjeit, amelyek 350 000 embert láttak el gyógyszerrel Lesothoban, Tanzániában és Eswatiniben.
Ezenkívül törölték az Ebola kezelését segítő projekteket Ugandában, a nemi erőszak és a családon belüli erőszak áldozatainak menhelyeinek finanszírozását Dél-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy ivóvízellátási projektet stb. Szintén törölték az ENSZ UNAIDS-ügynökségének finanszírozását, amely segített az országoknak a HIV-kezelés javításában.
Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője, Olekszij Antont beszélt arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.
„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.
Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.
És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.
Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:
azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
a méltányos jólét megteremtése;
integrálódás az Európai Unióba;
nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
a magánberuházások ösztönzése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt.
Egyre drágább
Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.
Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz – mondta a szakértő.
Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.
Magyarország is besegít
A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.
A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.
Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.
Kritikus infrastruktúra
A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.
Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen – tette hozzá.
Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.
