Kijev továbbra is a legdrágább város a bérlők számára, de a nyugati régiókban is rekordokat döntöttek az árak. A DIM.RIA adatai szerint júliusban Kijevben egy egyszobás lakás átlagosan 18,4 ezer hrivnyába került havonta. A frontvonalhoz közeli régiókban azonban jóval alacsonyabbak a bérleti díjak, júliusban Harkivban például mindössze 4500 hrivnyáért lehetett egyszobás lakást találni. Kettészakadt az ukrán albérletpiac.
Az ukrán bérlakáspiac az ősz közeledtével újabb válságos szakaszhoz érkezett. Miközben a lakásvásárlás a háború sújtotta gazdaságban az állami programok ellenére egyre inkább elérhetetlen álommá vált, a bérleti piacra nehezedő nyomás hónapról hónapra erősödik. A belső menekültek tömegei, a diákok szezonális visszatérése, valamint a városokban újrainduló gazdasági élet egyszerre hajtják fel a keresletet, miközben a kínálat folyamatosan szűkül. Az eredmény kettős: soha nem látott árrobbanás a nyugati és központi régiókban, illetve mélyen nyomott bérleti díjak a keleti, biztonsági kockázatokkal terhelt városokban. A szakértők szerint az ősz „forró” lesz a lakáspiacon: a bérlők versenye élesedik, az árak tovább emelkednek, és a biztonsági szempontok legalább annyira számítanak majd, mint a négyzetméterár.
A kereslet már nyáron megugrott az ukrán lakáspiacon
„A bérleti piac sokkal gyorsabban talpra állt, mint az adásvételi. Az elmúlt két év dinamikája azt mutatja, hogy a lakbérek általában növekednek, hiszen a lakásvásárlás sokak számára elérhetetlen. Emiatt a bérlés vált a meghatározó megoldássá” – hangsúlyozza Jurij Pita, az ukrán ingatlanpiac egyik ismert szakértője, az Ingatlanszakértők Szövetségének (AFNU) korábbi elnöke. A nyári hónapokban jellemzően visszaesik a kereslet, hiszen sokan szabadságra mennek, ám idén más volt a helyzet. Vitalij Poberezkij, a DIM.RIA ingatlanportál termékfejlesztési vezetője szerint júniusban már érezhetően megugrott az érdeklődés, és a júliusi aktivitás is magas maradt.
Ha az idei számokat összevetjük a tavalyi nyárral, akkor stabilan magasabb keresletet látunk. Az albérlet iránti érdeklődés még a nyári holtszezonban sem csökkent a megszokott mértékben – fogalmazott.
Az OLX ingatlanplatform adatai is alátámasztják ezt: az első fél évben 20 százalékkal nőtt a bérleti hirdetésekre érkező válaszok száma, júliusban pedig további 11 százalékos bővülést mértek júniushoz képest. Főként a kétszobás lakások iránt élénkült a kereslet (plusz 15 százalék), de az egyszobások (plusz 11 százalék) és a háromszobások (plusz 10 százalék) iránt is nőtt az érdeklődés.
Nyugati városokban szárnyalnak az árak
Kijev továbbra is a legdrágább város a bérlők számára, de a nyugati régiókban is rekordokat döntöttek az árak. A DIM.RIA adatai szerint júliusban Kijevben egy
egyszobás lakás átlagosan 18,4 ezer hrivnyába került havonta,
a kétszobások 21,7 ezerbe,
míg a háromszobások már 26,3 ezer hrivnyába.
Ugyanakkor az OLX statisztikái szerint az egyszobásoknál a kárpátaljai megyeszékhely árai (18,8 ezer hrivnya) már meghaladták a kijevieket, és Lembergben is 17,9 ezer hrivnya körül alakultak. A két- és háromszobások esetében továbbra is a főváros dominál: 31 ezer hrivnyás medián ár a kétszobásoknál, és közel 58 ezer hrivnya a háromszobásoknál.
„A legnagyobb áremelkedést az elmúlt évben Kárpátalján (11-ről 29 százalékra) és Odesszában (22-ről 34 százalékra) mértük” – teszi hozzá Poberezkij. Ugyanakkor Lembergben és Kijevben a nyár folyamán mérsékeltebb volt a drágulás, ott inkább az ősz folyamán várható az ugrás.
Keleten és délen még mindig olcsóbb
A frontvonalhoz közeli régiókban jóval alacsonyabbak a bérleti díjak. Júliusban Harkivban mindössze 4500 hrivnyáért lehetett egyszobás lakást találni, Mikolajivban 5800-ért, Zaporizzsjában 5500-ért, míg Csernyihivben 6700 hrivnyáért.
A kétszobás lakások ára Harkivban és Zaporizzsjában 7000 hrivnya körül alakult, Mikolajivban 7100, Csernyihivben pedig 7500 hrivnya volt. A háromszobás lakások a legolcsóbbak Csernyihivben, Harkivban és Zaporizzsjában 9 ezer, Mikolajivban 10 ezer hrivnya körül mozogtak.
Ez a kettősség – drágább nyugati és központi nagyvárosok, olcsóbb, de bizonytalanabb keleti városok – meghatározza a bérleti piac egészének szerkezetét.
Ősszel tovább élesedik a verseny
Az elemzők egyetértenek abban, hogy szeptemberben a kereslet tovább nő. Ennek oka a diákok visszatérése, a munkahelyek újranyitása, valamint a belső migráció folytatódása. „Az egy- és kétszobás, havi 15 ezer hrivnyás kategóriában akár 10 százalékos áremelkedés is elképzelhető” – mondta Jurij Pita.
Ugyanakkor hozzátette, hogy azokban a városokban, ahol az árak már a nyár folyamán jelentősen megugrottak (például Rivnében vagy Vinnicában), ősszel nem várható újabb drágulás, mert a piac telítődött. Kijevben viszont, ahol a nyári hónapok viszonylag nyugodtak voltak, szeptembertől megindulhat az árak emelkedése.
Poberezkij is megerősítette ezt, mint kifejtette: „A nagyvárosokban és a diákvárosokban szeptember–októberben néhány százalékkal nőhetnek az árak. A verseny a lakásokért élesebb lesz, különösen a központi és nyugati régiókban.”
Az ukrán gazdasági minisztérium a 2026–2028-os időszakra a lakossági áramárak jelentős emelkedésével számol: évi 15 százalék (plusz-mínusz 5 százalék) lehet a drágulás. Erről a tárca következő három évre szóló előrejelzésében számoltak be.
Az Ekonomicsna Pravda birtokába került dokumentum az ukrán pénzügyminisztérium számára készült az állami vállalatok tevékenységének szabályozását célzó döntés előkészítése kapcsán. A 15 százalékos áremelés egyébként nagyjából összhangban van az országot jellemző általános drágulási ütemmel, hiszen az infláció a legfrissebb, júliusi adatok szerint 14,1 százalék volt az országban, annak ellenére, hogy az ukrán jegybank március elején 15,5 százalékra emelte az alapkamatot.
A lakossági ár jelenleg Ukrajnában 4,32 hrivnya kilowattóránként, ám az éjszakai áram ennek a fele. Ezek az árak tavaly június eleje óta vannak érvényben, ugyanakkor nemrég a nem lakossági fogyasztók számára már megemelték a villamos energia árát. Az üzleti felhasználók egyik csoportja számára átlagosan 14, a másik számára 23 százalékkal nőnek átlagosan az árak.
Szeptember elsejétől az elosztóhálózatok üzemeltetőinek is többet kell fizetniük.
Miközben Ukrajna a belföldi árak emelésére készül, és jelentős mennyiségű áramot is importál, mióta az ország csatlakozott az európai ENTSO-E hálózathoz, az áram exportját is folyamatosan növeli. Júniusban az ukrán export az előző hónaphoz képest két és félszeresére, 237 gigawattórára nőtt, amit júliusban 282,2 gigawattóra követett, augusztusban pedig újabb rekord következett be. A múlt hónapban a legtöbb ukrán áramot Magyarország (38 százalék) és Moldova (29 százalék) vásárolta meg.
Ugyanakkor Magyarország nemcsak fontos piaca az ukrán elektromosságnak, de jelentős szállító is az ukrán árampiacon.
Az ukrán villamosenergia-import több mint egyharmada, helyenként 40 százalék fölötti aránya Magyarországról érkezik, míg a földgáz esetében 2024-ben pedig mintegy 1,7 milliárd köbméter érkezett Magyarországról, ami az ukrán import több mint felét tette ki.
Az ukrán energiaellátás szűkösségét az is jelzi, hogy augusztus 1. és 10. között hét napon is az országban került a legtöbbe átlagosan a zsinóráram a napos aukciókon.
Emelkedett a kőolaj világpiaci ára augusztus 20-án az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások további lépéseinek reményében. Az orosz kőolajjal szembeni szankciók továbbra is érvényben vannak, és nincs kizárva jövőbeli meghosszabbításuk, jelentette a Reuters.
A Brent nyersolaj határidős árfolyama hordónként 65,90 dollár volt, ami 11 centtel magasabb, míg a szeptemberi WTI nyersolaj határidős árfolyama hordónként 62,40 dollár volt, ami 5 centtel magasabb. Az aktívabb októberi szerződés hordónként 61,90 dolláron forgott, ami 13 centtel magasabb.
A kedd több mint 1%-os eséssel zárult a háború lezárásáról szóló lehetséges megállapodással kapcsolatos optimizmus miatt, amely enyhíthetné az Oroszországgal szembeni szankciókat és növelhetné a globális készleteket. Donald Trump amerikai elnök a háború lezárásáról szóló megállapodás részeként nyújtott esetleges amerikai légi támogatásról szóló kijelentései ellenére elismerte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök talán egyáltalán nem hajlandó tárgyalni.
„Az olajpiac bizonytalan állapotban van… az elhúzódó tárgyalások miatt a piac feszült marad” – mondta Emreil Jamil, az LSEG vezető elemzője.
A BP Whitingben, Indianában található finomítójának működési zavarai, melyeket egy heves vihar okozott árvíz okozott, tovább terhelték a piacot. A napi 440 000 hordós kapacitású finomító az Egyesült Államok középnyugati régiójának egyik fő üzemanyag-szállítója.
Az áremelkedés Ukrajnában fokozatosan lassulni fog, jövőre azonban meglehetősen magas inflációval kell számolni – tájékoztatott pénteken az rbc.ua hírportál a 2025. augusztus 6-i 946. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány jóváhagyta Ukrajna gazdasági és társadalmi fejlődésének 2026–2028-as előrejelzését, valamint Ukrajna gazdasági és társadalmi fejlődése főbb makromutatóinak előrejelzését.
Az előrejelzés két forgatókönyvet tartalmaz az események alakulására vonatkozóan: egy optimistát, amely „a biztonsági helyzet jelentős javulására vonatkozó feltételezéseket tartalmazza 2026-tól kezdődően”, és egy pesszimistát – a teljes körű orosz agresszió folytatódásával.
Az első forgatókönyv szerint az infláció (decembertől decemberig) a következő lesz: • 2026 – 8,6%, • 2027 – 5,9%, • 2028 – 5,3%.
A második forgatókönyvben az infláció a következő lesz: • 2026 – 9,9%, • 2027 – 9,4%, • 2028 – 7,5%.
A kormány jelenlegi, 2025-re vonatkozó előrejelzése szerint a december–decemberi infláció 9,5% lesz.
Emelkedtek az olajárak július 28-án, hétfőn, miközben a befektetők az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti új kereskedelmi megállapodás következményeit értékelték. Ugyanakkor a piacra nyomást gyakorol a dollár árfolyamának emelkedése és India olajimportjának csökkenése, számolt be a Reuters.
A Brent nyersolaj határidős ára 0,4%-kal, hordónként 68,74 dollárra, míg a WTI nyersolaj hordónként 65,43 dollárra emelkedett.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a Washington és Brüsszel közötti új kereskedelmi megállapodás 15%-os vámot helyez kilátásba az EU-ból származó legtöbb árura, valamint több éven keresztül 750 milliárd dollár értékű amerikai energiatermék-vásárlást engedélyez az európai országoknak.
Az IG Markets elemzője, Tony Sycamore megjegyezte, hogy ez a megállapodás, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti vámtámogatási megállapodás várható meghosszabbítása támogatja a pénzügyi piacokat és az olajárakat.
Ukrajnában a fogyasztói árak 2025 júniusában 14,3%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami kevesebb, mint májusban (15,9%), a mutatót a villamosenergia-tarifák tavalyi emelkedésének hatása befolyásolta – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az infláció nyári csökkenéséhez való visszatérés várható volt, különösen a tavalyi évben a hatóságilag szabályozott árak magas viszonyítási bázisa miatt. Az infláció tényleges csökkenése azonban lassabbnak bizonyult, mint amit az NBU áprilisban előrejelzett. „Az előrejelzéstől való eltérés elsősorban a nyers élelmiszertermékek árának jelentős emelkedésének volt köszönhető az elmúlt hónapokban, a tavaszi fagyok miatti kínálatcsökkenés hátterében” – magyarázta az NBU.
A hatóságilag szabályozott árak növekedési üteme 10,9%-ra esett vissza. Ez a dinamika elsősorban a tavalyi magas összehasonlítási bázisnak volt köszönhető. Így 2024 júniusában az áramtarifák emelkedtek – áll a kommentárban. A nyers élelmiszerek árai 28,7%-kal emelkedtek. Bizonyos csonthéjas gyümölcsök, alma és bogyós gyümölcsök ára jelentősen megemelkedett a kedvezőtlen időjárási körülmények kínálatukra gyakorolt hatása miatt. Minden húsfajta ára gyorsabban emelkedett a növekvő költségek, az állatlétszám csökkenése és a magasabb külső árak miatt.
Az NBU szerint azonban a zöldségárak emelkedésének üteme jelentősen lelassult az új termés kínálatának növekedése és az aktív import miatt. Az üzemanyagárak emelkedése 3,1%-ra gyorsult Ez a tendencia elsősorban a benzin és a dízel üzemanyag ára emelkedésének tudható be, amelyet a világpiaci olajárak magas volatilitása és a hrivnya euróval szembeni gyengülése okozott. Ezzel szemben a cseppfolyósított kőolajgáz piacán a túlkínálat miatt csökkent az árnyomás.
A maginfláció ismét csökkenő tendenciát mutat. Júniusban 12,1%-ra lassult. Az alapvető árnyomást visszatartó tényezők között szerepelt az NBU korábbi monetáris politikai szigorítási intézkedése és a stabil áramellátási helyzet. „A hrivnya euróval szembeni leértékelődésének jelenleg nincs jelentős hatása a maginflációra” – magyarázta az NBU.
A szolgáltatások inflációja 14,4%-ra kezdett csökkenni, ami különösen a munkaerőpiac mérsékeltebb nyomásának jele. Így a szállítási szolgáltatások, a kommunikációs szolgáltatások és a személyes gondoskodási szolgáltatások árai lassabban emelkedtek. A nem élelmiszer jellegű cikkek áremelkedése szintén lassult 3,6%-ra. A ruházati cikkek és lábbelik árai továbbra is alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor.
Ugyanakkor a feldolgozott termékek áremelkedése 18,2%-ra gyorsult. A húskészítmények ára gyorsabban emelkedett az élelmiszer-alapanyagok magasabb árai miatt, valamint az alkoholmentes italok, mindenekelőtt a kávé esetében, ami a globális kávépiac trendjeit tükrözte. A kenyér- és pékáruk, az olaj és a legtöbb tejtermék áremelkedésének üteme azonban lelassult.
„Az infláció májusban tetőzött, majd júniusban ismét csökkenni kezdett, ahogy azt az NBU előre jelezte. Összességében azonban az infláció magasabb volt az áprilisi makrogazdasági előrejelzésnél, elsősorban az időjárási körülmények hatása miatt. Várhatóan az infláció csökkenése az év második felében is folytatódik…” – közölte az NBU.
Az ukránok nominális fizetése több mint 50%-kal nőtt 2021-hez képest, az árak azonban ugyanekkora ütemben emelkedtek ezen idő alatt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ elemző anyagára hivatkozva.
A jelentés szerint a központ szakértői kiszámították, hogy a nominális bérek 2025 első negyedévében 53,8%-kal emelkedtek 2021 negyedik negyedévéhez képest. Az infláció ebben az időszakban 54,0% volt. Ennek eredményeként a reálbérek csökkenése ebben az időszakban 0,3%-ot tett ki.
2025 első negyedévében az átlagkereset 23 460 hrivnya volt, ami 24,1%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A 13,6%-os inflációt figyelembe véve az átlagkereset növekedése 10,5 százalékponttal meghaladta az árindexet.
A tanulmány szerint azonban a bérek növekedése egyenetlen, ami a háború és a mozgósítás által súlyosbított gazdasági torzulásokat tükrözi.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a súlyos munkaerőhiány miatti legnagyobb növekedést a légi közlekedés (+51,5%), a mezőgazdaság (+46,9%) és az építőipar (+35,3%) mutatta. A magas profitú ágazatokban, mint például az informatika (+32,5%) és a pénzügy (+28,6%), szintén emelkedtek a bérek, meghaladva az ipar, a kereskedelem és a szállítás átlagát.
A Razumkov Központ szakértői szerint a gazdaság 25 ágazatából 13-ban az átlagos ukrán fizetések alacsonyabbak. A tanárok és az orvosok kívülállók maradtak: az oktatásban a jövedelmek 13,5%-kal, az egészségügyben 12,5%-kal nőttek, ami alacsonyabb az inflációnál (13,6%), ami gyakorlatilag csökkentette a reálvásárlóerőt. „A háború előtt a fizetéseik már 12-16%-kal elmaradtak az átlagos gazdaságtól, mostanra pedig az orvosok esetében elérte a 27%-ot, a tanárok esetében pedig a 39%-ot” – áll a jelentésben.
A kormány előzetes előrejelzése szerint az átlagkereset 2025-ben 24 389 hrivnya lesz. A költségvetési nyilatkozat a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkereseti mutatóit határozza meg: 2026 – 30 240 hrivnya, 24%-os növekedés, 2027 – 35 268 hrivnya, 16,6%-os növekedés, 2028 – 39 758 hrivnya, 12,7%-os növekedés.
Az NBU 2025-ben 17,7%-os nominális bérnövekedésre, 3,9%-os reálbér-növekedésre számít. 2026-ban a nominális bérnövekedés 9,4%, a reálbér-növekedés pedig 3,3% lesz. 2027-ben a nominális bérnövekedés 8,8%, a reálbér-növekedés pedig 3,5% lesz. Az infláció 2025 májusában elérte a 15,9%-ot, de júniusban 14,3%-ra csökkent.
Az infláció 2025 májusában tetőzött, majd júniusban elkezdett csökkenni, ami azért van, mert a villamosenergia-tarifákat tavaly júniusban jelentősen megemelték, idén azonban nem – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére (2025. július) hivatkozva.
A jelentés szerint amint azt az NBU megjegyezte, a fogyasztói infláció májusban felgyorsult (15,9%-ra éves szinten), meghaladva az NBU előrejelzését a nyers élelmiszertermékek vártnál jelentősebb áremelkedése miatt.
Az NBU szerint júniusban az általános infláció az adminisztratív infláció csökkenése miatt lassult. Az NBU nem közölt adatokat az áremelkedésekről, de a közzétett grafikon szerint az éves infláció júniusban 15% alá esett. Az Állami Statisztikai Szolgálat július 9-én teszi közzé a hivatalos információkat.
Az NBU adatai szerint a nyersanyagok árának növekedése májusban felgyorsult (26,4%-ra éves szinten), elsősorban az állati termékek (tej, hús, tojás) árának emelkedése miatt, a növekvő költségek, az állatállomány csökkenése, valamint bizonyos termékek aktív exportja miatt.
Bizonyos zöldségek, alma, csonthéjas gyümölcsök és bogyós gyümölcsök ára gyorsan emelkedett, főként a kedvezőtlen időjárási körülmények kínálati oldalukra gyakorolt hatása miatt. A feldolgozott élelmiszerek ára is tovább emelkedett.
Az NBU becslései szerint az élelmiszerárak júniusban is tovább emelkedtek. „Jelentős fundamentális inflációs nyomás maradt fenn, különösen a szolgáltatások inflációja maradt magas a további béremelkedés és a stabil fogyasztói kereslet hátterében. A nem élelmiszeripari termékek áremelkedése mérsékelt ütemben folytatódott” – közölte az NBU.
Az adminisztratív infláció májusban éves szinten 19,8%-ra gyorsult, elsősorban az alkoholos italok és dohánytermékek árának emelkedése miatt, különösen a termelési költségek további növekedése, az árnyékkínálat elleni küzdelem megerősítése, valamint a dohánytermékek gyártóira és importőreire vonatkozó adóváltozások miatt.
Az NBU szerint júniusban az adminisztratív infláció jelentősen lelassult a bázishatás miatt (2024 júniusában egyszeri áramtarifa-emelkedés). Az üzemanyagárak növekedése továbbra is visszafogott maradt (májusban 1,2%-kal éves szinten), bár júniusban az NBU becslései szerint felgyorsult a benzin és a dízel üzemanyag árának emelkedése miatt, amelyet a világpiaci olajárak emelkedése okozott.
