Harminc százalékot veszített az értékéből az orosz rubel az amerikai dollárral szemben a hétfői árfolyamok alapján. Az Orosz Nemzeti Bank (Bank of Russia) az ország kereskedelmi mérlegének zsugorodását tette felelőssé a rubel gyengüléséért, mivel Oroszország fizetési mérlegének többlete mintegy 85 százalékkal csökkent az idei év első felében.
„A gyenge rubel megnehezíti a gazdaság szerkezetátalakítását, és negatívan befolyásolja a lakosság reáljövedelmét. Az orosz gazdaság érdekében erős rubelre van szükség” – idézte Makszim Oreskint, Vlagyimir Putyin orosz gazdasági tanácsadóját a CNBC amerikai gazdasági portál hétfőn.
Mint írták, a londoni tőzsdén a hétfő reggeli órákban a rubel árfolyama 17 hónapos mélypontra zuhant az amerikai dollárhoz képest.
Az orosz elnök gazdasági tanácsadója az orosz állami TASS hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a valuta leértékelődése és az infláció felgyorsulása elsősorban a „laza monetáris politikának” tudható be, és a jegybanknak „minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a közeljövőben normalizálja a helyzetet.”
Az előzmények
A CNBC emlékeztetett, hogy az orosz jegybank múlt csütörtökön leállította az év hátralévő részére a devizavásárlást, hogy megerősítse a valutát. Ez azonban elkezdte gerjeszteni az inflációtól való félelmeket, amelyet megmagyaráz Oroszország növekvő elszigeteltsége, valamint a nyugati büntetőintézkedésekkel szembeni kísérlete saját gazdaságának átalakítására.
A Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat pénteki legfrissebb jelentései ugyanakkor pozitív változásokat jeleztek az orosz gazdaságban.
A cikk kiemelte, hogy az ország GDP-je az idei év második negyedében már 4,9 százalékkal meghaladta a várakozásokat, ami fordulatot jelent az első negyedévi 1,8 százalékos gazdasági zsugorodáshoz képest.
Ezzel kapcsolatban azonban William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokat elemző vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság korlátozott lazasága tovább fokozhatja az inflációs nyomást. Ennek hatására kénytelenek lesznek szigorítani a monetáris politikán, ami pedig potenciálisan gyengíti a gazdasági növekedést az év hátralévő részében.
„Talán a gazdaságot érintő legfontosabb kockázat az, ha a kormány lazán tartja a fiskális politikát a háborús erőfeszítések támogatása érdekében, ami tovább súlyosbítaná Oroszország gazdasági sebezhetőségét” – tette hozzá Jackson.
Az orosz bankok szombati devizaárfolyama drasztikusan megemelkedett: a dollár árfolyamát 90, az euróét 100 rubelre emelték. A Sberbank 10 százalékkal emelte a dollár rubellel szembeni árfolyamát, írja a Financial Times.
A Kommerszant jelentése szerint a nagyobb oroszországi bankok a reggeli erőteljes emelés után némileg csökkentették a rubelhez viszonyított devizaárfolyamaikat. A kezdeti növelésre azután került sor, hogy Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér csapatai harci tevékenységbe kezdtek az orosz hadsereg egyes alakulatai ellen.
A pánik eloszlatására a TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalójában azt közölték, az orosz bankok a megszokott módon dolgoznak, az irodák a hétvégi menetrend szerint tartanak nyitva. A szükséges ügyeket fennakadás nélkül lehet intézni a call centereken és internetbankokon keresztül, összegzi a jelentést az MTI.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az európai bankok 92 százaléka kihasználja a jogszabály kiskapuit, és továbbra is átláthatatlanul kezeli a határokon átnyúló utalások átváltási díjait – állapította meg a Wise online pénzküldéssel foglalkozó cég a legújabb kutatását összegző közleményben.
Megjegyezték, hogy a kétértelműség az európai fogyasztóknak egy év alatt 12,5 milliárd euró veszteséget okoz. Kifejtették: a bankok 20 százaléka nem ad tájékoztatást a határon átnyúló fizetéskor alkalmazott árfolyamról, a pénzintézetek 72 százaléka pedig rejtetten nem a piaci középárfolyamot, hanem a saját, felfújt árfolyamát alkalmazza.
A kutatás szerint az elemzett bankok 40 százaléka csak az átutalás összegét vagy az előre feltüntetett díjat jeleníti meg. Csak az ING fiókjai és a brit Starling Bank teljesen átlátható, és tesz közzé minden díjat – írták.
Arra is kitértek: az iparágban bevett gyakorlat, hogy alacsony díjat vagy éppen díjmentes utalást hirdetnek, miközben a valóságban a felfújt árfolyamban további díjat rejtegetnek. Ez a felár a vizsgált hét ország közül Magyarországon a legalacsonyabb, átlagosan 1,06 százalék, Észtországban pedig a legmagasabb, 2,58 százalék fűzték hozzá.
Az EU-ban 2020-ban hatályba lépett új követelmények szerint minden átváltási díjat érthető módon fel kell tüntetni egy másik pénznembe történő átutalás előtt.
A tranzakció költsége általában két összetevőből áll: egy előre feltüntetett díjból és egy átváltási díjból.
A cég hét európai ország – Magyarország és Észtország mellett az Egyesült Királyság, Spanyolország, Litvánia, Belgium és Németország – 25 bankját vizsgálta; a bankok összesen a lakosság mintegy 80 százalékát szolgálják ki a piacokon.
A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
Már 68 rubel egy dollár, ami héthavi rekord. A csökkenő olajárak és az orosz exportra húzott ársapka ásta alá a rubel árfolyamát.
Az orosz rubel 5,3 százalékot gyengült a dollárral szemben, a 68,02-os szint május 11. óta a leggyengébb rubeljegyzés.
Az euróval szemben 4,2 százalékot gyengült az orosz deviza, s elérte a 72-es árfolyamot, ami május 6. óta a leggyengébb rubeljegyzés. Míg a jüannal szemben 5 százalékot esve, 9,74-ra gyengült, amire július eleje óta nem volt példa.
Ha a rubel jegyzése a dollárral szemben 65 felett ragad – ami akkor történhet meg, ha az exportőrök a közelgő adófizetés és osztalékfizetés ellenére is inaktívak maradnak –, akkor a 67–70 közötti sávba szorul a rubel-dollár – adta hírül közleményében a SberCIB Investment Research.
Elemzők szerint, a viszonylag alacsony olajárak és az ebből adódó alacsonyabb orosz exportbevételek kockázata, továbbá a G7, az Európai Unió és Ausztrália által az orosz olajra bevezetett 60 dolláros hordónkénti ársapka gyakorol nyomást a rubelre.
A héja Fed által megerősített dollár számos országot hoz nehéz helyzetbe. Elsősorban afrikai országok kerültek nagy bajba, ahol folyamatosan nő az adósság.
Az amerikai dollár a Fed egyre agresszívebb kamatemeléseinek hatására sokat erősödött az idei évben, amit többek között a forint és az euró is megszenvedett, de nem az európai kontinens fizetőeszközei teljesítettek a leggyengébben a zöldhasúval szemben, az energiaválság ellenére sem.
A dollár erősödését segítette a befektetők menekülése a biztonságosnak tartott amerikai devizába, de relatíve jól teljesítettek a nagy energiavagyonnal rendelkező és a számottevő kamatemelést végrehajtó országok pénzei is. Mások azonban kevésbé voltak szerencsések.
A Johns Hopkins Egyetem közgazdászprofesszora, Steve Hanke rendszeresen közzéteszi az év legrosszabbul teljesítő devizáinak a listáját, és ezek között most előkelő helyre került a ghánai cedi, amelyből az év elején még nagyjából hat elég volt egy dollár megvásárlására, mára azonban már több mint 14 cedi kell hozzá.
Az éves szinten értékéből mintegy 60 százalékot vesztő ghánai deviza problémáit többek között a megélhetési költségek emelkedése és a fenntarthatatlan adósság okozta, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon – írja a CNBC.
A devizát aztán újabb csapás érte, amikor a jegybank elhalasztott egy devizaaukciót, miközben az elnök lemondását követelő tüntetések rázták meg az ország fővárosát, Accrát.
A cedinél is rosszabbul szerepelt idén a kubai peso, a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz, és az értékének több mint háromnegyedét elvesztő zimbabwei dollár, amely a legnagyobbat esett az idén. Mind a két országban elszabadult az infláció is.
Zimbabwéban az utolsó hivatalos adat szerint októberben 268 százalékra ugrott a drágulás éves szinten, ám Hanke szerint ez is alulbecsli a valóságot, szerinte 417 százalékos az infláció. Kuba is hasonló problémákkal küzd, ráadásul itt a különbség még szembeszökőbb a hivatalos adatok és Hanke számításai között: a hivatalos 37 százalékkal szemben Hanke modellje szerint 166 százalékos a valóságos adat.
A múlt héten az egyiptomi font is nagyot zuhant, és felkerült a leggyengébb devizák listájára, miután az ország adósbesorolásával kapcsolatban a Fitch Ratings a kilátásokat negatívra változtatta, miközben az ország deviztatartalékai a márciusi 35 milliárd dollárról októberre 32 milliárd dollár alá apadtak.
A Fitch felhívta a figyelmet az ország jövőre lejáró hatmilliárd dollár értékű adósságára, amelyet 2024-ben újabb kilencmilliárd dolláros tétel követ.
A leggyengébben teljesítő devizák között megtalálható még a Srí Lanka-i rúpia, a venezuelai bolívar, a Sierra Leone-i leone, a mianmari kjap, a laoszi kip és az ukrán hrivnya is.
Az árak emelkedése Ukrajnában a háborús időkhöz képest meglehetősen mérsékelt, ráadásul Ukrajnának sikerül fenntartania a pénzügyi stabilitást a többi között a bankszektorban és devizaágazatban – jelentette ki szerdán Daniil Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője mondta az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Hetmancev kifejtette: „ez egy új valóság, és nem szabad megdöbbenni. Ha az inflációs folyamat úgy folytatódik, ahogy most, abban nem lesz semmi katasztrofális. Igen, ez probléma, nehéz a helyzet, de ez nem katasztrófa.” Megjegyezte, hogy néhány más országban még magasabb infláció figyelhető meg. „Nézzék meg, mi történik a világban: Törökországban az infláció 80%, a békés Moldovában több mint 33%, Észtországban is magasabb az infláció, mint nálunk, Lettországban és Litvániában az infláció olyan, mint a miénk, Lengyelországban 1996 óta az infláció először több mint 15%, Csehországban is 17,5%” – mutatott rá.
A bizottsági elnök úgy véli, hogy ez a világjárvány, a puha fiskális politika, a külföldi államháztartási hiányok inflációja, valamint a háború okozta globális trend. „Mert az ukrajnai háború és a járvány az élelmiszer- és energiaárak növekedését jelenti, és ezek váltják ki a globális inflációt” – magyarázta. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a megszállt terület Ukrajna GDP-jének 20%-át adta. „Nálunk minden nap emberek halnak meg, és a Nemzeti Banknak sikerül 22,2 százalékos szinten tartania az inflációt. Ez valóban mérsékelt inflációs szint, a háborút figyelembe véve” – mondta.
A képviselő példaként a jugoszláviai konfliktust hozta fel, amikor az első évben 9000 százalékos volt az infláció, majd katasztrofálisan alakult a helyzet. „Emlékeznek még az 1990-es évek ukrajnai helyzetére, a válságra, ezekre a kupono-karbovanecekre, az inflációs ráta őrületes volt. Azután az ország békés volt. Most a legkeményebb háború 1945 óta Európában egy nagy és erős országgal, és az infláció hat hónap alatt mindössze 22,2%” – hangsúlyozta.
„Természetesen a lakossági rögzített gáz-, hő- és villamosenergia-tarifák, az üzemanyagadók csökkentése is hatással volt, de a lényeg az, hogy a háború első hónapjaiban fennmaradt a viszonylagos pénzügyi stabilitás, beleértve a bankszektort és a külföldi valutákat is. Számomra úgy tűnik, hogy ez túlzás nélkül a Nemzeti Bank bravúrja” – húzta alá Daniil Hetmancev.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A konkurencia akár le is körözheti a piacvezető streaming-szolgáltatót, ha a Netflix nem alakítja át gyökeresen a működési modelljét – figyelmeztetnek a szakértők. Úgy vélik, hogy a Netflix saját fogyasztóihoz való gáláns hozzáállása nem szolgálja a cég üzleti sikereit.
Nehéz napokat él át a legnagyobb streaming-platform, ugyanis míg a koronavírus-járvány alatt sorra döntötte saját rekordjait a Netflix, mára a konkurencia is megnőtt, illetve a szolgáltató előfizetői tábora is csökkenésnek indult. Iparági szakértők szerint akár üzleti modelljének egyik alapkövét is újragondolhatja a társaság, ugyanis megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy a jövőben is egész évadokat egyszerre publikáljanak a platformon. A mostani modell, ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy a felhasználók szinte havonta ki-be lépkedjenek a Netfix ügyféltáborába, ami a cég számára üzletileg rendkívül előnytelen. Emellett a „mértéktelen fogyasztást” is növeli a Netflix mostani működési modellje – mondta Nick Cicero, a Conviva adatelemző cég stratégiai alelnöke. A szolgáltató ugyan a fogyasztókra bízza, hogy milyen gyorsan nézik meg az egyes epizódokat egymás után, de szétzúzza a „várakozás” élményét, magyarul azt, hogy a néző kíváncsian, izgatottan várja kedvenc tartalmának következő részét. A többi szolgáltató hétről hétre adja ki az újabb epizódokat, azaz hétről hétre egy adott időben „odaszögezi” a nézőket a készülékek elé. A Disney+, az HBO Max egy-egy műsora tehát több hétre leköti a közönséget, láthatóan csökken a lemorzsolódás – tette hozzá.
A Netflix rajongótábora viszont megnézheti az őket érdeklő műsor teljes évadát akár két hét alatt, majd a hónap végén visszamondhatja az előfizetését, miközben a Disney+ modellje jobban elősegíti az egész éves szerződések megkötését is.
A kényszerű váltás már elkezdődött a Netflixnél annak ellenére is, hogy a hónap elején a csatorna egyik vezetője, Peter Friedlander azt mondta, alapvető szándékuk, hogy a néző kezébe adjuk a döntés lehetőségét arra vonatkozóan, hogy mikor, mit, és mennyi ideig kíván nézni. Közben azonban a szolgáltató is belevágott az évadok felosztásába, ugyanis az „Ozark” negyedik évadát két részre osztották, és a „Stranger Things” utolsó két epizódját, beleértve a 2,5 órás finálét július első napján teszik közzé.
Korábban azonban ezeket a döntéseket Ted Sarados társ-vezérigazgató azzal magyarázta, hogy a Covid időszaka alatt nehezebb volt tervezni, illetve legyártani a produkciók folytatását. Kérdéses, hogy egy esetleges modellváltásra hogyan reagálnának a befektetők, meghozná-e a vételi erőt a papír piacán. Ami viszont biztos, hogy a többi technológiai papírral együtt mélyrepülésben van a Netflix-részvény, ugyanis a tavaly októberi, 690 dolláros szintek után alig jegyzik 170 dollár fölött.
Az állami költségvetés jóváhagyása folyamatban van, a hrivnya 2022-es árfolyamának előrejelzése az egyik legaktuálisabb kérdés. A költségvetési tervezet 28,6-28,7 között határozta meg a hrivnya árfolyamát.
Annak ellenére, hogy a 2021-es költségvetésben a hrivnya árfolyamát 29,1 hrivnya/dollár szinten határozták meg, az ukrán valuta folyamatosan erősítette pozícióját az év során, és november 9-én elérte a 26,08 hrivnya/dollár-t. Ez a hrivnya dollárral szembeni erősödésének rekordja volt az elmúlt másfél évben.
Az állami költségvetésben rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbség okot ad feltételezni, hogy a hrivnya leértékelése idén december elején kezdődik meg, írta Olekszandr Radcsuk politológus a Szlovo i Gyilo rovatában.
A 2021-es év egyértelműen megmutatta, hogy a hrivnya a kedvezőtlen külső és belső tényezők mellett nemcsak tartani tudja árfolyamát, hanem erősödni is képes a dollárral és az euróval szemben.
Mi befolyásolta a hrivnya erősödését
A hrivnya a külföldi devizákkal szembeni erősödését befolyásoló egyik legjelentősebb tényező a szakértők szerint az ukrán termelők és beszállítók magas exportárai, valamint az IMF hitel részletei.
Áremelkedések a nyersanyagpiacokon, ebből kifolyólag nőtt az ukrán exportőrök bevétele
Az exportőrök devizabevételei a nyersanyagpiaci rekordárak mellett emelkedtek, különösen az év első felében. A fém értékesítéséből származó bevétel 80%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. A rekord gabonatermésnek köszönhetően pedig jelentősen nőttek a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételek, közölte a 24 Ekonomika. A hrivnya devizával szembeni erősödését befolyásolta az arany- és devizatartalékok magas szintje, az ukrán gazdaság fokozatos felépülése a koronavírus járvány okozta válságból, valamint a külföldön munkát vállaló ukránok deviza átutalásainak növekedése.
Az idegenmunkások átutalásai két IMF-hitel összegével egyelőek
2021 első 8 hónapjában az Ukrajnába irányuló magánátutalások összege elérte a 9,1 milliárd hrivnyát, ami történelmi csúcs. Bohdan Danilisin, az Nemzeti Bank tanácsának vezetője Facebook-oldalán közölte, hogy ezen átutalások oroszlánrésze a külföldön dolgozó ukránok béréből származik. Ez körülbelül 7,4 milliárd dollár. Összehasonlításképpen: a munkavállalók külföldről Ukrajnába átutalt összege kétszerese az IMF-től kapott kölcsön összegének, számolt be a Szlovo i Gyilo.
A lakosság körében csökkent a valuta iránti kereslet
Anna Volujcsak, az UNEX Bank államkincstári műveleti főosztályának igazgatója a 24-es csatornának adott interjújában megjegyezte, a hrivnya erősödésének egyik oka a valuta iránti kereslet csökkenése a lakosság körében. A Nemzeti Bank adatai szerint 2021 első 10 hónapjában az ukránok 1,7 milliárddal kevesebb valutát vásároltak, mint amennyit eladtak. Ezzel a devizakínálat felülkerekedik a kereslet felett, a hrivnya pedig erősödik.
Mi lesz a jövőben
Ha Ukrajnának elegendő gáz- és széntartaléka lesz a fűtési szezon végére és sikerül elkerülnie az újabb politikai válságot, akkor van okunk stabil és kiszámítható árfolyamot jósolni az újévre és a karácsonyi ünnepekre.
Az ukrán hrivnya leértékelését előidézhető kockázati tényezők közül az első a magas áron történő gázbeszerzés, ami a valuta iránti nagy kereslethez vezethet. Ezért január-februárban meredek árfolyam-emelkedésre, azaz a hrivnya gyengülésére számíthatunk. Olekszandr Radcsuk előrejelzése szerint a hrivnya legingatagabb időszaka január közepén kezdődik és 2022 áprilisáig tart.
