Iránban váratlanul, drasztikusan, egyes esetekben háromszorosára emelték csütörtökön az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint az étolaj, a csirkehús, a tojás és a tej.
Hírügynökségi jelentések szerint már szerda estétől irániak kígyózó sorait lehetett látni országszerte az élelmiszerüzletek előtt, az emberek gyakorlatilag kiürítették a polcokat, a lehető legtöbb élelmiszert felvásárolva, még mielőtt az áremelés hatályba lépett volna.
Csütörtökön az iráni riál értéke újabb mélypontra esett a dollárhoz képest.
Az élelmiszerárak az egész Közel-Keleten elszabadultak az ukrajnai orosz hadművelet nyomán a globális ellátási láncokban keletkező zavarok miatt.
Irán étolajimportjának felét Ukrajnából szerzi be, ahol jelenleg a harctevékenységek miatt a gazdák egy része nem tudja megművelni a földjét. Bár Irán a gabonaszükségletének nagyjából a felét saját maga termeszti, a fennmaradó részt Oroszországból importálja. Az ukrajnai háború mindemellett tovább súlyosbította az inflációs nyomást. Az utóbbi időben az Iránban erősen ártámogatott kenyér csempészete is megugrott: a szomszédos Irakba és Afganisztánba viszik a kenyeret.
Fokozza a bajokat az iráni gazdaságot sújtó aszály és az atomprogram miatt bevezetett nyugati szankciók sora. Az infláció az AP amerikai hírügynökség szerint csaknem 40 százalékos, és a fiatalok körében továbbra is magas a munkanélküliség. Az iráni statisztikai hivatal szerint a háztartások hozzávetőleg 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
A tavaly hatalomra került Ebrahím Raiszi elnök munkahelyteremtést, gazdasági kilábalást és ehhez a szankciók feloldását ígérte, ugyanakkor eddig még nem sikerült áttörést elérni az atomalku újjáélesztéséről szóló bécsi egyeztetéseken.
A kormány eddig gyors intézkedésekkel igyekezett tompítani a lakossági terheket, egyebek között havi pénzügyi segélyekkel. A hatóságok a magas lisztárak ellenére is megőrizték az ország egyik legalapvetőbb élelmiszerének számító, hagyományos lepénykenyér ártámogatását is.
Az élelmiszerek világpiaci árai jelentős mértékben emelkedtek az ukrajnai háború miatt.
A hírt az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közölte – írja az Ukrinform.
„Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint az elmúlt 32 évben nem voltak olyan magasak az élelmiszerek világpiaci árai, mint márciusban. Ennek az ukrajnai háború az egyik fő oka. Ukrajna és Oroszország egyaránt fontos gabonaexportőr” – írták.
Megjegyezték, az élelmiszerárak emelkedése leginkább a szegény országokban érezhető. Oroszország ukrajnai inváziója miatt emelkedtek az alapvető élelmiszerekre, köztük a kenyérre fordított kiadások.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Kárpátalján az árak stabilitása érdekében folyamatos ellenőrzéseket tartanak. Sznyizsana Lokesz, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Felügyelet megbízott vezetője elmondta, hogy a kistérségekben 15 csoport tart ellenőrzéseket.
„Számos termék árát fixáltuk: búzaliszt, makaróni, tojás, vaj, tejtermékek, zöldségek, gyógyszerek és benzin (A-92, A-95)” – közölte.Eddig az ellenőrző csoportok nem találkoztak jogsértésekkel.
2022 januárjában az élelmiszerek világpiaci ára több mint 1%-kal nőtt a decemberi mutatókhoz viszonyítva, számolt be az ESM, közölte Mind.
Az áremelkedés hátterében a növényi olaj és a tejtermékek világpiaci árának folyamatos emelkedése áll.
Az élelmiszerárak emelkedése hozzájárult az infláció hirtelen megugrásához, mivel a gazdaság elkezdett kilábalni a koronavírus-válságból, a magas kiadások viszont a szegényebb embereket fenyegetik az importfüggő gazdaságokban.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), amely a világ élelmiszertermékeit követi nyomon, élelmiszer árindexe 135,7 pontot ért el, ami az elmúlt tíz év legmagasabb értéke.
A növényi olaj ára januárban 4,2%-kal nőtt decemberhez képest. Az áremelkedés mindenekelőtt a munkaerőhiány, az időjárási viszonyok és az emelkedő olajárak következménye. A FAO tejárindexe 2,4%-kal emelkedett, ez az ötödik egymást követő havi emelkedés, a legnagyobb mértékben drágult a sovány tejpor és a vaj ára. A gabonaárindex januárban 0,1%-kal volt magasabb a decemberinél, és 12,5%-kal volt magasabb, mint 2021 januárjában. Némileg drágultak a húskészítmények, különösen a marhahús. A cukor 3,1%-kal csökkent decemberhez képest a legnagyobb exportáló országok javuló előrejelzései és az etanol árának csökkenése miatt.
A folyamatosan emelkedő élelmiszerárakra a kijevi kormány élelmiszerutalványok bevezetésével reagálna, amiket az alacsony jövedelmű emberek kapnának meg.
Árkorlátozást vezetett be szerdán a kormány egyes élelmiszertermékekre, 10 %-ban maximalizálva a kereskedelmi felárakat a karantén végéig terjedő időszakra – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormányülés Youtube-közvetítése nyomán.
A tudósítás szerint az Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő által ismertetett dokumentum szerint a kereskedelmi árkorlátozás a következő élelmiszertermékekre vonatkozik: kristálycukor, legmagasabb minőségű búzaliszt, hazai gyártású tésztafélék (prémium búzalisztből készült tészta), 2,5 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej (zacskóban), napraforgóolaj, C1 kategóriájú tyúktojás, bontott baromfi, 72,5 százalékos zsírtartalmú vaj.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban korlátozta a kenyér kereskedelmi felárát. A karanténidőszak végéig a kereskedők nem számíthatnak fel 10%-nál magasabb felárat a kenyérre.
Ukrajnában újév előtt várható az ünnepi ételek elkészítéséhez használt termékek és alapanyagok drágulása, ezek a hús, a sajt, a tojás, a friss zöldségek és a citrusfélék, jelentette ki Szvitlana Litvin, az Ukrán agrárgazdasági klub elemzője, számolt be az Obozrevatel.
Egyúttal pontosította, hogy az elmúlt egy év hirtelen áremelkedése miatt 2021 végére nem várható jelentős drágulás. Ezt a tényezőt, a szakértő szerint az ukránok vásárlóereje korlátozza majd. Bevásárláskor népszerű a napraforgóolaj és cukor, amelyek korábban jelentősen drágultak, de ezúttal maradnak a régi árak, közölte az elemző, számolt be az UNIAN.
Oleh Pendzin, a Közgazdasági Vitaklub igazgatója viszont a közeljövőben nem dráguló termékek listájára hozzáadja a kenyeret. Idén már 18%-kal drágult, ára továbbra is növekedni fog, de ez nem kötődik az újévhez. Ami a húsféléket illeti, szerinte a csirkefilé a fog leginkább drágulni. Pendzin előrejelzése szerint az ünnepekhez közeledve átlagosan 116 hrivnyába kerül egy kilogramm.
„A többi termék ára többé-kevésbé stabil marad, a potenciális növekedés nem haladja meg az 1-2 százalékot. Hasonló helyzet lesz megfigyelhető a sertéshúsnál is – a drágább termékeknél, például a bélszínnél 3-5%-kal is emelkedhet az ár. Valószínűleg az összes többi termék ára változatlan marad, vagy minimális lesz a drágulás” – jósolja a szakértő.
A kemény sajtok ára jelentéktelen mértékben – kilogrammonként 276-ról körülbelül 285 hrivnyára – nőhet, csakúgy, mint a tojásé. Egy tucatért 38-40 hrivnyára emelkedhetnek. Az uborka és paradicsom a szakértő becslése szerint 10%-kal lesz drágább.
Szvitlana Litvin a mandarin árának jelentős növekedésére hívja fel a figyelmet, ami 20%-kal – kilogrammonként átlagosan 45 hrivnyával – emelkedhet. „Azonban meg kell jegyezni, hogy a hirtelen áremelkedések jobb minőségű termékeket eredményeznek” – magyarázta.
2021-ben egy négytagú család számára körülbelül 1844,74 hrivnyába kerül majd az újévi ünnepi menü, mely 8%-kal több, mint egy évvel ezelőtt.
Az értékeléshez a hagyományosnak számító ételeket vették figyelembe: saláták, hús- és haltermékek, zöldségek, gyümölcsök, pékáruk, édesség, italok stb. Ha csak a franciasalátát vesszük, annak elkészítése 24,6%-kal drágult az elmúlt évhez viszonyítva.
A hústermékek ára 10–26%-kal, a tejtermékeké 14–30%-kal, a kenyér pedig 24,95%-kal nőtt.
Megszakadt szállítási láncok és a globális infláció – fő okai élelmiszerek világmértékű drágulásának, közölte Andrij Jarmak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) befektetési osztályának közgazdásza az „Ukrajinszke Ragyio” adásában.
„Ha az élelmiszerárak világszintű emelkedésének okairól beszélünk, a fő ok – a globális infláció. A világ tele van pénzzel, amelyet folyamatosan újranyomtatnak, és ez inflációt von maga után, ami ennek megfelelően áremelkedéshez vezet. Természetesen nem minden ország engedheti meg magának a pénznyomást, csak azok az országok, amelyek tartalékvalutával rendelkeznek: amerikai dollár, euró vagy kínai jüan” – magyarázta a szakértő.
Jarmak az úgynevezett „megszakadt szállítási láncokat” tartja a növekvő élelmiszerárak okának. Az a helyzet, hogy a termékek szállítási költsége többszörösére nőtt, és a gyártók manapság több hónapra is lefoglalják a szállítókat, ugyanis konténer és hajó hiány van.
A szakértő szerint a következő ok – a koronavírus-járvány, amely sok országot „bezárásra” kényszerít, jelentősen korlátozva az élelmiszerimport lehetőségeit.
Az éghajlatváltozás is befolyásolja az árakat, mivel gyakran mezőgazdasági terméskieséshez vezet.
„A világ népessége növekszik, egyre több pénz jut azokhoz, akik elköltik, többek között élelmiszert. Ez alakítja a fogyasztói keresletet, és ennek megfelelően az áremelkedést” – összegezte a szakértő.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO