A német Volkswagen csoport tulajdonában lévő Audi jövő év február 28-án bezárja brüsszeli autógyárát – jelentette be a vállalat vezetése kedden rendkívüli üzemi tanácsülésen. A vezetőség hozzátette, hogy még mindig tárgyalnak egy potenciális vevővel a belga üzem átvételéről.
Azt azonban leszögezték 2025 elejéig nem várható elbocsátás, és egy új tulajdonos alatt akár tovább folytatódhatna a működése – bár nem biztos, hogy az üzemben autókat gyártanának. A megmentő például a haszongépjármű-ágazatból érkezhet, a szakszervezetek egy traktorgyártót javasolnak.
Eközben tovább mélyül a Volkswagen-válság is, az Audi a Volkswagen leányvállalata, amely éppen két nappal ezelőtt jelentette be, hogy három németországi gyár bezárását tervezi. Ez lenne az első alkalom a vállalat 87 éves történetében, hogy a hazai piacon bezárna gyártóüzemeket. A Handelsblatt szerint a Volkswagen vezetősége a bérek és bónuszok csökkentésével próbálja elkerülni a bezárásokat Németországban. A legújabb javaslatok szerint a csoport alapmárkájánál például egy 10 százalékos általános bércsökkentés évente közel 800 millió eurót takarítana meg.
Berlin azért nem képes a kormányzásra, mert a baloldali koalíció semmiben sem tud egyetérteni. A Német Takarékpénztárak Szövetségének elnöke ezért azt követeli a kancellártól, hogy tegyen végre rendet a házában, és kezdje el vezetni az országot.
A német hárompárti kormánykoalíció politikusainak félre kellene tenniük nézeteltéréseiket, hogy az ország stagnáló növekedésével foglalkozzanak – mondta Ulrich Reuter, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke a Reutersnek adott interjúban.
A német gazdaság tavaly zsugorodott, és a kormány előrejelzése szerint idén is ezt teszi, miközben a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten szintén csökkentette az országra vonatkozó előrejelzését.
Nagyon aggódunk a németországi gazdasági helyzet miatt, azt látjuk, hogy Berlin semmit sem tesz a válság megoldására – közölte a DSGV elnöke pénteken a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójának alkalmából. Szerinte, ha Németország valaha vissza akar térni a növekedés útjára, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciónak
véget kell vetnie a politikusok közti folyamatos háborúzásnak,
meg kell szabadulnia a bürokratikus akadályoktól, valamint
világos és jövőorientált tervet kell bemutatnia a nagyobb versenyképesség érdekében.
A kormány felelős a német gazdasági összeomlásért
A balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szabad demokraták (FDP) úgynevezett közlekedésilámpa-koalíciójának három pártja – amely 2021 óta kormányozza Európa legnagyobb gazdaságát – eltérő nézeteket vall a növekedés ösztönzésének módjáról.
Az SPD-s kancellár és a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter például nemrég ismertette a gazdasági programjukat, melyek merőben eltérő pontokat tartalmaztak, miközben az FDP-s Christian Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy ő is dolgozik a saját javaslatain, melyeket hamarosan bemutatna.
A kormány papíron „keményen dolgozik” a vérszegény növekedés élénkítésén, azonban kudarcot kudarcra halmoz, és a 2025 szeptemberére esedékes választáshoz közeledve még mindig nem tudott egyértelmű utat kijelölni a gazdaságnak.
Olvastam a programokat, és beszéltem Lindnerrel, mindegyik javaslatban látok fantáziát. De az ökör három irányba húz, és még a pártokon belül is súlyos nézeteltérések vannak, így mindenki attól retteg, hogy mikor borul fel a szekér – kommentálta a koalíció munkáját Reuter, aki évek óta könyörög Berlinben, hogy a kormány szedje össze magát.
A DSGV négy németországi vállalatból hárommal áll üzleti kapcsolatban, és nagy szerepet játszik a Mittelstand néven ismert kis- és középvállalkozások finanszírozásában, amelyek együttesen a németországi munkahelyek 55 százalékát adják.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés katasztrofális károkat okozott a Mittlestandon belül, a túlélő vállalatok pedig egyre óvatosabbak a hiteligénylésben, ami Reuter szerint megölte az innovációt és ellehetetleníti a jövőbeli beruházásokat.
A Moody’s pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását. A nemzetközi hitelminősítő szerint „a döntés azt a kockázatot tükrözi, hogy a következő kormány nem lesz képes olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyek stabilizálják a kormány adósságterhét”. A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Alexander de Croo belga miniszterelnök június 9-én könnyeivel küszködve ajánlotta fel lemondását, miután liberális pártja (Open VLD) rossz eredményeket ért el a választásokon – a szavazatok kevesebb mint 7 százalékát szerezte meg.
A felmérések szélsőjobb győzelmet prognosztizáltak, de a jobboldali nacionalista Új Flamand Szövetség megtartotta az első helyet, 22 százalékkal. A jobboldali Flamand Érdek párt vezetője lett a második, a szavazatok 17,5 százalékával. A választási eredmények új koalíciós tárgyalásokat indítottak el, a nyelv és a regionális identitás által mélyen megosztott országban.
Itt az újabb csapás, leminősítették Belgiumot
A Flamand Érdek párttal eddig nem léptek koalícióra a mainstreampártok, de ebben is változás jöhet. Bár az új belga kormány várhatóan még idén megalakul, Belgiumban hagyománya van a hosszadalmas tárgyalásoknak.
A 2019-es választást követően Belgiumban hosszú ideig nem alakult kormány. Alexander De Croo 652 nappal a voksolás után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként. A belső viszályok megtorpedózták a javasolt reformprogramot, beleértve az adózással kapcsolatos terveket, amelyeket tavaly el kellett hagyni.
A Moody’s közben pénteken stabilról negatívra rontotta Belgium adósbesorolását, amely eddig „Aa3” volt – világított rá cikkében az Economx. A hitelminősítő szerint az átsorolás azt a veszélyt tükrözi, hogy a következő kormány nem fog tudni olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekkel stabilizálni tudná az adósságterheket.
A hitelminősítő jelenleg hét szinttel a „junk”, azaz magyarul „szemét” szint felett értékeli Belgium hitelképességét, ami megegyezik a Fitch besorolásával, az pedig már 2023 márciusában negatívra módosította Belgium kilátását – emlékeztetett a Bloomberg.
Komoly problémákkal küzd Brüsszel
A növekvő közkiadások és az öregedő népességgel kapcsolatos költségek miatt Belgium adósságrátája évek óta meghaladja az euróövezetét. Az előrejelzések szerint az ország terhei tovább nőnek: a Scope áprilisban azt jósolta, hogy 2028-ra Görögország és Olaszország után itt lesz a harmadik legmagasabb a költségvetési hiány Európában, meghaladja majd a GDP 5 százalékát.
A belga központi bank figyelmeztetett, hogy az ország államháztartása továbbra is aggodalomra ad okot, és hogy a költségvetési kilátások „messze nem rózsásak”.
Márciusi becslése szerint a következő kormánynak évente csaknem 2,5 milliárd euróval (ezermilliárd forinttal) kell majd csökkentenie a költségvetési egyenleget pusztán a hiány stabilizálásához.
Haladékot kaptak, de fogy az idő
Tekintettel a kormányalakításban tapasztalt késedelemre, az Európai Bizottság a múlt hónapban elfogadta Belgium kérését, hogy legkésőbb december 31-ig nyújtsa be költségvetési tervét – közölte a Bloomberg állítása szerint egy szövetségi kormánytisztviselő.
Az EU Belgiumot Franciaországgal és öt másik országgal együtt a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonta (túlzottdeficit-eljárás) a szigorúbb költségvetési fegyelem kikényszerítése érdekében, ami a hiánynak a GDP 3 százalék alatt tartását írja elő.
Belgiumnak szeptember 20-ig kellett volna benyújtania középtávú költségvetési-strukturális terveit, a költségvetési tervezeteket pedig október 15-ig.
Új kormány alakult Egyiptomban, a védelmi és a külügyi tárca élére is új minisztereket neveztek ki. Az egyiptomi állami média jelentése szerint Mohamed Zaki védelmi minisztert Abdelmagíd Szakr váltja pozíciójában, a veterán Számeh Sukri helyett pedig Badr Abdel-Áti került a külügyi tárca élére.
Az új kormányt is Musztafa Madbúli vezeti, aki 2018 óta tölti be Egyiptom miniszterelnöki pozícióját.
Az előző kabinet egy hónappal ezelőtt mondott le amiatt, hogy a 105 milliós lakosságú Egyiptom hónapok óta súlyos gazdasági válsággal küzd. Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök ezt követően újra Madbúlit nevezte ki kormányfőnek, kérve, hogy az új kabinet az infláció csökkentését, a piacok szabályozását és a befektetések növelését tekintse legfontosabb feladatának.
A gazdaság stabilizálása érdekében a kormány márciusban bejelentette, hogy nemzeti valutájának értékmeghatározását a piaci erőkre bízza, de ez további leértékelődéshez vezetett.
A becslések szerint több mint kilencmillió bevándorló otthonául szolgáló Egyiptom súlyosan érintett az Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges fegyveres szervezet között kirobbant gázai konfliktus és a szudáni polgárháború regionális hatásaiban is.
A mozgósítási törvény május 18-a utáni hatályba lépése után összeomolhat a közúti szállítási piac a mozgósítási halasztás kidolgozatlansága miatt – jelentette ki szerdán Volodimir Balin, az Ukrán Nemzetközi Gépjármű-fuvarozók Szövetségének alelnöke, számolt be az rbc.ua hírportál az Ipari Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Balin elmondta: „Az utóbbi időben azt a tendenciát tapasztaltuk, hogy a nemzetközi irányú teherszállítás mennyisége csökken. A sofőrök nem hajlandók elindulni a járatokra, mert félnek, hogy megállítják őket az ellenőrző pontokon, és már vannak ilyen esetek. Úgy gondoljuk, hogy ez hamarosan elvezethet nem csak az ukrajnai közlekedési ágazat, hanem általában a gazdaság összeomlásához is, ezért a piaci szereplőkkel együtt arra kérjük az állami hatóságokat, hogy hozzanak létre egy átlátható és érthető halasztási rendszert.”
A szakember szerint a kormány jelenleg új halasztási eljárást készít elő, és a piaci szereplők szerint a közlekedési ágazatot is a gazdaság léte szempontjából kritikus fontosságúnak kell tekinteni – egyenrangúnak az agrárszektorral, az informatikával és egyebekkel. A szövetség törvényi szintű döntést javasolt arról, hogy azok a vállalkozások, amelyek 2022 előtt kezdték meg tevékenységüket, rendelkeznek nemzetközi közúti fuvarozási engedéllyel, és erősítsék meg az államhatár átlépésének tényét, vonják halasztás alá – tette hozzá. Ezenkívül az ilyen vállalatoknál minden alkalmazottnak a teljes körű invázió megkezdése előtti foglalkoztatással kell rendelkezniük – magyarázta.
„Nem hiszem, hogy a mi piacunkon a cégek több mint 10%-a kaphatja meg a kritikus státuszt. Túl összetettek a teljesítendő kritériumok. De meg kell találni az egyensúlyt az állammal az igényekben a fegyveres erők, a gazdaság, mindenekelőtt a közúti szállítás számára, amely a háború kezdete óta hatalmas export-import műveleteket biztosított a kikötők bezárása miatt” – mutatott rá Volodimir Balin.
Kristalina Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség.
Növekedtek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok – mondta a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva vasárnap és további éberségre szólított fel, bár mint jelezte, a fejlett gazdaságok intézkedései csillapították a piaci feszültséget. Az IMF vezérigazgatója megismételte azon véleményét, hogy 2023 újabb kihívást jelentő év lesz, amikor a világgazdasági növekedés a világjárvány, az ukrajnai háború és a monetáris szigorítás okozta sebek miatt 3 százalék alá lassul.
Még a 2024-re vonatkozó jobb kilátások ellenére is jóval a 3,8 százalékos történelmi átlag alatt marad a globális növekedés, és az általános kilátások továbbra is gyengék – mondta a szakértő egy fejlesztési fórumon.
Az IMF, amely az idei évre 2,9 százalékos globális növekedést jósolt, a tervek szerint a jövő hónapban új előrejelzést tesz közzé – emlékeztetett az eseményről beszámoló Reuters hírügynökség.
Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség.
„Ezért továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és felmérjük a globális gazdasági kilátásokra és a globális pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges következményeket” – mondta, hozzátéve, hogy az IMF nagy figyelmet fordít a legsebezhetőbb országokra, különösen a magas adóssággal rendelkező alacsony jövedelmű államokra.
Arra is figyelmeztetett, hogy a geoökonómiai széttagoltság rivális gazdasági tömbökre szakíthatja a világot, ami veszélyes megosztottságot eredményezne, ami mindenki biztonsági szintjét rontaná és szegényebbé tenne.
Georgieva szerint Kína erőteljes gazdasági fellendülése – az előrejelzések szerint 2023-ban 5,2 százalékos GDP-növekedéssel – némi reményt ad a világgazdaság számára, mivel Kína várhatóan 2023-ban a globális növekedés mintegy harmadát fogja biztosítani.
Az IMF becslése szerint a kínai GDP-növekedés minden egyes 1 százalékpontos növekedése 0,3 százalékpontos növekedést eredményez a többi ázsiai gazdaságban – mondta.
Sürgette a kínai politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak a termelékenység növelésén és a gazdaság egyensúlyának helyreállításán a beruházásokat tartósabb, fogyasztásvezérelt növekedés irányába tolják, többek között a magánszektor és az állami tulajdonú vállalatok közötti versenyfeltételek kiegyenlítését célzó piacorientált reformok révén.
Az ilyen reformok 2027-ig akár 2,5 százalékkal, 2037-ig pedig mintegy 18 százalékkal növelhetik a reál-GDP-t – mondta Georgieva.
Szerinte a kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítása segítene Pekingnek abban is, hogy elérje éghajlatvédelmi céljait, mivel a fogyasztásvezérelt növekedésre való áttérés lehűtené az energiakeresletet, csökkentené a kibocsátást és enyhítené az energiabiztonságra nehezedő nyomást.
Ezáltal a következő 30 évben 15 százalékkal csökkenhetne a szén-dioxid-kibocsátás, ami ugyanezen időszak alatt 4,5 százalékos globális kibocsátáscsökkenést eredményezne.
Válaszlépést szorgalmaz Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa az augusztusban elfogadott amerikai inflációcsökkentési törvénnyel szemben. Washington viszont tárgyalásos úton rendezné a kibontakozó kereskedelmi konfliktust.
Az Egyesült Államokban még augusztusban vitte át a kongresszuson a Joe Biden elnök vezette adminisztráció az inflációcsökkentő törvényt, amelynek leglényegesebb eleme, hogy külön támogatást kapnak a belföldön gyártó cégek, adókedvezményben részesülnek az országba gyártókapacitást telepítő cégek, hogy így ösztönözzék az amerikai termékek vásárlását. Az Európai Unió már a törvénycsomag elfogadása előtt bírálta Washington, hogy a lépés diszkriminatív az EU-s vállalatokkal szemben. Majd Emmanuel Macron francia elnök októberben szorgalmazta, hogy az államszövetség is hasonló programmal segítse a cégeket, azonban ezt eleinte Brüsszel túlságosan protekcionista lépésnek találta.
Az idén viszont változás látszik az uniós hozzáállásában, amit jól mutat, hogy Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa egy keddi madridi konferencián már arról beszélt, hogy válaszlépéseket kell tenniük az amerikai inflációcsökkentő törvénnyel szemben.
Breton az Euractiv összefoglalója szerint azt mondta, hogy kiemelten fontos, hogy az uniós partnerek együtt dolgozzák ki a megfelelő válaszlépéseket, közös programot hozzanak létre az európai ipar védelme és az egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében, mind a belső piacon, mind globális szinten.
Szerinte az Egyesült Államokéhoz hasonló ipartámogatási rendszert kell kialakítani az unióban is. Erről viszonylag kevés részletet pontosítva annyit közölt csak, hogy Brüsszel új jogszabályokat javasol majd a tiszta technológiákra vonatkozóan, hogy a beruházásokhoz ugyanolyan típusú támogatások álljanak rendelkezésre Európában, mint a tengerentúlon. A Bizottság egyebek mellett egy olyan alap létrehozását is tervezi, amely az esetlegesen felmerülő egyedi igények fedezésére szolgálna, valamint segítene egyenlő feltételeket fenntartani az egyes tagállamok támogatási politikái között, elkerülve az egymással szembeni rivalizálást.
A Bloomberg eközben úgy értesült, hogy Washington igyekszik tárgyalási úton, egy EU-val kötött megállapodással elkerülni a kereskedelmi háborút. A két fél által létrehozott munkacsoporton keresztül folynak az egyeztetések, de a hírügynökség forrásai szerint kevéssé valószínű, hogy a Biden-adminisztráció érdemben változtatna a protekcionista inflációcsökkentő törvényen.
A blokk egyes országai aggódnak amiatt, hogy a Breton által belengetett új támogatási programokkal Európa az Egyesült Államokkal versenybe szállhat, és torzíthatja az egységes piacot, a kisebb nemzetektől a nagyobb tagállamok felé terelve a beruházásokat. Németország és Franciaország közös javaslatot tett közzé, amelyben sürgetik a washingtoni kormányt, hogy biztosítson Európának ugyanazokat a kivételeket, amelyeket az USA-val szabadkereskedelmi megállapodást kötött országok, például Kanada és Mexikó élveznek.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Lassan luxuscikknek számít az Egyesült Királyságban a hús. Legalábbis úgy védik az üzletekben, mintha az lenne. Az utóbbi hetekben megugrott a bolti lopások száma. Októberben 11 százalékos volt az infláció. Minden ötödik britet az elszegényedés fenyeget.
„A szalonna, a kolbászok és az összes sajt, főleg ezeket veszik célba a tolvajok. Minden nap van valami. Múlt héten egy egész bőrönddel kaptunk el egy tolvajt, de a rendőrséget nem érdekelte” – mondja Coventryben egy bolttulajdonos, aki emiatt még több kamerát szereltetett fel, és belépett egy csoportban, ahol a boltosok megosztják egymás között a tolvajok fotóit és adatait.
Kicsivel odébb élelmiszeradományért sorakoznak az emberek. Vannak köztük olyanok is, akik dolgoznak, csak nem tudnak a bérükből megélni. A tej, a sajt és a tojás ára az utóbbi egy évben több mint 30 százalékkal nőtt. Az emberek panaszkodnak.
„A szupermarketek árai felháborítóak, rosszul vagyok tőlük. Az olyanok, mint mi, akiknek semmijük sincs, nem tudnak megélni. Ezért mennek el lopni.”
„Régebben 1 fontért vettem a tejet, most 1,80. Nagyon nehéz.”
„Minden pénzemet ételre költöm, semmi másra, csak a számlákra és az élelemre.”
Ugyanez az elkeseredettség figyelhető meg másutt is. Az angliai Blackpoolban található ingyenkonyha minden este emberek tucatjait látja el meleg étellel. A tulajdonos azt tapasztalja, hogy a munka már nem elég a megélhetéshez.
“Olyanok is bejönnek hozzánk, akik teljes munkaidőben dolgoznak, de így is szükségük van extra ételre. Mégis, mi folyik ebben az országban, hogy még a saját embereinkről sem tudunk gondoskodni?” – kérdezi Mark Butcher, az ingyenkonyha tulajdonosa.
Becslések szerint félmillió gyereknek lesz szüksége élelmiszersegélyre az elkövetkező hónapokban az Egyesült Királyságban. Az idei tél sok brit számára az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lehet.
Várható volt, hogy hamarosan bejelentik a recessziót, ez pedig csütörtökön meg is történt: a brit pénzügyminiszter közlése szerint a brit gazdaság már most recesszióban van, a gazdasági lassulás pedig a jövő év egészére jellemző lehet.
A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.
Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – részletes előrejelzésekkel ugyanakkor nem alátámasztott és a piac által fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.
E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.
Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.
Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.
Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban. Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél. A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.
Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött. A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken.
A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.
A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri: az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.
Az OBR a pénzügyminiszteri előterjesztéssel egy időben kiadott friss előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a 2023-2024-ben záruló következő két pénzügyi évben 7 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek Nagy-Britanniában.
A kormány felelős költségvetési politikája felett őrködő szervezet szerint ez azt jelenti, hogy az infláció az időszak végétől visszaszámolt nyolc év teljes reáljövedelem-növekedését felemészti. Az OBR szerint ebben a környezetben 2027-2028 előtt nem várható, hogy az életszínvonal visszatér a tavalyi szintre.
A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).
Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik. A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken.
A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul. Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.
Nehéz jövő évvel számol Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) újonnan kinevezett vezetője, aki tevékenysége fő prioritásainak a makrogazdasági stabilitást, a makrogazdasági politika hatékonyságát, a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalásokat, a bankrendszer stabilitásának megőrzését tekinti – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Pisnij közölte: „nehéz lesz a jövő év. 38 milliárd dollár a teljes finanszírozási igény. Bevonása minden kormányzati szerv közös ügye, amin dolgozni fogunk.” Mint hangsúlyozta, az intézményileg erős és független Nemzeti Bank a makrogazdasági stabilitás garanciája. Szerinte legalább több hétig az egyik prioritás az IMF-misszióval folytatott tárgyalások és az álláspontok egyeztetése lesz.
„Megértem azt is, mennyire fontosak a kapcsolatok, a kommunikáció, a kölcsönös megértés, a párbeszéd új minőségének kiépítése a kormánnyal. Maximális erőfeszítéseket teszünk ennek érdekében” – mutatott rá az új jegybankelnök. Az is elmondta, hogy támogatja a korábban alkalmazott válságkezelési politikát, és úgy véli, hogy az most meghozza gyümölcsét. Figyeljük a helyzet alakulását – tette hozzá. „Az NBU élén a prioritásaim nyilvánvalóak: makrogazdasági-pénzügyi stabilitás, a makrogazdasági politika hatékonysága, konstruktív tárgyalások a nemzetközi partnereinkkel, hozzáférés megnyitása azokhoz a forrásokhoz, amelyekre ma égetően szükségünk van” – összegezte tevékenységének fő céljait Andrij Pisnij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Nehéz jövő évvel számol Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) újonnan kinevezett vezetője, aki tevékenysége fő prioritásainak a makrogazdasági stabilitást, a makrogazdasági politika hatékonyságát, a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1665489120
[modified] => 1665486375
)
[title] => Nehéz évre számít az új jegybankelnök: Ukrajnának 38 milliárd külső támogatásra lesz szüksége
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30333&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30333
[uk] => 30336
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30334
[image] => Array
(
[id] => 30334
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[original_lng] => 29272
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/andrij-pisnij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1665481138:3
[_thumbnail_id] => 30334
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5823
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] =>
[_oembed_time_b97ab18aff530909b4167e9de762fb94] => 1673766223
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] =>
