Az eddig jósolt kétszerese lesz költségvetési hiány Oroszországban. Anton Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy tárcája az idei évre kétszázalékos GDP-arányos hiányt vár. Eddig a GDP 0,9 százalékára becsülték a költségvetési hiányt. Sziluanov elmondta, hogy az adat 2023-ban is két százalékon fog állni.
Az orosz pénzügyminiszter azzal számol, hogy az idén a költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 2 százaléka lesz az eddig becsült 0,9 százalék helyett, és jövőre is 2 százalékos GDP-arányos hiány várható.
Anton Sziluanov újságíróknak csütörtökön elmondta, hogy 2024-ben a hiány várhatóan a GDP 1,4 százaléka, 2025-ben a 0,7 százaléka lesz.
A pénzügyminiszter szeptember végén nem zárta ki, hogy az idei költségvetés a várt 0,9 százaléknál nagyobb GDP-arányos hiánnyal zár.
Anton Sziluanov csütörtökön elmondta, a költségvetési hiány finanszírozásának fő forrása idén és jövőre is a piaci hitelfelvétel és a nemzeti jóléti alap forrásainak felhasználása. Hangsúlyozta: Tekintettel arra, hogy a nemzeti jóléti alap komoly forrást biztosít az infrastrukturális fejlesztésekhez, ezért az a cél, hogy minél kevesebbet kelljen az alap pénzéből felhasználni a költségvetési hiány finanszírozására.
A pénzügyminiszter szerint túl korai még arról beszélni, hogy az orosz olajra vonatkozó nyugati árplafon milyen hatással lesz az orosz költségvetésre, de mint mondta Moszkva válaszra készül.
Az olaj- és gázbevételek a legnagyobb arányt képviselik az orosz költségvetésben.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A jövő évi cseh költségvetés mintegy 295 milliárd koronás, a GDP 4,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amelyet szerda este fogadott el a cseh parlament alsóháza, a képviselőház.
A parlamenti felsőház, a szenátus a költségvetés ügyében nem illetékes. A költségvetési törvény hatályba lépéséhez ezért már csak Milos Zeman államfő aláírására van szükség.
A jövő évi költségvetés hiánya 80 milliárd koronával (egy cseh korona= 1,69 hrivnya) alacsonyabb, mint az idei deficit, ami 375 milliárd korona, a GDP 4,6 százaléka lesz. Az egész napos vitában a kormánykoalíció az ellenzéki pártok egyetlen módosító javaslatát sem fogadta el.
A 200 tagú alsóházban a költségvetési törvényjavaslatra a szavazáskor a kormánykoalíció jelenlevő 96 képviselője mondott igent, míg az ellenzéki képviselők ellene szavaztak.
A költségvetés bevételi oldala 1930 milliárd koronával, míg a kiadási oldal 2220 milliárd koronával számol. A cseh állam kiadásai a harmincéves fennállása alatt most másodszor lépik át a 2000 milliárd koronás határt.
A vitában a kormány a jövő év kiemelt feladatának a lakosság támogatását minősítette a magas infláció, valamint az energiaválság miatt, illetve az ukrajnai háború következtében szükséges kiadások fedezését.
„Ez a költségvetés nem olyan, amilyet a kormány ideális időkben elképzelne. Realista költségvetésről van szó, amely lehetővé teszi az országnak, hogy szembenézzen a válságokkal, ezért a felelősség költségvetésének nevezném” – jelentette ki a parlamentben Petr Fiala cseh kormányfő. Szerinte Csehország modern történelmének legsúlyosabb válságával néz most szembe.
Az ellenzék bírálta a költségvetést. Alena Schillerová, a volt kormány pénzügyminisztere úgy vélte: a törvénytervezet nem tükrözi a valóságot, és a jövő év folyamán módosítani kell majd. Tomio Okamura, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke azt vetette a kormánykoalíció szemére, hogy Ukrajna miatt eladósítja Csehországot, ami szerinte megengedhetetlen.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajna február 24. óta közel 18 milliárd dollár kedvezményes hitelt kapott, de a havi 5 milliárd dolláros hiányt egyszer sem finanszírozták teljesen a nyugati partnerek – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint Marcsenko a 2022. évi Nemzetközi Monetáris Konferencián tartott online előadásában Ukrajna újjáépítési szükségleteit vázolta. A müncheni fórumon jelentős nemzetközi pénzügyi szervezetek és nemzetközi bankok képviselői vettek részt.
Mint a pénzügyminiszter megjegyezte, az ukrán finanszírozási igények nem csak a közvetlen költségvetési támogatást jelentik, hanem több ezer felszabadult város és falu újjáépítésének, a lerombolt utaknak, hidaknak, iskoláknak, közműveknek és hasonlóknak a helyreállítását fedező finanszírozását is. Elmondása szerint a kormány és a Világbank a múlt héten elkészítette és bemutatta az Oroszország által okozott veszteségek első mennyiségi becslését, a károk és helyreállítási szükségletek gyors felmérését. Így a következő 18-36 hónapban a legsürgősebb szükségletek kielégítésére Ukrajnának mintegy 105 milliárd dollárra van szüksége, ami magában foglalja a felkészülést a közelgő télre, a kritikus szállítás javítását, a következő vetési kampány támogatását, a szociális szükségletek kielégítését és az aknamentesítést.
„Minden kiemelt kiadást túlnyomórészt kedvezményes finanszírozás és támogatások bevonásával igyekszünk biztosítani. Ez utóbbiak rendkívül fontosak számunkra, nehogy az adósságterhek növekedjenek” – mutatott rá Szerhij Marcsenko.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Ukrajna költségvetését a 2022. év hét hónapja alatt 412 milliárd hrivnyás hiánnyal teljesítették – számolt be a Pénzügyminisztérium augusztus 1-jén.
A minisztérium adatai szerint júliusban az állami költségvetési alap hiánya 4,8 milliárd hrivnyára csökkent a júniusi 134,9 milliárd, a májusi 113,4 milliárd, az áprilisi 89,7 milliárd és a márciusi 80,6 milliárd hrivnyához képest. Ugyanakkor februárban és januárban a bevételeket meghaladó (a kiadásokat meghaladó) többlet 1,1 milliárd hrivnya, illetve 12 milliárd hrivnya volt.
A júliusi deficitet 100,8 milliárd hrivnyára tervezték, jegyezte meg a Pénzügyminisztérium. A helyzet a külföldi pályázati támogatások hirtelen növekedésével függ össze. Ezek az az összegek, a hitelektől eltérően az államháztartás bevételeit gyarapítják, és nem a deficitet finanszírozzák.
Júniusban az EU-tól, az USA-tól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől kapott pályázati támogatások összege elérte a 38,12 milliárd hrivnyát, szemben a májusi 15,9 milliárd hrivnyával. A minisztérium hozzátette, hogy júliusban ez az összeg 80,4 milliárd hrivnyát tett ki.
Ezt figyelembe véve az államháztartás alapjának júliusi bevétele 169,6 milliárd hrivnya, a kiadások 174,5 milliárd hrivnya volt – foglalta össze a Pénzügyminisztérium.
Az orosz és az ukrán acél az európai felhasználás 20 százalékát adta. A szektor bespájzolt ugyan a háború kitörésének hírére, a készletek azonban fogyóban vannak. Alternatív beszerzési forrásokat lehet találni – jóval drágábban.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának a kezdete előtt a mariupoli Azovsztal acélgyár északkeleti szomszédunk ipari exportjának az egyik legfontosabb szimbóluma volt, számos londoni ikonikus épület ukrán acél felhasználásával épült. A porig rombolt üzem ma az ellenállás jelképe, az objektum védői a végsőkig kitartottak.
Az Azovsztal tulajdonosa, a Metinvest legfontosabb gyárának a kiesése után máshol igyekszik beindítani a termelést. Az ukrán acélipar békeidőben félmillió embernek adott munkát, s a GDP nagyjából 10 százalékát adta. Egy másik ukrajnai acélóriás, az ország déli részén, Krivij Rihben található üzem az ArcelorMittal – a világ második legnagyobb acélkonglomerátuma – tulajdonában van. Az orosz megszállás kezdetekor itt is leállították a termelést, s a közelmúltban kezdték meg a gyártás beindításának előkészületeit. A termelés volumene azonban csak a töredéke lesz a korábbinak, és az oroszok által szétlőtt szállítási infrastruktúra, valamint a zár alá vont, elfoglalt ukrán kikötők miatt az export is erősen akadozik.
Az ukrán acél kiesése az európai piacról már most pánikot okoz néhány felhasználónál – kifogytak a készletekből. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb acél-exportőrei közé tartozik, a két ország az európai felhasználás nagyjából 20 százalékát adta. Az öreg kontinens számos acélgyára erősen függ az ukrán alapanyagoktól, például az e fém előállításához felhasznált széntől és vasérctől. A Ferrexpo az egyik legnagyobb exportőr volt, részvényeit jegyzik a londoni tőzsdén. Ukrán acéltermékek sokaságát használta az európai építőipar – amíg lehetett. Most más beszerzési források után kell nézni – sokkal drágábban.
Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója elmondta: békeidőben a társaság termelésének nagyjából a felét értékesítette az EU-nak és Nagy-Britanniának. A szakember szerint különösen nagy gond lesz Olaszországban és a briteknél, ahol az építőipar a legnagyobb arányban használta fel az ukrán félkész termékeket. Az olasz Marcegaglia egyike Európa legnagyobb fémfeldolgozó gyárainak, feldolgozandó acéllemezeinek a 60-70 százalékát importálta északkeleti szomszédunkból. „A szektorban pánikközeli helyzet alakult ki” – mondta Antonio Marcegaglia, a cég vezérigazgatója a Financial Timesnak. A kieső ukrán importot ázsiai és ausztrál beszerzésekkel tudták nagy nehezen pótolni. A hiány többek között a török acél-ipart is felértékelte, a gond azonban az, hogy az új beszerzési források lényegesen drágábbak.
A feldolgozóiparban általánosan használt melegen hengerelt acéllemez, melynek ára így egyfajta iparági benchmarkká vált, tonnánként 950 euróba került az invázió előtt. Áprilisban viszont már 1400-ra drágult, majd május elején, az ukrán acélipar újraindításának a hírére 1200-ra szelídült vissza. Egy acélpiaci elemző szerint a háború megindítása után a piaci szereplők pánikvásárlásokba kezdtek, igyekeztek minél nagyobb készleteket felhalmozni. A kínálat elapadása azonban nem volt olyan drámai, mint amilyenre sokan számítottak. Ahogy a Metinvest és a Ferrexpo újra elkezdett exportálni, és a felhasználók megtalálták az alternatív beszerzési forrásaikat, az árak is lejjebb mentek.
Egy iparági szervezet, az Eurofer arra figyelmeztetett, hogy az európai acélfogyasztás az idén 2 százalékkal csökkenhet a dráguló energia, valamint az akadozó szállítások következtében. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor az elmúlt négy évből ez lesz a harmadik, amikor csökken a kereslet az acéltermékek iránt. Az Eurofer szerint az öreg kontinens acéliparát megfektette ugyan a háború által okozott alapanyag-kiesés, de számos nagy szereplő olyan mennyiségű készletet vásárolt, amely a jelenlegi várakozások szerint elegendő lesz a fegyveres konfliktus – egyelőre nem ismert – végéig. Hasonlóan vélekedik az ArcelorMittal, amely szerint Európában 2-4 százalékkal csökken az idén az acélfelhasználás. A háború előtti előrejelzésük még 0-2 százalékos növekedést jósolt.
Az árak konszolidációjához az Európai Bizottság és az USA egyaránt azt javasolta, hogy függesszék fel egy évre az ukrán acélra kivetett importvámokat. A nagy kérdés azonban az, hogy szétrombolt háttérrendszerrel északkeleti szomszédunk ipara mikor lesz képes nagyobb volumenben termelni és exportálni. „Minden a vasúti infrastruktúrától függ. Vasércet és szenet Lengyelországból is tudunk vásárolni, vasércet még Ausztráliából vagy Brazíliából. Viszont elsődleges prioritásunk az ukrán import – már ameddig ez működik” – nyilatkozta egy nagy európai acélgyár vezérigazgatója.
A Metinvest is keményen dolgozik a szállítási útvonalak átstrukturálásán. Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül egyaránt szállítanak, egy algériai megrendelést például a romániai Konstanca kikötőjén keresztül teljesítettek. A gyár a termékszerkezetét is átalakította – elkezdtek például golyóálló mellényekhez szükséges acélbetéteket, valamint tankcsapdákat gyártani az ukrán hadsereg számára. A cég pénzügyi helyzete egyelőre viszonylag stabil. A Fitch hitelminősítő ügynökség nemrég közölte: szerintük a Metinvest képes lesz kifizetni egy 2023 áprilisában lejáró 176 millió dolláros kötvény esedékes kamatait.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke közölte, 12 milliárd hrivnya hiányzik a lakosság kommunális támogatásai kifizetéséhez. A rendelkezésre álló pénzeszköz csak a fűtési szezon kezdetéig elég, jelentette ki a kormányfő szeptember 14-i sajtótájékoztatóján.
További pénzeszközöket az ukrán Parlamentnek kell elkülönítenie, az erre vonatkozó kérelmet a kormány benyújtotta.
Smihal elmondása szerint jelenleg a költségvetés 104%-kal van túlteljesítve, ami több mint 28 milliárd hrivnya, ebből az összegből javasolják a támogatásokhoz szükséges pénz elkülönítését.
Az ukrán kormányfő elmondása szerint Ukrajnában mintegy hárommillió személy jogosult támogatásra, közelmúltban végezték el az elektronikus nyilvántartás ellenőrzését, amely során a támogatást igénylők 10-15%-át személyesen azonosították.
Általánosságban elmondható, hogy az ukrán gazdaság meglehetősen jól viseli a koronavírus okozta válságot. Az export-import egyenleg pozitív, a bankok nem mennek csődbe, a külföldön dolgozók átutalásai ősszel még nagyobbak lettek, mint tavaly. Az államháztartás azonban gyenge láncszemnek bizonyult, a hiány majdnem 300 milliárd UAH. Egyébként Ukrajna jövő évi teljes költségvetése mintegy 1,1 billió bevétel és 1,3 billió kiadás.
Nyilvánvaló, hogy a költségvetésben keletkezett rést egy IMF-részlet segítségével tervezték pótolni. Viszont a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés megszüntetése azonban megfosztotta Ukrajnát az EU pénzügyi intézményei és a Világbank finanszírozásától valamint az eurókötvény-piacokhoz való hozzáféréstől.
November végétől az Államkincstár már nem finanszírozza a nem védett kiadásokat. Mit jelent ez? Még nem kell pánikba esni, mert minden nyugdíj, szociális juttatás, a közszféra alkalmazottainak fizetése és a kórházi finanszírozás védett kiadás, és azt legalábbis az év végéig finanszírozzák. A nem védett kiadások magukban foglalják az építkezéseket, a még nem megkezdett programokat és a még nem működő intézmények kiadásait.
Az Ekonomicsna Pravda szerint a költségvetési források hiánya az alábbi kiadások felfüggesztését jelenti:
utak felújítása és építése
Pénzügyi Vizsgálati Iroda
Szerencsejáték-szabályozási Bizottság
Dnyipro repülőtér rekonstrukciója
sportkomplexumok rekonstrukciója
harkivi metróállomás építése
kulturális létesítmények építése
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló program
környezetvédelmi program
lakásépítés az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára
Harkiv megyei Onkológiai Központ
Ungvári Szülészeti és Nőgyógyászati Központ
angiográfok beszerzése
Miért alakult ki a költségvetési válság?
A készenléti programnak (stand by) megfelelően idén Ukrajna három részletre számított az IMF-től, azonban csak egy, 2,1 milliárd dolláros részletet kapott. A hatóságok arra számítottak, hogy ősszel megkapják a következő részleteket. A Nemzetközi Valutaalap azonban felfüggesztette az együttműködést Ukrajnával, miután az Alkotmánybíróság intézkedései eltörölték a korrupcióellenes reform minden eredményét – közölte az Ukrinform. Az IMF-nek Szmolij, a Nemzeti Bank elnökének felmentése sem valamint a jövő évi, nyilvánvalóan hiányos költségvetés sem tetszik.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, Ukrajna az IMF 10 követelményéből csupán 4-et teljesített, míg Volodimir Zelenszkij elnök november 17-én Kristalina Georgieva IMF-ügyvezető igazgatónak bejelentette, hogy Ukrajna teljesítette az IMF összes strukturális követelményét.
Miért fontos Ukrajna számára az IMF?
Szerhij Fursza, a Dragon Capital befektetési bank igazgatója elmondta, az IMF finanszírozása nagyon fontos, mivel azt közvetlenül a költségvetésbe folyik be. Ez pozitív jel lenne a befektetők és nemzetközi partnerek számára. Ukrajna számára nincs alternatív megoldás, mert nincs lehetősége hitel felvételére a tőzsdén. Az IMF-fel való együttműködés nélkül a befektetők nem bíznak Ukrajnában. Vagyis senki sem akar kölcsönadni Ukrajnának. Annak ellenére, hogy rengeteg pénz van a világon, és rekord alacsonyak a kamatlábak.
Milyen lehetőségei vannak a Pénzügyminisztériumnak ebben a helyzetben?
Első – a hazai államkötvények eladása, amelyért az állam körülbelül évi 11%-ot fizet. Azonban nincsenek sokan, aki hajlandóak pénzt kölcsönözni az államnak, a legutóbbi aukción csak 2,5 milliárd UAH-t sikerült összegyűjteni. Ezért nőnek kamatlábak, az ilyen fajta hitelek törlesztése egyre többe kerül.
Második – az emisszió. Április óta az Ukrán Nemzeti Bank, a hosszú távú refinanszírozás keretein belül 50 milliárd hrivnya értékben bocsátott ki bankókat. Ha a pénznyomtató gépet újra bekapcsolják, annak negatív következményei lesznek a gazdaságra nézve, mert a hrivnya leértékelődik, az infláció emelkedni fog. Ez pedig elsősorban a ukrán lakosság jövedelmét sújtja.
A helyzetet még jobban bonyolítja a koronavírus járvány és a korlátozó intézkedések. A hétvégi karantén keményen lesújtott a vállalkozók jövedelmére, és így csökkentette a tervezett adóbevételeket. A januári teljes zárlat meg jobban súlyosbítja az államháztartás nehézségeit. Ezért a jövő év még nehezebbnek ígérkezik, mint 2020.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Mivel Ukrajna még nem kapta meg a költségvetésbe betervezett hiteleket, az év végéig a költségvetésből még hiányzik 3 milliárd dollár. A hírt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte a BBC-nek adott interjújában.
A miniszter leszögezte, hogy a helyzet bár nem könnyű, mindent az ellenőrzésük alatt tartanak, s van B-tervük. „Nem ülök rózsaszín szemüvegben, nem beszélek zagyvaságokat és nem is akarok senkit becsapni. Nem minden olyan egyszerű nálunk. Vannak késések, nehézségek… Gondolkodunk azon, miként zárjuk le ezt a hónapot és miként finanszírozzuk a következőt. A helyzet nem könnyű, abszolút nem könnyű. Nem akarok átverni senkit, csak elmondom, hogy egyszerűen úgy alakult, hogy a tervezett költségek egy jelentős része még most sem érkezett meg. Több mint három milliárd dollárról van szó, mely be volt tervezve a költségvetésbe” – mondta el.
Amikor Ukrajna idén júniusban több mint 2 milliárd dollárt kapott az IMF készenléti programjának első részleteként, azt remélték, hogy még idén megkapják a további két részletet. Ez azonban még nem történt meg.
Ezermilliárd euróhoz közeli szintre emelkedhet a 19 euróövezeti ország idei együtt költségvetési hiánya a koronavírus-járvány miatt megugrott kiadások miatt – írja a Kitekintő a Financial Times hétfői írása alapján.
Az euróövezeti országoknak az Európai Bizottság honlapjára felkerült költségvetési tervei alapján a lap kiszámította, hogy az együttes hiány 976 milliárd euró lesz, ami a hazai összetermék (GDP) 8,9 százaléka. Ez mintegy tízszer nagyobb a múlt évinél, és ugyancsak ennyivel múlja felül a bizottság idei évre vonatkozó eredeti becslését.
A Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint az euróövezeti országok eddigi együttes GDP-arányos költségvetési hiány-rekordja 2010-ben volt, 6,6 százalékkal.
A szakértők szerint mindazonáltal a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos állami kiadásnövekedések miatt megugró költségvetési hiány a jelen körülmények között elfogadható. Christine Lagarde, az EKB elnöke vasárnap egy banki fórumon azt mondta, hogy „hosszan fenn kell tartani a fiskális és a monetáris támogatást, ellenkező esetben azt veszélyeztetjük, hogy csak korlátozottan áll talpra a munkaerőpiac, tovább gyengülnek az életképes vállalkozások, és tovább nő a társadalmi egyenlőtlenség”.
Az IMF és a Világbank hét végén befejeződött őszi ülésén sem merült fel ellenvetés a költségvetési hiányok emelkedése kapcsán. Carmen Reinhart, a Világbank alelnöke és egyben vezető közgazdásza úgy fogalmazott, hogy „most a legfontosabb, hogy megnyerjük a háborút, a kiadások rendezésének mikéntjéről elég majd az után gondolkodni”.
