Ukrajna privatizációk sorának segítségével tömné be a költségvetési lyukakat és fedezné a hadsereg kiadásait a háború folytatásához, többek között a kijevi a Majdan fölött tornyosuló Hotel Ukrajna is magánkézbe kerülhet.
Az ukrán történelem fontos eseményeinek szemtanújáért az állam mintegy 25 millió dollárt szeretne kapni a privatizáció során. Számos más állami nagyvállalat is magánkézbe kerülhet, ami az ukránok reményei szerint nemcsak azonnali bevételt hoz az államnak, de a gazdasági növekedést is segítheti a magántőke bevonásával és munkahelyek teremtésével.
Pláza, bánya is eladó
Az eladásra kínált eszközök között a szálloda mellett olyan cégeket is találhatunk, mint egy kijevi óriáspláza vagy épp több bányászati és vegyipari cég. Olekszij Szobolev helyettes gazdasági miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy ezzel a makrogazdasági helyzet stabilizálása a cél.
Azonban a privatizáció csupán csepp a tengerben az 5 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzdő ország számára, amit az is jelez, hogy a kormány által kitűzött cél minimum 100 millió dollár, ami eltörpül a deficit árnyékában.
A The New York Times írása szerint azonban sokan tartanak a magánosításokat gyakran övező korrupciótól, miközben a háborús helyzet miatt az állami vagyonért kapott összeg is alacsonyabb lehet annál, mint amit a háború előtt kaphattak volna.
Jevgeny Bartanov az amerikai lapnak elmondta, hogy a privatizáció csak kormányzati garanciák és szavatosságok mellett lehet sikeres. Ukrán kormányzati források szerint ugyanakkor a privatizáció által teremtett munkahelyek és adóbevételek miatt megérheti akár a háború miatt nyomott árakon is értékesíteni a cégeket.
Sok állami cég ma már ténylegesen nem is működik
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna is rosszul vezetett és eladósodott állami cégek sorát örökölte, amelyekből még mindig 3100 van állami tulajdonban, ezeknek mindössze fele működik ma is, és csak 15 százaléka nyereséges. Tavaly az öt legnagyobb veszteséget felhalmozó ukrán állami cég 50 millió dolláros mínusszal zárt.
Az állami vagyonkezelő ügynökséget vezető Vitalij Koval szerint ez a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan, minden kiadást ellenőrizni kell. A vezető elárulta azt is, hogy a héten az ügynökség Berlinben hirdették meg a privatizációs lehetőségeket egy konferencián. Koval szerint az állami vállalatok a korrupció és más bűncselekmények melegágyát is jelentik, ezért az állami vagyonkezelő most triázst végez, hogy megállapítsa, mely cégeket kell privatizálni, felszámolni vagy továbbra is állami kézben tartani.
A kormány végső célja, hogy mindössze száz vállalat maradjon az állam kezében.
Koval azt is elmondta, hogy a privatizáció segítségével felhajtott pénzből lehetséges megvásárolni azokat a fegyvereket is, melyekkel a gyárak megvédhetők. Ezért azok eladása valójában jobban megéri, mint hagyni, hogy az oroszok elpusztítsák vagy elfoglalják őket.
Azonban a múltbéli privatizációk gyakran csak az oligarchák vagyonosodását szolgálták, vagy épp éveket csúsztak olyan kérdések miatt, mint hogy mi legyen a vállalatok által felhalmozott adóssághegyekkel.
Az eladásra kínált cégek között van az Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat is, a világ egyik legnagyobb titániumtermelője, melyet azonban korábban már háromszor próbáltak privatizálni, sikertelenül.
Ha a negyedik aukció sikerrel jár, azzal a minimális célt akár el is érheti az ukrán kormány, ugyanis a tranzakció előkészítésénél közreműködő BDO Ukrajna szerint a licit nagyjából 100 millió dollárról indul, és már hét érdeklődő is jelentkezett a cégért.
A privatizációval Ukrajna azt is szeretné bizonyítani, hogy a háború alatt is lehetséges külföldi tőkét vonzani az országba, még ha elismeri is, hogy ez kihívás a jelenlegi helyzetben.
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot, és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka. A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt.
A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt.
Gabriel Attal francia miniszterelnök bemutatta a munkanélküli-segélyek csökkentésére vonatkozó tervet, mely Emmanuel Macron elnök gazdasági reformjait támogatja, s az emberek munkaerőpiacra való visszatérését ösztönzi.
A reformok nyomán 18 hónapról 15 hónapra csökken a segélyek maximális időtartama, s meghosszabbítják az ellátások megszerzéséhez előírt munkaviszonyt – mondta Attal a La Tribune című újság vasárnapi számában megjelent interjúban. A kormány azt tervezi, hogy december 1-jétől lépteti életbe a változásokat. A miniszterelnök szerint a módosítások nem a költségmegtakarítást célozzák, hanem azt, hogy több francia jusson álláshoz, s így finanszírozható legyen a segélyrendszer.
A következő néhány évben várhatóan fokozatosan csökkennek a kiadások, s a terv szerint elérik a 3,6 milliárd eurós (3,9 milliárd dolláros) éves megtakarítást, miközben 90 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma. A munkavállalók 57 éves koruktól „idősebbnek” minősülnek, ami pluszjuttatásokra teszi jogosulttá őket.
Az intézkedésekre azután került sor, hogy Franciaország figyelmeztetést kapott magas adósságterhe miatt a Nemzetközi Valutaalaptól. A szervezet a költségvetési hiány kordában tartását kérte. Az ország fiskális felügyelete szerint az erre irányuló tervek nem hitelesek és nem koherensek.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kijelentette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségét, s 2027-ig a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára szorítsa le.
A két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon Franciaországban a felmérések szerint Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pártja nagy fölénnyel nyerhet.
Le Pen szenvedélyesen bírálja Macron munkaügyi reformjait, amelyek szerinte büntetik a dolgozókat.
Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Ukrajna állami költségvetésében 5 milliárd dollárnyi hiány keletkezett a fegyvervásárlásra, mert az elmúlt hat hónapban minimális volt a Nyugat segítsége – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadske rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta, hogy ez a kérdés „valószínűleg a legrelevánsabb most”. Úgy vélte az amerikai segélycsomag feloldása után elméletileg fedezve lesznek a szociális és humanitárius kiadások. „De gyakorlatilag van egy nagy fiskális problémánk, vagy mondjuk egy megoldatlan probléma a katonai jellegű kiadásokkal” – tette hozzá.
A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az elmúlt hat hónapban Ukrajna minimális segélyt kapott a katonai partnereitől, ami további terheket rótt a költségvetésre a katonai többletkiadások tekintetében. Most átfedés van, az év végi kiadások átkerülnek a szükséges fegyvervásárlásra, a lőszerek rendelésére és egyéb, most szükséges dolgokra – jegyezte meg. „Jelenleg úgy gondolom, hogy körülbelül 5 milliárd dollárról beszélhetünk. Dollárban azért operálok ezzel a számmal, mert könnyebben tudom megmagyarázni ezt a hiányt a partnereinknek. Ez jelenleg egy kialakult rés, és azon gondolkodunk, hogyan fogjuk fedezni a közeljövőben” – magyarázta.
Marcsenko szerint a kérdés elég aktuális, hiszen vannak bizonyos kötelezettségek partnereink felé, van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja. „De ezek a kiadások más eszköztárat igényelnek, mint például a partnerek forráskeresése. Vagyis ezeket a kiadásokat magunknak kell fedezni, és elég nagyok. Vagyis a kérdés továbbra is fennáll, de van tervünk” – mutatott rá.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a következő hetekben az IMF-misszió Ukrajnában lesz. „Sikeresen túl kell jutnunk a program negyedik felülvizsgálatán. Minden lépést megtettünk annak érdekében, hogy sikeres legyen. Ezután kommunikálunk partnereinkkel, hogy megtaláljuk a módját és a megoldásokat” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az amerikai kongresszus költségvetési hivatala (CBO) megerősítette azt a korábbi, tavaly márciusi előrejelzését, hogy az államadósság a GDP 114 százalékára nőhet 2033-ra, és 166 százalékára 2054-re a tavalyi 99 százalékról.
A CBO honlapján szereplő közlemény szerint, ha a magánberuházások visszaesnek, vagy a kormányzati bevételek és kiadások 30 éves átlagszinten maradnak, az államadósság mértéke még magasabb lehet, akár a GDP 250 százaléka fölé kerülhet 2054-ben.
Idén január elején az Egyesült Államok államadóssága meghaladta a 34 ezer milliárd dollárt, tavaly több mint 4 ezer milliárd dollárral nőtt.
2023. június 3-án Joe Biden elnök aláírta a kongresszus által jóváhagyott törvényjavaslatot, amely 2025. január 1-ig felfüggeszti az amerikai államadósság felső korlátját, és 2025. január 2-án automatikusan az akkori államadósság válik a törvényben megállapított felső eladósodottsági plafonná.
Az ország törvényben előírt korábbi államadósság-plafonja 31,4 ezer milliárd dollár volt, amit már 2022 végén elértek, és ha nem törölték volna el a felső korlátot, az Egyesült Államok nem tudta volna visszafizetni az esedékessé váló államadósságát, technikai értelemben fizetésképtelenné vált volna.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az orosz költségvetési hiány jelentős növekedése ellenére Moszkva nem csökkenti a védelmi kiadásokat.
Az orosz költségvetési hiány csaknem 2,5-szeresére nőtt a kiadások meredek megugrása miatt – derült ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból, ám a közgazdászok így is erős GDP-növekedésre számítanak.
Az éve első négy hónapjának hiánya 1,48 ezermilliárd rubelre – nagyjából 15 milliárd euróra – nőtt, azaz a bruttó hazai termék 0,8 százalékára emelkedett a január–márciusi 607 milliárdról.
A négyhavi hiány azonban még így is kevesebb mint fele volt annak, mint 2023 azonos időszakában, amikor a költségvetés 3,05 ezermilliárd rubellel, azaz a GDP 1,8 százalékával volt mínuszban.
Az idei javulás nagyrészt annak köszönhető, hogy a bevételek 50,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ami ellensúlyozta a magasabb kiadásokat, amelyek éves szinten 21,5 százalékkal 13,2 ezermilliárd rubelre nőttek. Ez főleg az olaj- és gázbevételeknek köszönhető, amely 82,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nem olaj- és gázipari bevételek 36,8 százalékkal nőttek, ez pedig lehetővé teszik a szövetségi költségvetés idei kiadásainak növelését.
A pénzügyminisztérium adatai alapján a múlt havi kiadások márciushoz képest 21,3, tavaly áprilishoz képest pedig 25,1 százalékkal nőttek.
Moszkva arra számít, hogy a költségvetési bevételek és kiadások idén meredeken meg fognak ugrani: a tervek szerint az év során 36,7 ezermilliárd rubelt terveznek elkölteni a 35,1 ezermilliárdnyi befolyó bevétellel, miközben 2024-re pedig 1,6 ezermilliárdos rubeles, azaz a GDP 0,9 százalékát kitevő hiányt céloz meg.
Oroszország több forrást is átirányított a hadseregére és a védelmi iparra azóta, hogy 2022 februárjában kirobbant az ukrajnai háború. A védelmi és biztonsági kiadások együttesen idén elérik a teljes költségvetés mintegy 40 százalékát.
Ennek ellenére az orosz jegybank hétfőn kiadott előrejelzései alapján a GDP éves szinten 4,4 százalékkal fog megnőni a második negyedévben, szemben az előző három hónapban mért 4,6-tal.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Ukrajnában már most is költségvetési hiány van a nyugati segélyek késedelme miatt, de a hatóságok még mindig találnak forrásokat a jelenlegi szükségletek fedezésére – mondta egy televíziós adásban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
Már most világos számításokat látunk az európai segélyekre vonatkozóan. Az első 4,5 milliárd eurót márciusban kapjuk meg, emellett mindent megtettünk, hogy a Világbanktól is kapjunk segítséget – 1,5 milliárd dollárt – mondta a politikus a Strana szerint. Hozzátette, hogy ezek a pénzek lehetővé teszik, hogy fedezzék a szükségleteiket. „Arra számítunk, hogy az első fél évet ezen források terhére tudjuk majd fedezni” – mondta Marcsenko.
Ukrajna szükségletei az államháztartási hiány finanszírozására 2024-ben is jelentősek maradnak, és mintegy 42 milliárd dollárt tesznek ki – közölte Julie Kozack, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kommunikációs igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kozack elmondta: „Becsléseink szerint az országnak mintegy 42 milliárd dollár finanszírozásra lesz szüksége, ezen belül mintegy 32 milliárd dollárnyi hivatalos adományozói támogatásra.” Hangsúlyozta ugyanakkor annak fontosságát, hogy Ukrajna adományozói és partnerei biztosítsák pénzügyi kötelezettségeik teljesítését, és Ukrajna megkapja az ország makrogazdasági stabilitásának támogatásához szükséges forrásokat.
A kommunikációs igazgató emlékeztetett arra, hogy az IMF decemberben befejezte az ukrán EFF programjának második felülvizsgálatát, amely mintegy 900 millió dollár kifizetését tette lehetővé, és a projekt keretében Ukrajna kifizetéseinek teljes összegét 4,5 milliárd dollárra emelték. „Az ukrán hatóságok nagyon jó előrehaladást értek el az EFF-fel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében egy kihívásokkal teli környezetben. A program összes célját teljesítették, és nagyon jó előrelépés történt a strukturális fronton” – mutatott rá Julie Kozack.
Németországban a kormánykoalíció egy hatalmas lyukat próbál betömni a költségvetésben, ami miatt jövőre befagy az Ukrajnának nyújtott, összesen 8 milliárd euró védelmi támogatás – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a német költségvetési bizottság ma felfüggesztette a 2024-es költségvetés tervezetének végső vitáját, miután az alkotmánybíróság megtiltotta a kormánynak, hogy a világjárvány idején kapott fel nem használt forrásokból 60 milliárd eurót (65 milliárd dollár) környezetvédelmi kezdeményezésekre és az ipar támogatására utaljon át.
A költségvetés két el nem fogadott része közül az egyik tartalmazza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek jövő évi megduplázását 8 milliárd euróra. Jelenleg a német hatóságok próbálnak megoldást találni a pénzügyi problémára annak érdekében, hogy feloldják az állami költségvetés elfogadásának folyamatát, és ennek megfelelően a hadseregnek biztosítsák a megígért támogatást. „A jövő évre tervezett kiadások egy részét most csökkenteni kell, amiről valószínűleg nehéz lesz megegyezni a kormánypártoknak” – jelentette ki Jörg Kremer, a Kommerzbank vezető közgazdásza.
