A koronavírus-támogatások nélkül sorra buknak el a zombicégek. A vállalati csődök száma meredeken nő, a legkisebb startupok és a német piac királyai is érintettek.
A 2023-as gazdasági katasztrófa után idén tovább fokozódik a vállalati csődhullám Németországban, miután a magas energiaköltségek és a világjárvány idején bevezetett támogatások megszűnése miatt egyre több sántikáló cégnek kell bedobnia a törülközőt – írta a Financial Times.
Szerkezetátalakítási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Németországban számos „zombi” vállalat – amelyeket csak a koronavírus-járvány alatt bevezetett, nagylelkű állami támogatások és a csődeljárási kötelezettség felfüggesztése tartott életben – fog idén összeomlani, szorosan követve a 2023-as csődrekordot.
A nehézségekkel küzdő cégek sora a magas kamatok és energiaárak, a költségvetési megszorítások, valamint a gazdasági stagnálás miatt egyre bővül: az előrejelzések szerint 2024-ben akár 30 százalékkal többen jelentenek fizetésképtelenséget, mint tavaly.
Az év eleje óta több ismert német cég, például a Galeria Kaufhof áruházlánc, a hamburgi Bree táskagyártó és a 85 éves Haba játékgyártó is fizetésképtelenné vált. Az utóbbi decemberben jelentett csődöt, nem sokkal azután, hogy elbocsátott 500 alkalmazottat, bezárta az online áruházát és több gyárat is eladott, hogy megpróbálja csökkenteni folyamatosan emelkedő költségeit.
A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) adatai szerint az általuk figyelt németországi vállalati csődök – ami nem tartalmaz számos mikrovállalkozást – havi aránya tavaly nyár óta először emelkedett a világjárvány előtti átlagszint fölé. Decemberben pedig legalább hét éve a legmagasabb szintet érte el.
A következő két-három hónapban mindenképpen magasabb fizetésképtelenségi számokat fogunk látni, ez a korai bejelentési számokból is látszik. A kormány sajnos túl sok támogatást adott az alacsony termelékenységű cégeknek, amelyeknek most ér véget a meghosszabbított élete – figyelmeztetett Steffen Müller, az intézet csődkutatási vezetője. A Szövetségi Statisztikai Hivatal múlt héten közzétett adatai szerint az októberig tartó tíz hónapban több mint 24 százalékkal nőtt a kerületi bíróságokon csődeljárást kezdeményező cégek száma a 2022-es év azonos időszakához képest.
Wolfgang Steiger, az ellenzéki CDU gazdasági tanácsának vezetője is a kormány „katasztrofális gazdaságpolitikáját” okolta azért, hogy Németországban a fizetésképtelenségi ráta gyorsabban emelkedik, mint sok más országban. Ehhez példaként említette, hogy a német gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, miután a kiskereskedelmi forgalom, az export és az ipari termelés jócskán visszaesett. Az év egészében a GDP 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon.
A német gazdasági minisztérium azonban lekicsinyelte a probléma mértékét, s bár az üzleti környezet szerintük is „kihívást jelent”, hosszabb távon nem számítanak a csődeljárások számának jelentős megemelkedésére.
Senki sem menekül a vállalati csődhullám elől
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint a német gazdaság növekedése az idén várhatóan 0,6 százalékra gyorsul. Ezzel azonban Németország még így is a világ egyik leggyengébben teljesítő gazdasága lenne, amióta a Olaf Scholz kancellár baloldali koalíciója egy katasztrofális költségvetési válság után rohamtempóban kezdte el csökkenteni az állami támogatásokat, hogy betömje az államháztartáson tátongó 60 milliárd eurós lyukat.
Az egyik ilyen megszorítás a járvány alatt az éttermeknél bevezetett alacsony áfakulcs megszüntetése volt, amit a hónap elején hajtottak végre: ennek következtében több mint 15 ezer vendéglátós közölte, hogy a fizetésképtelenség szélén áll.
A befektetések elapadása a fiatalabb, sérülékenyebb cégek között rengeteg áldozatot fog szedni: a Startupdetector adatszolgáltató szerint tavaly csaknem 300 német startup jelentett fizetésképtelenséget, ami 65 százalékos növekedés 2022-höz képest – ez az arány idén valószínűleg tovább emelkedik.
A szerkezetátalakítási tanácsadó cég, a Falkensteg előrejelzése szerint 2024-re több mint 30 százalékkal ugrik meg a fizetésképtelenség a tízmillió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező vállalatok körében.
A tavaly tönkrement nagyobb cégek között sokan divatáru-kiskereskedők, közlekedési szolgáltatók, ingatlancégek és autóipari beszállítók voltak, akikre a német gazdaság általános gyengesége is hatalmas nyomást gyakorolt. Emellett sok klinika és magánkórház is csődöt jelentett, mivel a magasabb bér- és energiaköltségeket nem tudták áthárítani az egészségbiztosítási rendszerre.
A német Allianz biztosító szerint a vállalati csődhullám világszerte súlyos problémát okoz, a tavalyi 6 százalék után idén 10 százalékos növekedést prognosztizáltak a globális fizetésképtelenségek számában.
Németország elmaradt más országoktól, például Franciaországtól, a skandináv országoktól és Hollandiától, ám a trendek alapján hamarosan felzárkózhat, és ez egy újabb csapást mérne Európa legnagyobb, betegeskedő gazdaságára – jelezte Maxime Lemerle, az Allianz fizetésképtelenséggel kapcsolatos kutatásainak vezető tanácsadója.
S bár ez még nem éri el a 2008-as pénzügyi világválságot követő, súlyos vállalati csődhelyzet szintjét, Lemerle szerint a német és a globális piacon is a normalizálódás és a katasztrófa között állunk, így a kormányoknak és az üzleti vezetőknek is a lehető legóvatosabban kell előrehaladniuk a közeljövőben.
A tüntetések és sztrájkok tovább súlyosbítják Európa legnagyobb gazdaságának gondjait. Németország gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekordmagas kamatlábak megtették hatásukat.
Rosszul indul az év az egyébként is gyengélkedő német gazdaság számára az agrártermelők egyhetes tiltakozásával és a mozdonyvezetők e hétre tervezett sztrájkjával. Európa legnagyobb gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekord magas kamatlábak megtették hatásukat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a legfejlettebb ipari országok, a G7 közül egyedül Németország GDP-je zsugorodott tavaly, és a 2024-re prognosztizált 0,9 százalékos növekedése is elmarad a többiek átlagosan 1,4 százalékosra várt bővülésével.
Hasonló a három legnagyobb német gazdaságkutató intézet véleménye is, és mindegyik visszavágta az idénre várható kilátásokat: az Ifo 1,4 százalékról 0,9 százalékra, a Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung (RWI) 1,1 százalékról 0,8 százalékra, a berlini Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DWI) pedig 1,2 százalékról 0,6 százalékra.
A bizonytalanság késlelteti a fellendülést, mivel növeli a fogyasztók megtakarítási hajlandóságát, és csökkenti a vállalatok és a magánháztartások beruházási hajlandóságát – foglalta össze a helyzetet a Reutersnek Timo Wollmershaeuser, az Ifo előrejelzésekért felelős vezetője.
Strukturális problémák
A német gazdaságot régóta tartó strukturális problémák hátráltatják. Súlyos a munkaerőhiány, bürokratikus akadályok és a befektetések hiánya lassítja az energetikai átalakulást és a nagy sebességű internetkapcsolat kiépítését.
A hárompárti koalíciós kormány ráadásul újabb súlyos csapást szenvedett el novemberben, amikor az Alkotmánybíróság hatvanmilliárd eurós lyukat ütött a költségvetésben. Azóta egyre mélyül a költségvetési válság, a kormány késik a 2024-es büdzsétervezet véglegesítésével, és annak rendbetételéhez akarta megszüntetni az agrártermelőknek a gázolajra adott adókedvezményeket.
Bár a kabinet a gazdák tiltakozása miatt módosított a terveken, ez nem volt elég, a traktorok és teherautók hétfőn országszerte lezárták az utakat, leállították a termelést a Volswagen egyik gyárában és egy hétig folytatják tovább a blokádot. A héten ráadásul megkezdődhet az ország történetének eddigi leghosszabb mozdonyvezető-sztrájkja is, miután megkapták hozzá a bíróság engedélyét.
A kormány a szélsőjobb kártyát húzta elő
Német illetékesek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szélsőjobboldali csoportok megpróbálják a saját politikai céljaik érdekében kihasználni a gazdák tiltakozását. „Jobboldali szélsőségesek és a demokrácia más ellenségei megpróbálnak beszivárogni a tüntetésekbe és eszközként használni azokat” – mondta Nancy Faeser német belügyminiszter. A szövetségi rendőrség úgy véli, hogy ezek a csoportok „általános sztrájkot” vagy akár zavargásokat akarnak szítani a kormány „megdöntése” érdekében, tette hozzá. Ez nem először történne meg Németországban, emlékeztetett a Politico, ugyanezzel próbálkoztak a koronavírus-oltás és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség elleni tiltakozások alkalmával is.
Johannes Hillje kommunikációs tanácsadó szerint a „szélsőjobboldali médiastratégia” áll a közösségi oldalakon milliószámra megosztott felvételek mögött is az autópályákon haladó hosszú traktorkonvojokról, lezárt útkereszteződésekről.
A szélsőjobboldali aktivisták felsorakoztak a gazdák mögött a Facebookon, a TikTokon és az X-en, a kommentjeik pedig nyilvánvalóan szítják a tűzet, nyilatkozta a Deutsche Wellének.
Permanens tiltakozás
Az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) saját közösségi csatornáin keresztül arra használja a gazdák megmozdulását, hogy támadja a szociáldemokraták, zöldekből és szabad demokratákból álló „közlekedésilámpa-koalíciót”. Különösen érdekessé teszi a helyzetet az, hogy az AfD a saját pártprogramjába is belefoglalta a kérdéses támogatások eltörlését.
Az AfD évek óta minden esélyt kihasznál a szövetségi kormány elleni tiltakozásra, és úgy tűnik, hogy ez a politikai kifizetődik: a párt kimagaslóan szerepel a közvélemény-kutatásokban, és az előrejelzések szerint a 2024 szeptemberében tartandó választáson a legnagyobb erő lesz három kelet-németországi szövetségi államban.
Emlékezetes, hogy tavaly Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson. Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A Bild számára készült INSA-felmérés szerint a németek 69 százaléka támogatja a gazdák tiltakozását. Az AfD szimpatizánsainak 88 százaléka áll mellettük, de a többi választó csoport többsége is egyetért a gazdákkal. A felmérésben megkérdezték azt is, hogy inkább a gazdákat, vagy a Letzte Generation-féle klímaaktivisták blokádszerű tiltakozásait támogatják. Az eredmény egyértelmű: 64 százalék a gazdákkal szimpatizál, mindössze 11 százalék támogatja inkább a klímaharcosokat, míg 20 százalék mindkettőt.
Németországban decemberben az elmúlt három hónap alatt felgyorsult az infláció, ami kétségbe vonja a befektetők azon reményét, hogy az Európai Központi Bank (EKB) már márciusban megkezdi a kamatcsökkentést, számolt be a Financial Times.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Európa legnagyobb gazdaságában az egy hónappal korábbi 2,3%-hoz képest decemberben éves összevetésben 3,8%-kal nőtt az infláció.
A gáz, az áram és az élelmiszer állami támogatásának tavaly megkezdődött csökkentése a legtöbb európai országban az éves infláció újbóli felgyorsulását idézte elő.
A német energiaárak 4,1 százalékkal emelkedtek, ami megváltoztatta az egy hónappal korábbi 4,5 százalékos csökkenést.
Marco Wagner, a Commerzbank közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az infláció Németországban januárban tovább gyorsulhat az adóemelések és a támogatások csökkentése miatt, és azt jósolta, hogy az idén „végül 3 százalékon stabilizálódik”.
A csütörtökön közzétett francia adatok szerint az infláció 4,1%-ra emelkedett a novemberi 3,9%-ról, ami az energia és szolgáltatások árainak emelkedését tükrözi.
Az eurózóna egészére vonatkozó, pénteken esedékes adatok azt mutatják, hogy az infláció decemberben 3%-ra emelkedett a novemberi 2,4%-ról, ami véget vet a hat hónapos csökkenésnek.
A német pénzügyminiszter napokon belül áttörést vár, de a koalíciós erőviszonyok elhúzódó vitát vetítenek előre. Az állam működőképes, minden bért kifizetnek, viszont aki pénzügyi támogatásra számít, nem fogja megkapni.
Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint a kormánykoalíció várhatóan „néhány napon belül” politikai megállapodásra jut a 2024. évi felülvizsgált költségvetés szerkezetéről, ám elismerte, hogy a tervezet valószínűleg nem megy át a parlamenten az év vége előtt, ahogyan azt tervezték.
Olaf Scholz kancellár hárompárti szövetsége kénytelen volt átdolgozni pénzügyeit, miután a múlt hónapban a német Legfelsőbb Bíróság sokkoló ítéletében korlátozta az adósságfinanszírozású kiadásokat a rendes szövetségi költségvetésen kívüli különalapokon keresztül. Lindner jövőre 17 milliárd eurós (18,3 milliárd dollár) számolt így ki, ennek betöméséhez a kiadásokat és a támogatásokat is csökkenteni kell.
Scholz, Robert Habeck gazdasági miniszter és Lindner megállapodtak abban, hogy péntek délután folytatják a tárgyalásokat, miután a pénzügyminiszter visszatér az európai uniós kollégákkal folytatott brüsszeli megbeszélésről – közölték a tárgyalásokat ismerő, bizalmasan nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő személyek a Bloomberggel. Korábban az volt a cél, hogy az új költségvetést december végéig jóváhagyják a kabinetben, és elküldjék a parlamentnek jóváhagyásra, de ez az ütemterv most már elérhetetlen – vélik az ügyhöz közel álló források. Ez azt jelenti, hogy Lindnernek egy ideiglenes költségvetést kell 2024 első hónapjaira készítenie.
Az állam teljes mértékben működőképes, egyetlen hatóság sem fog bezárni, minden bért kifizetünk, viszont aki pénzügyi támogatásra számít, nem fogja megkapni – tette hozzá.
Lindner ismételten kizárta az adóemeléseket és a nettó új hitelfelvétel korlátozásának újabb felfüggesztését is. A szabad demokraták elnökének már a 2023-as pótköltségvetést is jóvá kellett hagynia, amely negyedik éve tartalmazott kivételt az adósságfékként ismert mechanizmus alól.
A Scholz vezette szociáldemokraták és Habeck zöldjei a hitelfelvételi korlát 2024-ben történő újabb rendkívüli felfüggesztését szorgalmazták, mondván, hogy ez indokolt Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a kormány azon döntése miatt, hogy Kijevnek jövőre több mint nyolcmilliárd euró további katonai támogatást nyújt.
Scholz, Habeck és Lindner várhatóan vasárnap este találkozik, hogy véglegesítsék a 2024-es költségvetésről szóló megállapodást, amelyet aztán hétfő reggel a média elé tárhatnak – legalábbis a jelenlegi ütemterv szerint. Ezt követően kezdődhetne el a javaslatról a vita a törvényhozásban.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Májusban közel három éve a legnagyobb mértékben emelkedtek a német feldolgozóipari megrendelések, elsősorban a katonai járművekre leadott megrendeléseknek köszönhetően a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése szerint.
Májusban 6,4 százalékkal nőttek a feldolgozóipari vállalatok megrendelései az előző havihoz képest az áprilisi 0,2 százalékos havi növekedés után. A növekedés mértéke májusban jóval meghaladta az 1,2 százalékos szakértői várakozásokat.
A májusban elért havi növekedés 2020 júniusa óta a legnagyobb volt, de főként a nagy volumenű megrendeléseknek volt köszönhető. A nagy megrendelések nélkül a feldolgozóipari megrendelések 3,2 százalékkal emelkedtek az előző havihoz képest.
A legnagyobb mértékben a katonai járműveket is magában foglaló „egyéb járművek” kategóriájában nőttek a megrendelések, 137,1 százalékkal.
Az egyéb járművek kategóriát is magában foglaló gépjárműgyártás megrendelései összességében 8,6 százalékkal nőttek. Az elektromos berendezéseket gyártó ágazatban azonban 15,0 százalékkal csökkentek a megrendelések. Míg a beruházási javakra feladott új rendelések 12,0 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, addig a félkész termékek ágazatában 1,1 százalékkal, a fogyasztási cikkek ágazatában pedig 0,8 százalékkal csökkentek.
Az egy évvel korábbitól 4,3 százalékkal maradtak el májusban a feldolgozóipari vállalatok megrendelései, áprilisban még 9,3 százalékos volt az elmaradás. A március–májusi három hónapos időszakban a megrendelések 6,1 százalékkal maradtak el az előző háromhavitól.
A mutató tehát az elmúlt néhány hónap javuló tendenciája után ismét távolodott a semleges értéket jelentő 100 pontos határtól. A DIW Berlin ez alapján az első negyedévre is némi GDP-csökkenést prognosztizál az első negyedévre a negyedik negyedévi 0,4 százalékos csökkenés után.
A második negyedévtől azonban már növekedés várható a DIW megítélése szerint, hiszen a kilátások megítélése lényegesen jobb a tavaly év második felében tapasztaltnál. Akkor az őszi hónapokban 74,3 ponton érte el a legalacsonyabb pontját a konjunktúrabarométer, a negyedik negyedéves pedig 87,3 pont lett. Az első negyedéves konjunktúrabarométert a márciusi érték ismeretében kalkulálja majd a DIW.
Magas marad az infláció
A kilátások javulásához nagyban hozzájárult az enyhe tél és az energiaárak csökkenése, az energiaválság legalábbis átmeneti enyhülése. A jelek szerint az infláció is túllépett a csúcsponton, bár valószínűleg még egy ideig magas marad.
A német gazdaság a téli félévben lassuló gazdasági fázisba kerül, és valószínűleg technikai recesszióba csúszik, azaz két egymást követő negyedévben csökken negyedéves bázison a bruttó hazai termék.
„A német gazdaság még nem lépett túl a mélyponton” – közölte Geraldine Dany-Knedlik, a DIW makrogazdasági osztályának társvezetője.
Rosszul indult az év
Összességében a helyzet nem könnyű, az ipari termelés az év kezdetén visszaesett, elsősorban az energiaigényes ágazatokat igen érzékenyen érintő energiaválság miatt. A német vállalatok meglehetősen nagy feldolgozatlan megrendelésállománya azonban bizakodásra ad okot a nehéz idők átvészeléséhez.
A szolgáltatóipari ágazatokból a DIW megítélése szerint nem várhatók pozitív impulzusok a gazdasági fejlődésre.
A magas infláció miatt sokak reálbére csökken, ami már a karácsonyi szezonban is visszafogta a lakossági fogyasztási kiadásokat.
A fogyasztói hangulat azonban az utóbbi időben némileg javult. A még mindig erős munkaerőpiaccal együtt a fogyasztók most már bizakodóbbak a jövőt illetően.
Jelenleg nincs jele az infláció gyors csökkenésének vagy a világgazdaság érezhető fellendülésének – mindkettő továbbra is teherként hat a német gazdaságra – összegezték a szakértők.
Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint amekkora a béke megőrzése esetén lenne.
Az ukrajnai háború az idei év végéig mintegy 160 milliárd euróval, azaz mintegy 4 százalékkal csapolja meg a német bruttó hazai összterméket – mondta Peter Adrian, a német ipari és kereskedelmi kamarák (DIHK) vezetője vasárnap a Rheinische Postnak.
Hozzáfűzte, ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint békés körülmények közepette lenne.
Németországban ugyanis az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint a legtöbb országban, és az ágazat nagyrészt energiaigényes, emiatt a német vállalatokat különösen súlyosan érintette az energiaárak emelkedése.
A német ipar 2023-ban mintegy 40 százalékkal fizethet többet az energiáért, mint 2021-ben – derült ki az Allianz Trade múlt havi tanulmányából is.
A 2023-as és 2024-es növekedési kilátások ezért gyengébbek, mint sok más országban – mondta Adrian, hozzátéve, hogy ez már tavaly is így volt.
Németország, amely évtizedekig a viszonylag olcsó orosz vezetékes gázra támaszkodott, most rendkívül nehéz helyzetbe került a saját földgázkészletekkel rendelkező Egyesült Államokhoz vagy az atomenergiával bőségesen ellátott Franciaországhoz képest.
A gáz ára körülbelül háromszor-ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig négyszer olyan drága, mint Franciaországban.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Jelentősen romlottak a német gazdaság növekedési kilátásai – derül ki a müncheni ifo gazdaságkutató intézet hétfőn publikált elemzéséből.
A müncheni egyetem intézete (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) legfrissebb negyedéves prognózisában csökkentette az idei és a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését, miközben megemelte az ugyanerre az időszakra vonatkozó inflációs várakozásait.
A GDP 2022-ben 1,6 százalékkal bővülhet a korábban várt 2,5 százalékkal szemben, míg az ifo várakozása szerint 2023-ban Európa legnagyobb gazdasága 0,3 százalékkal zsugorodik. Júniusi jelentésben az ifo még 3,7 százalékos GDP-növekedéssel számolt. Tavaly a német gazdaság 2,6 százalékkal bővült.
Az intézet szerint negyedéves összevetésben a német gazdaság a 2022. harmadik negyedéves stagnálás után a negyedik negyedévben 0,2, a jövő év első negyedévében 0,4 százalékkal zsugorodik, amit a megemelkedett energiakiadásokkal és az elszálló inflációval indokoltak.
“Az Oroszországból érkező gázszállítások és a drasztikus áremelkedések aláásták a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést” – értékelte az ifo prognózis igazgatója, Timo Wollmershaeuser, aki szokatlannak nevezte, hogy ilyen mértékben romlottak a növekedési kilátások az előző, három hónappal korábbi jelentéshez képest. A bérek vásárlóértéke idén és jövőre is három százalékkal eshet, amelyre az adatközlés kezdete, 1970 óta nem volt példa – tette hozzá.
Az ifo az idei inflációs kilátásokat 6,8 százalékról 8,1 százalékra, a jövő évit pedig 3,3 százalékról 9,3 százalékra emelte. 2021-ben a fogyasztói árak éves átlagos növekedési üteme 3,1 százalék volt. Az infláció 2023 első negyedévében 11 százalék körül tetőzhet a magas energiaárak miatt.
Az ifo elemzői szerint a német gazdaság 2024-ben térhet vissza a normális kerekvágásba: a jövő évi recessziót követően a GDP 1,8 százalékkal emelkedhet, miközben az infláció 2,5 százalékra lassulhat – áll a jelentésben.
Tízmilliárd eurós adócsökkentést tervez a német pénzügyminisztérium az infláció hatásának ellensúlyozására. Berlinben azt is közölték, hogy ezzel több tízmillió ember helyzetét javíhatják.
Christian Lindner pénzügyminiszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az állam nem „gazdagodhat” az infláció révén a polgárai kárára, ezért ki kell egyenlítenie az adóterhek inflációból fakadó növekedését.
A legfontosabb az úgynevezett hideg progresszió hatásának felszámolása. Ez a jelenség azokra az adórendszerekre jellemző, amelyekben a jövedelem növekedésével az adó is emelkedik. Így, amikor valakinek, az infláció ellensúlyozsára, emelik a fizetését, belekerülhet egy magasabb adósávba, amely akár el is viheti a béremelést.
Ez pedig azt is jelenti, hogy fizetésének reálértéke valójában nem változik, mégis úgy kell adóznia, mintha többet keresne. Vagyis rejtett, lopakodó adóemelés történik, ez pedig a Németországot is sújtó gazdasági nehézségek miatt elfogadhatatlan – húzta alá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
Hozzátette, hogy az inflációkompenzációs törvény megalkotására tett javaslat másik fő eleme a családtámogatások, köztük a családi pótlék emelése.
A tárca számításai szerint a javaslat végrehajtásával 48 millió adófizető helyzetén lehet javítani, nettó jövedelmük az idén átlagosan 193 euróval emelkedne. Ráadásul az adómentes jövedelem határának módosítása – miszerint jövőre 285 euróval 10 632 euróra, 2024-től pedig további 300 euróval 10 932 euróra emelkedik az adómentességi határ, vagyis csak ezen összegek felett kellene jövedelemadót fizetni – csökkentené a bürokráciát, mert több mint 270 ezerrel emelkedne mindaztok száma, akiknek egyáltalán nem kellene adóbevallást készíteniük.
A miniszter hangsúlyozta, hogy főleg az alacsony jövedelműek helyzetén javítanának. Viszont a legtöbbet keresők esetében nem egyenlítenék ki a hideg progresszió hatását, vagyis továbbra is évi 277 826 euró felett kellene a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adózni.
A koalíciós társak – a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – azonban éppen a társadalmi szolidaritásra hivatkozva bírálták az FDP-s vezetésű minisztérium javaslatát. Mindkét párt szakpolitikusai úgy vélték, hogy a terv nem kellően kiegyensúlyozott, és a segítség nem oda érkezne, ahol a legnagyobb a szükség.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt a fogyasztói árak éves szintű emelkedése. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az olaj és a földgáz mellett Németország más fontos nyersanyagokat is Oroszországból szerez be, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megszakítása így makroszintű pénzügyi sokkot okozhat.
Az ukrajnai orosz invázió kezdete és a nyugati szankciók bevezetése óta különösen nagy nyomás nehezedik Németországra moszkvai kapcsolatai miatt. Leginkább Európa legnagyobb gazdaságának olaj- és gázfüggőségéről beszélnek, ami érthető is, hiszen Németország többet vásárol Moszkvától ebből a két áruból, mint a kontinens bármely más országa. Sok német vállalat számára azonban hasonlóan kulcsfontosságú sok más orosz exportcikk, különösen a nyersanyagok, például a nikkel, a palládium, a réz és a króm folyamatos szállítása – emlékeztetett a Deutsche Welle. A nikkel a rozsdamentes acél gyártása mellett kulcsfontosságú az elektromos autók lítiumion-akkumulátoraihoz, a palládium pedig a katalizátorokhoz. Vagyis mindkettő nélkülözhetetlen az autóipar számára, amely a német GDP mintegy tíz százalékát adja és nyolcszázezer embert foglalkoztat.
Oroszország Indonézia és a Fülöp-szigetek után a világon a harmadik legnagyobb nikkelforrás, és Németország első számú beszállítója. 2020-ban Oroszországból érkezett a Németországban felhasznált nikkel 39 százaléka, palládium negyede, a króm és kadmium 15-20 százaléka, a vörösréz 11 százaléka, a platina 10,9 százaléka és a vasérc 8,5 százaléka.
A kölni székhelyű IW gazdaságkutató intézet friss tanulmánya szerint jó néhány Oroszországból importált nyersanyagot nehéz lenne máshonnan beszerezni, de muszáj alternatív forrásokat keresni. A nikkel ebből a szempontból kiemelt fontosságú. Oroszország adja a világ legtisztább, 1. osztályú nikkeljének a 20 százalékát, amelyre az elektromosautó-gyártás miatt egyre nagyobb a kereslet globálisan, Elon Musk is gyakran panaszkodik a Twitteren a hiánya miatt. A legtisztább nikkel ára duplájára nőtt az elmúlt két évben, csak az idén pedig 400 százalékkal drágult. Egyes elemzők szerint csak a nikkelválság legalább ezer dollárral emeli meg a fogyasztók számára egy új elektromos autó árát.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly jelentősen, 34,1 százalékkal megugrott 2020-hoz képest, és a német szövetségi statisztikai intézet adatai szerint elérte az 59,8 milliárd eurót. A német import még ennél is nagyobb mértékben, 54,2 százalékkal nőtt, míg az export csupán 15,4 százalékkal. Ennek ellenére Oroszország csak a teljes német külkereskedelem 2,3 százalékát adta 2021-ben.
Bár az orosz energiaimport betiltásáról egyelőre még nem jutott dűlőre az Európai Unió, annak súlyos következményei lennének Németország számára. Öt vezető német gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzése szerint a teljes energiaembargó mély recessziót okozna, 2,2 százalékkal zsugorodna a gazdaság és több mint négyszázezer munkahely szűnne meg. Elsősorban a földgázbehozatal azonnali megszüntetése jelentene valóságos sokkot, az előrejelzés szerint ebben az esetben a német gazdaság 220 milliárd eurót veszítene a következő két évben. Egyetért ezzel Paul Gruenwald, az S&P Global vezető közgazdásza is, aki szerint a német-orosz gazdasági kapcsolatok megszakítása megrogyasztaná a német feldolgozóipart, amely az amerikai és a kínai mellett a világ legjelentősebb központja. „Ez pedig alacsonyabb GDP-t, alacsonyabb foglalkoztatottságot, alacsonyabb bizalmat eredményezne, és ez egyfajta makroszintű pénzügyi sokkot okozna. Szóval ez az a fajta forgatókönyv, amely miatt aggódunk, és amely alapjaiban változtatna a jelenlegi helyzeten” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A gázembargó okozta várható termelés-kiesésre olyan német óriásvállalatok is figyelmeztettek, mint a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF és az egyik legnagyobb acélipari cége, a Thyssenkrupp. A szakértők közül azonban nem mindenki osztja ezt a pesszimizmust. „Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy egy orosz gázembargó világvége forgatókönyvet okozna” – mondja a Bloombergnek Ruediger Bachmann, az amerikai Notre Dame Egyetem közgazdász professzora, aki szerint „a hatás jelentős, de kezelhető lenne, ha a politikusok időben meghoznák a megfelelő döntéseket.
