Újra napirendre került Németországban az orosz Rosznyeft németországi érdekeltségeinek államosítása, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalattal szemben. A berlini kormány jelenleg ideiglenes mentességet élvez a korlátozások alól, de a hosszú távú megoldás továbbra is bizonytalan. A helyzet rávilágít arra, milyen bonyolult gazdasági és politikai függés maradt fenn Berlin és Moszkva között az ukrajnai háború kezdete után is.
A Reuters értesülései szerint a német gazdasági minisztériumban két forgatókönyvet vizsgálnak: az egyik szerint Berlin tartós felmentést próbál elérni az amerikai szankciók alól, a másik pedig a Rosznyeft német érdekeltségeinek állami tulajdonba vételét és későbbi eladását egy külföldi befektetőnek. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy Washington ideiglenes mentességet biztosított 2026 áprilisáig, ami átmeneti megoldásként szolgál, de nem zárja ki a további lépéseket.
A Rosznyeft Deutschland a schwedti olajfinomítóban rendelkezik többségi tulajdonnal, mely a berlini régió üzemanyag-ellátásának kulcsfontosságú eleme: innen látják el a fővárosi repülőteret, a kelet-németországi benzinkutak többségét, valamint a helyi vegyipari üzemeket is. Emellett részesedéssel bír a MiRo és Bayernoil finomítókban is. A német kormány 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után helyezte a vállalatot állami felügyelet alá, hogy megakadályozza az orosz befolyást az ország energiaellátásában.
A hat hónapos időtartamokra meghosszabbított felügyeleti konstrukciót jogilag mindvégig átmeneti vészintézkedésként kezelték, ám minden újabb meghosszabbítással nő a kockázata annak, hogy a döntést bíróság előtt támadják meg. Berlin ezért eddig tartózkodott a teljes államosítástól, attól tartva, hogy Moszkva kártérítési igényt nyújtana be, vagy válaszlépéseket tenne a Németországban működő orosz vállalatok és az Oroszországban befektető német cégek ellen.
Nagyot nyernének a németek az államosítással
A Rosznyeft német érdekeltségeinek értékét az orosz sajtó hétmilliárd dollárra becsüli, de források szerint valós piaci értéke ennél jóval alacsonyabb lehet. Moszkva korábban figyelmeztette Európát: bármilyen államosítási lépés „ellenséges cselekedetnek” minősülne, és válaszlépésekre számíthat az, aki orosz tulajdonú vagyont foglal el.
A Rosznyeft már 2024 márciusa óta próbálja eladni németországi üzletrészeit, de eddig nem talált vevőt. A Bundestag Zöldpárti képviselője, Michael Kellner szerint azonban a kormánynak határozottan cselekednie kellene: „A Rosznyeft német érdekeltsége rendszerszinten fontos az ország energiaellátása szempontjából, ezért az államosítás az egyetlen észszerű lépés” – mondta a politikus.
Kellner hozzátette, hogy korábban Katar és Kazahsztán is érdeklődött a Rosznyeft-üzletrészek megvásárlása iránt, de nem tudni, hogy ez az érdeklődés fennmaradt-e. Németország azóta Kazahsztánból szerzi be az olajat, melyet ugyanakkor orosz vezetéken keresztül szállítanak – ez pedig továbbra is Moszkva technikai ellenőrzése alatt áll.
A német kormány tehát egy kényes egyensúlyban próbál lavírozni: miközben igyekszik függetlenedni az orosz energiától, továbbra is függ olyan infrastruktúrától, melyhez Oroszországnak kulcsszerepe van. A mostani ideiglenes amerikai mentesség némi levegőhöz juttatja Berlint, de hosszú távon dönteni kell: marad-e a felügyeleti modell, vagy ténylegesen állami kézbe kerülnek a Rosznyeft német érdekeltségei.
Németország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy három olyan olajfinomító mentesüljön a széleskörű orosz olajipari szankciók alól, amelyek orosz tulajdonban vannak, de Németország üzemelteti őket.
Washington szerdán büntetőintézkedéseket vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen, vagyis Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen. Ez része annak a törekvésnek, hogy gyengítsék azt a pénzügyi hátteret, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját finanszírozza – írja a TVP News.
A szankciók azt jelentik, hogy a nyugati országokban működő intézmények és ügyfelek gyakorlatilag nem üzletelhetnek ezekkel a cégekkel. Az ügyfeleknek november 21-ig van idejük megszakítani minden kapcsolatot olyan vállalatokkal, amelyekben az orosz olajipari óriásoknak legalább 50 százalékos tulajdonrészük van.
Ez a helyzet arra késztette a német kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal azért, hogy
biztosítsanak kivételt három olyan Németországban működő olajfinomító számára, amelyek a Rosznyeft német leányvállalatának tulajdonában vannak. Ukrajna megtámadása után a Rosneft Deutschland (a Rosznyeft német leányvállalata) és az ahhoz tartozó vagyon ideiglenes állami felügyelet alá került Németországban. Ezt jelenleg a német szövetségi energiapiaci felügyelet irányítja.
Ennek ellenére az orosz Rosznyeft továbbra is 50 százalékos tulajdonrésszel bír a német leányvállalatban – ahogy azt Friedrich Merz német kancellár elmondta. Merz bizakodik abban, hogy az Egyesült Államok engedélyt fog adni, hogy ezek a német olajfinomítók továbbra is működhessenek, és kereskedhessenek – ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság is kivételt engedélyezett a Rosznyeftre vonatkozó szankciók bejelentésekor a németeknek.
Merz így fogalmazott csütörtökön:
„Az amerikaiakkal tárgyalni fogunk erről. Úgy gondolom, hogy megkapjuk a megfelelő kivételt a Rosznyeft számára.” A kormány szóvivője hozzátette: a Rosznyeft németországi leányvállalatai „gyakorlatilag el vannak választva” az orosz anyavállalattól, és az amerikai szankcióknak „nem célja, hogy a Németországban működő leányvállalatokat sújtsa”.
A kapcsolatok megszakításával fenyegetnek Iparági források azt közölték, hogy fontos üzleti partnerek most azzal fenyegetik a Rosneft Deutschland-ot, hogy megszakítják az együttműködést az USA szerdán bejelentett szankciói miatt.
A Rosneft Deutschland három finomítóban rendelkezik részesedéssel: a MiRo és Bayernoil déli finomítókban, valamint az északkeleti Schwedt városában található PCK finomítóban. Ez a három üzem Németország teljes kőolaj-feldolgozási kapacitásának körülbelül 12%-át adja – a vállalat adatai szerint.
Ha a finomítók működése veszélybe kerülne, az tovább rontaná a már most is gyengélkedő német gazdaság helyzetét, amelyet a magas energiaárak sújtanak. A Financial Times arról számolt be, hogy különösen aggasztónak tartják a schwedti finomító helyzetét, mivel az a Barátság kőolajvezetékre van rákötve.
Németország, amely a háború előtt szorosan és nagy mértékben támaszkodott az olcsó orosz energiahordozókra, az elmúlt években éles irányváltást hajtott végre, és fokozatosan elfordult az orosz gáztól és olajtól. Ugyanakkor Berlin eddig tartózkodott attól, hogy teljesen államosítsa az orosz tulajdonú vállalatokat, például a Rosznyeft német leánycégét – attól tartva, hogy Moszkva viszonzásul hasonló lépéseket tenne, és átvenné német cégek irányítását Oroszországban.
Németország hamarosan 450 millió euróra növeli az orosz támadások utáni ukrán energiaszektor helyreállításába történő beruházásait, és a forrásokat nagyon hatékonyan fogja felhasználni – jelentette ki szombaton Katharina Reiche német energetikai miniszter az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva.
A jelentés szerint Reiche megjegyezte: „Növeljük az Ukrajna energiatámogatási alapjába történő hozzájárulásokat. Németország már 390 millió eurót befizetett, nyáron 30 millió euróról állapodtunk meg, de ma szeretném bejelenteni, hogy további 30 millió eurót fektetünk be.”
A német energetikai miniszter szerint így Németország összesen 450 millió eurót tervez biztosítani. „Ez egy jól befektetett pénz lesz, és az Ukrajna teljes energiatámogatási alapjának csaknem egyharmadát teszi ki. Ez a pénz lehetővé teszi számunkra, hogy megvásároljuk a szükséges technikai eszközöket Ukrajna megmentéséhez” – tette hozzá Katharina Reiche.
Szvitlana Hrincsuk ukrán energetikai miniszter szerint a támogatási alapban mostanra összesen 1,2 milliárd euró gyűlt össze.
A kérdés a jövő heti koppenhágai csúcson kerülhet döntő helyzetbe. Berlin eddig óvatoskodott, most azonban nyitottá vált a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felszabadításáról szóló uniós tervre.
Fordulat Berlinben: a német kormány immár nyitott az Európai Bizottság tervére, amely akár 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont szabadítana fel Ukrajna támogatására. A lépés Washington bizonytalan elkötelezettsége mellett új európai finanszírozási pillért teremthet.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy az orosz jegybank 200 milliárd euróra becsült, belga letétben lévő vagyonát Ukrajna megsegítésére fordítja, miközben az összeget uniós kötvényekkel váltaná ki.
A konstrukció célja, hogy hosszabb távon stabil finanszírozást biztosítson Kijevnek, különösen most, amikor az Egyesült Államok támogatási hajlandósága a Trump-kormány alatt bizonytalanná vált.
Eddig az EU kizárólag a befagyasztott orosz pénzek kamatait használta fel, teljes összeghez nem nyúlt. Németország korábban jogi aggályokra hivatkozva elutasította a teljes elkobzást, most viszont a jelek szerint fordul a széljárás. Lars Klingbeil pénzügyminiszter a múlt héten jelezte: Berlin újraértékeli az álláspontját a kényes kérdésben.
„A német kormány nyitott a vitára az Európai Bizottság új javaslatairól” – nyilatkozta egy kormányzati forrás a Reutersnek, anélkül hogy megerősítette volna a konkrét részleteket.
Három év után eldőlhet a befagyasztott orosz vagyon jövője
A terv az EU következő, Koppenhágában tartandó informális csúcstalálkozóján kerül majd a figyelem középpontjába. Ez egyben tesztje is lehet annak, mennyire képes az unió a saját védelmi és külpolitikai terheit önállóbban viselni, miután Donald Trump ismételten sürgette Európát, hogy vegyen nagyobb részt saját biztonságának finanszírozásában.
Ha az EU valóban zöld utat ad a konstrukciónak, az Ukrajna háborús finanszírozásának új korszakát indíthatja el – immár európai kötvényekre és saját forrásokra építve. Berlin nyitottsága pedig annak jele, hogy a kontinens legnagyobb gazdasága is belátja: a front közelebb van, mint gondolták, és Washingtonra egyre kevésbé lehet biztosan számítani.
🇧🇪🇷🇺 Belgium will not transfer frozen Russian assets to aid Ukraine. — Belgian Foreign Minister Maxim Prévot.
According to Prévot, confiscating Russian assets from Belgian banks would jeopardize Belgium's reputation as a financial services hub and also pose a danger to the… pic.twitter.com/WtDXELWSYC
A német gazdasági minisztérium hétfőn javaslatot tett a megújuló energiaforrások támogatásának csökkentésére, amelynek célja a zöld gazdaságra való áttérés elősegítése, számolt be a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
Katharina Reiche, német gazdasági és energiaügyi miniszterasszony bemutatta a tárca által megrendelt jelentést, amely felvázolta a megújuló energiára való átállás elősegítését célzó intézkedéseket.
„Az energetikai átállás csak pragmatikusabb és realisztikusabb megközelítéssel lehet sikeres. Az energiapolitikai döntéseknek nem szabad félreirányított beruházásokhoz vagy túlzott szabályozáshoz vezetniük, hanem piacorientáltnak kell lenniük” – mondta.
A jelentés egyik kulcsfontosságú pontja a megújuló energiaforrások támogatása, amelyet Reiche szerint „rendszeresen felül kell vizsgálni gazdasági előnyeik felmérése érdekében, és a feltétlenül a szükséges szintre kell csökkenteni”. A jelentés megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások néha több áramot termelnek, mint amennyire szükség van, de túl keveset az alacsony nap- és szélenergia-tevékenység időszakaiban. Ezt a hiányt fosszilis tüzelőanyagokkal kell pótolni.
Reiche ajánlásai között szerepel a túlszabályozás csökkentése és a költségek következetes figyelembevétele a megújuló energiaforrások további bővítésének tervezésekor. Németország vezető ipari szövetsége, a BDI, a jelentést „az energiarendszer hatékonyságának jelentős javítása alapjának” nevezte, míg az Environmental Action Germany nem kormányzati szervezet azzal vádolta Reichet, hogy a „gázlobbi rövidtávú javaslataira” támaszkodik.
Karol Nawrocki lengyel elnök szeptember 1-jén, hétfőn a második világháború kezdetének 86. évfordulója alkalmából rendezett rendezvényeken kijelentette, hogy Varsó jóvátételt fog követelni Németországtól, számolt be az RMF 24.
„Ahhoz, hogy az igazságon és a jó kapcsolatokon alapuló partnerséget építsünk ki, meg kell oldanunk a Németországtól járó jóvátétel kérdését, amelyet én, mint Lengyelország elnöke, egyértelműen követelek a közjó érdekében” – mondta.
Nawrocki megjegyezte, hogy a jóvátétel nem jelentene alternatívát a „történelmi amnéziával szemben”, de Lengyelországnak „igazságosságra, igazságra és tiszta kapcsolatokra Németországgal” van szüksége.
„Hiszem, hogy a miniszterelnök és a lengyel kormány támogatni fogja az elnök hangját a nemzetközi színtéren, és nyugati szomszédainkkal együtt felépítjük valóban biztonságos jövőnket” – hangsúlyozta az elnök.
Az ünnepség kezdete előtt Nawrocki virágokat helyezett el a gdański Westerplatten található lengyel hadsereg katonáinak temetőjében. Elkísérte őt Donald Tusk miniszterelnök, Szymon Gołownia, a Szejm marsallja és Władysław Kosyniak-Kamyś védelmi miniszter.
A reggeli rendezvények hagyományosan 4:45-kor kezdődtek a légiriadó megszólalásával. Ekkor dördültek el a második világháború első lövései.
Németország 2026-tól teljesen megvonhatja a munkanélküli ukránoktól a szociális juttatásokat, ha nem működnek együtt a munkaügyi központokkal – számolt be róla a Bild.
Az UNIAN szerint a német Munkaügyi Minisztérium közölte, hogy jövőre újabb szociális megszorításokat vezetnek be, amelyek 5,6 millió segélyezettet érintenek, köztük számos ukrán menekültet.
A tárca adatai szerint egy egyedülálló személy továbbra is havi 563 eurót kapna, míg a gyermekek után járó támogatás életkortól függően 357–471 euró között mozogna.
Ugyanakkor Bärbel Bas munkaügyi miniszter szigorúbb szankciókat javasolt azok ellen, akik nem működnek együtt az álláskeresési központokkal. Azok, akik elmulasztják a kötelező találkozókat, 30 százalékkal kevesebb segélyt kapnak, míg akik visszautasítják a felajánlott munkát, teljesen elveszíthetik a juttatásukat.
„Nagyobb támogatást kínálunk az embereknek a munkába állás útján, de azoknak, akik nem működnek együtt, sokkal nehezebbé tesszük a dolgát” – fogalmazott Bas.
A döntés érintheti az ukrán munkanélkülieket is, akik jelenleg szociális segélyben részesülnek Németországban. A módosítás a tervek szerint a szeptember 10-i kormányülés jóváhagyása után lép életbe, a Bundestag külön hozzájárulása nélkül.
A változtatások hátterében az áll, hogy a kormány a csökkenő infláció miatt szükségesnek tartja a szociális kifizetések felülvizsgálatát és a standard összegek módosítását.
A német Rheinmetall konszern Európa legnagyobb lőszergyártó üzemét nyitja meg Hannover közelében, Unterlüss településen – írja a Bloomberg.
A hivatalos megnyitón részt vesz Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója, Lars Klingbeil, Németország pénzügyminisztere és alkancellárja, Boris Pistorius, a védelmi miniszter, valamint Mark Rutte, a NATO főtitkára. Az esemény 2025. augusztus 27-én, szerdán kerül megrendezésre.
A gyár építése 2024 elején kezdődött, és az eredeti tervek szerint idén tavasz végén vagy nyár elején kellett volna megnyitni. A gyár próbatermelését a 2025 második negyedévében indították el, és 2027-re teljes kapacitással évi 350 000 lövedéket fog előállítani.
Az új üzem két épületből áll: az egyik a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártására, a másik a töltésre, összeszerelésre és csomagolásra szolgál.
A beruházás értéke körülbelül 500 millió euró, és több mint 500 munkahelyet teremt.
A következő években Németország évente 9 milliárd eurót fog biztosítani Ukrajnának – jelentette be hétfőn Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár Kijevben a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Klingbeil elmondta: „Pénzügyminiszterként hangsúlyoztam, és ezzel a szövetségi kormány is egyetértett, hogy elkötelezettek vagyunk Ukrajna támogatása iránt az elkövetkező években, évi 9 milliárd euró folyósításával.” Hozzátette: Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel is megvitatta Ukrajna támogatásának folytatását és lehetőségeit.
Korábban Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár kijelentette, hogy Németország az európai partnerekkel együtt részt vesz Ukrajna biztonsági garanciáinak nyújtásában. A tárgyalások azonban korai szakaszban vannak, és Kijevnek kell döntenie.
Klingbeil azt is megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátornak nem szabad illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Németország Ukrajna iránti támogatása meginoghat. Szerinte „Ukrajna továbbra is támaszkodhat Németországra”.
Friedrich Merz német pénzügyminiszter kijelentette, hogy kormánya nem engedélyezi a Gázai övezetben felhasználható katonai felszerelések exportját, számolt be a Spiegel, írta a Jevropejszka Pravda.
Merz kijelentette, hogy Németország felfüggeszti az összes olyan fegyverexportot, amelyet Izrael felhasználhat a Gázai övezetben.
Elmondása szerint Izrael intézkedései megnehezítik a művelet kezdeti céljainak elérését.
„Ilyen körülmények között a német kormány nem hagyja jóvá a Gázai övezetben felhasználható katonai felszerelések exportját” – mondta.
Merz megismételte a német kormány korábbi álláspontját Izrael Hamász elleni önvédelemhez való jogával kapcsolatban.
„A túszok szabadon bocsátása és a határozott tűzszüneti tárgyalások a prioritásunk. A Hamász leszerelése elengedhetetlen” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bejelentést követően, miszerint az „izraeli hadsereg még keményebb katonai fellépéseket” tervez egyre inkább érthetetlenné válik, hogyan lehet ezt elérni.
„A német kormányt továbbra is mély aggodalommal tölti el a Gázai övezetben élő civil lakosság folyamatos szenvedése. A tervezett offenzíva miatt az izraeli kormány még nagyobb felelősséget visel, mint korábban, azért, hogy a lakosságnak mindent biztosítson, amire szüksége van” – tette hozzá a német kancellár.
