Az európai diplomaták aggódnak, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget esetleg meg kell duplázniuk, ha Donald Trump megvonja az amerikai támogatást. Ukrajna azonban bizakodó, hogy a már bejelentett segélyekkel 2025-ig folytatni tudja a harcot. Közben az EU volt külügyi vezetője, Josep Borrell azt javasolja, hogy Ukrajna fokozza hazai fegyvergyártását ‒ tudósított a The Guardian.
Az európai tisztviselők remélik, hogy Ukrajna megkapja a befagyasztott orosz vagyonok kamataiból származó 50 milliárd dolláros kölcsönt, amelyet a G7-országok októberben jelentettek be. Az Egyesült Államok várhatóan 20 milliárd dollárt fedez ebből, az első részletet még Trump hivatalba lépése előtt kell kifizetni. Nem egyértelmű azonban, hogy Trump később jogilag kiléphet-e a megállapodásból. Az EU tisztviselői úgy vélik, szükség esetén képesek lennének pótolni a hiányzó összeget.
Az orosz invázió óta Európa 46 milliárd euró, az Egyesült Államok pedig mintegy 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Egyes európai diplomaták attól tartanak, hogy ha a háború 2025 után is folytatódik, és az európai katonai segélyt meg kell duplázni, az politikailag nehezen kivitelezhető lehet a populista pártok növekvő támogatottsága miatt.
Borrell szerint a hazai fegyvergyártás fellendítése hatékony módja lehet Ukrajna támogatásának.
Ha támogatni akarjuk Ukrajna háborús erőfeszítéseit, adjunk nekik pénzt, hogy fejlesszék saját védelmi ipari kapacitásukat…Ez sokkal hatékonyabb, mintha itt Európában vásárolnának fegyvereket.
Ukrajna már most jelentős fegyvergyártási tervekkel rendelkezik a jövő évre. Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter biztos abban, hogy Ukrajnának megvannak a 2025-ös harchoz szükséges pénzeszközei és költségvetése. Figyelmeztetett, hogy Ukrajnának fel kell készülnie „egy hosszú maratonra”.
„Ne keltsünk olyan várakozásokat, hogy a következő hónapban vagy talán jövőre ez a háború valahogy véget ér” ‒ hangsúlyozta.
Az EU és Ukrajna igyekszik meggyőzni a következő Trump-kormányzatot, hogy legalább még egy év támogatást adjon Ukrajnának. Közben egyes európai országok, különösen Franciaország és az Egyesült Királyság, tartalékterveket dolgoznak ki egy esetleges békefenntartó erő létrehozására.
Marcsenko elismerte, hogy a nyugati harckocsik kevésbé hasznosak, mint a tüzérség, mivel túlságosan ki vannak téve a dróntámadásoknak. Az elmúlt időszakban az ukrán védelmi minisztérium legnagyobb igénye további drónok beszerzése volt.
A német Volkswagen csoport tulajdonában lévő Audi jövő év február 28-án bezárja brüsszeli autógyárát – jelentette be a vállalat vezetése kedden rendkívüli üzemi tanácsülésen. A vezetőség hozzátette, hogy még mindig tárgyalnak egy potenciális vevővel a belga üzem átvételéről.
Azt azonban leszögezték 2025 elejéig nem várható elbocsátás, és egy új tulajdonos alatt akár tovább folytatódhatna a működése – bár nem biztos, hogy az üzemben autókat gyártanának. A megmentő például a haszongépjármű-ágazatból érkezhet, a szakszervezetek egy traktorgyártót javasolnak.
Eközben tovább mélyül a Volkswagen-válság is, az Audi a Volkswagen leányvállalata, amely éppen két nappal ezelőtt jelentette be, hogy három németországi gyár bezárását tervezi. Ez lenne az első alkalom a vállalat 87 éves történetében, hogy a hazai piacon bezárna gyártóüzemeket. A Handelsblatt szerint a Volkswagen vezetősége a bérek és bónuszok csökkentésével próbálja elkerülni a bezárásokat Németországban. A legújabb javaslatok szerint a csoport alapmárkájánál például egy 10 százalékos általános bércsökkentés évente közel 800 millió eurót takarítana meg.
Nagy trükkel gyanúsítják Kijevben az orosz medvét. A vádak szerint a Nyugat-Európába futó gázvezetékeken áramló azerbajdzsáni energiahordozó valójában orosz gáz.
Kijevben azt állítják, hogy az Ukrajnán át Nyugat-Európába futó gázvezetékeken azeri származásúnak álcázott orosz gázj áramlik. Moszkva, nyugati forrásokra hivatkozva állítja, hogy földgázszállításai az EU-ba az idei év harmadik negyedévében meghaladták az Egyesült Államokéit. Azaz, amikor Kijevben magas szinten gyanúsítgatások hangzanak el (és Moszkva hallgat), közvetetten a jövőbeni fő patrónust, Brüsszelt vádolják.
Hogy nekimenni az EU-nak a jelenlegi helyzetben Kijev részéről okos lépés-e, amikor Donald Trump elnökválasztási esélycsillaga fényesedik – vitatott kérdés. Az ukrán vezetés a nem nagy példányszámú-olvasottságú, de az elitnek szánt médiumot, a Dzerkalo Tizsdent választotta publikációs eszközként. Az ukrán vezetés vádjainak Ganna Gopko, a Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője, a külügyi bizottság egykori (2014–2019 közti) vezetője adott hangot „Azerbajdzsáni gáz – Oroszország ezt használja takaróként az EU-piacokra való visszatérésben” című, a médium véleményrovatában közölt cikkében. Kifejező és félreérthetetlen a cikk-indító illusztráció is: a 12 csillagos kék EU-embléma közepén gázégő, amelyhez az oroszországi földgázt egy azerbajdzsáni zászlós kéz vezeti, kinyitva a gázcsap nyitó-zárókerekét.
Ukrán vádak
Az ukrán cikk reagálás azokra, a nyugati sajtóban fel-felbukkanó információkra, hogy az Északi Áramlat négy csővezetékéből hármat egy ukrán katonai-titkosszolgálati búvárkommandó robbanthatott fel még 2022 szeptemberében. Továbbá indokként szolgálhat a keletről érkező gáztranzit teljes leállításának – ahogy erre a cikkben Gopko is utal. Azzal érvel, hogy a vezeték nem marad kihasználatlanul mert két funkciója megmarad:
Nyugat-Európa gázkészleteit bespájzolhatják az ukrajnai földalatti gáztárolókba (amelyeket az oroszok folyamatosan bombáznak és rakétáznak), illetve
Ukrajnának van elegendő saját kitermelhető földgáza, amelynek a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet játszhat az alapvetően a nyugati gáztranzit céljaira épített csővezeték-rendszer.
Egy érdekes adat a cikkből: jelenleg a gáztranzit-vezeték mintegy 10 százalékos kapacitáskihasználással működik.
Ha Ukrajna leállítja a keleti tranzitot, évi többmilliárdos tranzitdíjtól esik el – ami a jelenlegi ínséges időkben nagy csapás a megkínzott országnak.
Egyelőre orosz gáz áramlik a vezetéken
A keleti tranzit most még „igazi” oroszországi gázból állhat, mert az oroszországi gáztranzit egyezmény csak 2024 végén jár le. Kijev nem szándékozik ezt meghosszabbítani, ehelyett az azeriekkel tárgyal, jelenti a Bloomberg Zelenszkij elnökre hivatkozva.
Az ukrán lap cikkének lehetséges egy másik olvasata is: azon „keményvonalas nacionalisták” véleményét, Kijevnek szóló figyelmeztetését fogalmazhatja meg, akik szerint Ukrajna jelentős külső segítség nélkül is boldogulhat a háborúban. Ez összefüggésben állhat Zelenszkij legújabb „béketervével” is, amellyel az ukrán vezető gyakorlatilag ultimátumot ad a Nyugatnak: vagy felveszik azonnal Kijevet a NATO-ba, vagy az ukránok nekilátnak saját atomfegyverek kifejlesztéséhez.
Még júniusban jelzések jöttek, hogy az EU illetékesei várják az azerbajdzsáni földgázt.
Azerbajdzsánt az EU illetékesei és a tranzit-országok megkeresték ez ügyben – mondta a Politiconak nyilatkozva Hikmet Hadzsijev, az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev főtanácsadója. Tim McPhie, az Európai Bizottság energiapolitikai szóvivője a lapnak hangsúlyozta, hogy a Bizottság „nagyon szorosan együttműködik az érintett országokkal, hogy alternatív beszerzési forrásokat és szállítási útvonalakat találjanak”. Ezek sorában említi a Politico Magyarországot is.
Elhibázott uniós energiapolitika
Tavaly – jegyzi meg a brüsszeli lap – az Európába szállított mintegy 25 milliárd köbméternyi orosz gáz nagyobbik része – 15 milliárd köbméter – az Ukrajnán átvezető tranzit-csővezetéken érkezett kontinensünkre (Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldáviába). Az elmúlt évben Kijev és Brüsszel is sokkal keményebb hangot ütött meg. Azóta felpuhultak az álláspontok. Ennek okairól viták folynak. Egyesek szerint az EU elhibázott energiapolitikája, a rossz ütemezésű „zöld váltás” (amit Németország kettős hibája: atomerőmű-lezárások plusz az orosz földgáztól való nyilvános elzárkózás csak fokozott) járult hozzá, hogy Brüsszelben megjött a tárgyalási kedv.
Barát, ellenség, vagy micsoda nekünk Azerbajdzsán? – fakadtak ki Kijevben idén augusztus végén, amikor Vlagyimir Putyin bakui látogatása kicsapta az ukrán politikai biztosítékokat.
Baku egy fenékkel két lovat is meg szeretne ülni – írja Volodimir Kravcsenko megfigyelő a zn.ua-n –„Stratégiai partnerségben” áll Ukrajnával, de Oroszországgal is. A Putyin-látogatás azonban azt jelzi, hogy erősen közeledik Moszkvához. Fontos megjegyezni, hogy az azeri-orosz viszony szorosan összefügg Örményország hintapolitikájával.
Amikor Jereván túl közel lendül az USA-hoz, a NATO-hoz (mint jelenleg) Baku a másik oldalhoz közeledik. Aminek az is a jele lehet, hogy Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-be. A térségben ez nem egyedülálló, hiszen Grúzia ugyancsak Moszkva irányába mozdul el. Rossz nyelvek szerint beígérhették neki a szakadár Abháziával és esetleg Dél-Oszétiával a szorosabb kapcsolatokat.
Júniusban öt napra leáll a Berlin melletti üzem. A Tesla júniusba öt napra leállítja a gyártást egyetlen európai üzemében, a Berlin melletti Grünheidében – jelentette be kedden a cég szóvivője, megerősítve a Handelsblatt című lap hétfői, a dolgozóknak szóló közleményre hivatkozó beszámolóját.
A termelést fejlesztési és felújítási okokból június 7-én, 14-én, 17-én, 27-én és 28-án állítják le. A szóvivő tájékoztatása szerint a tervezett üzemszüneti napok a hatékonyság növelését, valamint az alkatrészek rendelkezésre állását és a ciklusidők optimalizálását szolgáló fejlesztésekre lettek beütemezve.
A júniusra meghirdetett leállások nem az első üzemszünetet jelentik a Teslánál az idén. Január végén a cég a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók ellen intézett támadások miatt bekövetkezett alkatrészellátási fennakadások okán állította le mintegy két hétre a termelés. Márciusban pedig az áramellátást ért szabotázsakció miatt volt kénytelen csaknem egy hétig leállítani a gyártást.
A Tesla már több mint két éve gyárt elektromos autókat Berlintől délkeletre fekvő üzemében. A gyárban mintegy 12 ezren dolgoznak. Az elektromos autók iránt csökkenő globális kereslet miatt a Tesla világszerte létszámcsökkentést jelentett be, ami a grünheidei üzemben 400 munkahelyet érint.
Mindazonáltal a Tesla továbbra is a gyártás felfuttatását tervezi. A brandenburgi üzem ugyan még nem érte el az eredetileg kitűzött évi egymilliós gyártási célt, az új cél azonban már évi kétmillió autó legyártása.
Ukrajnában 9 óra 30 perckor törölték a rendkívüli leállásokat, és helyreállt a fogyasztók áramellátása.
Ukrajna energiarendszerében jelentős hiány van a hideg időjárás miatt. Emiatt rekordmennyiségű, maximális kapacitású villamosenergia-importot terveznek – jelentette az Ukrenerho május 15-én, szerdán.
Jelzik, hogy ma 06:00-tól ismét nőtt a fogyasztás. A rendelkezésre álló importmennyiségek, a sürgősségi segélyek és a fogyasztási korlátozások nem voltak elegendőek ennek leküzdésére.
„Ezért az Ukrenerho 6:40-től 8:30-ig Ukrajna minden régiójában szabályozott vészleállást hajtott végre az ipari és háztartási fogyasztók számára, Herszon megye kivételével. Reggel 9:30-tól a rendkívüli leállásokat törölték, a fogyasztók áramellátása helyreállt” – áll az üzenetben.
Energetikai szakértők előrejelzése szerint ma 18:00 óra után bevezethetik a háztartási és ipari fogyasztók számára a vészleállításokat.
Ma is 00:00 és 10:00, valamint 16:00 és 24:00 óra között kapacitáskorlátozási menetrend lesz érvényben az ipari fogyasztók számára.
Ukrajna jelenleg Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Moldovából importál villamosenergiát 23 692 MWh összmennyiséggel.
Európában a vagyoni egyenlőtlenség mértéke meglehetősen magas az északi országokban. A lista élén Svédország áll, míg a sereghajtó Szlovákia. Hazánk a derékhadban helyezkedik el. Az országok közti különbségek fontos tényezője a lakástulajdon aránya, a vagyonadó mértéke, a jóléti állam kiépítettsége, s magánnyugdíj-megtakarítás.
Európában is brutálisak a vagyoni egyenlőtlenségek. Az öreg kontinens leggazdagabb 10 százaléka a vagyon 67 százalékát birtokolja, míg a felnőtt lakosság alsó fele csupán 1,2 százalékát. Országonként is jelentősek az eltérések a Credit Suisse és a UBS 2023-as globális vagyonjelentése szerint.
Ha a nettó vagyont, vagyis a pénzügyi eszközöket plusz a háztartások tulajdonában lévő reáleszközök, elsősorban a lakások értékét nézzük, levonva ebből az adósságokat, s az úgynevezett Gini-együtthatót vizsgáljuk, ami azt mutatja, hogy mekkora vagyonrészt birtokolnak a leggazdagabbak, akkor a vizsgált 36 európai ország közül a vagyoni egyenlőtlenség skálája 2022-ben a szlovákiai 50,8-tól a svédországi 87,4-ig terjedt.
Svédországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség
Izlandot leszámítva a vagyoni egyenlőtlenség meglehetősen magas az északi országokban. Finnország, Dánia, Norvégia és Svédország mind a tabella első felében végzett, Svédország pedig összességében a lista élén áll.
Az EU „négy nagy” gazdasági hatalma közül Németországban mérték a legmagasabb vagyoni egyenlőtlenségi Gini pontszámot (77,2), ezt követi Franciaország (70,3), Spanyolország (68,3) és Olaszország (67,8). Az Egyesült Királyság, amely korábban az EU tagja volt, és még mindig a „négy nagy” közé tartozik az európai kontinensen, 70,2 pontot ért el.
Míg a skála másik végén Belgium (59,6), Málta (60,9) és Szlovénia (64,4) sorakozott Szlovákia mellett a legkisebb vagyoni egyenlőtlenségekkel.
Mennyit birtokolnak a vagyonból a leggazdagabbak?
Meglepő lehet, hogy az északi országok általában ilyen magas pontszámot érnek el a vagyoni egyenlőtlenségek tekintetében, amit dr. Lisa Pelling, a stockholmi székhelyű Arena Idé agytröszt vezetője az adórendszerrel magyaráz. Mondván, az elmúlt évtizedekben számos vagyonadót eltöröltünk, Svédországban jelenleg nincs adó az öröklésre, az ajándékokra és a vagyonra sem.
Emellett nagyon alacsonyak a vállalatokra kivetett adók is. Ez azt jelenti, hogy a gazdagoknak sok lehetőségük van arra, hogy még gazdagabbak legyenek. Míg az érem másik oldala a svéd jóléti rendszer. Az emberek biztonságban érzik magukat az állami egészségügyi rendszerben, van nyugdíjuk, biztosításuk, betegszabadságuk és munkanélküli járadékuk, ezért kisebb az ösztönzésük arra, hogy pénzt tegyenek félre.
A vagyoni egyenlőtlenség legfőbb tényezője a lakhatás
Azokban az országokban, ahol magasabb a lakástulajdon aránya, általában alacsonyabb a vagyoni egyenlőtlenség, míg azokban az országokban, ahol a pénzügyi eszközök jellemzőbbek, általában nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség – mondta Sándor Eszter és dr. Carlos Vacas-Soriano, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) kutatási menedzsere. Hozzátéve: az önkéntes nyugdíjak és az életbiztosítások fontos szerepet játszanak a vagyoni egyenlőtlenségekben. A nyugat-európai országokban az emberek nagyobb valószínűséggel tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, egyrészt azért, mert magasabb a jövedelmük, másrészt azért, mert jobban hozzáférnek a nyugdíjba vonulás utáni önkéntes jövedelemszerzési eszközökhöz, mint a kelet- és dél-európai állampolgárok.
Érdekes, hogy a nagy európai országok, nevezetesen az EU négy nagy állama és az Egyesült Királyság közül a vagyoni egyenlőtlenség csak Németországban csökkent jelentősen (mínusz 4,3) 2000 és 2022 között a Gini mutató szerint. Míg az Egyesült Királyságban árnyalatnyi (mínusz 0,4) az elmozdulás.
Sosem látott vagyonkoncentráció zajlott le Magyarországon – ez derült ki a nemrégiben megjelent Vagyonkezelési Évkönyvből, mely szerint a leggazdagabb tíz százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, azon belül a legfelső egy százalék a vagyon harmadát.
Oroszország kész más útvonalakon is szállítani gázt Európába, még az után is, hogy az Ukrajnán keresztül történő gázszállításra vonatkozó szerződés 2024-ben lejár, de egyelőre nem lát igényt arra, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak – jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.
Mindig készen állunk arra, hogy folytassuk a gázszállításokat Európába, és nem csak a jelenleg hatályos útvonalon keresztül. Ha a másik fél részéről megvan a szándék a folytatásra, készek leszünk megvitatni ezeket a kérdéseket. Egyelőre nem látunk ilyen szándékot – mondta újságíróknak az oroszországi Fórum és Kiállítás energetikai napján.
A Gazprom és a Naftogaz 2019 decemberében állapodott meg az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjának meghosszabbításáról a 2020 és 2024 közötti időszakra, a meghosszabbítás lehetőségével. A szerződés 2020-ban 65 milliárd köbméter, 2021 és 2024 között pedig évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjáról rendelkezik. A tranzitdíj a lekötött kapacitás mértékében kerül felszámításra, még akkor is, ha a tényleges szivattyúzás kevesebbnek bizonyul.
Korábban Olekszij Csernyiszov, az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftogaz vezetője kijelentette, hogy Kijev nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz Európába történő tranzitjáról szóló, 2024 végén lejáró megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak az európai partnerei miatt nem szegi meg most a szerződést.
Franciaországban a PepsiCo számos termékét levették a boltok polcairól és hamarosan Belgium, Spanyolország és Olaszország is követheti a példájukat.
A Carrefour nevű globális áruházlánc a PepsiCo több termékének árusítását szünteti meg Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban, miután a Lay’s chips, a Lipton tea és a Pepsi árai is komoly növekedésen mentek át, írja az Euronews. A francia vállalat az egykor a PepsiCo termékeinek helyet adó polcokra táblákat helyezett, melyeken az áll: „Többé nem áruljuk ezt a márkát elfogadhatatlan áremelések miatt.”
Franciaországban már életbe lépett a tiltás, de azt nem árulták el, hogy a másik három országban mikortól nem lehet kapni náluk a termékeket. A PepsiCo közleményben reagálva arról ír, „hónapok óta tárgyalnak a Carrefourral és a jövőben is jóhiszeműen fognak velük tárgyalni, hogy a termékeik elérhetőek legyenek.”
A Cheetost és a Mountain Dewt is gyártó vállalat sorozatban hét negyedév mindegyikében legalább tíz százalékkal emelt árain a július-szeptemberi negyedig bezárólag. Bár a cég profitja növekedésben van, eladásaik a magas árak miatt elkezdtek apadni. A cég azt is elmondta, csökkentik a csomagolások méretét, hogy „igazodjanak a fogyasztói kereslethez.”
A New York állami vállalat szerint az emelések mérséklődnek az inflációhoz köthetőek, miután a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború jelentősen megterhelte a beszállítói láncokat, decemberben azonban az eurózónában az előző decemberben képest 2,9%-kal voltak magasabbak az árak, héthavi csökkenés után.
A PepsiCo a gabona és az étolaj áremelkedésére hivatkozva emelt a saját árain, ezek az orosz-ukrán háború berobbanása után lőttek ki és bár utóbbi hatása még mindig érezhető a boltokban, a gabona világpiaci ára jelentősen csökkent a 2022-es rekordhoz képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének élelmiszerár-indexe 13,7%-kal volt alacsonyabb 2023-ban, mint egy évvel előtte és csak a cukor ára növekedett az év során.
Jelenleg az európai földalatti gáztárolók 99,61%-a fel van töltve. Ez közel 10%-kal több, mint az elmúlt öt év átlaga.
Megkezdődött a fűtési szezon az európai országokban. 109,82 milliárd köbméter van a gáztárolókban, ami az EU gáztartalékainak történelmi maximuma. A november 7-i gázhasználat 44 millió köbméter volt. Ugyanakkor a besajtolás mindössze 27 millió köbmétert tett ki. A készletek szimbolikusan 0,02%-kal csökkentek.
A mostani héten Közép- és Nyugat-Európában lehűlést észleltek. Ugyanakkor novemberben 29%-ra ugrott a szélenergia-termelés aránya az EU villamosenergia-termelésében.
Külföldi kereskedők 2,2 milliárd köbméter gázt tárolnak Ukrajna föld alatti gáztározóiban – közölte Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója.
Az állami olaj- és gázipari vállalattal 148 cég működik együtt, és ez a szám folyamatosan növekszik. A vezérigazgató szerint az elmúlt nap folyamán tizennégy pályázó jelentkezett a Naftohaznál.
A külföldi kereskedők augusztus végén 1,3 milliárd köbméter gázt tároltak, szeptember közepén pedig 1,8 milliárd köbmétert.
Ukrajna továbbra is megbízható partnerként és az gáztározó létesítményekben történő gáztárolás »energiabankjaként« integrálódik az európai energiarendszerbe – írta Csernyiszov a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
A Naftohaz-csoport felügyeli Európa legnagyobb, 31 milliárd köbméter tárolására alkalmas föld alatti gáztározóit.
Az Európai Unió vállalatai tavaly elutasították a Naftogaz ajánlatát a gáztárolásra, de most ismét Ukrajna felé fordultak, mivel az európai tárolók közel állnak kapacitásuk maximumához.
A Naftohaz vezérigazgatója korábban a Kyiv Independentnek elmondta, hogy 10 milliárd köbmétert bocsátott a nem rezidens kereskedők rendelkezésére versenyképes tárolási tarifák mellett.
Csernyiszov a múlt héten Kijevben a Forbes Energy of Business konferenciáján elmondta: Ukrajna jelenleg több mint 15 milliárd köbméter gázzal rendelkezik a tározókban. Az energiaipari óriás szerint Ukrajna az idén teljesen önellátó lesz, és nem lesz szükség gázmennyiségek importjára.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
