Kiszámíthatatlan a pálmaolaj idei ára a koronavírus-járvány miatt – írja a foodnavigator.com. A szakértők arra számítanak, hogy a malajziai pálmaolaj ára például emelkedni fog, ami nem jó hír az ezt használó ipar számára.
A járvány miatt bevezetett határzár miatt munkaerő-hiány van az olajpálma-ültetvényeken, ami egyrészt a termelékenység csökkenéséhez, másrészt szintén magasabb árakhoz vezet.
A termelési kihívások mellett az ázsiai pálmaolaj-ágazat több nyugati országgal is csatát vív a fenntarthatóság és az emberi jogok miatt. Ezek szintén negatív hatással lesznek a pálmaolaj piacára idén.
A pálmaolajat számtalan területen használják fel: fontos alapanyaga az élelmiszeriparnak és a kozmetikai ipar is számtalan területen alkalmazza.
Minden tavasszal és nyáron több százezer szezonális munkás ment Kelet-Európából és Észak-Afrikából Nyugat-Európa felé, hogy részt vegyen a zöldségek és gyümölcsök betakarításában. A koronavírus miatti határlezárások azonban idén ezt nem teszik lehetővé, ezzel pedig komoly bajba kerül Európa élelmiszeri ellátási lánca – írja a Financial Times.
Az európai gazdák szerint amellett, hogy a határlezárások fizikailag teszik nehézzé a zöldség- és gyümölcsszedéshez, valamint egyes termények betakarításához szükséges munkaerő rendelkezésre állását, a munkások attól is tartanak, hogy elkapják a koronavírust vagy nem fognak tudni hazatérni az újabb korlátozások miatt.
Mindezek miatt az európai gazdák komoly munkaerőhiánnyal néznek szembe. Az olyan korai termések, mint a spárga, már virágzik, ha nem sikerül időben és kellő mennyiségben betakarítani, akkor jelentősen nőhet az ára, nem beszélve arról, hogy munkaerő híján a friss zöldségek és gyümölcsök a földeken fognak megrohadni.
Az európai országok nagy mezőgazdasági munkaerőhiányban szenvednek,
Franciaországban május végével bezárólag mintegy 200 ezer munkásra lenne szükség,
Spanyolországból 70-80 ezer munkás hiányzik,
Olaszországban a következő 2 hónapban mintegy 250 ezer szezonális dolgozóra lenne szüksége,
a briteknek a szezonban 70-80 ezer dolgozó segít be,
a németeknek pedig 300 ezren.
Az egyre nagyobbá váló mezőgazdasági probléma miatt az európai kormányok már elkezdtek dolgozni a megoldáson. Múlt héten Németország engedélyt adott arra, hogy a szezonális munkások belépjenek az országba. Néhány ország azzal próbálkozik, hogy állampolgárait meggyőzze, végezzék el ők a betakarításokat. Ilyen toborzások már javában folynak a németeknél, franciáknál, spanyoloknál és a briteknél. A spanyolok ennek érdekében lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy a földeken való munka mellett is felvegyék a munkanélküli segélyt június végéig, hasonló döntés született a franciáknál is.
Egyes szakértők szerint nem lesz könnyű dolguk a kormányoknak a helyi lakosok munkába szervezésében, de vannak azért olyan európai országok, ahol sikeresebbek ezek a törekvések. Franciaországban például 240 ezer érdeklődés volt a szezonális munkák iránt és 5000 új dolgozó már munkába is állt. Ettől még problémaként jelentkezik, hogyan lehetne a munkásokat szállítani a nélkül, hogy ezzel terjesztenék a koronavírust. Ennek érdekében a franciák igyekeznek helyi embereket munkába szervezni, hogy a szállításuk ne okozzon problémát.
A spanyol gazdákat tömörítő szervezet szerint a helyiek munkába való bevonása nem lesz elég, a szezonális munkát végző emberek 80%-a külföldről jön az országba, és majdnem lehetetlen, hogy ezt a hiányzó munkaerőt helyiekkel pótolják a földeken. Németországban a gazdák és termelők nagyobb állami segítséget kérnek, államilag támogatott hiteleket, hogy a gazdaságok cash flowja biztosított legyen.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Egyre nehezebben találnak mozdonyvezetőket a német vasúttársaságok, miközben az utasok száma az év elején bevezetett adócsökkentés révén tovább emelkedik – írja az MTI.
A vasúti közlekedésben tevékenykedő cégek országos érdekképviseletének (Allianz pro Schiene) hétfőn ismertetett adatai szerint az egy évvel korábbi 28-ról 25-re süllyedt a 100 meghirdetett mozdonyvezetői állásra jutó álláskereső mozdonyvezetők száma.
Ez azt jelenti, hogy nehezebb betölteni ezeket az munkahelyeket, mint a beteg-, és az idősápolói, vagy a víz-, és gázvezeték-szerelői állásokat, amelyeknél régóta súlyos munkaerőhiánnyal küszködnek a németországi munkaadók.
Az érdekképviselet szerint nagyobb állami szerepvállalás kell a helyzet javításához. A szövetségi kormány a közúti teherszállítás területén évi 125 millió euróval (42 milliárd forint) támogatja a munkavállalók képzését és továbbképzését, és még a folyami szállítmányozásra is jut évi 2,5 millió euró állami képzési támogatás, a vasúttársaságok viszont egy centet sem kapnak erre a célra – panaszolják.
A legnagyobb német vasúttársaság, a Deutsche Bahn (DB) csak az idén 2300 mozdonyvezető felvételét tervezi, valamennyi területet együttvéve pedig 25 ezer új alkalmazottat állítana munkába. A több mint 300 ezer főt foglalkoztató állami cégnél 2030-ig 170 milliárd eurót fordítanak fejlesztésekre, főként vonalak és pályaudvarok korszerűsítésére és új járművekre. A beruházások egyik fő célja, hogy 2030-ig megduplázzák, hozzávetőleg évi 300 millióra emeljék az utasok számát.
A szövetségi kormány klímavédelmi csomagjának részeként az év elején 19 százalékról 7 százalékra csökkentették a távolsági járatokra szóló vonatjegyek árára rakodó általános forgalmi adót (áfa). Az új rendszer első hónapjában, januárban 12,2 millióan utaztak a DB járatain, ami 10,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 11 millióhoz képest. A vállalat szerint a növekedés az áfacsökkentés mellett a szolgáltatási színvonal javulásának is tulajdonítható.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
