Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy 500 millió eurós pénzügyi támogatási csomagot fogadott el Libanon stabilitásának és gazdaságának támogatására a 2024–2025-ös időszakban.
A félmillió eurós segély az első részlete annak az összesen 1 milliárd euró támogatásnak, amelyet Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke májusban, Bejrútban tett látogatása során jelentett be.
Ez a finanszírozás a szükséges reformokat, a biztonsági ágazat és a határigazgatás megerősítését, a gazdaság stabilizálását, valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő lakosok javát szolgáló intézkedéseket fogja támogatni.
Az 1 milliárd eurós pénzügyi támogatásról az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött még áprilisban. A testület által kiadott következtetésekben az Európai Unió megerősítette, hogy határozottan támogatja Libanont, és elismerte, hogy az ország nehéz helyzetben van a belföldi és a regionális feszültségek következtében.
2011 óta az EU mintegy 3 milliárd euró támogatást nyújtott Libanonnak.
Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt 12-15 milliárd dollárra becsüli a 2025-ös pénzügyi többletigényt a partnerek részéről a háború jövő évi folytatódása miatt – jelentette ki kedden Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Marcsenko emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel a mostani program elkészítésekor az egyik kulcsparaméter meghatározta, hogy a háború aktív szakasza a 24. év közepéig tart, ez az előrejelzés azonban nem valósult meg. „Most folyamatosan arról beszélünk partnereinkkel, hogy további pénzügyi biztosítékra van szükségünk, mert a háború 2025-ben is folytatódik, és szükségünk van egy pufferre” – tette hozzá, jelezve, hogy 12-15 milliárd dollárra becsüli a 2025-ös további szükségleteket.
A pénzügyminiszter szerint ezek a becslések teljes mértékben megfelelnek a Pénzügyminisztérium és az IMF közötti megbeszéléseknek. „Potenciálisan úgy látják, hogy ez egy további igény ahhoz képest, ami jelenleg a programban szerepel” – mutatott rá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajnának az adóemeléssel jelzést kell adnia a partnereknek, és be kell fognia azoknak a kritikusoknak a száját, akik szerint Ukrajna saját hozzájárulása nem elegendő.
„Megmutatjuk, hogy készen állunk a legnehezebb döntésekre, és mi is hozzájárulunk. Elmegyünk a partnereinkhez, és azt mondjuk: itt van 500 milliárd hrivnya hiány, és itt a megoldás a megszüntetésére. De azt is elvárjuk, hogy 2025-re elegendő pénzügyi biztosítékot adjanak nekünk ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk a költségvetést. Most az IMF-programnak megfelelően partnereink biztosítékai nem elegendőek ahhoz, hogy a kormány a következő évre kiegyensúlyozott költségvetést nyújtson be a Legfelső Tanácsnak” – magyarázta Szerhij Marcsenko.
Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott Penny Pritzkerrel, az Egyesült Államok Ukrajna gazdasági fellendítéséért felelő különmegbízottjával, tárgyalás egyik fő témája az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi támogatás volt – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán kormányfőre Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért támogatta a G7 döntését az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitelről. Szerinte Ukrajna számára fontos, hogy 2025-től rendelkezésre álljanak a források, amelyek kritikus szükségletekre, így a hadseregre fordíthatók.
A felek megvitatták a több adományozót tömörítő koordinációs platform munkáját is. Jelenleg Ukrajna számára fontos a költségvetési kiadások, a helyreállítási projektek és az energiatámogatás finanszírozása. „Ukrajna hálás a 7,85 milliárd dolláros közvetlen költségvetési támogatásért, amelyet idén az Egyesült Államoknak kell biztosítania. Az első 3,9 milliárd dolláros részletre a következő hetekben számítunk” – tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a gazdaságélénkítő projektek finanszírozásának szisztematikus megközelítése folyamatban van, hamarosan sor kerül az ukrán kormány Stratégiai Beruházási Tanácsának első ülésére. „Két hónapon belül tervezzük, hogy jóváhagyjuk a 2025-ös állami beruházási projektek listáját, és átadjuk azt partnereinknek” – ígérte meg Denisz Smihal.
Az Európai Unió csaknem 43 millió eurót különít el az Ukrzaliznicának az Európai Unió „Connecting Europe Mechanism” program keretében olyan stratégiai infrastrukturális projektek megvalósítására, amelyek Ukrajna területén az európai nyomtáv kiépítésére irányulnak, számolt be az Ukrzaliznicja sajtószolgálata.
A projektre vonatkozó pályázatot a program Koordinációs Bizottsága 2024. július 16-án hagyta jóvá. A program a vasúthálózat fejlesztését és az 1435 mm-es nyomtáv fejlesztését irányozza elő a technológiai kompatibilitás biztosítása és a vasúti infrastruktúra kapacitásának növelése érdekében.
A projekt költségvetése 85,91 millió euró, a CEF 42,95 millió eurót biztosít Ukrzaliznyicának, és az alábbi terveket hivatott megvalósítani:
vasúti építmények rekonstrukciójának tervezése 1435 mm-es nyomtáv bevezetésével a Csap–Lemberg szakaszon;
vasúti építmények rekonstrukciójának tervezése 1435 mm-es nyomtáv építésével és a Lemberg–Csernyivci–Vadul-Siret–államhatár szakasz villamosítása;
a lembergi vasúti csomópont rekonstrukciójára vonatkozó stratégia kidolgozása, figyelembe véve a 1435 mm nyomtávú transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti hálózatának Ukrajna területén való bővítésének perspektíváját;
1435 mm-es nyomtáv tervezése, kivitelezése és villamosítása a Pavlove-2 / Matyovce–Ungvár szakaszon;
a Csap–Ungvár szakasz 1435 mm-es nyomtávú szakasz villamosítása.
Ugyancsak rendelkezésre állnak a fent említett projektek, valamint a Kovel–Yagodyn–Derzhkordon és a Medyka/Mostyska II–Lemberg (Sknyliv) szakaszok ÁME-követelményeinek való megfelelés vizsgálatának költségei.
A program fedezi a fent említett, valamint a Kovel–Jahodyn––államhatár és a Medyka/Mosztiszka II–Lemberg (Szkniliv) szakaszok a TSI követelményeinek való megfelelés vizsgálatának költségeit.
A Minisztertanács az Amerikai Egyesült Államoktól 3,9 milliárd dollár összegű támogatást irányoz elő fizetésekre – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen.
„A kormány ma jóváhagyja a döntést az USA 3,9 milliárd dolláros támogatásának felhasználásáról. A pénzösszeget a Világbank struktúráin keresztül folyósítják” – mondta a kormányfő.
Smihal arról tájékoztatott, hogy a Miniszteri Kabinet ezt a pénzt a mentők, tanárok, orvosok fizetésére, valamint szociális támogatási programokra fordítja.
„A közeljövőben számítunk ennek a támogatásnak a megérkezésére” – tette hozzá a kormányfő.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Julija Szviridenko gazdasági miniszter aláírta az Ukrajna és az Európai Unió közötti pénzügyi megállapodást, amely 5,27 milliárd eurós támogatást jelent a következő négy évre.
A hírt a gazdasági minisztérium sajtószolgálata közölte.
Az erről szóló döntést a Miniszteri Kabinet múlt heti ülésén hozták meg.
A támogatás elősegíti a makrogazdasági helyzet stabilizálását és a gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak támogatását.
A Ukraine Facility program összesen 38,27 milliárd euró összegű költségvetési támogatást tartalmaz.
Kárpátalja idén több tízmillió eurót kap az EU-tól olyan infrastrukturális projektek megvalósítására, amelyek az egészségügy prioritásaira, a környezetvédelemre, a szennyezéscsökkentésre, valamint a határ menti régiók közötti közös kezdeményezésekre épülnek, főként a biztonság területén.
„Ezek a Kárpátaljai Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége, az OVA Euroregionális Együttműködési Osztálya és a megyei tanács hatékony munkájának eredményei.
Régiónk az Európai Unió által finanszírozott Interreg VI-A NEXT HUSKROUA programon belül a kiválasztott pályázati projektek számát tekintve élen jár” – közölte Viktor Mikita kormányzó.
Ukrajna újjáépítésének és stabilizációjának sikere szorosan összefonódik a nemzetközi támogatás és a helyi reformok hatékonyságával. Az országnak stratégiai lépéseket kell tennie a gazdasági diverzifikáció, a humán tőke fejlesztése és az infrastrukturális modernizáció terén, hogy hosszú távú fenntartható fejlődést érjen el – vélik el a Centre for European Policy Studies kutatói, akiknek friss jelentése szerint a további nemzetközi, főként piaci befektetések legkomolyabb visszatartó ereje nem a háború, hanem a szükséges politikai reformok végrehajtása.
Ukrajna a háború miatt jelentős külső finanszírozásra szorul, évente mintegy 40 milliárd dollárra van szüksége a Kijevi Közgazdasági Intézet becslései szerint. A G7-országok vezetői létrehozták a több adományozót tömörítő ukrajnai koordinációs platformot, amely Ukrajnát, az EU-t, a G7-országokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket tömöríti, hogy összehangolják az Ukrajna azonnali és hosszú távú helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott támogatást. A platformot egy konszenzusos alapon működő irányítóbizottság irányítja, amelynek társelnökei az USA, az EU és Ukrajna magas rangú tisztviselői. A platformot és annak irányítóbizottságát az Európai Bizottság brüsszeli titkársága és az ukrán kormány kijevi titkársága támogatja – kezdi elemzését a Centre for European Policy Studies (CEPS) az újjáépítés kihívásairól.
A háború utáni helyreállításról szóló egyeztetési fórum 2023 januárjában indult azzal a céllal, hogy csökkentse az átfedéseket és maximalizálja az Ukrajnának a donoroktól és nemzetközi partnerektől kapott minden egyes pénzügyi hozzájárulás hatását. Eddig a nemzetközi támogatás elsősorban Ukrajna azonnali, rövid távú helyreállítási szükségleteivel foglalkozott, a platform azonban várhatóan proaktívabb és stratégiai megközelítést alkalmaz majd, nemcsak az ország azonnali helyreállítására, hanem a hosszú távú újjáépítés alapjainak megteremtéséhez is.
Az Ukrajna Helyreállítási Konferenciát (URC) először 2022-ben tartották a svájci Luganóban. Az URC fontos esemény volt, amely megteremtette a terepet Ukrajna helyreállítási tervének bemutatásához, és megadta az alapjait annak, hogy a nemzetközi közösség évente összegyűljön, hogy folyamatosan együttműködjön az ország kihívásairól, valamint háború utáni korszakáról. Az URC 2022 fő eredménye a Luganói Nyilatkozat volt, amelyben a résztvevő országok megállapodtak Ukrajna helyreállítási folyamatainak hét vezérelvében: partnerség, reformközpontúság, átláthatóság és elszámoltathatóság, demokratikus részvétel, több érdekelt fél bevonása, nemek közötti egyenlőség és befogadás, valamint fenntarthatóság.
Az URC 2023 eredményeként több mint 60 milliárd dollárt sikerült már összegyűjteni Kijev azonnali és hosszútávú rendezési költségeinek fedezésére. Emellett javaslatokat tettek a pénzügyi garanciák, a banki tartalékok konfliktus idején történő biztosítására és az újjáépítési erőfeszítések politikai kockázati biztosítására. A berlini URC 2024 legfontosabb eleme már az volt, hogy a civil társadalom aktív bevonásával, a konferencia négy kulcsfontosságú dimenzióra – üzleti, szociális, helyi és regionális, valamint uniós dimenzió – való kiterjesztésével egy átfogó finanszírozási rendszer alapjai is lefektették. Berlinben megrendezték a helyreállítási fórum üzleti vásárát is, amely megkönnyítette az ukrán vállalkozások és önkormányzatok közötti kapcsolatfelvételt a potenciális magán- és állami partnerekkel.
Ez rávilágított a magántőke és a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságára az újjáépítési folyamatban.
Az URC 2024 több mint 110 megállapodás aláírását eredményezte, köztük számos, vállalkozások közötti megállapodást. Ezek a konferencia során tett bejelentésekkel együtt mintegy 16 milliárd eurót tettek ki, amely magában foglalja az EU ukrajnai eszközén keresztül nyújtott forrásokat is. A Berlinben összegyűjtött pénzeszközök szerényebbek voltak a Londonban összekalapozott összegekhez képest, azonban jobb szervezeti struktúrát alakított ki a jövőbeni tőkeszerzéshez. Az URC 2025 házigazdája, Olaszország, máris elkötelezte magát amellett, hogy a konferencia szerkezetét a berlini négy fő dimenzióval, valamint a fenntarthatóságra való további összpontosítással tartja meg.
Az Európai Unió vezetői szükségesnek tartják az ukrán energiaszektor támogatásának fokozását és a téli időszak támogatására való felkészülés felgyorsítását.
„Az Európai Tanács felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a partnerekkel együttműködve sürgősen fokozzák az ukrán energiaszektor támogatását. Azt javasolja a Bizottságnak, a főképviselőnek és a Tanácsnak, hogy gyorsítsák fel az Ukrajna téli támogatására irányuló felkészülést” – áll az Európai Tanács jelentésében.
Emellett az Európai Tanács üdvözölte a 2024. június 11-én és 12-én Berlinben tartott Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia eredményeit.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévéhez képest – közölte Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata kedden. Oroszország támadásakor súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, amely 2022-ben 29,1 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A gazdaság gyorsabban stabilizálódott a vártnál 2023-ban a sikeres kormányzati programok és nemzetközi támogatások révén. „2024 első negyedévében a reál GDP 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest (szezonálisan kiigazítva)” – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat a The Kyiv Independent szerint. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna GDP-je 2023 első negyedévében 10,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított. Az IMF áprilisi jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben 3,2 százalékkal, 2025-ben pedig akár 6,5 százalékkal is nőhet, annak ellenére, hogy az ország továbbra is küzd az invázióval.
A Nyugat jelentősen hozzájárult a növekedéshez
Valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Ennek ellenére az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert
Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül.
