Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok feljogosítja Ukrajnát a Patriot rakéták gyártására – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál Trumpnak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott ankarai találkozón tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök nem pontosította, hogy általában a komplexumokra vagy a hozzájuk csatlakoztatott rakétákra utal-e. „Az egyik dolog, amiről beszéltünk vele” – mondta Trump Zelenszkijre mutatva. „Egy kismadár súgta meg nekem, hogy megadjuk nekik a jogot a Patriot készítésére. Megmutatjuk nekik, mit kell csinálniuk – valójában nagyon nehéz.”
„De tudják, hogyan kell gyorsan megoldani a nehéz dolgokat” – jegyezte meg az amerikai elnök. „Szóval beszéltünk arról, hogy engedélyeket adunk nekik a Patriot gyártására” – ismételte meg Donald Trump.
Azerbajdzsán kész megosztani Ukrajnával saját tapasztalatait a területek háború utáni újjáépítésében, különös tekintettel azokra a jogalkotási mechanizmusokra, amelyeket az ország területi integritásának helyreállítása után alkalmaztak az állampolgárok visszatérése érdekében, jelentette be Ukrajna Fejlesztési Minisztériuma az Azerbajdzsán Köztársaság Milli Mejlis parlamenti küldöttségével folytatott találkozót követően.
A megbeszélések során a felek megvitatták a kétoldalú együttműködés kilátásait Ukrajna újjáépítése és a befektetések bevonása terén.
A találkozó résztvevői különös figyelmet fordítottak az azerbajdzsáni vállalkozások ukrán piaci jelenlétének bővítését lehetővé tevő pénzügyi mechanizmusok létrehozására.
Szó esett az ázsiai befektetési alapokkal való közös munka lehetőségéről is Ukrajna újjáépítésének finanszírozása érdekében.
Külön tárgyalták a felek a közös vállalkozások létrehozásának kilátásait, különösen az önkormányzati közlekedési gyártás és építés területén, azerbajdzsáni vállalatok és szakemberek bevonásával.
Az azerbajdzsáni fél meghívta Ukrajna Közösségi és Területfejlesztési Minisztériumának képviselőit, hogy látogassák meg az ország régióit, hogy megismerkedjenek a háború utáni újjáépítés gyakorlati tapasztalataival, és közvetlen kapcsolatokat alakítsanak ki a potenciális befektetőkkel.
Az ukrán Brave1 innovációs klaszter lezárta első robbanóanyag-gyártási pályázatát, amelynek eredményeként hat hazai vállalat részesül állami finanszírozásban. A cégek egyenként havi legalább hét tonna robbanóanyag előállítására lesznek képesek, a későbbi termelésbővítés lehetőségével.
A program teljes értéke 944 millió hrivnya, ebből 620 milliót az állam biztosít társfinanszírozásként. Az új beruházások korszerű gyártósorok létrehozását és a hazai fegyvergyártás számára nélkülözhetetlen alkatrészek előállítását szolgálják, megalapozva a lőszerek, rakéták és drónok gyártásának bővítését.
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter szerint a robbanóanyag-gyártás csak egy része annak az átfogó fejlesztési programnak, amely a haditechnológiai képességek erősítését célozza. A kiemelt területek között szerepel a frontvonal robotizálása, a mesterséges intelligenciával támogatott olcsó cirkálórakéták fejlesztése, a légvédelem számára készült radarok, valamint a lézerfegyverek tesztelése.
A Brave1 támogatási programját ennek megfelelően kibővítették: 53 új technológiai prioritást határoztak meg, többek között autonóm drónok, precíziós lőszerek, víz alatti drónok, elektronikai hadviselési rendszerek és lézerfegyverek fejlesztésére. Az ukrán fejlesztők projektjeikhez 500 ezer és 8 millió hrivnya közötti támogatást igényelhetnek.
Ukrajnában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése májusban 1,5%-kal nőtt 2026 áprilisához képest, és 30 961 ezer hrivnyát tett ki, közölte az Állami Statisztikai Szolgálat.
Megjegyezték, hogy a legmagasabb átlagfizetést 2026 májusában Kijevben – 47 115 ezer hrivnya – és a Kijevi régióban – 32 374 ezer hrivnya –, a legalacsonyabbat pedig Kirovohrad megyében – 22 336 ezer hrivnya – és Csernyivci megyében – 22 354 ezer hrivnya – regisztrálták.
A legmagasabb béreket májusban az információs és telekommunikációs ágazatban – 76 997 ezer hrivnya, a pénzügyi és biztosítási tevékenységben – 64 349 ezer hrivnya, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységben – 38 298 ezer hrivnya, a közigazgatásban és védelemben – 36,61 ezer hrivnya, a nagy- és kiskereskedelemben – 35 791 ezer hrivnya, az iparban – 33 475 ezer hrivnya, a szállítási, postai és futárszolgálati vállalkozásokban – 29 158 ezer hrivnya, az ingatlanügyletek területén – 25 756 ezer hrivnya, az építőiparban – 24 851 ezer hrivnya figyelték meg.
A legalacsonyabb átlagkeresetet a művészet, a sport, a szórakoztatás és a szabadidő területén figyelték meg – 21 734 ezer hrivnya, az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók körében – 21 554 ezer hrivnya, valamint a pedagógusok körében – 21 122 ezer hrivnya.
A bérfizetési hátralék 2026. június 1-jén 3,8 milliárd hrivnyát tett ki (áprilisban – 3,7 milliárd hrivnya).
Az adatok az Oroszországi Föderáció által ideiglenesen megszállt területek és azon területek figyelembevétele nélkül kerültek rögzítve, ahol harci cselekmények folynak.
Az ukrán állami költségvetés közel 600 millió dollárt kapott a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól a szociális juttatások finanszírozására – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A finanszírozás magában foglal 300 millió dollárt, amelyet japán garanciák támogatnak, valamint 298,75 millió dollárt, amelyet az Egyesült Királyság kormánya kétoldalú garanciái támogatnak. A SPIRIT projekt teljes volumene 880 millió dollár.” A források megszerzéséhez az ukrán kormány teljesítette a projekt összes szükséges feltételét. A források állítólag több mint 1 millió, állami támogatásra szoruló ukránnak biztosítanak kifizetéseket.
A nemzetközi segély 18 különböző típusú szociális juttatást fog fedezni. Ezek közé tartoznak: segítségnyújtás gyermekes családoknak és súlyos betegségben szenvedő gyermekeknek; nevelőszülőknél és családi típusú árvaházakban élő árvák támogatása; kifizetések fogyatékkal élőknek és nagycsaládosoknak; az „önkormányzati bébiszitter” szolgáltatások, az egyéves korig terjedő gyermekek gondozása és az „e-óvoda” program finanszírozása. A források kizárólag civil célokat szolgálnak, katonai célokra nem használhatók fel.
Lettország és Ukrajna közös dróngyártó üzemet hoz létre Lettország orosz határhoz közeli térségében – jelentette be Andris Kulbergs lett miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, hogy a június elején aláírt, pilóta nélküli rendszerek fejlesztéséről szóló kétoldalú megállapodás a közös gyártás elindítását is magába foglalja. A tervek szerint az új üzemet rövid időn belül az orosz határ közelében építik fel.
Kulbergs hangsúlyozta, hogy a lett kormány minden szükséges támogatást megad a beruházás megvalósításához. Kiemelte, hogy a határ menti régiónak nagy szüksége van gazdasági élénkülésre, új beruházásokra és munkahelyteremtésre.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy július–augusztus folyamán új drónelhárító rendszereket helyeznek üzembe Lettország Belarusz és Oroszország felőli határszakaszain. Az új megoldások lehetővé teszik, hogy légi fenyegetések esetén ne kelljen minden alkalommal katonai repülőgépeket bevetni.
Ukrajna felülvizsgálja atomerőművi blokkjainak karbantartási ütemtervét, és megpróbálja növelni a kelet-európai országokból származó villamosenergia-importot, mivel a hőmérséklet hirtelen emelkedése súlyosbítja az energiahiányt – jelentette be kedden az ukrán védelmi miniszter.
Denisz Smihal a Telegramon azt nyilatkozta, hogy az állami atomenergia-vállalat, az Enerhoatom felülvizsgálja karbantartási ütemtervét, hogy növelje az áramtermelést a csúcsfogyasztási időszakokban – írja a Reuters.
A minisztérium reményét fejezte ki, hogy az ukrán állami vállalatok növelni fogják az áramimportot. Az ország három atomerőműve jelenleg Ukrajna villamosenergia-szükségletének több mint 60%-át termeli, bár a termelés nem elegendő a kereslet kielégítésére.
Ukrajna nagy részén a hétvége óta meredeken emelkedett a hőmérséklet, ami az áramfogyasztás növekedését okozta, nagyrészt a légkondicionálók iránti megnövekedett igény miatt.
Ukrajnának a következő tíz évben 17,5 milliárd dollárra lesz szüksége a vízellátási és szennyvízelvezetési ágazat helyreállítására és korszerűsítésére – jelentette be Aljona Skrum, a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese az URC 2026 ukrajnai újjáépítési konferencián.
A tárca tájékoztatása szerint a háború következtében a víziközmű-szektort ért közvetlen károk már elérték a 7,8 milliárd dollárt, míg a gazdasági veszteségeket 14,4 milliárd dollárra becsülik. A helyreállítás és modernizáció jelentős beruházásokat igényel, amelyekben a magántőkének is fontos szerepet szánnak.
A minisztérium jelenleg több mint 30 beruházási projektet készített elő, amelyek összértéke meghaladja az 5,7 milliárd dollárt. Ezek közül öt közvetlenül a víziközmű-ágazat fejlesztését szolgálja.
Az Európai Beruházási Bankkal közösen megvalósuló ivóvíz- és csatornahálózat-helyreállítási program keretében már előzetesen kiválasztottak 100 millió euró értékű projekteket. Az URC 2026 konferencián a felek emellett egy 25 millió eurós támogatási megállapodást is aláírtak a program társfinanszírozására, valamint megállapodtak egy újabb, 100 millió eurós kedvezményes hitel előkészítéséről, amelyet további 25 millió eurós vissza nem térítendő támogatás egészíthet ki.
Ukrajna jelentős előrelépést ért el a Franciaországgal folytatott tárgyalásokon, amelyek a nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a SCALP cirkálórakéták gyártási licencének megszerzésére irányulnak. Erről Mihajlo Fedorov védelmi miniszter számolt be június 29-én, a dán kollégájával, Jeppe Bruusszal közösen tartott sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatót a Kyiv Independent szemlézte.
A francia fejlesztésű SCALP robotrepülőgépe a brit Storm Shadow-k kontinentális megfelelői, amelyek hatótávolsága eléri a 250 kilométert. Fedorov elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása során egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel a licencek átadásának lehetőségéről, az egyeztetések pedig azóta is folyamatosak mind a párizsi kormánnyal, mind a gyártóvállalattal.
A tárcavezető szerint ugyan történt előrelépés, ám egyelőre korai lenne konkrétumokról beszélni, mivel a szellemi tulajdonjogok átadása és a gyártás beindítása rendkívül összetett, komoly bürokratikus akadályokkal nehezített folyamat.
Zelenszkij korábban már több nyugati fegyver, köztük az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek hazai gyártásáért is lobbizott. Bár Kijev egyelőre nem kapott engedélyt a saját Patriot-rendszerek előállítására, az elnök júniusban arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök tervei szerint felkéri majd az amerikai védelmi ipari vállalatokat az ehhez szükséges licencek átadására.
A G7-csoport csúcstalálkozóján a vezetők szintén tárgyaltak arról, hogy Ukrajna területén nyugati fegyvereket gyárthassanak, és jelezték, készek megfontolni a vonatkozó licencek kiadását. Fedorov mindezt fontos első lépésként értékelte, hozzátéve, hogy a SCALP robotrepülőgépekről szóló egyeztetések már lényegesen részletesebb szakaszba léptek.
Ukrajna korábban már bevetette a Franciaország és az Egyesült Királyság által átadott SCALP és Storm Shadow cirkálórakétákat az oroszországi, valamint a megszállt Krím félszigeten található célpontok ellen. Emmanuel Macron először 2023 júliusában, a vilniusi NATO-csúcson egyezett bele a rakéták közvetlen szállításába.
