Az év során 29 ország csatlakozott a PURL kezdeményezéshez, teljes hozzájárulásuk Ukrajna kritikus fegyverellátásához elérte a 6,7 milliárd dollárt, számolt be az ukrán Védelmi Minisztérium.
A tárca hangsúlyozta, hogy az év során a PURL keretében a legnagyobb hozzájárulásokat az alábbi országok adományozták: Norvégia – 1,36 milliárd dollár; Hollandia – 1,163 milliárd dollár; Németország – 900 millió dollár; Kanada – 834 millió dollár; Svédország – 546 millió dollár.
A Védelmi Minisztérium adatai szerint a PURL az egyik kulcsfontosságú mechanizmussá vált Ukrajna amerikai gyártmányú fegyverek és védelmi felszerelések iránti kritikus szükségleteinek kielégítésében.
„Az év során 29 ország – 26 NATO-tagállam és 3 partnerország – csatlakozott a kezdeményezéshez. A hozzájárulások teljes összege elérte a 6,7 milliárd dollárt. Ez több mint tíz fegyvercsomag finanszírozását tette lehetővé az ukrán védelmi erők számára” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a PURL egyik legfontosabb eredménye a Patriot rendszerekhez szükséges elfogó vadászgépek Ukrajna számára történő biztosítása volt.
„Ezekre kritikusan szükség van a városok, a civilek és a kritikus infrastruktúra védelméhez az orosz ballisztikus támadásokkal szemben. Ma a Patriot rendszerekhez szükséges elfogó vadászgépek mintegy 95%-át, például a PAC-3-at, Ukrajna pontosan a PURL mechanizmuson keresztül kapja meg” – állítja a minisztérium.
Mint ismeretes, a PURL mechanizmust 2025 júliusában indították el, és az Ukrajna által meghatározott és az Egyesült Államokkal és a NATO-val egyeztetett katonai szükségletek prioritási listája alapján működik.
Ukrajna és Spanyolország 570 millió eurós újjáépítési és beruházási biztosításról állapodott meg. A gazdasági és ipari együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottság ötödik ülését követően Ukrajna és Spanyolország összesen 570 millió eurós pénzügyi és biztosítási támogatásban állapodott meg Ukrajna újjáépítésére – jelentette be a Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium sajtószolgálata július 16-án, csütörtökön.
A találkozó során számos dokumentumot írtak alá a gazdasági és ipari együttműködés fejlesztéséről.
Egy 50 spanyol vállalat képviselőiből álló küldöttség érkezett Kijevbe Carlos Cuerpo spanyol gazdasági, kereskedelmi és vállalkozási miniszterrel együtt. A kormányok és a vállalkozások képviselői beruházási projektekről és a spanyol vállalatok Ukrajna újjáépítésében való részvételéről tárgyaltak.
A megállapodások értelmében Spanyolország állami exporthitel-biztosítási ügynöksége, a Cesce 250 millió euróra emeli az ukrajnai műveletek kockázati fedezetének határát. Ez várhatóan hozzájárul Ukrajna felszerelés-, technológia- és szolgáltatásellátásához, valamint beruházási projektek megvalósításához.
Emellett a COFIDES fejlesztési pénzintézet új, 100 millió eurós hitelkeretet kezel majd a spanyol magánszektor ukrán gazdaságba történő befektetéseinek támogatására.
Közel 200 millió eurós támogatást is biztosít a FIEM, a spanyol vállalatok nemzetközi terjeszkedésének, exportjának és külföldi beruházásainak támogatásáért felelős alap. Ebből az összegből legfeljebb 100 millió eurót visszafizetendő finanszírozásként, további 100 millió eurót pedig spanyol vállalatokat érintő projektek támogatásaként biztosítanak.
A felek egy közös szándéknyilatkozatot is aláírtak Ukrajna ipari fellendülésének és fenntarthatóságának támogatására Volodimir Zelenszkij elnök Ipari Ramstein kezdeményezésének keretében.
A kormányközi bizottság ülésének keretében ukrán-spanyol üzleti fórumot is tartottak, amelynek során számos együttműködési megállapodást írtak alá a pénzügyi, ipari és vasúti szektorban.
Az Európai Unió további 18 millió eurót utal ki Örményországnak a kereskedelem megerősítése és diverzifikálása érdekében, valamint autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja, amelyek az EU-ba irányuló örmény export mintegy 80%-át liberalizálják.
A Jevropejszka Pravda arról számolt be, hogy ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be jereváni látogatása során, tájékoztatott a News.am.
Von der Leyen elmondta, hogy a 18 millió euró az Örményországnak korábban bejelentett 52 millió eurós költségvetési támogatási csomag utolsó része. Ezeket az alapokat többek között egy exportösztönző ügynökség létrehozására lehetne felhasználni. Elmondása szerint Brüsszel autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja az örmény termékekre.
„Ez liberalizálja az Európai Unióba irányuló örmény export mintegy 80%-át. Így a velünk folytatott kereskedelem mintegy 80%-ára már nem vonatkoznak vámok” – mondta.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy ezek az intézkedések megnyitják az európai piacot Örményország friss mezőgazdasági termékeinek – beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb növényi termékeket – közel 99%-a, valamint az italok és alkoholos italok exportjának több mint 90%-a előtt.
Von der Leyen egyben bejelentette, hogy július közepén európai szakértőkből álló csoport érkezik az országba, hogy együttműködjenek az örmény termelőkkel, exportőrökkel és vállalkozásokkal. Emellett az Európai Bizottság elnöke bejelentette a Global Gateway kezdeményezés keretében nyújtott új, 200 millió eurós támogatási csomagot a régió összekapcsoltságának fejlesztése érdekében.
Elmondása szerint európai pénzügyi intézményekkel együttműködve akár 2 milliárd eurót is terveznek mozgósítani közlekedési, energetikai és digitális projektekre a Dél-Kaukázusban, beleértve az örményországi határ- és közúti infrastruktúra korszerűsítését. Emellett von der Leyen bejelentette egy 20 millió eurós béketámogatási program elindítását az örményországi határ menti közösségek számára. A forrásokat a helyi gazdaság fejlesztésére, a kisvállalkozások támogatására, a modern mezőgazdasági technológiákra és a vízgazdálkodásra fordítják.
Ukrajna Függetlenségének Napja alkalmából a háborús veteránok, az elesett honvédek családtagjai, a náci üldöztetés áldozatai és törvényben meghatározott egyéb kategóriának képviselői egyszeri pénzbeli támogatásban részesülnek. A kifizetések eljárásáról és az állami támogatás összegéről Anasztázia Pentek, az Ukrán Nyugdíjpénztár Kárpátaljai Régiójának Főosztályának vezetője tájékoztatott egy tájékoztatón.
Elmondása szerint a támogatás folyósításának eljárását az ukrán kormány rendelete határozza meg. Azok az állampolgárok jogosultak a kifizetésre, akik 2026. augusztus 24-ig megszerezték az erre vonatkozó státuszt.
„A legtöbb kedvezményezett számára a kifizetési mechanizmus a lehető legegyszerűbb. A nyugdíjasok, a lakhatási támogatásban vagy ellátásban részesülők, akik nem katonai szolgálatot teljesítenek, a pénzeszközöket automatikusan jóváírják augusztusban a nyugdíjukkal, támogatásukkal vagy ellátásukkal együtt. Nincs szükség arra, hogy felvegyék a kapcsolatot a Nyugdíjalap szerveivel” – jegyezte meg Anasztázia Pentek.
Az egyszeri pénzbeli támogatás összege idén 450 és 3100 hrivnya között mozog, a kedvezményezett kategóriájától függően. A legnagyobb kifizetést – 3100 hrivnyát – különleges érdemeket szerzett személyek, valamint a háború miatt I. csoportú fogyatékkal élnek. A II. és III. csoportú fogyatékkal élők 2900, illetve 2700 hrivnyát kapnak.
A harci cselekményekben részt vevők, a Méltóság Forradalma során megsérült, valamint a náci koncentrációs táborok bizonyos kategóriáinak volt foglyai számára 1000 hrivnya juttatás jár.
650 hrivnyát kapnak az elhunyt háborús veteránok családtagjai, az elhunyt ukrán védők családtagjai, valamint a háború következtében fogyatékkal élő elhunyt személyek feleségei vagy férjei, akik nem házasodtak újra.
A háborús veteránok, a koncentrációs táborok korábbi foglyai, a kényszermunkára erőszakkal deportált személyek és bizonyos más kategóriájú állampolgárok 450 hrivnyát kapnak.
Külön eljárás vonatkozik a katonai állományra és a bűnüldöző szervek, az Ukrán Állami Rendkívüli Szolgálat, a vám- és adóhivatalok, a Bírósági Biztonsági Szolgálat és más állami szervek alkalmazottjaira. Ebben az esetben a pénzeszközöket a szolgálat vagy a munkavégzés helyén utalják át az illetékes katonai egységek vagy intézmények által benyújtott kérelmek alapján. A munkáltatóknak ezeket a kérelmeket 2026. augusztus 1-jéig kell benyújtaniuk.
Ugyanakkor az állampolgárok bizonyos kategóriáinak önállóan kell jelentkezniük a Nyugdíjpénztárban. Ez azokra vonatkozik, akik jogosultak segélyre, de nem nyugdíjasok, nem kapnak lakhatási támogatást vagy segélyt, és nem katonai szolgálatot teljesítenek.
Kérelmet személyesen nyújthat be a Nyugdíjalap vagy az Adminisztratív Szolgáltatási Központ bármely szervizközpontjában, postai úton vagy online az Ukrán Nyugdíjalap elektronikus szolgáltatási portálján keresztül. A kérelemhez csatolni kell a személyazonosságot igazoló és a kifizetéshez való jogosultságot igazoló dokumentumokat.
Anasztázia Pentek közölte, ha a személy augusztus 24-ig megszerzi a megfelelő státuszt, de október 1-jéig nem kap támogatást, akkor a Nyugdíjalap területi szervéhez fordulhat. Ebben az esetben a kifizetésre 2026. november 1-jéig kerül sor.
A Nyugdíjalap arról is beszámolt, hogy tavaly Kárpátalján a régió több mint 22,5 ezer lakosa kapott egyszeri pénzbeli támogatást a Függetlenség Napjára, amelyre 25,8 millió hrivnyát különítettek el. 2024-ben közel 19,7 ezer kárpátaljai lakos részesült állami támogatásban, a kifizetések teljes összege pedig 23 millió hrivnya volt.
Ukrajna további 3,8 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, amit az ukrán hadsereg és a védelmi szektor finanszírozására fognak fordítani – jelentette be kedden Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ezeket az alapokat kiemelt védelmi szükségletek finanszírozására fogják fordítani – ukrán drónok gyártására, a védelmi ipar képességeinek megerősítésére és a front szükségletei sürgős ellátásának biztosítására.” Azt is közölte, hogy ez az első tisztán védelmi támogatás Ukrajna számára az új pénzügyi eszköz, az Ukrajna Támogatási Hitel keretében.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy június 25-én az állami költségvetés már 3,2 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott ugyanezen kölcsön keretében. Azt az ország általános költségvetési támogatására különítették el. Így az Ukrajna által ezen eszköz keretében kapott teljes finanszírozási összeg elérte a 7 milliárd eurót – emlékeztetett Julija Szviridenko.
Félmilliárd eurós új pénzügyi csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), és ezzel meghaladta a 10,5 milliárd eurót a londoni pénzintézet által Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke – közölte az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni bank pénteken bejelentette, hogy képviselői az ukrajnai újjáépítésről Gdanskban összehívott nemzetközi értekezleten több elemből álló, több mint 500 millió eurós újabb finanszírozási csomagról írtak alá megállapodást, és ezzel átlépte a 10,5 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára nyújtott EBRD-támogatások összege.
A pénteken jóváhagyott új, félmilliárd eurós folyósításon belül 90 millió euró EBRD-hitelt vehet fel az Ukrenerho – az ukrajnai országos magasfeszültségű vezetékhálózat kizárólagos üzemeltetője –, és 50 millió eurós hitelcsomagot nyújt a londoni bank egy 189 megawatt (MW) teljesítményű szélerőmű-telep létesítésére.
Az új finanszírozási csomag legnagyobb tétele ugyanakkor az a 303 millió eurós portfoliókockázat-megosztási program, amelyet az EBRD nyolc ukrán bankkal írt alá. Az EBRD ismertetése szerint ez a tranzakció lehetővé teszi a kedvezményezett ukrán bankok számára összesen 845 millió euró új hitel kihelyezését az ukrán gazdaságba.
Az EBRD kormányzótanácsa 2023 decemberében hagyta jóvá az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A bank erről szóló legutóbbi tájékoztatása szerint a részvényesek a tőkeemelés csaknem 95 százalékát lejegyezték, és a tranzakcióban a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport (G7), az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) összes EBRD-részvényese, valamint a többi részvényes „elsöprő többsége” részt vett.
Az új finanszírozási csomagról szóló pénteki tájékoztatás hangsúlyozza, hogy az EBRD Ukrajna legnagyobb egyedi intézményi befektetője, és az ukrán reálgazdaság összes szektorának kritikus fontosságú támogatásokat és befektetéseket nyújt a nyugat-ukrajnai térségektől a frontvonalon fekvő városokon át a fekete-tengeri partvidékig.
A finn kormány tíz százalékkal szeretné csökkenteni a bevándorlók munkanélküli segélyét – írta az Yle.
A június 4-én, csütörtökön a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében Finnországban kevesebb mint három éve élő bevándorlók havi 77 euróval kevesebb munkanélküli segélyt kapnának, mint a többi munkanélküli.
Kezdetben a bevándorlók napi 33,64 euró, azaz átlagosan havi 723 euró csökkentett segélyt kapnának a szokásos 800 euró helyett.
A támogatás teljes összege már a három év letelte előtt is igénybe vehető: ehhez vagy teljesíteni kell a munkaviszonyra vonatkozó feltételeket, vagy vizsgán kell igazolni a finn vagy svéd nyelv megfelelő ismeretét. A kormány az integráció ösztönzésével indokolja az új törvényjavaslatot.
Idén tavasszal a kormányzati terv már nehézségekbe ütközött.
Kiderült, hogy a bevándorlók ellátásainak csökkentése, amelyet a takarékosság érdekében fogalmaztak meg, ellentétes hatáshoz vezet – a költségvetési kiadások növekedéséhez. A tisztviselők kezdeti értékelése alapvetően téves volt.
A kiadások növekedésének oka az, hogy az új törvényjavaslatnak köszönhetően a bevándorlóknak joguk van nyelvi képzésre vagy foglalkoztatási segítségnyújtási szolgáltatásokra a munkanélküliség kezdetétől számított hat hónapon belül. Ezen szolgáltatások megszervezése pénzbe kerül.
Tavasszal a hatóságok attól tartottak, hogy a költségek akár évi tízmillió eurót is elérhetnek.
Ennek eredményeként az új törvényjavaslat egy olyan becslést tartalmaz, amely szerint a reform évente közel 10 millió euróval rontja az államháztartás helyzetét.
A törvényjavaslat sorsa a parlamentben még nem dőlt el. Azt az alkotmányügyi bizottság is meg fogja vizsgálni.
Heikki Vestman, az alkotmányügyi bizottság elnöke, kijelentette, hogy az Alaptörvény nem tiltja a bevándorlók ellátásainak csökkentését.
Minden attól függ, hogy van-e elegendő nyomós ok az ellátások csökkentésére.
Ukrajna és Japán aláírt egy támogatási megállapodást a Sürgősségi helyreállítási program keretében, amelynek részeként Tokió 40 millió dollár vissza nem térítendő támogatást nyújt Kijevnek. A bejelentést Olekszij Kuleba tette közzé a Telegramon.
A támogatást a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség folyósítja a program ötödik szakaszában.
A pénz több kulcsfontosságú területre kerül:
mintegy 15 millió dollár közösségi infrastruktúra helyreállítására és fejlesztésére (például közműcégek eszközei, tengeri infrastruktúra, kritikus létesítmények modernizálása),
több mint 15 millió dollár egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatásokra,
a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági támogatásra és a közszolgálati média fejlesztésére.
A miniszter szerint jelenleg is több nagy japán finanszírozású projekt fut Ukrajnában az energia, közlekedés, vízellátás, egészségügy, oktatás, humanitárius aknamentesítés és hulladékkezelés területén. A teljes japán támogatási volumen Ukrajna felé már meghaladja a 700 millió dollárt.
A JICA Japán kormányzati fejlesztési ügynökség, amely nemzetközi segély- és fejlesztési programokat valósít meg, Ukrajna egyik kiemelt partnereként.
Az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság devizát, energiaforrást, élelmiszert és katonai technológiát kapott Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúban nyújtott segítségéért.
Észak-Korea az Ukrajna elleni orosz háború három éve alatt közel 14 milliárd dollárt is keresett fegyverek szállításával és katonáinak Oroszország megsegítésére küldésével, közölte a Nikkei a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat kutatóintézetére hivatkozva.
A dél-koreai Központi Bank adatai szerint az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági növekedése 2024-ben 3,7% volt – ez a legmagasabb adat az elmúlt 8 év alatt. Ezt követően az Észak-Koreai GDP mintegy 26,6 milliárd dollár lett.
Az észak-koreai különleges erők körülbelül 10 ezer katonája szolgál az ukrajnai fronton, valamint több ezer mérnök és több száz drónkezelő. További 30 ezer katona küldését tervezik. A koreaiak havi 2000 dollárt kapnak, az elhunytak családjai pedig juttatásokra és luxuslakásokra számíthatnak Phenjan fővárosában.
Észak-Korea KN-23 ballisztikus rakétákat, tüzérségi lövedékeket és rakétatüzérséget is szállított az Oroszországi Föderációnak.
A katonai segélyért cserébe Észak-Korea devizát, energiát, élelmiszert és katonai technológiát kapott Oroszországtól, ami aláássa a globális gazdasági szankciók hatékonyságát.
A védelmi ipar meredek növekedése és a javuló energiaellátás már most is pozitív hatással van az Észak-Koreai főváros lakóinak életére. Szemtanúk szerint 2025-ben jelentősen megnőtt a drága autók száma az utcákon az előző évekhez képest.
