Az Ukrnafta és a Wärtsilä finn vállalat keretmegállapodást írt alá gázmotoros erőművekhez szükséges komplett berendezések szállításáról. Erről Denisz Smihal számolt be a Facebookon.
A Finnish-Ukrainian Investment Facility (FUIF) és az Ukrnafta együttműködésével lépésről lépésre valósítjuk meg a decentralizált gázmotoros energiatermelési programot
– írta.
Smihal közölte, hogy az első szakasz keretében már sikerült bevonni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 80 millió eurós hitelét, aláírták a hitelszerződést, megerősítették az állami garanciát, és jelenleg is zajlanak a közbeszerzések az EBRD eljárásai szerint.
Elmondása szerint a következő szakaszokhoz Ukrajna az FUIF finanszírozását kívánja felhasználni a program kibővítésére, főként Wärtsilä berendezéseken alapuló gázmotoros erőművek telepítésére.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy az érintett projektek célja a régiók energiabiztonságának gyors megerősítése, Ukrajna egyesített energiarendszerének kiegyensúlyozása, valamint a kritikus infrastruktúra biztosítása.
Ukrajna teljes vesztesége a teljes körű háború következtében meghaladhatja az 1 trillió dollárt, ha figyelembe vesszük az állam, a vállalkozások és a lakosság kárát is.
Erről az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese, Irina Mudra számolt be.
A magánszektorral és az állampolgárokkal együtt már trillió dolláros nagyságrendű összegekről beszélhetünk
– mondta Mudra.
A becslés az orosz agresszió okozta teljes gazdasági és infrastrukturális károkat foglalja magában.
Az Elnöki Hivatal képviselője szerint jelenleg is dolgoznak mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon elkobzásán.
Ha ezeknek a forrásoknak akár a nagyobb részét sikerülne egy kártérítési alapba irányítani, az gyors és jogszerű megoldást jelentene a károk megtérítésére
– tette hozzá.
Ukrajna emellett egy nemzetközi kártérítési bizottság létrehozását is szorgalmazza, amelyhez már legalább 35 ország csatlakozását tervezik.
2026 áprilisában Ukrajna 40%-kal mérsékelte az importált villamos energia mennyiségét az előző hónaphoz képest, összesen 558,2 ezer MWh-ra – közölte a ExPro.
A jelentés szerint az import minden irányból csökkent, kivéve a lengyelországi szállításokat. A visszaesés egyik fő oka a Szlovákián keresztüli import leállása volt április elején, a nemzetközi vezeték karbantartása miatt. A munkálatok várhatóan május végéig tartanak.
Jelentősen, mintegy 70%-kal csökkent a moldovai import is, míg a legnagyobb részesedést továbbra is Magyarország adja, az összes behozatal 55%-ával.
A lengyelországi szállítások stabilak maradtak, nem mutattak csökkenést. Eközben az export 10%-kal nőtt, elérve a 33 ezer MWh-t, főként a Romániába irányuló szállítások duplázódtak meg.
Julija Szviridenko bejelentette, hogy az országban jelentős ütemben zajlanak az útjavítási munkálatok a kormányzati egyeztetést követően, amelyen részt vett Olekszij Kuleba, valamint Mihajlo Fedorov és Szerhij Marcsenko is.
A tájékoztatás szerint naponta mintegy 203 útjavító brigád dolgozik az országban, összesen körülbelül 2000 útépítő részvételével. A nemzetközi főútvonalakon már befejeződtek a főbb munkálatok május 1-ig.
Jelenleg összesen 8,5 millió négyzetméternyi útfelületet újítottak fel, és a kormány célja, hogy június 1-ig elérjék a legalább 10 millió, optimális esetben pedig a 12 millió négyzetmétert, ami az éves terv mintegy 45%-át jelentené.
A szükséges finanszírozást a kormány már biztosította, emellett a Ukrajna Helyreállítási Ügynöksége és a Regionális Fejlesztési Minisztérium további forrásokat is bevon a közpénzügyi beruházási program keretében.
Külön figyelmet fordítanak a frontvonalhoz közeli régiókra, ahol az útjavítási munkák már zajlanak és bővülnek. Emellett új rendszert dolgoznak ki az önkormányzatokkal és megyei katonai adminisztrációkkal közösen történő útfenntartási társfinanszírozásra.
Brüsszelben egyre nagyobb aggodalom övezi az Egyesült Államok és az Európai Unió között újra fellángoló vámháborút, miközben párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Ukrajnával a Szén-dioxid Határmentesítési Mechanizmus (CBAM) esetleges eltörléséről.
Mindkét folyamat közvetlenül érinti az európai acélipart, amely egyszerre szorul ki az amerikai piacról és szembesül a keleti konkurencia fenyegetésével.
Az Európai Bizottság előzetes számításai szerint az EU acél és alumínium exportjának csaknem fele veszélybe kerülhet Donald Trump, amerikai elnök legújabb vámreformja miatt. Az április elején bevezetett új szabályozás a teljes termékérték alapján számítja a vámokat a fémek tartalma helyett.
Bár az új szabályozás szerint a vám által érintett uniós export éves értéke 67 milliárdról 52 milliárd euróra csökkent. Ebből az 52 milliárdból azonban mintegy 23 milliárd eurónyi export olyan „kevert” kategóriába esik, ahol a vámok tovább emelkedhetnek – közölték európai tisztségviselők a Politicóval.
Tehát jelenleg az uniós acélexport mintegy felét veszélyezteti a magasabb amerikai vámok.
A változás oka az volt, hogy a származékos termékek (pl. háztartási gépek, légkondicionálók) fém-tartalmának megállapítása túlságosan bonyolulttá vált. Az új rendszer három sávot vezet be:
50 százalékos vám a tiszta fémtermékekre,
25 százalékos vám a jelentős fém-tartalmú származékos termékekre,
és 10 százalékos vám azokra, amelyek amerikai eredetű fémet használnak.
A 15 százalék alatti fém-tartalmú termékek mentesülnek.
Miközben az európai acélipart éppen kiszorítják az amerikai piacról, addig Brüsszel és Kijev arról egyeztet hogy Ukrajna mentesüljön az EU szigorú klímavédelmi szabályai alól, ezzel hozva versenyelőnybe az ukrán termelőket az európai piacon is.
Ha Brüsszel kivételt tenne Ukrajnával, az gyakorlatilag megsemmisítené az európai acélipart – figyelmeztetnek szakértők. Az ukrán acélipar ugyanis a háború ellenére hatalmas kapacitással rendelkezik, és lényegesen alacsonyabb környezeti költségekkel termel, mint európai versenytársai.
Ha az EU-piacra vámmentesen áramlana be ez az ukrán acél, az európai gyárak nem tudnák felvenni a versenyt a magas előállítási költségek miatt.
Az európai acélipar jövője most azon múlik, hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a klímavédelem, a stratégiai autonómia és a geopolitikai szolidaritás között. Egyelőre azonban úgy tűnik, Brüsszel egyre távolabb kerül ettől az egyensúlytól.
Ukrajna már májusban megkapja az Európai Unió hitelprogramjának egy részét, amely összesen 90 milliárd eurós keretből érkezik. A bejelentést Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője tette.
A támogatás első része, 28,3 milliárd euró, kifejezetten védelmi célokra érkezik májusban. A fennmaradó 16,7 milliárd eurót júniusban utalják, amelyet a költségvetési hiány fedezésére fordítanak.
A 45 milliárd eurós Ukraine Support Loan program két fő részből áll: katonai és költségvetési támogatásból. Az előbbi a fegyverkezési és hadiipari kiadásokat, az utóbbi az állami pénzügyi stabilitást szolgálja.
A védelmi célú forrásokat Ukrajna fegyverek beszerzésére és gyártására kívánja felhasználni, ezzel erősítve katonai képességeit.
Ukrajna még ebben a negyedévben megkapja az első, 6 milliárd eurós védelmi csomagot az Európai Uniótól, ezt az összeget drónok finanszírozására fogják felhasználni – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta, hogy ez a részlet a nagyszabású, összesen 90 milliárd eurós európai hitel része. Szerinte ennek az összegnek az egyharmada Ukrajna költségvetési szükségleteinek fedezésére szolgál, míg a fennmaradó részt védelemre fordítják.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy az EU teljesíti a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó ígéretét. Hozzátette, hogy a 2026-os első nagy, 45 milliárd eurós részletet a negyedév végéig folyósítják Ukrajnának.
„Miközben Oroszország megduplázza agresszióját, Európa megduplázza Ukrajna támogatását” – mondta Von der Leyen, aki arról is biztosított, hogy az EU „továbbra is támogatni fogja a bátor ukrán népet és fegyveres erőit”.
Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban, a kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat azt írta: „Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelre, beleértve azt is, hogy egyes kifizetéseket népszerűtlen, a vállalkozások adójának emelésétől teszi függővé. A hírügynökség forrásai szerint az új feltételek potenciálisan 8,4 milliárd eurót érinthetnek az Ukrajna védelmi szükségleteire és az általános pénzügyi stabilizációra szánt hitelből.
Az EU kezdeményezése egybeesik Kijev azon kísérleteivel, hogy meggyőzze a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a hasonló követelmények teljesítését egy több mint 8 milliárd dolláros különálló finanszírozási program keretében. A lehetséges változtatások között szerepel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különleges adórendszer felülvizsgálata.
Jelenleg az egyéni vállalkozások a jövedelem körülbelül 5 %-át kitevő kedvezményes áfakulcsot élveznek, míg az új javaslat 20 %-os standard áfakulcs bevezetését irányozza elő a 4 millió hrivnya feletti éves bevételű vállalatok számára. Becslések szerint egy ilyen reform évente mintegy 40 milliárd hrivnya többletbevételt jelenthetne a költségvetésnek.
Bár az új feltételek csak a teljes hitelcsomag egy részére vonatkoznak (mintegy 60 milliárd eurót különítettek el védelemre), végrehajtásuk nehézkes lehet. Megjegyzendő, hogy az intézkedések rendkívül népszerűtlenek, és máris nézeteltérések alakultak ki a parlament és Volodimir Zelenszkij elnök között az adópolitika kapcsán. A parlament korábban elutasította bizonyos változtatások támogatását, beleértve a külföldi csomagok megadóztatását is – ez egy újabb IMF-követelés.
Az IMF további részleteinek kifizetése ezen és más költségvetési intézkedések elfogadásától függ. Ukrajna már elmulasztotta a márciusi határidőt, és júniusig van ideje, amikorra a program következő felülvizsgálatára kerül sor. Eddig 1,5 milliárd dollárt különítettek el, és körülbelül 700 millió dollár még kérdéses.
Források szerint a felek megvitatták az egyéni vállalkozók áfabevezetésének körülbelül egy évvel történő elhalasztásának lehetőségét, de az IMF ragaszkodik egyes változtatások gyors elfogadásához. Még ha Ukrajna időt is nyer, a jövőben a csatlakozási tárgyalások részeként összhangba kell hoznia adórendszerét az uniós normákkal.
Andrij Szibiha külügyminiszter a telemaraton adásában kijelentette, Volodimir Zelenszkij elnök újabb, a PURL programhoz való hozzájárulásokról állapodott meg.
Szibiha elmondta, hogy a ciprusi informális EU-csúcstalálkozó fordulópontot jelentett.
„Ukrajna, az ukrán nép, Ukrajna elnöke kiállta a csapást. Küzdelem volt, amelyben partnereink és minden diplomáciai eszköz részt vettek. Ez volt az egyik legnehezebb feladat. De sikerült teljesíteni” – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta, hogy Cipruson Volodimir Zelenszkij elnök külön megállapodásokat kötött a PURL programhoz nyújtandó új hozzájárulásokról és az Ukrajnának nyújtott további segélycsomagokról.
Megkezdődött az adománygyűjtés a Csernobili Atomerőmű új biztonságos zárószerkezetének helyreállítására az orosz támadás után, a munka teljes költségét 500 millió euróra becsülik – számolt be az rbc.ua hírportál Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes és energetikai miniszter nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy a Nemzetközi Csernobili Konferencia keretében Ukrajna megállapodást írt alá az EBRD-vel 30 millió euró elkülönítéséről a munkálatok első szakaszára. Ezt az összeget kárfelmérésre, tervezésre és a szükséges felszerelések beszerzésére fogják felhasználni.
Ezenkívül a partnerek már további mintegy 100 millió eurót különítettek el a nukleáris biztonság javítására. Az eseményt követően 24 ország támogatott egy közös nyilatkozatot a Csernobili Atomerőmű erőforrásainak mozgósításáról.
A kormányfő-helyettes hangsúlyozta a nemzetközi közösség támogatásának fontosságát az orosz csapások következményeinek leküzdéséhez. „Rendkívül hálás vagyok az EBRD-nek a pénzügyi források mozgósításában betöltött vezető szerepéért. Az Ukrajnával való szolidaritás az energia- és nukleáris biztonság területén közös befektetés Európa biztonságába” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
