Működő gazdaságra és infrastruktúrára van szükség az Ukrajnát védő hadsereg támogatásához, és az egyik ilyen irányú kérdés a hadkötelesek számára biztosított igazságos és racionális haladék a mozgósítás alól – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte, ma Ukrajna védelmi képessége továbbra is az első számú prioritás, és ezzel kapcsolatban hetente születnek olyan döntések, amelyek erősítik az országot. A hatékony védekezés a szerinte a front- és a hátországi erőfeszítések szinergiája.
„A mi hadseregünk védi Ukrajnát a fronton, de működő gazdaságra és infrastruktúrára van szükség a támogatásukra. Ebben az irányban az egyik kulcskérdés a hadköteleseknek biztosított igazságos és racionális haladék. Az igazán kritikus fontosságú vállalkozások alkalmazottainak” – tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy utasította az illetékes minisztériumokat, hogy a közeljövőben vezessenek be egy aktualizált, igazságosabb rendet a halasztásokkal kapcsolatban. Ezenkívül utasított a kritikus infrastruktúra objektumai és vállalatai listájának meghatározására.
„Egyértelmű és érthető kritériumokra van szükség, hogy sem a katonaságnak, sem a társadalomnak ne legyen kérdése, hogy bizonyos emberek miért tartózkodnak a hátországban” – szögezte le Denisz Smihal.
Rengeteg szó esik arról, hogyan nehezíti meg a teljes körű orosz invázió az Ukrajnában élők mindennapjait. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az ukrán milliárdosok vagyonát mennyire negatívan érinti a háború. Az ukrán Forbes a napokban közölte a leggazdagabb ukránok listáját. A lap kiemelte, hogy a világ leggazdagabb embereit tartalmazó listán ezúttal öt ukrán szerepel, ugyanakkor vagyonuk tavalyhoz képest is jelentős mértékben csökkent. Ha összehasonlítjuk az idei adatokat a korábbi évekével, akkor még rosszabb képet kapunk.
A Forbes nemrég ismét frissítette a világ leggazdagabb embereinek rangsorát. A legfrissebb lista minden értelemben rekordot döntött, ugyanis nemcsak rekordszámú, 2781 ultragazdag embert számoltak idén össze, de ezek összvagyona is jelentős mértékben nőtt.
Miközben 2024-ben szerte a világon 141 szupergazdag ember csatlakozott a milliárdosok klubjához, teljes vagyonuk összesen 14,2 billió dollárra növekedett.
Az idei listán öt ukrán állampolgár szerepel:
Rinat Ahmetov: 4 milliárd dollár (785. hely)
Viktor Pincsuk: 2 milliárd dollár (1623. hely)
Vadim Novinszkij: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Konsztyantin Zsevaho: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Hennagyij Boholjubov: 1 milliárd dollár (2692. hely)
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben eltekintünk az állampolgárságtól, a listán további ukránok fedezhetők fel. A milliárdos ukránok csoportját gazdagítja Olekszij Sevcsenko és Makszim Litvin is, a Grammarly startup társalapítói, ugyanakkor ők kanadai állampolgárként szerepelnek a Forbes ranglistáján. Vagyonukat külön-külön 1,9 milliárd dollárra becsülték.
Összesen több milliárd dollárt veszítettek a háború óta
Bár az imént említett számok hatalmas vagyonról tanúskodnak, az elmúlt évek adatait figyelembe véve az figyelhető meg, hogy a háború kitörése óta brutális mértékben csökken a leggazdagabb ukránok vagyona.
A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov csak egyetlen év alatt 1,7 milliárd dollárral lett szegényebb. Azonban ha megnézzük a számos cégben érdekelt ukrán üzletember 2021-es adatait, akkor elmondható, hogy vagyona mintegy 4 milliárd dollárral csökkent. A Metinvest acél- és bányászati vállalat társtulajdonosának vagyonát 2021-ben még 7,6 milliárd amerikai dollárra becsülték.
A lista második helyezettje, Viktor Pincsuk ugyancsak minden évben szegényebb lett 2021 óta. Leonyid Kucsma egykori ukrán elnök veje, a StarLightMedia tulajdonosa ugyan csak 100 millió dollárt bukott egy év alatt, a háború előtt még 2,5 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett.
Szerencsésebb helyzetben van Vadim Novinszkij, a Smart Holding tulajdonosa, akinek vagyona 200 millió dollárral redukálódott 2021 óta, de Konsztyantin Zsevaho már kevésbé lehet boldog, ugyanis vagyonának felét bukta el.
A vasérctermelésben érdekelt Ferrexpo tulajdonosa vagyonát 2021-ben 2,4 milliárd dollárra taksálták. Hennagyij Boholjubov, az idei ranglista ötödik helyezettje sem mondhatja el magáról, hogy különösebb sikereket ért volna el anyagilag. A legnagyobb ukrán kereskedelmi bankot is birtokló, több profillal rendelkező Privat Group társtulajdonosa 2021-ben még 1,7 milliárd dollárral rendelkezett, így három év alatt ő is közel vagyona felét veszítette el.
A többi vagyonos ember sincs jobb helyzetben a hadban álló kelet-európai országban. Miközben 2021-ben még Petro Porosenko volt ukrán elnök és Ihor Kolomojszkij médiamágnás is büszkélkedhetett a Forbes listájával, idén már egyikük sem szerepel a leggazdagabb emberek között. 2021-ben egyébként 1,6 milliárd, illetve 1,8 milliárd dollárral rendelkeztek.
Új milliárdos a világranglista élén
A Forbes világranglistájának élén hosszú idő után először állt be változás. 2024-ben a világ leggazdagabb embere Barnard Arnault, a Louis Vuitton luxusmárkát is birtokló LVMH-cégbirodalom vezetője lett. Vagyonát 233 milliárd dollárra becsülték. A korábbi első helyezett, Elon Musk a 195 milliárd dolláros vagyonával a második helyre csúszott. A teljes top 10-es lista a következő:
Barnard Arnault: 233 milliárd dollár,
Elon Musk: 195 milliárd dollár,
Jeff Bezos: 194 milliárd dollár,
Mark Zuckerberg: 177 milliárd dollár,
Larry Ellison: 141 milliárd dollár,
Warren Buffett: 133 milliárd dollár,
Bill Gates: 128 milliárd dollár,
Steve Ballmer: 121 milliárd dollár,
Mukesh Ambani: 116 milliárd dollár,
Larry Page: 114 milliárd dollár.
Magyarország szintén öt milliárdossal büszkélkedhet
A Forbes mintegy 3 ezer nevet tartalmazó listáján öt magyar nevet lehet felfedezni. A leggazdagabb magyar az elmúlt évekhez hasonlóan Mészáros Lőrinc. A teljes lista:
Az elmúlt hetekben az orosz rakétatámadások által súlyosan megrongált ukrán energiarendszer mára szinte teljesen stabilizálódott, az energiaügyi minisztérium szerint nem várható jelentős importnövekedés, annak ellenére, hogy márciusban rekordmennyiségű áramot importáltak a támadások okozta áramkimaradások miatt.
A villamosenergia-import Ukrajnában március végén új csúcsot ért el a kritikus infrastruktúrákat célzó orosz rakétatámadások miatt. Március 22-től kezdve az orosz hadsereg rendszeresen célozta meg az ukrán hőerőműveket és vízerőműveket, továbbá a fő elektromos hálózatokat is, áramkimaradásokat okozva.
Az energiaügyi minisztérium jelentése szerint „Ukrajna energiahálózata stabil és egyensúlyban van.”
A jelentés alapján vasárnap 115 megawattóra (MWh) áramexport várható, míg az import volumene elérheti az 1179 MWh-t.
Március 26-án Ukrajna rekordmennyiségű, összesen 18 649 MWh áramot importált.
Az Ukrenergo nemzetközi hálózati vállalat vezérigazgatója, Volodimir Kudrytskyi a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy bár az orosz támadások súlyos károkat okoztak az energiarendszerben, teljes összeomlás nem következhet be.
2,3 milliárd dollárnyi segélyt utal Dél-Korea Ukrajnának – közölte az ország külügyminisztériumának vezetője, Cho Thae El a NATO-országok és partnereik külügyi vezetőinek találkozóján.
A támogatás egy közép- és hosszútávú segélycsomag, amelyet 2024-től nyújtanak Ukrajnának.
Emellett Dél-Korea 12 millió dollárt különít el a sebesült ukrán katonák rehabilitációs központjainak munkájára.
A miniszter kiemelte, hogy országa nem szállít Ukrajnának fegyvereket és lőszereket, de humanitárius és pénzügyi segítséget igen – írja az UNIAN.
Ukrajnában nő a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat továbbra is korlátozott, többek között az elmenekülők számának további növekedése miatt, ezért nőnek a bérek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) áprilisi makrogazdasági és monetáris helyzetelemzésére hivatkozva.
Az NBU szerint megnőtt a béremelési nyomás mind az álláskeresők, mind a munkaadók részéről. Emellett további hatást gyakorolt a minimálbér év eleji emelése is. „A fizetésemelés, a katonai állomány pénzügyi támogatására fordított jelentős költségvetési kiadások, a nyugdíjak indexálása (március óta) és a minimálbérhez kötött kifizetések növekedése hozzájárult a háztartások jövedelmének növekedéséhez, ami viszont támogatja a fogyasztói keresletet” – jegyezte meg jelentésében a jegybank.
Az NBU szerint az új álláshelyek számának növekedése az álláskereső oldalakon stabil munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég esetében nehézségekbe ütközik a szakképzett és szakképzetlen munkaerő felkutatása.
Amint azt az NBU megjegyezte, az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon közzétett önéletrajzok számával mérve tovább csökkent. „Ez lehet a foglalkoztatás fellendülésének és a korlátozott munkaerő-kínálatnak a következménye, többek között a mozgósítás és a további migráció révén” – áll az áttekintésben.
Oroszország az elmúlt hetekben rakétacsapásokkal 6 gigawatt ukrajnai energiatermelő kapacitást tett tönkre, a hőerőművek 80%-a megsemmisült – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök az Észt Nemzeti Televíziónak és Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Sajnos Oroszország folytatja az energiaterrort – csak az elmúlt hetekben az oroszok több mint 6 gigawatt villamosenergia-termelést tettek tönkre az elektromos hálózatunkban. Ez magában foglalja a víz- és a szénenergiát is.”
A kormányfő szavai szerint Oroszország továbbra is rakétákkal lövi az energetikai létesítményeket, megsemmisíti a transzformátorokat és a generátorokat. „Sajnos a hőerőművek 80%-a megsemmisült” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az ARD német televíziós csatorna vizsgálatot végzett, amely feltárta, hogy német cégek segítik az orosz megszálló rezsimet az építkezésben a megszállt Mariupolban. A hírt a Tagesschau közölte.
Az újságírók fotók és videók formájában tanúvallomást és bizonyítékot kaptak arról, hogy a Knauf és a WKB Systems cégek létesítményeket építenek a városban.
A Knauf vezető szerepet tölt be a gipszgyártásban, és régóta folytat üzleti tevékenységet Oroszországban. A cég alapítója, Nikolaus Knauf több mint két évtizeden át az Oroszországi Föderáció tiszteletbeli konzulja volt.
Ezt a pozícióját a Krím Oroszország általi illegális annektálása után is megőrizte, 2018-ban pedig még „szörnyűnek” nevezte az Oroszországi Föderáció elleni további szankciókat. Oroszországban még mindig 4000 ember dolgozik, a cég milliárdos nyereséget termel.
Emellett a nyomozók számos építkezésen találtak WKB Systems GmbH feliratú, zöld fóliába csomagolt betontömböket. A cég többek között gyárakat szerel fel betonblokkok gyártására.
A kormány 5,6 milliárd hrivnyát különített el erődítmények építésére, mindenekelőtt Donyeck és Zaporizzsja megyékben – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A kormány idén már 20 milliárd hrivnyát különített el megbízható erődítmények építésére. Ma újabb 5,6 milliárd hrivnyát teszünk hozzá.”
A miniszterelnök szavai szerint az összegből 1,1 milliárd hrivnyát különítenek el erődítmények építésére Donyeck régióban, több mint 1 milliárd hrivnyát Zaporizzsja megyében, 1,5 milliárd hrivnyát Szumi megyében, valamint 300 és 400 millió hrivnyát Mikolajiv és Herszon megyében.
„A munka a hét minden napján 24 órában folyik. Minderre védelmünk megerősítéséhez és katonáink védelméhez van szükség” – tette hozzá Denisz Smihal.