Sokkal nagyobb anyagi károkkal jár majd a klímaváltozás, mint korábban gondoltuk, a kimondottan ezekkel a kérdésekkel foglalkozó potsdami intézet (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung – PIK) legfrissebb tanulmányának becslése szerint 2050-re mintegy 20 százalékkal zsugorodhat miatta a globális GDP.
A kutatók a következtetéseiket a Nature magazinban hozták nyilvánosságra. A számításaik szerint a klímaváltozás anyagi terhe elérheti az évenkénti 35 600 milliárd eurót (38 ezermilliárd dollárt) – ez az összeg hatszor magasabb, mint amennyiből a becslések szerint el lehetne érni, hogy a globális átlaghőmérséklet csak két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet.
Az utóbbi évek, különösen pedig 2023 rekordokat döntő hőhullámai, súlyos áradásai és tartós erdőtüzei ellenére azonban a felmelegedés nem áll meg ezen a szinten, az ENSZ figyelmeztetése szerint a jövő században már három fokkal lehet melegebb – emlékeztetett tudósításában a CNN.
A rövid távú pénzügyi hatások ráadásul elkerülhetetlenek, még akkor is, ha a kormányok fokozzák erőfeszítéseiket a válság kezelésére – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak az intézet két munkatársa, Maximilian Kotz és Leonie Wenz. A hosszú távú veszteségeket azonban csökkenteni lehetne azonnali lépésekkel – tették hozzá.
A klímaváltozás a legszegényebbeket érinti leginkább
A károk különbözőképpen érintik majd a világ térségeit, de a legszegényebb régiók és azok érzik majd meg a leginkább a negatív hatását, akik a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez.
„Az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országok az előrejelzések szerint 60 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenvednek el, mint a magasabb jövedelmű országok, és 40 százalékkal nagyobbat, mint a magasabb kibocsátású országok” – mondta a Deutsche Wellének Anders Levermann, a PIK vezető kutatója.
Az előrejelzés szerint a legnagyobb mértékű, 22,4 százalékos visszaesést a Közel-Kelet és Észak-Afrika szenvedi el, alig valamivel kevesebbet, 22,3 százalékosat Dél-Ázsia és 20,9 százalékosat Fekete-Afrika.
Ehhez képest az olyan fejlett térségekben, mint Európa és Észak-Amerika, a GDP csak mintegy 11,4, illetve 11,2 százalékkal zsugorodik majd az évszázad közepére még akkor is, ha sikeres és hatékony klímavédelmi lépéseket tesznek.
A klímaváltozás legkevésbé Közép-Ázsiát és Oroszországot érinti, ahol a jövedelem mindössze 1,7 százalékkal csökken majd.
A gazdasági hatások azonban ennél sokkal nagyobbak is lehetnek, mivel a kutatók nem számították bele az emelkedő tengerszint és a klímaváltozás miatt gyakoribb és súlyosabb természeti csapások okozta károkat, ahogyan azt sem, mennyire befolyásolják ezek az emberek egészségét, termelékenységét.
A tétlenség még drágább
Nem dőlhetünk elégedetten hátra, a kutatás ugyanis a légkörbe már kibocsátott szén-dioxid hatásaival foglalkozott.
Számottevően és azonnal csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ellenkező esetben a gazdasági veszteségek még nagyobbak lesznek az évszázad második felében, és annak végére globális átlagban elérhetik akár a 60 százalékot is – figyelmeztetett Leonie Wenz.
Az arányok érzékeltetésére érdemes felidézni a Világbank adatait: ezek szerint a globális GDP 2022-ben meghaladta a százezermilliárd dollárt, és 2050-re megduplázódna – ha nem lenne az éghajlatváltozás visszahúzó ereje.
Az Egyesült Államok sem ússza meg
Az Egyesült Államok történelmileg a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik, és bár a klímaváltozás miatti gazdasági visszaesést viszonylag olcsón megússza, a felmelegedés alaposan megváltoztatja az amerikaiak, elsősorban a fiatalabb generációk életét.
Egy másik, ugyancsak a héten az ICF globális tanácsadó által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a klímaváltozás egy 2024-ben született amerikai számára akár félmillió dolláros anyagi kárt okozhat, mert az éghajlatváltozás emeli a megélhetési költségeket.
Csak a lakhatás 125 ezer dollárral drágul egy idén születendő amerikai élete során az árvizek és más időjárással kapcsolatos károk kockázata miatt megnövekedett fenntartási és biztosítási költségek miatt. Az élelmiszerárak várhatóan 33 ezer dollárral emelkednek majd a mezőgazdaságban és az ellátási láncokban keletkező zavarok következtében, és magasabbak lesznek más kiadások is, például az energia, a közlekedés és az egészségügyi ellátás.
„Nehéz döntés vár majd sok amerikaira, hogyan fizessék ki az élelmiszert, a lakhatást és más napi kiadásokat, amelyek az éghajlatváltozás miatt körülbelül 9 százalékkal fognak növekedni az életük során” – idézte a CNN a tanulmányt.
Egy évvel az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziója után a parlament második olvasatban elfogadta a lerombolt vagy megrongálódott ingatlanok kártalanításáról szóló törvényt.
Február 23-án a parlamenti képviselők második olvasatban is jóváhagyták a 7198. számú törvénytervezetet – számolt be az Ukrinform. A törvény előírja az orosz agresszió következtében lerombolt ingatlanok kártalanításának mechanizmusát.
A törvény azokra az objektumokra vonatkozik, amelyek a hadiállapot bevezetésének időpontjában nem voltak az ideiglenesen megszállt területen, és megsemmisültek. A dokumentum meghatározza azokat a főbb szervezeti és jogi pontokat, amelyek szerint az állam kártalanítást nyújt a harci cselekmények következtében az ingatlanokban bekövetkezett károkért.
Fontos, hogy kártérítésre csak Ukrajna állampolgárai, ingatlantulajdonosai számíthatnak, akik tulajdona 2022. február 24. után semmisültek vagy rongálódtak meg, és nem az ideiglenesen megszállt területeken voltak.
Az Ukrinform adatai szerint az orosz agresszió következtében az ukránok 2%-nak teljesen tönkrement az otthona, 6%-nak pedig megrongálódott.
Hogyan lehet kártérítést igényelni az államtól?
A megsemmisült lakás tulajdonosa megkaphatja a lakhatási igazolást – ez egy speciális dokumentum, amely állami garancia lakásvásárlás esetében egy bizonyos pénzösszegért biztosításáról. A személy önállóan választhatja ki lokációt, ahol alkalmazni szeretné a lakhatási igazolást.
A magánház tulajdonosa választhat a lakhatási igazolás, az ingatlan és a pénzbeli kompenzáció között. Utóbbit külön számlára utalják, a befolyt összeget az építkezés finanszírozására lehet fordítani.
Lehetetlen lesz pénzbeli kártérítést kapni a megrongálódott ingatlanért, mert ebben az esetben csak az építési munkálatok vagy építési anyagok biztosítása van biztosítva.
A pénzbeli kompenzációnak nincs maximális mérete, nincs korlátozás az új otthon helyére, típusára és területére vonatkozóan. Akár drágább lakást is választhat, és a különbözetet saját költségén fedezheti, vagy több különböző tulajdonostól származó igazolást is igénybe vehet egy ingatlan megvásárlásához. Ez lehet egy másodlagos piacon lévő lakás vagy egy újépítésű ingatlan, amelyet éppen üzembe helyeznek – magyarázta Olena Suljak, a szakbizottság elnöke. A kompenzáció mértékét a helyi önkormányzati szervek felügyelete alatt lévő bizottságok határozzák meg, a kormány által biztosított módszer szerint.
A lakhatási igazolás a kiállításától számított öt éven belül használható fel, és ugyanezen időtartam alatt ingatlant elidegeníteni, kivéve a hagyatékot, tilos.
A kártérítés során elsőbbséget élveznek a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a harci cselekmények résztvevői és más, szociálisan veszélyeztetett lakossági csoportok.
A megrongálódott vagy megsemmisült ingatlan kompenzálására vonatkozó kérelmet a Gyija alkalmazásban vagy az adminisztratív szolgáltatást nyújtó központokban lehet igényelni. Minden adat bekerül a megrongálódott és megsemmisült ingatlanok nyilvántartásába. A törvénytervezet készítői megjegyezték, hogy a Gyiján keresztül már körülbelül 325 000 kérelmet nyújtottak be olyan személyek, akiknek tulajdona megsemmisült vagy megsérült – írta a Zakon i Biznesz.
A kérelemhez csatolni kell a tulajdonjogot igazoló dokumentumok másolatát, valamint az ingatlan megsemmisítés előtti és utáni fénykép- és videofelvételét, amennyiben az rendelkezésre áll.
A kérelmet az ukrajnai hadiállapot idején és annak lejárta után egy évvel lehet benyújtani.
A Transparency International Ukraine képviselői kifejtették, a törvénytervezet olyan hiányosságokat tartalmaz, mint az, hogy a lerombolt ingatlanok tulajdonosai nem kaphatnak pénzt házuk felépítéséhez, még akkor sem, ha van telkük. További hátrány, hogy öt éven belül lehetetlen elidegeníteni az új lakásokat, írta Andrij Szvadcsak, a Transparency International Ukraine jogi tanácsadója.
A kompenzáció kapcsán nem kell megvárni az oroszországi jóvátételt. A megrongálódott és megsemmisült ingatlanok értékének megtérítése állami és helyi költségvetések, nemzetközi pénzügyi szervezetek, nemzetközi visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pénzügyi segélyek, jóvátételek, egyéb források, beleértve a helyi források révén terveznek finanszírozni.
