Még a viszonylag enyhe időjárás ellenére is 2025 elején Ukrajna földgázkészletei csak február 1-jéig voltak elegendőek. Az új fűtési szezonban Kijev még nehezebb helyzetbe kerül, ami a gáztartalékait illeti.
Ukrajna télen a készletek hiányában gázellátási szünetekkel fog szembesülni a lakóépületekben. Erről Oleh Popenko, az Ukrajnai Közüzemi Szolgáltatások Fogyasztói Szövetségének elnöke számolt be a Szuperpozicija YouTube-csatornán.
Popenko kommentálta a Naftohaz Ukrajina vezetésének nyilatkozatait a fűtési szezon kezdete előtti földgázkészletekről, és rámutatott a források elégtelenségére. Kiemelte, hogy még a viszonylag enyhe időjárás ellenére is 2025 elején Ukrajna földgázkészletei csak február 1-jéig voltak elegendőek. A szakértő véleménye szerint az új fűtési szezonban Kijev még nehezebb helyzetbe kerül.
Ukrajna gáztartalékai lassan kimerülnek
Ukrajnában a tél áramkimaradásokkal telhet, amiről a Novini.Live Telegram-csatorna számolt be. Az oldal az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerek ezredének parancsnokára hivatkozott, akinek a hívójelzése Achilles.
Lesznek támadások. Nem fogjuk tudni az egész eget lefedni, rakéták fognak becsapódni, sajnos Shahed rakéták is – jelentette ki a katonatiszt.
Ukrajnának fel kell készülnie a téli fűtési időszakra.
Korábban Szerhij Nahornyak, az ukrán parlament legfelsőbb tanácsának képviselője jelentette ki, hogy Ukrajnának 2,5 milliárd euróra van szüksége földgázvásárlásra, hogy kibírja a fűtési szezont. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló 11 milliárd köbméter nem lesz elég az országnak a télre.
A májusi lassabb indulás után, nyárra látványosan felgyorsult a betárolás. Az Ukrán Energiabörze adatai szerint júniusban az ütem már rendre meghaladta a napi 40 millió köbmétert, júliusban és augusztus elején pedig tartósan az 50 milliós szint körül alakult. Az idei tél egyik fő tanulsága ugyanakkor, hogy Ukrajna saját kitermelésből nem tudja fedezni a teljes szükségletet.
Ukrajna az idei téli felkészülést történelmi mélypontról kezdi: az áprilisban lezárult fűtési szezon végére a föld alatti gáztárolókban mindössze 2,2 százaléknyi aktív gáz maradt. Ez töredéke a 2023-as 15, illetve a 2024-es 11 százalék körüli szintnek.
Elemzők szerint ez önmagában is kihívás, de a helyzetet tovább súlyosbítják az orosz rakétatámadások, amelyek az elmúlt másfél évben célzottan az ukrán gázipari infrastruktúrát érintették. A Naftohaz és a kormány számára ezért idén az egyik legfontosabb stratégiai cél a tárolók gyors és minél teljesebb feltöltése. Szakértők szerint legalább 13 milliárd köbméternyi tartalékra van szükség november elejéig ahhoz, hogy az ország biztonságosan átvészelje a telet, de a jelenlegi trendek alapján akár ennél magasabb készletszint is elérhető.
Három forgatókönyv: az optimistától a kritikusig
A DiXi Group energetikai elemzőintézet tavaszi számításai három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.
Az optimista változat szerint napi 32 millió köbméter betárolás mellett, 4,9 milliárd köbméternyi importtal 15 milliárd köbméter fölé lehetne emelni a tartalékokat.
A közepes pálya – napi 24 millió köbméteres ütem és 3,7 milliárd köbméter import – a tavalyihoz hasonló, 13 milliárd köbméter körüli szintet biztosítana.
A pesszimista változat ugyanakkor téli hiánnyal számol: a folytatódó orosz támadások, a finanszírozás akadozása és az áramtermelés miatti nyári gázfogyasztás felfutása egyaránt lefelé húzhatja a mérleget.
„A kritikus pont a november elseje. Ha addig nem sikerül elérni legalább a tavalyi készletszintet, a tél közepén ismét kénytelenek leszünk sürgősségi importhoz folyamodni” – fogalmaztak a DiXi Group szakértői.
Felpörgő betárolás: ötvenmillió köbméter naponta
A májusi lassabb indulás után nyárra látványosan felgyorsult a betárolás. Az Ukrán Energiabörze adatai szerint júniusban az ütem már rendre meghaladta a napi 40 millió köbmétert, júliusban és augusztus elején pedig tartósan az 50 milliós szint körül alakult. Ez magasabb az elemzők által az optimista forgatókönyvhöz rendelt küszöbnél is.
Az Expro Consulting augusztus eleji összesítése szerint a tárolókban már 10 milliárd köbméternél is több gáz található. Ez még mindig 9 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől, de a különbség folyamatosan csökken.
„Az elmúlt hetek adatai biztatók. Ha a mostani tempó fennmarad, novemberig nemcsak a 13 milliárdos célt érhetjük el, hanem akár túl is teljesíthetjük” – derül ki az Expro Consulting elemzéséből.
Az import elengedhetetlen Ukrajna számára
Az idei tél egyik fő tanulsága, hogy Ukrajna saját kitermelésből nem tudja fedezni a teljes szükségletet. Ezért a Naftohaz már a múlt fűtési szezon vége előtt 800 millió köbméternyi sürgősségi importot bonyolított le. A cég most előre dolgozik: június végéig 2,9 milliárd köbméterre szóló szerződéseket kötött, a minimumcél pedig 4,6 milliárd köbméter.
A beszerzési csatornák is bővülnek. Az ukrán és a lengyel rendszerirányítók a kapacitások megduplázásában állapodtak meg, így immár napi 12,4 millió köbméter érkezhet garantáltan Lengyelország felől egészen 2026 szeptemberéig. Júliusban a Naftohaz újabb szerződést kötött a lengyel Orlennel amerikai LNG szállításáról.
Júniusban életre hívták a régóta tervezett Törökország–Balkán–Ukrajna vezetéki folyosót is. A görög, bolgár, román és moldáv szakaszokon átívelő, úgynevezett Transzbalkán folyosó júliusban már tényleges szállításokat bonyolított, augusztusra pedig a kapacitás 20 százalékát lekötötték.
„Az első, Azerbajdzsánból érkező kisebb tétel szimbolikus, de stratégiailag kulcsfontosságú. Ez a belépő egy hosszú távú partnerséghez, amely diverzifikálja a forrásokat” – hangsúlyozta Szerhij Koreckij, a Naftohaz vezérigazgatója.
Nem kérdéses a finanszírozás
Az import finanszírozása összetett feladat, így a Naftohaz számít a partnerek támogatására: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank már biztosított forrásokat, míg Norvégia közvetlen támogatási programot indított. Júliusban a cég két nagy hazai banktól – az Ukrhazbanktól és a Privatbanktól – is 4,7-4,7 milliárd hrivnyás hitelkeretet kapott, amelyet teljes egészében gázvásárlásra fordítanak.
A likviditás fenntartása kritikus, hiszen a szerződések előfinanszírozást igényelnek. A nemzetközi és ukrajnai banki támogatás nélkül a Naftohaz nem tudná tartani a mostani ütemet – emelte ki egy névtelenséget kérő pénzügyi szakértő.
Saját kitermelés: lassú, de folyamatos növekedés
Az orosz támadások nyomán tavaly ősszel az ukrán földgázkitermelés drasztikusan visszaesett. Idén azonban több új kút termelésbe állításával próbálják mérsékelni a kiesést. Júliusban például egy új kút 383 ezer köbméter napi hozamot ért el. Bár ezek az értékek önmagukban nem jelentenek áttörést, hosszabb távon stabilizálhatják a belső ellátást.
A Kijevi Energetikai Intézet egyik kutatója szerint „a stratégiai cél kettős: egyszerre kell pótolni a háború okozta károkat és fokozatosan növelni a kitermelést. Ez idő- és tőkeigényes folyamat, de az elmúlt hónapokban láthatóan elindult a helyreállítás.”
Tél előtti kilátások: elég lesz a készlet?
A számok jelenleg kedvezően alakulnak: napi 50 millió köbméteres betárolással novemberig 3,2 milliárd köbmétert még biztosan be lehet szivattyúzni. Ez a mennyiség elég lehet a 13 milliárdos minimumcélhoz, de akár túl is léphet rajta.
Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: a magasabb készletszint biztonsági tartalék. A 2024–2025-ös szezon példája mutatja, hogy az import hiánya és a célérték alulteljesítése tavasszal veszélyes szintre csökkentette a tárolók tartalmát. Az idei tél ráadásul újabb kockázatokat hordoz: az orosz hadsereg már nyáron támadást intézett a Transzbalkán folyosó egyik kulcsfontosságú objektuma ellen.
Ha a tél közepén újabb masszív csapások érik a rendszerünket, csak a magas induló készletszint jelenthet védelmet. Ezért dolgozunk most a 13 milliárdos küszöbnél magasabb célértéken – hangsúlyozta Mikolaj Kolisznik, az energetikai minisztérium helyettes vezetője.
A biztos helyzet tehát a számos pozitívum ellenére igencsak törékeny: a finanszírozás, a háborús kockázatok és a logisztikai infrastruktúra sebezhetősége miatt továbbra is szükség van a nemzetközi partnerek támogatására. Az idei télre Ukrajna felkészültebb lehet, mint tavaly, de a biztonság ára ezúttal is az import és a folyamatos diverzifikáció lesz.
A szigetországot elérte a hidegfront, ami gyorsan lerántotta a leplet az energiainfrastruktúra hiányosságairól. A brit gáztárolók egy szempillantás alatt kiürültek, és a legnagyobb szolgáltató most arra figyelmeztet, hogy kevesebb mint egy hétre elegendő tartaléka van – a tél kellős közepén.
Nagy-Britannia legnagyobb energiaszolgáltatója figyelmeztetett, hogy az országnak kevesebb mint egy hétre elegendő tárolt gázkészlete van, miután a hideg miatt megugrott a fűtési igény. A lakosságtól a kormányig most mindenki kíváncsi: ez mégis hogy történhetett meg, és mi a terv, hogy az ország ne fagyjon be a következő hónapokban?
„Az elmúlt hetek meredek és váratlan hőmérséklet-csökkenése, illetve az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítások megszűnése miatt az Egyesült Királyság készletei jelentősen megcsappantak” – közölte január 10-én az ország fő gázszolgáltatója, a Centrica, figyelmeztetve, hogy a gázkészletek „aggasztóan alacsonyak”, és sürgős segítséget kért a kormánytól.
A Centrica jelentése szerint az Egyesült Királyság gázkészletei a múlt héten 26 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2024 azonos időszakában, és körülbelül félig voltak tele. A vállalat hozzátette, hogy emiatt az országnak kevesebb, mint egy hétre elegendő tárolt gázkészlete van az otthonok és vállalkozások fűtésére.
Ezt a Gas Infrastructure Europe (GIE), a gázinfrastruktúra-üzemeltetők európai szövetség is megerősítette, amely szerint az Egyesült Királyság teljes töltöttségi szintje mindössze 42 százalékon áll, miközben a hideg csak most érte el a szigetországot.
A Deutsche Welle értesülései szerint a brit gázhelyzet egész Európában példátlan, és még az olyan energiaválsággal sújtott uniós tagállamok, mint Németország is legalább a készleteik 80 százalékos töltöttségével büszkélkedhetnek. A GIE adatai szerint a 20 európai tagországuk közül Nagy-Britanniában van a legkevesebb tartalékolt földgáz.
Miért ürültek ki ilyen gyorsan a brit gázkészletek?
A probléma még ősz elején kezdődött el, amikor az Egyesült Királyság tárlói csak legfeljebb kétharmadik voltak tele – meghibásodások, felújítások és lassabban érkező szállítmányok miatt –, szemben például hazánkkal, ahol a létesítményeket inkább a hivatalos kapacitáson felül töltötték meg, hogy télvíz idején a magyarok ne maradjanak fűtés nélkül.
A szigetországban ráadásul ritkábban van olyan hideg, mint a kontinensen, így a tárolók mérete is sokkal kisebb:
míg például Lengyelország teljes kapacitással 89 napra elegendő tartalékot képes felhalmozni;
addig az Egyesült Királyság készletei 12 napig lennének elegendőek újratöltés nélkül.
Ennek ellenére a briteket márciusban valószínűleg majd nem kell jégcsákánnyal kibontani az otthonaikból, mivel az ország ellátása sokkal jobban működik, mint a tárolólétesítményeik. Ha a tengerentúlról és a Közel-Keletről érkező gázszállítmányok folyamatosan érkeznek, akkor az ország nem fog megfagyni.
A készleteink alacsonyak, ám az ellátásunk stabil, és a partnereink nem fognak késni. Azonban a most lecsapó hidegfront egyértelműen megmutatja, hogy a kormánynak jelentős beruházásokat kellene végrehajtania a fűtési infrastruktúra megerősítésére – kommentálta a helyzetet a National Gas szóvivője a Reuters hírügynökségnek küldött e-mailben.
Júliusban közel 600 millió köbméter földgáz érkezett Ukrajnába az Európai Unióból és Moldovából – tette közzé az ország gázszállító rendszerének üzemeltetője (GTSOU).
A teljes mennyiség (589 millió köbméter) 99 százaléka „vámraktárakba” került. A gáz szállítása az úgynevezett short-haul szolgáltatással, vagyis fizikailag rövidebb úton, a lényegét tekintve azonban az átlagosnál sokkal alacsonyabb tarifával történt. A short-haul valójában egy marketingeszköz, amellyel az ukrajnai tárolótársaság a nyugati kereskedőket sikerrel csábítja – magyarázta a Világgazdaságnak egy gázpiaci kereskedő.
Az ukrajnai földalatti gáztárolóknak szánt importot jellemzően külföldi kereskedők bonyolították. A legnagyobb, 224 millió köbméteres tétel Magyarország felől érkezett, ez tette ki a júliusi ukrán gázimport 38 százalékát. Magyarországot Moldávia, Szlovákia és Lengyelország követte a sorban.
A forrás azonban hangsúlyozta, hogy nem a felsorolt, hanem nyugati országok kereskedőiről van szó, így Magyarországnak is csak tranzitszerepe van az üzletben.
Miután az európai földgáztárolók már átlagosan 85 százalékig megteltek, a kereskedők elkezdték az ukrán gázinfrastruktúrát használni – magyarázza a tetemes nagyságú júliusi betárolást az ukrán társaság. Azt is írja, hogy az idén a külföldiek hamarabb kezdték el az ukrajnai tárolók használatát, mint tavaly. Dmitro Lipa, a GTSOU vezérigazgatója mindezt úgy értékeli, hogy „az ukrán gázinfrastruktúra megbízhatónak bizonyult a gáz szállítása és tárolása terén egyaránt. Örülünk, hogy olyan külföldi ügyfeleket látunk, akik megértik, hogy Ukrajnában a gáztárolás jövedelmező és biztonságos. Ennek a bizalomnak a fenntartásán dolgozunk a teljes körű invázió kezdete óta, és biztosak vagyunk abban, hogy az Ukrtranszhaz munkatársaival együtt megbízható partnernek bizonyultunk Európa energiabiztonságának javításában.”
Ám nemcsak hogy telnek az európai tárolók, a kapacitásaik is egyre inkább le vannak kötve, a magyarországiaké például már 100 százalékban.
Piaci források szerint az európai tárolók telítődésén kívül korábban az is ukrajnai tárolásra ösztönözhette a kereskedőket, hogy az ottani tarifák sokkal alacsonyabbak az európainál, igaz, ehhez az előnyhöz a háborús helyzetben kockázat is társul.
Alacsonyabbak a magyarországiaknál is. A magyar tárolási díjakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapítja meg. A nettó betárolási és a kitárolási tarifa, valamint az ezekhez képest elenyésző tárolási díj együtt a 2023. április 1-jétől tartó egy éven át megawattóránként nettó 2,39 euró. Ezzel szemben Ukrajnában tavaly nyár óta és a jövő év végéig meghosszabbítva nettó 500 hrivnya körül áll ezer köbméterenként, ami 1,18 euró megawattóránként.
A magyarországi földalatti tárolók töltöttsége augusztus 1-jén 80,1 százalékon állt a hivatalos uniós statisztika szerint, ez a mennyiség az éves országigény 50,28 százalékának a kielégítésére elég. Ezen belül a nagyobb kapacitással rendelkező Magyar Földgáztároló létesítményei 74 százaléknál tartanak, a nála kisebb Hexum viszont majdnem tele van: 94,57 százalékon. Ukrajna lassabban halad: 25,39 százalékos töltöttségnél tart, ami az éves felhasználásának a 31,38 százalékát fedezheti.
Európa stabilizációs intézkedésként a gáz tárolására használhatja Ukrajna földalatti gáztárolóit energiaválság esetén, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök január 28-án a Parlamentben.
„Az ukrán gáztárolók 33 milliárd köbméteres térfogattal rendelkeznek, amiből általában 20-24 milliárd köbmétert használunk fel. Gáztárolóinkat „páncélszekrénykényt” ajánlhatjuk fel az európai vállalatok számára” – mondta Smihal.
Elmondása szerint az európai cégek „vámraktár” rendszerben tartják gáztartalékuk egy részét az ukrán földalatti tárolókban. Ukrajna tárgyalásokat folytat Európával, hogy ezt a folyamatot rendszeresebbé tegye. A miniszterelnök hozzátette: az ukrán földalatti tárolók alapján létrehozott „gázalap” a jövőbeni esetleges energiaválságok stabilizálását eredményezné.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
