Az első magyar–ukrán autópálya-kapcsolat megépítéséról, új határátkelő megnyitásáról és a határforgalmat érintő infrastrukturális beruházásokról egyeztetett Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Musztafa Najem ukrán infrastrukturális miniszterhelyettessel pénteken a beregsurány–asztélyi határátkelőhelyen.
A megbeszélést követően Magyar Levente újságíróknak elmondta: mindkét fél régi törekvése, hogy átjárhatóbbá tegyék a magyar-ukrán határszakaszt a személy- és az áruforgalom számára, de az utóbbi tíz évben tárgyalt számos javaslat közül nagyon keveset sikerült közösen megvalósítani.
„Azt látom, hogy ma van egy igazi, őszinte szándék az ukrán fél részéről, hogy felgyorsítsa ennek a programnak végrehajtását” – összegezte tapasztalatait az államtitkár, megjegyezve, ezt a szándékot Magyarország üdvözli és mindenben hozzájárul az infrastrukturális beruházások megvalósításához.
A részletekről szólva Magyar Levente legfontosabb feladatnak Ukrajna és Magyarország első autópálya-kapcsolatának kiépítését nevezte. Ehhez a határ magyar oldalán néhány tíz kilométer autópályát kell megépíteni, ukrán oldalon a Beregszászt elkerülő útszakasz megvalósítása a prioritás, a beruházások finanszírozásához pedig Brüsszel segítségét kérnék a felek – tette hozzá.
Magyar Levente további közös feladatként jelölte meg egy új Tisza-híd megépítését Záhonynál, illetve a Nagyhódos és a kárpátaljai Nagypalád közötti határátkelőhely megnyitását; előbbi beruházás tervezéséhez és megvalósításához szintén Brüsszel anyagi támogatását szeretné elérni a magyar és az ukrán fél.
Mint elmondta, a nagyhódosi, már megépített határátkelő üzembe helyezése fontos regionális és országos érdek, ebben is nagy nyitottságot mutatott az ukrán fél.
„Ha hozzá tudunk járulni az ukrán oldali munkákhoz, akkor ezt készek vagyunk megtenni” – mondta Magyar Levente.
Az államtitkár kitért arra, a megbeszéléseken érintették a vasúti gabonaszállítás kérdését, szavai szerint a nagyobb mennyiségű terményszállításhoz és annak magyar oldali fogadásához további technikai egyeztetésekre lesz szükség a felek között.
Egyértelmű magyar szándék, hogy ebben is segítsük Ukrajnát, készek vagyunk szintén anyagi forrást irányítani erre a területre – fogalmazott Magyar Levente.
Musztafa Najem kiemelte, hogy a találkozón a beregszászi elkerülő megépítésének, a beregsurány–asztélyi határátkelő ukrán oldali fejlesztésének, illetve a nagyhódosi határátkelő megnyitásának kérdéseit is megvitatták. Az ukrán politikus reményét fejezte ki, hogy még ebben az évben pont kerülhet az új átkelő megnyitásának ügyére.
„Elkészültek az ehhez szükséges számítások, hálás vagyok magyar partnereinknek, hogy készen állnak megfinanszírozni a nyitáshoz szükséges ukrán oldali fejlesztéseket” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Keresik a lehetőséget az asztélyi határátkelőn egy olyan „ideiglenes megoldásra”, amely segítene tehermentesíteni a többi ukrán-magyar átkelő forgalmát – közölte.
Musztafa Najem megerősítette, hogy a beruházások elkészülése ügyében az ukrán kormány a magyar féllel közösen fog fellépni az Európai Uniónál, az asztélyi határátkelőhely nagyobb felújításához szükséges finanszírozásról pedig közös beadványt juttatnak majd el Brüsszelbe.
A csapi Tisza, valamint az asztélyi határátkelőket kibővítik az az ukrán gabonaexport érdekében.
A hírt Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével folytatott találkozón, melyen a jelenlegi, valamint a jövőbeni Ukrajnának nyújtandó humanitárius támogatásról tárgyaltak.
Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke arra kérte Magyar Leventét, hogy indítsák újra a 2014-ben megkezdett programot, mely által az ukrán katonák gyermekei Magyarországon üdülhettek.
A magyar kormány támogatásának köszönhetően rekonstruálják a Beregszász központjában álló művelődési ház, az egykori nagyzsinagóga 1880 és 1883 között elkészült épületét. A következő két évben az akkor eklektikus stílusban épült templomról eltávolítják az 1960-as évekbe ráhúzott betonszarkofágot, így visszakapja eredeti homlokzatát. Egy modern, üveghomlokzatú épületszárnyat is felépítenek majd, amelyben közönségforgalmi terek és a színházat kiszolgáló helyiségek lesznek kialakítva, a kettőt pedig egy üvegezett átrium köti majd össze a beregszászi Barna Miklós építész tervei alapján. A speciális technológiákat a budapesti Bárdos Tamás tervezte. Belül korszerű technikával felszerelt, egyéb kulturális funkciók befogadására is alkalmas színháztermet alakítanak ki.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Beregszászi Városi Tanács által kezdeményezett fejlesztés megvalósítása végre elkezdődhet, köszönhetően a magyar kormány finanszírozásának. A projektet támogatja még a Kárpátaljai Megyei Államigazgatási Hivatal, az Emlékezet és Gyökerek Nemzetközi Jótékonysági Alapítvány, valamint a beregszászi Shalom Alapítvány. A munka 2023-ban kezdődik és a tervek szerint 2024 végére készül majd el.
Az ünnepélyes bejelentésen Magyarország Kormányát Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, valamint dr. Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár és a Kárpátaljára akkreditált magyar külképviseletek diplomatái képviselték. Magyar Levente miniszterhelyettes elmondta: „Amikor a hatvanas években ezt a gyönyörű épületet betonszarkofággal vették körül. Akkor a feladatot végrehajtó szakemberek között – úgy mesélik – létezett egy hallgatólagos megegyezés: Úgy kell a zsinagógát becsomagolni, hogy az a betondobozban lehetőleg sértetlenül megőrződjön, és majd kicsomagolható legyen. A döntés kivitelezői talán maguk sem hitték, amiben reménykedtek. Tisztelt hölgyeim és uraim, azért vagyok ma itt, önök között, hogy bejelentsem: ez a történelmi pillanat elérkezett.” A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a XX. században sokat szenvedett népeink közül a legnagyobb veszteség a zsidóságot érte, legelemibb kötelességünk ezért emlékük fizikai maradványainak tiszteletteljes megőrzése, ezért kezdték el 2019 februárjában a most bejelentett beruházást előkészíteni. Építéstörténeti feltárásokat és kutatásokat követően 2020-ban megkezdődött a tervezés, és ha minden jól megy, 2023-ban megkezdődhetnek az új kulturális központ kivitelezési munkálatai, amely Kárpátalja legnagyobb kulturális beruházása lesz a következő években. A projekten már mos negyven ember dolgozik – emelte ki Magyar Levente.
A miniszterhelyettes a két ország politikai kapcsolatait is érintette beszédében, hangsúlyozva: „A világ nagyhatalmai újfent geopolitikai játszótérként kezelik térségünket, ez esetben éppen Ukrajnát. A mi megvetésünk ezzel a helyzettel szemben kifejeződik a mai eseményben is, amellyel azt üzenjük a nagyhatalmaknak, ha már muszáj, akkor a lezáratlan XX. századi konfliktusaikat máshol és másképpen rendezzék, hagyjanak bennünket békésen építkezni.”
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Államigazgatási Hivatal vezetője megköszönte a magyar támogatást, elmondta: „Ez Ukrajna életében egy nehéz időszak, ezért külföldi partnereink támogatása igen fontos számunkra.” A kormányzó hangsúlyozta, indítványozták, hogy a beregszászi építkezés bekerüljön Ukrajna elnökének Nagy Építkezés nevű programjába. Ugyanis az épületnek szerinte nagy történelmi és kulturális jelentősége van mind Beregszász, mind egész Kárpátalja számára, ami a jövőben idevonzhatja a turistákat segítve a térség fejlődését.
Róth Sándor, Ukrajna szegedi tiszteletbeli főkonzulja, az Emlékezet és Gyökerek Nemzetközi Jótékonysági Alapítvány alelnöke, aki Munkácson született zsidó családban, kijelentette: „Hatalmas megtiszteltetés a számára, hogy itt lehet a kezdeteknél.” Majd biztosította a jelenlévőket, hogy ezek a kezdetek nemcsak Kárpátalján, Ukrajnában és Magyarországon, hanem az egész világon visszhangokat keltenek. Elmondta, hogy a holokauszt során a kárpátaljai zsidó közösségek 80%-a megsemmisült, a Szovjetunió idején a maradék 20% is a vidékünk elhagyására kényszerült, menekülve az őket ért üldöztetés elől. Megköszönte a magyar kormánynak, hogy ezt a kiemelkedő projektet finanszírozza, bizonyítva ezzel, hogy lehet a két ország között együttműködés.
Andrij Seketa, a Kárpátaljai Megyei Tanács ügyvezető elnöke ugyancsak megköszönte a kezdeményezőknek, a KMKSZ-nek, a Beregszászi Városi Tanácsnak és Magyarország Kormányának, amely lelki támogatása mellett anyagilag is hajlandó támogatni ezt a projektet. Hangsúlyozta, hogy a megújuló épület szimbólum az ukránok, magyarok és zsidók számára, történelmi, szakrális és kulturális jelkép. Ezentúl pedig a magyar–ukrán együttműködés szimbóluma is lesz.
Gutmann Hugó, az Emlékezet és Gyökerek Nemzetközi Jótékonysági Alapítvány elnöke, a beregszászi Chizay borgazdaság tulajdonosa kifejtette: „Örvendetes számomra, hogy részese lehetek ennek a vidékünk számára kiemelkedő eseménynek, melyre már régóta vártunk. Hiszen az egykori zsinagóga épülete igazán lenyűgöző része Beregszász történelmének, ez vidékünk egyik meghatározó szimbóluma.
A történelem során az épület külseje az eredeti kinézetéhez viszonyítva más alakot öltött, rendeltetését tekintve is teljesen megváltozott, azonban a világon szétszórtan élő zsidó közösség számára ez az épület a szellemi egység közös magja marad.
Az Emlékezet és Gyökerek Nemzetközi Jótékonysági Alapítvány igazgatójaként engem ért a megtiszteltetés, hogy koordináljam a kultúrház felújítási munkálatait, s érdekelt vagyok abban, hogy utódainkra ne csak a modern technológia és az építészeti tudás méltó példáját hagyjuk, hanem egy egyértelmű jelet is a múltbéli eseményekről és azok értékéről.
Őszintén hálás vagyok mindazoknak, akik pénzügyi és tanácsadói erőfeszítéseket tettek e jelentős és rendkívül fontos projekt elindítása érdekében. Hiszem, hogy együtt mindent meg tudunk valósítani, amit elterveztünk, és büszkék leszünk a munkánkra” – emelte ki végül Gutmann Hugó.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere elmondta: „Városunk gyakran érezheti a magyar kormány baráti támogatását a közösségünk számára fontos társadalmi-gazdasági, oktatási és kulturális projektek megvalósításában […] A költségvetési bevételünk 83%-át az állami alkalmazottak bérének finanszírozására fordítjuk, így külső segítség nélkül nem tudnánk kitakarítani a Vérke-csatornát, nem tudnánk felújítani a művelődési házat, s a kórházat sem. A rekonstrukció befejeztével az épület megyei szinten korszerű és méltó helyszínné válik, és nemzetiségtől függetlenül valamennyi lakos kulturális céljait szolgálja majd. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik bármilyen módon is hozzájárultak a Beregszászi Művelődési Ház újjáépítésének megvalósításához. Ez egy központi, nevezetes épület, amely megérdemli, hogy visszakapja történelmi kinézetét – modern építőművészeti elemekkel –, s ezáltal mind Beregszász, mind pedig régiónk építészeti díszévé váljon. Ezzel egyidejűleg pedig felvirágzik benne az élet, s rendezvényekkel tölti meg közösségünk életét. Sok sikert kívánok ennek megvalósításában, és remélem, hogy rövid időn belül – mégpedig a tervek szerint 2024 végén –, önök és én is a vendégei lehetünk a felújított művelődési ház ünnepélyes megnyitójának” – zárta beszédét Beregszász polgármestere.
Az ünnepi felszólalásokat követően bemutatták azt a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által készített rövidfilmet, melynek segítségével a külső látványterven túl megtekinthettük a leendő, csodálatos épület megújuló, illetve ma még nem is létező belső tereit is.
Végül az ünnepélyes pillanatot a Pál István vezette Szalonna és Bandája zenekar tette felejthetetlenné, akik zsidó és magyar dallamokat játszottak. Az együttes szólistája Pál Eszter volt.
Magyar Levente miniszterhelyettes rövid megbeszélést folytatott Kárpátalja kormányzójával és a megyei tanács elnökével, majd bejárta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szomszédos épületét is, ahol megbeszélést tartott a KMKSZ Elnökségével. Ennek a megbeszélésnek a kapcsán elmondta: „A KMKSZ Elnökségével áttekintettük a kárpátaljai politikai helyzetet, ami magához híven bonyolult és kívülről kevéssé átlátható. Arra biztattuk őket, hogy megegyezésre törekedjenek, abban az irányba tárgyaljanak, ami a legnagyobb mozgásteret biztosítja a magyar érdekek érvényesítésének. Ez a legfontosabb szempont, más szempontokra nem kell tekintettel lenni. Egy olyan politikai megállapodásra jussanak a főszereplőkkel, ami a legnagyobb mozgásteret, lehetőséget, esélyt biztosítja azoknak az elementáris kisebbségi érdekeknek az érvényre jutásában, amelyekért évek óta küzdünk a diplomácia eszközeivel. Egyébként azt gondolom, hogy az ukrán központi kormánnyal Kijevbe jó irányba alakul a viszony. Kölcsönös gesztusok történnek” – fogalmazott Magyar Levente, aki Beregszászból Munkácsra utazott tovább, ahol megtekintette a Munkácsy Mihály Magyar Ház felújított épületét, valamint az épületben február 23-án hivatalosan is megnyíló Monarchia Éttermet.
