Ahogy az Oroszország elleni háború csökkenti a munkaerőt, a vállalatok igyekeznek pótolni az akut munkaerőhiányt, több nőt vesznek fel hagyományos férfi állásokba, és tinédzsereket, diákokat és idősebb munkavállalókat szólítanak meg – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az elemzők úgy vélik, hogy mivel emberek milliói, főként nők és gyerekek menekültek külföldre a háború elől, és férfiak tízezreit sorozták be a hadseregbe, a foglalkoztatási válság veszélyeztetheti a gazdasági növekedést és a háború utáni fellendülést. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint a 2022 februári orosz invázió óta Ukrajna munkaerejének több mint egynegyedét elveszítette.
A Gazdasági Minisztérium több mint 3000 cég körében végzett felmérése szerint a vállalatok közel 60 %-a mondta azt, hogy a fő problémája a szakképzett munkaerő megtalálása. „A helyzet valóban kritikus” – mondta Tetyana Petruk, a Metinvest kohászati vállalat fenntartható fejlődésért felelős igazgatója, amely Ukrajna egyik legnagyobb munkaadója, mintegy 45 ezres dolgozóval. Körülbelül 4000 betöltetlen állás betöltetlen a vállalatnál.
A Reuters kilenc ukrán vállalat képviselőivel beszélgetett, a nagy ipari cégektől a kiskereskedelmi csoportokig és a kis magánvállalkozókig. Mindannyian azt mondták, hogy a munkaerőhiány és a szakképzettség növekvő aránytalansága nagy kihívást jelent.
A cégek elmondták, hogy változtatnak toborzási és üzleti gyakorlatukon, automatizálják a munkát, váltják a meglévő alkalmazottakat és bővítik a munkaköri leírásokat, nyugdíjasokat vesznek fel, és több juttatást kínálnak, különösen a fiatalabb munkavállalóknak.
A béreket is emelniük kellett. A havi átlagkereset ma körülbelül 20 000 hrivnya, szemben az egy évvel ezelőtti körülbelül 14 500 hrivnya körüli összeggel. „Érezhető eltérés tapasztalható a jelöltek kiválasztásánál a nemi és életkori torzítástól, mivel a munkaadók módosítják a kritériumokat, hogy vonzzák a szükséges munkavállalókat” – mondta a Kijevi Közgazdasági Főiskola tanára. Mint megjegyezte, „ez a tendencia az üzleti életre is kiterjed, ahol a nők aránya jelentősen nő”.
A jegybank szerint a munkaerőhiány leginkább a férfiak által uralt iparágakat érinti. Az építőipari ágazatot, a közlekedést, a bányászatot és egyebeket érintette a 25 és 60 év közötti katonai mozgósítás. A gazdaság működésének fenntartása érdekében a kormány teljes vagy részleges haladékot ad a kritikus fontosságú vállalatoknak.
Az energia- és fegyverágazatban a munkavállalók 100 %-ának joga van a halasztáshoz. Egyes ágazatokban a cégek a férfiak 50 %-át mentesíthetik. De a halasztás megszerzésének folyamata hosszú és bonyolult. Egyes vállalatok képviselői szerint a kormány idén szigorította a mozgósítási szabályokat, és nőtt azoknak a férfiaknak a száma, akik inkább az informális foglalkoztatást részesítik előnyben, ami lehetővé teszi számukra, hogy ne vétessék magukat katonai nyilvántartásba.
A déli mikolajivi mezőgazdasági régióban a nőket traktorosoknak képezik ki. A cégek szerint egyre gyakrabban alkalmaznak nőket villamos- és teherautó-vezetőkként, bányászokként, biztonsági őrökként és raktári dolgozókként. „Minimális munkatapasztalattal rendelkező nőknek kínálunk képzést és munkát” – mondta el Ljubov Ukrajinec, a Fozzy csoporba tartozó Szilpo cég személyzeti igazgatója.
A cég hat női teherautó-sofőrt foglalkoztat, és egyre gyakrabban toboroz nőket más, korábban férfiak által uralt állásokba, például rakodóknak, húsfeldolgozóknak, csomagolóknak és biztonsági őröknek. A női alkalmazottak aránya nő az olyan iparágakban, mint az acélgyártás. Tetyana Petruk elmondta, hogy a Metinveszt dolgozóinak körülbelül 30-35 %-át a női alkalmazottak teszik ki, és a cég most nőket vesz fel néhány földalatti munkára.
A vállalatok és a közgazdászok a munkaerő-piaci problémák fennmaradására számítanak. A munkaadók a fiatalokat célozzák meg azzal, hogy szakmai gyakorlatot, munkatapasztalatot és célzott juttatási csomagokat kínálnak. A Szilpo legaktívabban tinédzsereket vesz fel belépő szintű állásokba a szupermarketekben, és speciális gyakornoki programot indított a hallgatók számára. A Vodafone mobilszolgáltató megújította ifjúsági programját, 12 városban mintegy 50 tinédzsernek ad lehetőséget az első munkatapasztalat megszerzésére. „Szeretnénk felajánlani ennek a fiatal közönségnek a hivatalos munka első teljes értékű tapasztalatát. További cél a személyi tartalék kialakítása” – mondta el Ilona Volosina, a Vodafone Retail munkatársa.
A kormány és a külföldi partnerek több olyan programot indítottak, amelyek az ukránok átképzését segítik. „Lehetőséget biztosítunk, hogy minden ember az állam költségén új, a munkaerőpiacon keresett szakmát sajátítson el, vagy szakmai színvonalát emelje” – mutatott rá Tetyana Berezsna gazdasági miniszter-helyettes.
Munkaerőhiány kezd kialakulni Ukrajnában. A folyamatban lévő mozgósítás, amely az orosz agresszorral való ellenálláshoz szükséges, egyúttal aláássa a hátországban működő vállalkozások termelékenységét.
A munkaerőhiány vált a munkavállalót alkalmazni próbáló cégek egyik fő problémájává.
A múlt hónapban hatályba lépett mozgósítási törvény célja, hogy több százezer katonával egészítse ki az ukrán hadsereg sorait. De a munkaképes férfiak és nők hiánya a háborús gazdaság alapját képező nagy- és kisvállalkozások terhére válik.
Ez egy rejtély Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki kétségbeesetten szeretné feltölteni a hadsereget, miközben gondoskodik arról, hogy a hiány ne okozzon kárt az ország gazdaságának, hogy az talpon maradhasson.
„Most a kimerültség háborújában állunk” – mondta Szerhij Nyikolajcsuk, a jegybank elnökhelyettese egy interjújában.
A probléma csak súlyosbodik, amikor Oroszország teljes körű inváziója a harmadik évbe lépett, és az ukrán kormány kénytelen lesz betölteni azt az űrt, amelyet több millió ember hagyott hátra, akik elmenekültek az országból, csatlakoztak a hadsereghez vagy meghaltak a harcokban.
Miközben Ukrajna hadserege azért küzd, hogy megtartsa a frontvonalat az újabb orosz offenzíva során, az invázió kezdete óta termelésének negyedét elvesztett gazdaságban fennáll a veszélye annak, hogy azt tovább gyengíti a munkaerő csökkenése.
Nyikolajcsuk elmondta, hogy a gazdasági teljesítmény 2021-hez viszonyított visszaesése annak tudható be, hogy a rendelkezésre álló munkaerő mintegy 27%-kal csökkent a háború előtti szinthez képest. A becslések szerint a háború elől elmenekült 6 millió ember okozta vákuumot tetézi a nem regisztrált munkavállalók árnyékgazdasága, akik kibújnak a mobilizáció elől.
Ez egy olyan politikai kihívás, amelyet nem lehet megoldani a szövetségesek segítségével, akik lőszereket és légvédelmi eszközöket szállítanak. A munkaerő korlátozott probléma, amely előnyt jelent Oroszországnak és hatalmas erőforrásainak.
A Metinvest BV kohászati és bányászati konglomerátum ukrán részlege, amely csaknem 60 000 embert foglalkoztat, és 4000 megüresedett állás betöltésére törekszik, nehezen talál munkaerőt a martenivi acélkemencéhez a zaporizzsjai üzemében.
Tetyana Petruk, a Metinvest fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy három hónapig tartó intenzív kutatásba telt, hogy a 89 munkás találjanak, míg békeidőben egy hónapba tellett. Mielőtt elkezdené a háború által megrongálódott létesítmények újjáépítését, a cégnek először munkaerőt kell találnia.
„Nem nyersanyag, nem berendezés, nem technológia kérdése – az elsődleges kérdés, hogy ki fog dolgozni, és tudunk-e szállítani” – mondta Petruk.
A munkaerő felvételének folyamata nehéz feladattá válik, mivel a férfi alkalmazottak nem szívesen csatlakoznak a katonai toborzók által megcélzott nagyvállalatokhoz. Korábban a rendfenntartók „a bejáratnál az állásra jelentkezőknek is behívót osztogattak” – mondta Petruk. Elmondása szerint a Metinvest alkalmazottainak körülbelül 15%-át mozgósították.
A Kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet idei felmérése szerint ez a kérdés a költségnövekedés után a második helyen áll az ukrán cégek körében. Körülbelül a fele nyilatkozott úgy, hogy munkaerőhiánnyal küzd.
Ukrajna Gazdasági, Pénzügyi és Védelmi Minisztériuma nem kívánta kommentálni az ügyet.
A munkaerőhiány miatt sok cég béremelést hajt végre, hogy valahogyan megtartsa a megmaradt dolgozókat.
Volodimir Landa, a kijevi székhelyű Gazdasági Stratégiák Központjának vezető közgazdásza szerint a kormánynak figyelemmel kell kísérnie az üzleti élet igényeit, még akkor is, ha amikor a hadsereget erősíti.
„Az ok egyszerű: Ukrajnának nincs elég forrása hadserege jelentős növelésére” – mondta Landa.
A mozgósítási jogszabályok lehetővé teszik a gazdaság kulcsfontosságúnak tartott vállalkozásai számára, hogy munkaerőt tartalékoljanak, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy a besorozott férfi munkaerő 50%-át tartalékba helyezik.
A hétköznapi ukránok is megérzik a munkaerőhiányt. A kijevi metró arra figyelmeztetett, hogy hamarosan kevesebb vonat fog közlekedni, mivel a migráció és a hadkötelezettség „jelentős munkaerőhiányt” okozott, ami várhatóan tovább fog romlani, ahogy egyre több munkavállaló csatlakozik a hadsereghez.
A déli frontvonalbeli Mikolajiv a sofőrök mozgósítása miatt csökkentette a buszjáratokat – mondta Olekszandr Szienkovics polgármester a Szuszpilne-nek.
Hilarion Szauk, több kijevi étterem társtulajdonosa számára a személyzet kérdése a problémák listájának élére került. Először is, munkaerőhiány van az olyan munkákra, mint a főzés és a takarítás, amelyek közül sokat olyan nők végeztek, akik már elhagyták az országot.
A másik – a katonai szolgálatra való behívás, amely mintegy tizedére csökkentette a létszámot. Szerinte „sok férfi nem akar az otthonától távol dolgozni, mert óvakodik a toborzó központtól.”
„Néha a tulajdonosoknak maguknak kell mosogatniuk” – mondta Szauk egy interjúban.
Julija Kuzenkova, a Resorcer, egy kijevi székhelyű munkaerő-közvetítő iroda projektmenedzsere szerint a cégek egyre gyakrabban vesznek fel férfiakat kivitelezőknek vagy értékesítőnek, mert sokan nem akarnak megfelelni a személyes adatok frissítésére vonatkozó követelményeknek.
Elmondása szerint sokan nőket is felvesznek olyan állásokra, amelyeket korábban többnyire férfiak töltöttek be. Például diákokat vagy külföldieket, többek között Törökországból érkező migránsokat toboroznak a bányákba.
„A vállalatok vagy a meglévő személyzet képzésére és fejlesztésére, vagy diákok felvételére összpontosítanak. Kialakítják a személyzeti tartalékukat” – mondta Kuzenkova egy interjújában.
Petruk a Metinvest-ből elmondta, a munkaerő deficit dominóhatást válthat ki, erodálhatja az adóalapot, végső soron pedig károsíthatja a katonai célokat. A vállalkozások a termelés csökkentésére kényszerülhetnek.
„Ha a behívás ebben az ütemben folytatódik, kénytelenek leszünk leállítani néhány folyamatot vagy gyártást, mivel fizikai munkaerőhiány lesz” – mondta.
A munkaadók többsége munkaerőhiányt érez Ukrajnában. Ez a szám jelentősen nőtt az előző időszakhoz képest, mégpedig 55%-kal. Ez az Európai Üzleti Szövetség által Ukrajna munkaerőpiacáról végzett tanulmány eredményeiből derül ki.
„A válaszadók 74%-a megjegyezte, hogy jelenleg munkaerőhiányt tapasztal, 17%-uk részben, 7%-uk pedig nem tapasztal munkaerőhiányt” – mutatják a tanulmány eredményei.
A HR-közösség listát is készített azokról az üresedésekről, amelyeket szerintük a legnehezebb kitölteni:
Egyre több ukrán vállalkozás szembesül nehézségekkel mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőt tekintve, és az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon található önéletrajzok számából ítélve folyamatosan csökken – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint „az álláskereső oldalakon meghirdetett új állások számának növekedése folyamatos munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég szembesül azzal, hogy nehézségekbe ütközik szakképzett és szakképzetlen munkaerő megtalálása egyaránt. Az álláskeresők aránya az álláskereső oldalakon megjelenő önéletrajzok számával mérve tovább csökkent.”
Ez mind a foglalkoztatás növelésére, mind munkaerő-kínálatra kihatással lehet a mozgósítás és a folytatódó migráció következményeként. Hiszen az Ukrajnán kívüli menekültek száma 2024. március 14-e óta az ENSZ szerint csaknem 150 ezerrel (vagy 2%-kal) 6,5 millió főre nőtt az NBU adatainak megfelelően.
Kína továbbra is strukturális foglalkoztatási problémákkal küzd, a munkahelyekre nehezedő nyomás nem enyhült, annak ellenére, hogy a munkaerőpiac idén jól indult, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken – közölte a kínai emberi erőforrások minisztere.
Kína foglalkoztatási kihívásokkal szembesül, amelyeket a lassuló gazdasági növekedés és a főiskolai diplomások magas száma okoz. Az emberi erőforrások minisztere, Wang Xiaoping elmondta, hogy bár az év eleje kedvező volt a munkaerőpiac számára, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken, az általános nyomás továbbra is fennáll. A minisztérium 32 ezer állásbörzét rendezett eddig, jelezve az állami támogatás erősítésének szándékát a fiatalok foglalkoztatása és a kis magánvállalkozások támogatása érdekében.
Az előrejelzések szerint 2024-ben Kínában 11,79 millió főiskolai diplomás kerülhet a munkaerőpiacra, ami rekordszámot jelent. A kormány gazdasági növekedési célja 5% körüli bővülést irányoz elő 2024-re, miután az előző évben 5,2%-os növekedést ért el. Ennek ellenére a statisztikák gyakran alulbecsülik a munkaerőpiacon tapasztalható feszültségeket, különösen a fiatalok között. A legfrissebb adatok szerint több mint minden ötödik 16 és 24 év közötti fiatal volt munkanélküli.
A Covid-19 világjárvány után egyre több főiskolai végzettségű ember került nehéz helyzetbe a fehérgalléros állások piacának szűkülése miatt. A hatóságok igyekeznek alternatív lehetőségeket kínálni nekik, például szakképzési és gyári állások felajánlásával. Wang hangsúlyozta a technológiai ismeretek elsajátításának és a gyárakban való munkavégzések fontosságát.
Akcióterven dolgozik az ukrán kormány, hogy hazacsábítsa a háború elől elmenekült nőket és gyermekeiket. A kabinet aggodalma nem alaptalan, komoly munkaerőpiaci hatásai lehetnek annak, ha nem járnak sikerrel. A cégek már most érzik az elmenekültek hiányát.
Jelen állás szerint 2,8 millió munkaképes korú nő döntött úgy az orosz invázió kezdete óta, hogy elhagyja az országot. Ha Kijev egyiküket sem tudja rávenni a hazatérésre, az az ország háború előtti éves bruttó hazai termékének 10 százalékába kerülget – vélekedik Alexander Isakov, a Bloomberg Economics közgazdásza.
Ez évi 20 milliárd dollár, azaz 6,9 ezermilliárd forint, miközben az Európai Unió által javasolt négyéves segélycsomag évente 12,5 milliárd eurót hozhat a kijevi konyhára.
Akcióba lendült az ukrán kabinet
A problémával természetesen az ukrán kormány is tisztában van. Ezért is jelentette ki a közelmúltban Tetyana Berezhna gazdaságiminiszter-helyettes, hogy személy szerint győzelemnek élem meg azt is, ha az ukrán családok Ukrajnában egyesülnek, nem pedig külföldön. A legfontosabb feladat most Ukrajna, az ukrán kormány számára, hogy a nők és a gyermekek visszatérjenek Ukrajnába a férjükhöz.
A 18 és 60 év közötti férfiak többsége a sorozás miatt nem hagyhatja el az országot. Ennek fényében persze nem is meglepő, hogy az ukrán menekültek 68 százaléka nő. Ha pedig a kiskorúakat kivesszük a képletből, értelemszerűen még nagyobb a nők aránya.
A kormány már dolgozik ösztönzőkön, amelyekkel visszavezethetnék a nőket az ukrán munkaerőpiacra. Tervezik például egy új munkaügyi törvény bevezetését, a nemek közötti bérszakadék csökkentését, valamint támogatást nyújtanának a fronton harcolók házastársainak vállalkozás alapításához.
A hazatérési vágy idővel halványulhat
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) több tanulmányában is foglalkozott azzal, hogy felmérései alapján a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok túlnyomó része vissza akar térni a hazájába egy nap, de csak minden tizedik ukrán tervezi ezt a közeljövőben megtenni.
A korábbi menekültválságok – például a szíriai – azt kapcsán az INHCR azt figyelte meg, hogy a menekültek hazatérési vágya idővel elhalványult.
Pontosan ettől tart az egyik vezető ukrán gyógyszeripari vállalat, a Farmak vezérigazgatója, Volodimir Kosztjuk is.
Valahogyan meg kell próbálnunk visszahozni őket Ukrajnába, mert már látjuk, minél tovább vannak külföldön az emberek, annál kevésbé akarnak visszatérni – nyilatkozta a Reutersnek.
A Farmak a háború előtti évben, 2021-ben közel 3000 alkalmazottat foglalkoztatott és több mint 7 milliárd hrivnya, azaz közel 66 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. A háború azonban sok mindent megváltoztatott a cég működése tekintetében is. A frontvonal közeléből Kijevbe kellett átköltöztetni a vállalat kutatólaboratóriumát és személyzetét. A beosztottak száma is jelentősen visszaesett, különösen a szakképzett laboratóriumi dolgozókból szenved hiányt a cég.
A Gazdasági Stratégiai Központ ukrán kutatóintézet márciusban tett közzé egy kutatást, amely alapján az Európában menedéket kérő nők kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A munkaerőhiány ráadásul csak az érem egyik oldala. Gazdasági szempontból sokszorosan fájó pont lehet Ukrajnának, ha nem tudja hazacsábítani a külföldre menekült asszonyokat, hiszen demográfiai és fogyasztói szempontból is problémát jelent többek között, ha végül nem térnek vissza.
Komoly munkaerőhiány van Oroszországban – ahogy erről korábban mi is beszámoltunk. Most kormányhű oligarchák azt javasolták: legyen újra hatnapos munkahét Oroszországban.
„Pénzügyi és gazdasági rendszerünknek új beruházásokra van szüksége” – írja a munkaügyi miniszterhez intézett levélben az Avanti üzleti klub, amely elképzelését a nyugati szankciókkal indokolta.
A nyugati világ már 2014-ben megkezdte a szankciók alkalmazását, miután Putyin elfoglalta és Oroszországhoz csatolta a Krím félszigetet, amely 1954 óta Ukrajnához tartozott. Igazán kemény szankciók azonban azt követően következtek, hogy Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát 2022. február 24-én.
Ennek komoly hatása volt a munkaerőpiacra is: oroszok százezrei menekültek külföldre, köztük sok jólképzett fiatal. Ősszel pedig Putyin elrendelte a sorozást. Emiatt újabb menekülthullám indult el. A hadsereg emberigénye egyre csak növekszik, hiszen a frontokon sok helyen közelharc folyik, és mindkét oldalon óriásiak a veszteségek az ukrajnai háborúban.
Az Avanti üzleti klub 2014-ben alakult meg, és kormányhű oligarchák mellett parlamenti képviselők is vannak a tagjai között – írja a brüsszeli Politico.
2019-ben még a négynapos munkahétről vitatkoztak
Négy éve Putyin utasította a munkaügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségét. A minisztérium a legnagyobb álláskereső oldalon közvélemény-kutatást tartott, amely furcsa eredményt hozott: az oroszok 63 százaléka elvben helyeselné a négynapos munkahetet, de mégsem örülne, ha bevezetnék azt. Miért nem? Mert a többség attól tartott, hogy ez lényeges jövedelem-csökkenéssel járna, azt pedig nem tartották elfogadhatónak.
Az Avanti üzleti klub levelében most úgy fogalmaz „a Putyin elnök által 2023-ra kitűzött gazdasági célokat csakis úgy érhetjük el, ha újra visszaállítjuk a hatnapos munkahetet Oroszországban”.
Az Európai Unió a 11-ik szankciós csomagot készíti elő Oroszországgal szemben. Moszkva úgy kívánja kikerülni a szankciókat, hogy fokozza exportját Indiába és Kínába, ahonnan azután eljutnak a világpiacra, de nem mint orosz termékek – mutat rá a Business Insider, amely utal Misusztyin orosz miniszterelnök pekingi tárgyalásaira. Az orosz kormányfő szerint Oroszország és Kína kereskedelme idén meghaladhatja a 200 milliárd dollárt is. Már a tavalyi év is rekordot döntött, amikor a szankciók miatt Kína felé forduló Oroszország kereskedelme Kínával elérte a 190 milliárd dollárt – emlékeztet a Business Insider.
Az iparvállalatok több mind harmadánál nincs elég dolgozó, de nincs olyan szektor, ahol ne lenne folyamatos munkaerőhiány a háborús mozgósítás miatt.
A legújabb mérések szerint Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta nem volt akkora a munkaerőhiány Oroszországban, mint most – írta a Politico. A vállalkozások 35 százaléka súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ez 1996 óta a legmagasabb érték a Jegor Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet áprilisi adatokon alapuló felmérése szerint, amelyben mintegy ezer ipari vállalkozás vezetőjének véleményét kérik ki.
Az intézet szerint a hiány elsősorban annak tudható be, hogy Oroszországban tavaly szeptemberben bevezették a „részleges mozgósítást” a lakosság körében.
Ez olyan mély és hosszú távú probléma, amely hátráltatja az ország ipari növekedését. A munkaerőhiány a könnyűiparban és a gépgyártásban a legsúlyosabb, de gyakorlatilag nincs olyan ágazat, ahol ez ne okozna súlyos problémákat – mondta Szergej Cuklo, az intézet üzleti felmérésekért felelős vezetője.
Bár a nyugati márkák, például a McDonald’s és a Starbucks távozása az országból lehetőséget kínált a helyi vállalkozóknak, Cuklo szerint a munkaerőhiány azt jelenti, hogy „egyszerűen nincs, aki helyettük termeljen”.
Ezt a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, és Putyin már áprilisban is elismerte, hogy az országnak „nincs elég munkása”, Maxim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter pedig márciusban kijelentette, hogy a képzésekkel és a munkaerő termelékenységével kapcsolatos problémák már „túlélési kérdéssé” váltak az országban.
A lakosság mozgósítása azonban csak részben magyarázza meg a rekordhoz közelítő hiányt, ám a másik tényező is az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódik:
A háború kitörése óta ugyanis nagyjából 1,3 millió fiatal menekült el az országból, és a szakemberek is tömegével vándoroltak külföldre.
A gyászos eredmények ellenére azonban a kutatás azt mutatja, hogy a vállalkozások optimizmusa idén februárban visszatért a járvány előtti szintre – még akkor is, ha a válaszadók továbbra is megosztottak a gazdasági helyzet általános megítélésében.
A tavalyi negyedik negyedévben rekordszintre, 1,98 millióra emelkedett Németországban a betöltetlen álláshelyek száma.
A tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 160 ezer 900-zal, 8,8 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 295 ezer 500-zal, 17,5 százalékkal emelkedett az üres álláshelyek száma a német munkaerőpiacon a szövetségi foglalkoztatási hivatal (BA) munkaerőpiaci és foglalkozási kutatóintézetének (IAB) rendszeres vállalati felmérése alapján.
Az üres álláshelyek túlnyomó többsége már a felmérés időpontjában betöltetlen volt. Országosan 1,63 millió (82 százalék) azonnal betölthető, 352 ezer 500 (18 százalék) pedig később betölthető állás volt.
Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány
A megfelelő munkaerő iránti versenynyomás meglehetősen magas. Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány, 4,5 százalékra nőtt az azonnal betöltendő állások és a vállalatok teljes munkaerőigényének aránya is.
A cégek által igényelt 100 dolgozóra 4,5 üres állás jutott a tavalyi negyedik negyedévben. Ez a szám 2022 második és harmadik negyedévében még 4 volt.
A német munkaerőpiacról érkező, összességében pozitív jelzések ellenére a vállalatok még mindig szenvednek az Ukrajna elleni orosz háború következményeitől. 2022 negyedik negyedévében a megkérdezett vállalatok 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború negatív hatással volt rájuk – ez 6 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest.
A német gazdaság egyik fő problémája továbbra is a szakképzett munkaerő hiánya, szakértők szerint évente 400 ezer bevándorló szakmunkásra van szüksége az országnak. Ráadásul az elöregedő társadalmi struktúra miatt egyre több fiatal munkavállaló kell a nyugdíjasok eltartásához.
Németországban az ott élők hatoda született másik országban. Közülük megközelítőleg 800 ezer olyan aktív korú szíriai és afgán migráns él Németországban, akik legalább öt éve tartózkodnak az államban, mégis csak harmaduknak van állása a hivatalos adatok szerint.
A bevándorlók közt 12 százalékos a munkanélküliség, míg a német nemzetiségűek közt nem éri el az 5 százalékot, ráadásul a németek kétharmada rendelkezik adófizető állással. Habár a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékos, mégis sokan vannak állás nélkül: alapvetően a menekültek. Az országba újonnan érkezők közül csupán minden tizediknek van állása.
A legnagyobb probléma a szakképzettség hiánya. A fejlett gazdaság szakképzett munkavállalókat igényel. A migránsok nagy része nem ilyen.
A statisztikai hivatal adatai szerint míg a szíriai menekültek harmadának van középiskolája vagy szakmunkásiskolája, addig a lengyel bevándorlóknál ez 71 százalék.
A pandémia miatti lezárások után a népességmozgás újból felerősödött. Ukrajnai menekültek, közel-keleti, afrikai és afganisztáni migránsok is egyre nagyobb számban indulnak útra. 2022 első felében egymilliónál is többen költöztek német földre, jóval többen, mint 2015-ben. Az állástaláláshoz ezeknek az embereknek először el kell sajátítaniuk a német nyelvet és kultúrát.
Márpedig munkaerőre nagy szükség van: a német cégek fele már így is kénytelen leépíteni tevékenységén, vagy azok egy részét áttelepíteni olyan helyekre, ahol találnak megfelelő munkaerőt.
A német gazdaság problémája az is – az OECD szerint –, hogy az Európai Unióból érkezők beáramlása lelassult a Covid megjelenésével.
Azért, hogy magasabb végzettségű fiatalok érkezzenek, Németország jövőre új, pontalapú bevándorlási rendszert vezet be. A téma szakértői azonban arra számítanak, hogy továbbra is nagy számban érkeznek majd olyan képzetlen menedékkérők, akiket nem tudnak alkalmazni. Ezek a menekültek a jóléti rendszert terhelik majd, és elképzelhető, hogy idővel egy részük bűnözésre adhatja a fejét.
Ugyanakkor a munkáltatók hozzáállása sem könnyíti meg az állásszerzést: hosszú gyakornoki időt várnak el, valamint a külföldi diplomákat ritkán ismerik el – hívta fel a figyelmet a The Wall Street Journal.
