Az orosz jegybank és az Euroclear közötti, 200 milliárd eurós veszteséget érintő per nem ér véget az első ítélettel: a belga letétkezelő megtámadta a kényszerítő végrehajtást elrendelő döntést. Az ügy hátterében az áll, hogy Oroszország 2022 óta nem férhet hozzá a lekötött devizatartalékához.
Az Euroclear fellebbezést nyújtott be a moszkvai választottbíróságon az orosz jegybank (CBR) ellene indított perében hozott ítélet végrehajtása ellen – közölte az ügyet ismerő forrás az Interfax hírügynökséggel. A bírósági iratok szerint a fellebbezés május 29-én érkezett be a Moszkvai Választottbírósághoz, részletei azonban nem nyilvánosak: az eljárás zárt ajtók mögött zajlik.
A bíróság május 26-án hagyta jóvá az orosz jegybank arra irányuló kérelmét, hogy az ítéletet azonnal végrehajtsák. Korábban, május 15-én a bíróság teljes egészében helyt adott a CBR keresetének az Euroclear ellen: a bíróság jogellenesnek minősítette az Euroclear letétkezelő eljárását, amely az orosz félnek veszteségeket okozott.
Az orosz jegybank 2025. december 12-én fordult a Moszkvai Választottbírósághoz. Keresetében kártérítést követelt az Euroclear állítólagos jogellenes magatartása miatt, hivatkozva az Európai Bizottság azon bejelentett tervére is, amely szerint az orosz jegybank befagyasztott eszközeit határozatlan időre harmadik felek javára kívánják felhasználni.
A CBR 2025. december 1-jei állapot szerint összesített veszteségét valamennyi eszközkategóriában 200,1 milliárd euróra becsülte. A jegybank korábban közölte azt is, hogy párhuzamosan az Európai Unió lépéseivel szemben is jogi úton próbál eredményt elérni.
A befagyasztott orosz vagyon sorsa az egyik legérzékenyebb kérdéssé vált
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és számos más ország 2022 tavaszán, az orosz–ukrán háború kirobbanása után befagyasztotta Oroszország devizatartalékait. Az érintett összeg nagyjából 300 milliárd dollárt tesz ki, ebből több mint 200 milliárd euró az EU területén, döntően a belgiumi Euroclear számláin található.
A döntés nyomán az Oroszországi Föderáció elvesztette hozzáférését tartalékainak nagy részéhez; Elvira Nabiullina jegybanki elnök már akkor jelezte, hogy jogi lépések előkészítése folyik. A befagyasztott orosz vagyon sorsa az egyik legérzékenyebb geopolitikai és pénzügyi kérdéssé vált Európában.
Brüsszelben több alkalommal felvetődött a gondolat, hogy az orosz eszközök hozamait, esetleg magát a vagyont Ukrajna finanszírozására lehetne fordítani. Ez a lehetőséget azonban Belgium és az Európai Központi Bank is aggályosnak tartja jogi és pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, ezért nem valósult meg.
[type] => post [excerpt] => Az orosz jegybank és az Euroclear közötti, 200 milliárd eurós veszteséget érintő per nem ér véget az első ítélettel: a belga letétkezelő megtámadta a kényszerítő végrehajtást elrendelő döntést. Az ügy hátterében az áll, hogy Oroszország 2022 óta n... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780429080 [modified] => 1780389644 ) [title] => Fellebbezett az Euroclear még nem biztos, hogy megkapja Oroszország a 200 milliárd eurót [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71548&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 71548 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 71549 [image] => Array ( [id] => 71549 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank.jpg [original_lng] => 186266 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/orosz-nemzeti-bank.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1780378845:12 [_thumbnail_id] => 71549 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 242 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 926289396002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 171248 [1] => 491074 [2] => 42339 [3] => 5835 ) [tags_name] => Array ( [0] => befagyasztott orosz vagyon [1] => Euroclear [2] => Orosz Nemzeti Bank [3] => pereskedés ) ) [1] => Array ( [id] => 68565 [content] =>
A szlovák SaS ellenzéki párt büntetőeljárást indít az ügyészségen Robert Fico miniszterelnök a vészhelyzeti áramellátás leállításáról szóló döntése miatt Ukrajna számára, számolt be a Dennik N.
Karol Halek, az SaS képviselője kijelentette, hogy a szlovák miniszterelnök új frontot nyit Ukrajna ellen Vlagyimir Putyin oldalán.
Branislav Gröling, az SaS elnöke elmondása szerint a feljelentés tárgya hivatalos személy hatalommal való visszaélése, hazaárulás, embertelenség, terrorcselekmény, valamint más tulajdonának kezelésében elkövetett kötelességszegés.
Az ellenzéki párt sajtótájékoztatót tartott a Legfőbb Ügyészség épülete előtt.
Halek elmondása szerint az ukrajnai vészhelyzeti áramellátás megszűnése miatt előfordulhat, hogy az orosz csapás utáni sebesültekkel végzett műtétek során nem lesz világítás a kórházban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök február 23-án kijelentette, hogy utasítást adott Ukrajna vészhelyzeti áramellátásának leállítására, mivel az orosz olajellátás a Druzsba olajvezetéken keresztül nem állt helyre.
Egy amerikai befektetési alap, a Noble Capital pert indított Oroszország ellen több mint 225 milliárd dollárnyi ki nem fizetett adósság és egyéb pénzügyi kötelezettség behajtása címén, amelyek az Orosz Birodalomhoz kapcsolódtak, és amelyeket a bolsevikok 1917-es hatalomra kerülésük után megtagadtak – írja a Moscow Times. A Nobel Capital szerint a befagyasztott orosz vagyon lehetne követeléseik fedezete.
Az RBC hírportál szerint, amely csütörtökön elsőként számolt be a perről, a Noble Capital jogi képviselői arra kérték az amerikai hatóságokat, hogy fizetségként foglalják le az Egyesült Államokban jelenleg befagyasztott orosz szuverén eszközöket az elmúlt évszázad során ki nem fizetett kötvények után, azzal érveltek, hogy egy ilyen lépés nem sértené a nemzetközi jogot.
„Az Oroszországi Föderáció az államutódlás doktrínáját megsértve megtagadta, és továbbra is megtagadja bizonyos szuverén adósságok elismerését, amelyeket elődállama által felvett kölcsönökből finanszíroztak” – áll a keresetben, amelyet 2025 júniusában nyújtottak be a washingtoni Columbia Kerületi Szövetségi Bíróságon.
A Noble Capital azt állítja, hogy
25 millió dollár névértékű szuverén kötvény tulajdonosa, amelyeket az orosz cári kormány 1916 decemberében bocsátott ki egy, a Citibank által vezetett szindikátuson keresztül.
A Citibank nemrég jóváhagyott egy tervet oroszországi üzleti tevékenységének utolsó elemeinek értékesítésére.
Moszkva szerint nincs jogalap
Az alap közlése szerint a kötvények 5,5 százalék kamatozásúak voltak, és 1921-ben jártak le, s Oroszországnak több mint százévnyi felhalmozott kamatért kellene felelősséget vállalnia. Az ügy alpereseiként Oroszország pénzügyminisztériumát, jegybankját és a Nemzeti Vagyonalapot nevezték meg. Az orosz kormány nem kommentálta a keresetet.
A philadelphiai székhelyű Marks & Sokolov amerikai ügyvédi iroda a múlt héten közleményben jelezte, ők képviselik Oroszországot a jogi eljárásban. Közlésük szerint a per jelentős, érdemi kérdéseket vet fel a régóta megtagadott, évszázados adósság érvényességével és végrehajthatóságával kapcsolatban.
Novemberben egy bíró 2026. január 29-re módosította azt a határidőt, ameddig Oroszországnak reagálnia kell a Noble Capital állításaira.
A befagyasztott orosz vagyon a tét
Jogi szakértők az RBC-nek elmondták, hogy az amerikai befektetési alap valószínűleg nem nyeri meg az ügyet, ugyanakkor megjegyezték, hogy a per arra ösztönözheti az amerikai tisztviselőket, hogy „magánjogi alternatívákat” fontoljanak meg az Ukrajna elleni teljes körű invázió miatt befagyasztott orosz szuverén eszközök felhasználására.
Számos nyugati kormány hangsúlyozta, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kellene felhasználni.
Egy nemzetközi választottbírósági határozattal összhangban fizetési felszólítást küldtek az orosz vállalatnak. Elutasítás esetén a Naftohaz megkezdi a vagyon kényszer-behajtásra vonatkozó stratégia végrehajtását.
A Naftohaz Csoport fizetési felszólítást küldött az orosz Gazprom vállalatnak 1,37 milliárd dollár kifizetésére a zürichi nemzetközi választottbíróság 2025. június 20-án kézhez kapott végleges határozatával összhangban, számolt be a Naftohaz sajtóosztálya június 24-én, kedden.
Az összeg magában foglalja a 2019-es megállapodás szerinti gáztranzit szolgáltatások tőketartozását, a büntetéseket, valamint a Naftohaz által felmerült összes jogi költség megtérítését – jegyezte meg az ukrán vállalat.
„Amennyiben a Gazprom megtagadja a határozat önkéntes végrehajtását, a Naftohaz megkezdi egy olyan stratégia végrehajtását, amelynek célja az orosz vállalat vagyonának erőszakos visszaszerzése” – áll a jelentésben.
A választottbírósági eljárás tárgya a Gazprom gáztranzit kifizetésének 2022 májusától történő felfüggesztése volt, amely megsértette a „take or pay” (vidd vagy fizess) elv szerinti szerződéses kötelezettségeket. 2022 szeptemberében a Naftohaz választottbírósági eljárást indított, amelyet a Gazprom orosz bíróságokon keresztül próbált megakadályozni. Ennek eredményeként egy svéd, svájci és izraeli választottbíróság az ukrán vállalat javára döntött.
A Naftohaz sajtóosztálya hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a csoport folytatja az Oroszország által 2014-ben illegálisan eltulajdonított krími vagyon miatt fizetett 5 milliárd dolláros kártérítéssel kapcsolatos választottbírósági ítélet végrehajtásának folyamatát.
„A végrehajtási folyamat különböző szakaszokban tíz joghatóságban zajlik. Finnországban és Franciaországban már vannak első eredmények – orosz vagyont foglaltak le. Más országokban a munka folytatódik. Jogi stratégiai okokból további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra”, közölte a Naftohaz.
Az Egyesült Államokban 12 állam perelte be Donald Trump amerikai elnök kormányát az új vámok bevezetése miatt. Úgy vélik, hogy a vámtarifák emelése törvénysértő módon történt.
Az amerikai elnök a nemzetközi rendkívüli gazdasági hatalmi törvény (IEEPA) alkalmazásával vetett ki vámot a külföldi árukra. Ez a jogszabály felhatalmazza az elnököt, hogy vámokat emeljen válaszul a szokatlan és a rendkívüli fenyegetésekre.
Az államok keresete ugyanakkor azt is kimondja, hogy a bíróságnak ugyanazon IEEPA-törvény alapján kellene hatályon kívül helyeznie a vámokat, mivel Trumpnak nincs felhatalmazása a vámtarifák emelésére.
„Az IEEPA hatálybalépése óta eltelt közel 50 évben egyetlen elnök sem vetett ki vámokat nemzeti rendkívüli helyzet alapján, az Egyesült Államok által kezdeményezett globális kábítószer-ellenes kampányok és a régóta fennálló kereskedelmi hiányok ellenére” – áll a keresetben.
Megjegyezték, hogy bár az amerikai Kongresszus elfogadta az IEEPA-t, „soha nem állt szándékában vámok meghatározására felhasználni”.
A Fehér Ház már reagált a perre, „boszorkányüldözésnek” nevezve a lépést.
„A Trump-adminisztráció továbbra is elkötelezett amellett, hogy teljes jogi felhatalmazását felhasználva kezelje az országunkban jelenleg tapasztalt rendkívüli vészhelyzeteket, mint például az illegális migráció és a fentanil határon át való áramlása, valamint az Egyesült Államok éves árukereskedelmi hiánya” – mondta Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője.
Az államok koalíciója a keresettel csatlakozott más amerikai csoportokhoz, amelyek beperelték a Trump-adminisztrációt az új vámok miatt. Többek között a múlt héten pert indított amerikai kisvállalkozások egy csoportja, még korábban pedig az Új Polgári Szabadságjogok Szövetsége (New Civil Liberties Alliance).
Keresetet nyújtottak be New York, Arizona, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Nevada, Új-Mexikó, Oregon és Vermont államok főügyészei.
Letitia James, New York állam főügyésze megjegyezte, hogy Trump megígérte, hogy javítani fogja az amerikaiak életét, de a vámokkal kapcsolatos intézkedései az ellenkező hatást fogják elérni.
„A vámtarifái illegálisak, és ha nem ellenőrzik őket, további inflációhoz, munkanélküliséghez és gazdasági károkhoz vezetnek.”
A kereset, amelyet az államok az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságához nyújtottak be, a kölcsönös vámok megszüntetését követelik világszerte, mivel azok végrehajtása sérti az Alkotmányt és a közigazgatási eljárási törvényt.
Az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) nem teszi lehetővé a nyilvánosság megfelelő bevonását a banki stressztesztek megtervezésekor – állítják banki szakmai csoportok egy perben, amelyben arra akarják kényszeríteni a központi bankot, hogy engedjen nekik beleszólást a tesztek módszertanába.
Az Ohio keleti körzetének amerikai kerületi bíróságán kedden benyújtott kereset nem törekszik az éves stressztesztek és a tőkeszervezési követelmények megszüntetésére, amelyek 2009 óta vannak érvényben a 2008-as pénzügyi válságra adott kormányzati válaszlépés részeként.
A Fed megtilthatja az osztalékfizetést és a részvény-visszavásárlásokat
Ehelyett a Bank Policy Institute (BPI), az Amerikai Bankárok Szövetsége, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és két helyi ohiói szakmai csoport a tesztek tervezési szempontjainak meghatározásába kér beleszólást. Az ilyen tesztek során a jegybank a bankok tőke- és likviditási szintjét egy hipotetikus recesszióval szemben méri.
A szakmai csoportok szeretnének beleszólást, véleményezési jogot kapni a tőkeváltozások meghatározására használt modellekbe és a stresszkezelési folyamat egyéb szempontjaiba is – írja a Bloomberg.
A jelenlegi átláthatatlan rendszer… túlzott tőkemegfelelési követelményeket eredményez, ami a hitelezés és a gazdasági növekedés visszafogásához vezet – mondta Greg Baer, a BPI elnök-vezérigazgatója egy nyilatkozatban.
A felperesek hangsúlyozzák, hogy keresetük célja nem a közelgő 2025-ös stressztesztek leállítása vagy módosítása, sem pedig az, hogy az idei tesztek nyomán bevezetett intézkedéseket módosítsák. A Fed stressztesztjeinek eredménye jelentős hatással lehetnek a bankok pénzügyeire. A jegybank megtilthatja például a részvényvisszavásárlási programokat és az osztalékfizetést is.
Furcsa, de érthető az időzítés
A pert alig egy nappal azután indították, hogy a Fed bejelentette a stressztesztek folyamatának közelgő változtatásait. A központi bank azt tervezi, hogy a bankok ellenálló képességét a jelenlegi egyéves mérés helyett kétéves időszak átlagában méri. A perben az a furcsa, hogy a Fed éppen a napokban jelentette be, hogy véleményezési jogot ad a bankok számára a folyamatban.
A pénzintézetek azonban attól tartanak, hogy a jegybank nem az ő szájuk íze szerint változtatja majd a szabályokat, így a per megelőzési célokat szolgál; jogalapot teremt arra, hogy esetleg megtámadják a központi bank döntését.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia az EU-s döntés ellenére is korlátozza az ukrán gabona behozatalát. Ukrajna jogi útra tereli a vitát.
Ukrajna úgy döntött, hogy bepereli EU-s szomszédait, azaz Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek betiltása miatt, jelentette be az ország kereskedelmi képviselője. Tarasz Kacska hozzátette, hogy Kijev saját korlátozásokkal fog válaszolni az érintett országoknak – írta meg a Politico.
Miközben immár másfél éve háborúban áll Oroszországgal, Ukrajna a tárgyalóasztal mellett is gyakran harcias álláspontot képvisel. Kijev most azt kifogásolja, hogy az Európai Unió nem tartja be szabadkereskedelmi kötelezettségvállalásait, amikor megálljt parancsol a piacaira öntött ukrán gabonának.
Fontos bebizonyítani, hogy ezek az intézkedések jogilag helytelenek. Emiatt jogi eljárást indítunk – jelentette ki vasárnap este Kacska. Hozzáfűzte, hogy Kijev éppen akkor készül megtorlásra a lengyel export ellen, amikor az ország az október 15-i, sorsdöntő parlamenti választásokra készül.
Bár az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, hogy engedélyezi az ukrán gabona értékesítését az Unióban, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közölte, hogy saját tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára, hogy megvédje termelőit, és saját piacát az összeomlástól. Kacska szerint a három ország nyílt dacolása Brüsszellel szemben nem csupán az EU belső ügye, hanem felveti azt, amit az Unió kritikusai a legnagyobb rendszerszintű aggodalomnak neveznek, azaz bízhatnak-e abban a nemzetközi kereskedelmi partnerek, hogy Brüsszel az EU nevében beszél.
Budapest és Varsó rendszerszintű megközelítése, mely szerint figyelmen kívül hagyják az EU-s intézmények álláspontját a kereskedelempolitikában, általában véve problémát jelent majd az Unió számára, mert azt mutatja, hogy nincs egység – emelte ki Kacska.
Kijev a tervek szerint nem az EU-nál, hanem a Kereskedelmi Világszervezetnél fogja beperelni a három országot.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat keresetet nyújtott be a washingtoni bíróságon, amelyben ötmilliárd dollárt követel Oroszországtól, amiért anyagi kár érte őt a Krím félsziget elcsatolása miatt – közölte pénteken a Naftohaz sajtószolgálata.
Az ukrán vállalat hangsúlyozta, hogy amerikai bírósághoz fordult, mivel az Egyesült Államok azon országok közé tartozik, amelyek szankciók hatálya alatt befagyasztották az orosz vagyont.
Olyan kártérítési igényről van szó, amelyet áprilisban ítélt meg az ukrán cégnek a hágai választott bíróság. „A jelenlegi kérelmet az a tény tette lehetővé, hogy az 1958-as New York-i Egyezmény értelmében a vállalatnak joga van elindítani a hágai határozat elismerési és végrehajtási eljárását azon államok területén, ahol az Oroszországi Föderáció vagyoneszközei megtalálhatók” – magyarázta a cég.
A Naftohaz 2016-ban indított jogi eljárást a Krímben található, Oroszország által a félsziget önkényes elcsatolása után kisajátított vagyona miatt. 2019 februárjában a hágai bíróság a Naftohaznak adott igazat, ezt követően több évig tartott a tárgyalás a kártérítés összegének megállapítása érdekében. Oroszország elutasítja a Naftohaz és minden más, a Krímben kárt szenvedett társaság kártérítési követeléseit.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Uniper német energetikai konszern beperelte a Gazprom exportot, hogy kompenzálja az idén alulszállított orosz gázból eredő veszteségeit – közölte a vállalat közleményében. Az Uniper a becslések szerint az orosz gáz pótlására legalább 11,6 milliárd eurót költött.
Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója a szerdai düsseldorfi rendezvényen jelentette be: „az Uniper választottbírósági eljárást kezdeményezett az orosz Gazprom export vállalat ellen egy nemzetközi választottbíróságon”.
A Stockholmban tartandó perben az Uniper kártérítést követel a Gazprom exportból június óta nem szállított gázmennyiségek miatt a vállalatnak okozott veszteségekért. Az Uniper arra kényszerül, hogy magasabb áron vásároljon helyettesítő gázt annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a korábban megállapított árak és mennyiségek alapján a fogyasztókkal szemben vállalt ellátási kötelezettségét.
Az Uniper becslése szerint a kiesett orosz gáz pótlására eddig legalább 11,6 milliárd eurót költöttek, ezek a költségek pedig 2024 végéig tovább nőnek.
Jelentős anyagi veszteségünkért kártérítést kérünk ebben az eljárásban. Olyan gázmennyiségekről beszélünk, amelyekről a Gazprommal szerződésben állapodtunk meg, de nem szállítottuk le őket, és amelyek pótlására rendkívül magas piaci áron kellett és kell vásárolnunk – mondta az energiaipari csoport vezérigazgatója.
A Gazprom Export megerősítette, hogy a német Uniper vállalat választottbírósági eljárást kezdeményezett. „Jelenleg tanulmányozzuk a beérkezett követelést, és a jogi keretek között megvédjük érdekeinket. A Gazprom Export nem ismeri el a szerződésszegést és az Uniper kártérítési igényének jogosságát” – közölte az orosz vállalat.
Az Uniper korábban szerződésszegésnek minősítette a Gazprom által bejelentett vis maior gázszállításokat, és ezzel kapcsolatban lehetséges jogi lépéseket jelentett be.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Az Európai Unió szeptember végéig adott időt a briteknek arra, hogy távolítsák el a belső piacot szabályozó törvénytervezetből azokat a részeket, amelyek sértik az unióval kötött kilépési megállapodást. Ez nem történt meg, így az EU elindította a jogi folyamatot, amely egy évekig tartó pereskedéshez vezethet.
„Arra kértük brit barátainkat, hogy vegyék ki a problémás részeket a belső piaci törvénytervezetből (Internal Market Bill) szeptember végéig. A határidő tegnap lejárt” – közölte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még csütörtökön.
Mivel London nem visszakozott, az Európai Bizottság elindította az úgynevezett szabálysértési eljárást, az EU jogi eszközét arra az esetre, amikor egyes tagországok megszegik az unió szabályait. Londonnak most egy hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által küldött hivatalos levélre, és még ennél is több ideje van arra, hogy változtasson álláspontján még azelőtt, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerülne.
A per ugyan várhatóan éveket venne igénybe, de súlyos bírságokhoz vezethet. Az EU ráadásul hajthatatlannak tűnik abban a tekintetben, hogy nem hajlandó elfogadni semmilyen új megállapodást addig, amíg London aláássa a kilépési megállapodásban foglaltakat.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
