Bulgáriában péntektől teljes tilalom lépett életbe az orosz kőolaj behozatalára – számolt be a BGNES bolgár hírügynökség.
A tilalom oka Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Az Európai Bizottság már két éve embargót rendelt el az orosz kőolajjal szemben, hogy csökkentse a Kreml háborús bevételeit, Bulgária azonban könnyítést kért, amit meg is kapott.
A bolgár parlamentben 2023 közepe óta folytak viták az orosz kőolaj behozataláról, egyes pártok az import teljes betiltását szorgalmazták. A parlament végül úgy döntött, hogy az év elejétől fokozatosan csökkenti a Bulgáriába érkező orosz olajimport mennyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírhez hozzáfűzte: tavaly júniusban vált ismertté, hogy a bolgár energiaügyi minisztérium választott bírósági keresetet készít a Gazprom orosz gázvállalattal szemben, miután Oroszország 2022 áprilisában felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázszállításokat.
Bulgária megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Gazprommal, és kérte a gázszállítás újraindítását, de az orosz cég nem volt hajlandó erre egyértelmű választ adni. A bolgár energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány nem tett le arról, hogy beperelje a Gazpromot, amiért az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2002. februári kezdete után két hónappal leállította a gázszállításokat Bulgáriába.
Oroszország hat hónapra betiltotta a benzinexportot március 1-től – jelentette be Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szóvivője kedden.
Oroszország korábban hasonló tilalmat léptetett életbe tavaly szeptember 21. és november 17. között a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszűntetése érdekében. A tilalom feloldásáról azután döntöttek, hogy helyreállt a kínálat a belföldi üzemanyagpiacon, sőt ellátási többlet keletkezett.
Akkor négy volt szovjet tagköztársaság, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán mentesült a döntés alól, amelyek Oroszország mellett az Eurázsiai Gazdasági Unió alapítói.
Az idén márciustól életbe lépő intézkedés nem vonatkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára – Dél-Oszétiára és Abháziára.
Január 1-jén hatályba lépett az Oroszország elleni 12. szankciócsomag részeként az Oroszországi Föderációból származó gyémántok kereskedelmének tilalma.
Az elfogadott intézkedések között szerepel az Oroszországból származó gyémántok közvetlen vagy közvetett importjának, vásárlásának vagy átadásának tilalma.
A harmadik országokban feldolgozott orosz gyémántokra vonatkozó korlátozások március 1-jétől szeptember 1-ig lépnek életbe.
Becslések szerint a gyémántok és csiszolt gyémántok exportja évente 4 milliárd eurót hoz a Kremlnek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia az EU-s döntés ellenére is korlátozza az ukrán gabona behozatalát. Ukrajna jogi útra tereli a vitát.
Ukrajna úgy döntött, hogy bepereli EU-s szomszédait, azaz Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek betiltása miatt, jelentette be az ország kereskedelmi képviselője. Tarasz Kacska hozzátette, hogy Kijev saját korlátozásokkal fog válaszolni az érintett országoknak – írta meg a Politico.
Miközben immár másfél éve háborúban áll Oroszországgal, Ukrajna a tárgyalóasztal mellett is gyakran harcias álláspontot képvisel. Kijev most azt kifogásolja, hogy az Európai Unió nem tartja be szabadkereskedelmi kötelezettségvállalásait, amikor megálljt parancsol a piacaira öntött ukrán gabonának.
Fontos bebizonyítani, hogy ezek az intézkedések jogilag helytelenek. Emiatt jogi eljárást indítunk – jelentette ki vasárnap este Kacska. Hozzáfűzte, hogy Kijev éppen akkor készül megtorlásra a lengyel export ellen, amikor az ország az október 15-i, sorsdöntő parlamenti választásokra készül.
Bár az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, hogy engedélyezi az ukrán gabona értékesítését az Unióban, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közölte, hogy saját tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára, hogy megvédje termelőit, és saját piacát az összeomlástól. Kacska szerint a három ország nyílt dacolása Brüsszellel szemben nem csupán az EU belső ügye, hanem felveti azt, amit az Unió kritikusai a legnagyobb rendszerszintű aggodalomnak neveznek, azaz bízhatnak-e abban a nemzetközi kereskedelmi partnerek, hogy Brüsszel az EU nevében beszél.
Budapest és Varsó rendszerszintű megközelítése, mely szerint figyelmen kívül hagyják az EU-s intézmények álláspontját a kereskedelempolitikában, általában véve problémát jelent majd az Unió számára, mert azt mutatja, hogy nincs egység – emelte ki Kacska.
Kijev a tervek szerint nem az EU-nál, hanem a Kereskedelmi Világszervezetnél fogja beperelni a három országot.
Az Európai Unió öt közép-európai tagja megállapodást írt alá Varsóban, amely jelzi, hogy továbbra is együttműködnek az ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia agrárminiszterei egyúttal arra kérték az EU-t, hogy az ezen országok által bevezetett importtilalom lehetőségét – mely szeptember 15-én járna le – az év végéig hosszabbítsa meg.
Az agrárminiszterek jelezték, a szeptember 15-i határidő elfogadhatatlan, már csak azért is, mert a repce és a napraforgó aratása csak most kezdődik, míg a raktárakban még mindig van a moratórium előttről származó ukrán termény.
A közép-európai országok ráadásul attól tartanak, hogy a fekete-tengeri gabonaegyezmény felbomlása után tovább fokozódhat az ukrán gabonafélék áramlása hozzájuk. Az unió az öt ország panaszára reagálva engedélyezte, hogy kitilthassák saját belső piacaikról az ukrán terményeket, és csak tranzitországként segítsék azok útját a közösség más piacai felé.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki részt vett a találkozón, szintén nyomatékosította: Lengyelország szeptember 15-én nem nyitja meg a határait az ukrán gabonafélék számára, továbbra is csak ezek tranzitját teszi majd lehetővé.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírta a törvényt, melynek értelmében Ukrajna a higanyról szóló Minamata egyezmény tagjává válik.
A határozat kimondja, hogy 2024. január 1-jétől leáll a higanyt tartalmazó termékek gyártása, exportja és importja. Tilos továbbá az acetaldehid előállítása is, amelyben katalizátorként higanyt vagy annak vegyületeit használják fel.
Bár a higanyt széles körben használják tudományos kutatások során és különféle iparágakban, illetve hőmérők gyártásánál is, több országban betiltották a környezetre gyakorolt negatív hatása miatt.
A közismerten mérgező higany által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra a nemzetközi figyelmet a Minamata-katasztrófa hívta fel az 1950-es években. Japánban, a Minamata-öbölben üzemelő vegyi gyár működése során több évtizeden át higanyt bocsátott a tengerbe. A higany az öbölben élő állatokba került, majd a halak és kagylók elfogyasztása révén jelentős mennyiség jutott be a környéken lakók szervezetébe is. A Minamata-öbölbeli lakosok szervezetében éveken át felhalmozódott higany rendkívül súlyos szervi elváltozásokat, idegrendszeri és mozgásszervi problémákat okozott („Minamata-szindróma”).
Az Egyezmény a tömeges higanymérgezéssel járó japán katasztrófa után a Minamata Egyezmény nevet kapta.
A Miniszteri Kabinet megtiltotta az ismeretlen eredetű üzemanyag behozatalát, hogy megakadályozza az orosz olajtermékek Ukrajnába való bejutását.
Mikola Kolisznik energiaügyi miniszterhelyettes a Facebookon bejelentette, hogy a számos szankció, tilalom és embargó ellenére olaj- és kőolajtermékek kerültek az EU országaiba, Törökországba, más országokba, majd onnan az ukrán piacra.
Az ukrán Miniszteri Kabinet az N1147-es határozat kiegészítésével blokkolta az orosz üzemanyag, olaj és kőolajtermékek bejutását Ukrajnába.
Moldova csatlakozik az Európai Bizottság határozatához, miszerint ideiglenes korlátozásokat vezet be bizonyos élelmiszerfajták Ukrajnából való importjára – jelentette be Volodimir Bolja földművelésügyi miniszter Mikola Szolszkij ukrán kollégájával folytatott tárgyalások során, közölte a minisztérium sajtószolgálata.
A tilalom négy mezőgazdasági termék importjára vonatkozik: búza, kukorica, repce és napraforgó. Ezzel egyidejűleg ezen mezőgazdasági termékek tranzitja engedélyezett.
Bolja elmondta, hogy a Moldovában kialakult gabonahelyzet kapcsán született a döntés.
„A raktárakban jelentős a hazai gabona mennyisége, ami nyomást gyakorol a gazdákra. Attól tartanak, hogy nem lesz helye az új termésnek. Ugyanakkor a hazai gabonaexport dinamikája csökkenő tendenciát mutat, nőttek a logisztikai költségek, és összeomlottak a nemzetközi tőzsdei árak. Gazdáinknak fel kell használniuk gabonakészleteiket, és fel kell készülniük az új mezőgazdasági szezonra” – jelentette be a moldovai miniszter.
Hozzátette, Moldova nyitott a további lépések megvitatására mindkét ország gazdái problémáinak megoldására, és konstruktív párbeszédet remél az ukrán hatóságokkal.
A kanadai kormány pénteken bejelentette, hogy betiltja az orosz acél és alumínium importját az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió miatti szankciórendszer részeként.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a kanadai kormány honlapjára hivatkozva.
A szankciók nemcsak az acélra és alumíniumra vonatkoznak, hanem a származékos termékekre is.
Kanada Ipari Minisztériuma szerint az ország 2021-ben 208 millió dollár, 2022-ben pedig 79 millió dollár értékben importált acéltermékeket Oroszországból. 2021-ben 44, 2022-ben 16 millió dollárért importáltak alumíniumot.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Moldovában március 1-jén lépett életbe a búza és a cukor exportjára vonatkozó tilalom, március 12-től a liszt exportját is betiltották. Most eltörölték a búza és a búzaliszt exportjára vonatkozó tilalmat, ugyanakkor a cukor kivitelére a tilalom érvényben maradt – olvasható a moldovai kormány honlapján.
Az idei búzatermés a becslések szerint 900 ezer tonna lesz, ami 30%-kal kevesebb a tavalyinál. Az országnak mindössze 600 ezer tonnára van szüksége, ezen kívül további 175 ezer tonna búzát tárolnak a magtárakban.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
