A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata, amely korlátozza az állami ellenőrzést a vállalkozások tevékenységek felett, hatályba lépett Ukrajnában.
Július 24-én a Minisztertanács jóváhagyta a határozat végrehajtására vonatkozó tervet, amely egyéves moratóriumot ír elő a rendvédelmi, adó-, vám- és egyéb szabályozó hatóságok által a vállalkozások ellen indított megalapozatlan ellenőrzésekre, jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnökhelyettes és gazdasági miniszter, írta az Ekonomicsna Pravda.
A moratórium nem minden vállalkozási kategóriára vonatkozik. Az ellenőrzések továbbra is megmaradtak a magas kockázatúnak minősülő területeken, különösen a jövedéki termékek forgalmazásában. Az alacsony kockázatú vállalatok esetében az ellenőrzések jelentősen korlátozottak lesznek.
Mit helyez kilátásba az új politika?
A kormány terve nemcsak az ellenőrzések korlátozását tartalmazza, hanem jogszabályi változtatásokat is. Többek között az ukrán BTK módosítását javasolják, amely arra kötelezi a bűnüldöző szerveket, hogy kizárólag a főügyésztől vagy a regionális ügyészség vezetésétől kérjenek engedélyt a vállalkozások elleni eljárások megindítására. A kormány utasította az Állami Szabályozó Szolgálatot és a minisztériumokat, hogy egy hónapon belül nyújtsanak be javaslatokat a deregulációra és az engedélyek és licencek számának csökkentésére. Ezenkívül október 21-ig a bűnüldöző szerveknek össze kell hangolniuk intézkedéseiket a szankciók hatálya alá tartozó vagyon azonosítása és az állami költségvetésbe történő visszajuttatásuk biztosítása érdekében a védelem és az újjáépítés finanszírozására.
A reform egy másik iránya egy digitális ellenőrzési rendszer bevezetése. Egy ilyen rendszernek ki kell küszöbölnie a tisztviselők manuális beavatkozását a felügyeleti folyamatokba, és lehetővé kell tennie a kockázatalapú megközelítésen alapuló automatizált ellenőrzést. Emellett előírja a bevezetett megoldások hatékonyságának negyedéves felülvizsgálatát is.
Ez már működik?
Olekszandr Csumak, a „Magánmunkáltatók Szövetsége” társadalmi szervezet elnöke szerint a moratórium valódi hatása csak a kormány végrehajtó és törvényhozó ágainak összes döntésének végrehajtása után válik észrevehetővé. A parlamentnek többek között legalább hét, a kormány által benyújtott törvénytervezetet kell elfogadnia. A moratórium jogilag létezik, de a gyakorlatban még folyamatban van a végrehajtása, írta a Szuszpilne.
Szviridenko megjegyezte, hogy a megfelelő indokok nélküli, a vállalkozók ellen már folyamatban lévő eljárások egy részét – az ellenőrzés eredményei alapján – lezárták. Ez az esetek körülbelül egyharmada. Ugyanakkor elismerte, hogy ahol valóban magasak a kockázatok, ott folytatódnak az ellenőrzések, de az új digitális rendszer keretében.
Hogyan reagál az üzleti élet?
Az ukrán vállalkozók vegyes érzelmekkel viseltetnek a kezdeményezéssel kapcsolatban. Többek között Oleh Averjanov, a „Pozsmasina” társaság igazgatója, akinek cége tűzoltófelszerelések gyártására specializálódott és együttműködik az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálattal úgy véli, hogy a moratórium szükséges, mivel ma még az átlátható vállalkozások tevékenységét is gyakran kísérik a bűnüldöző szervek büntetőeljárásai. Példákat hozott fel olyan helyzetekre, amikor a felszerelések szállítása az állami struktúrák számára automatikusan eljárás megindításához vezet. Ugyanakkor szkeptikus a moratórium hatásával kapcsolatban, mivel azt „féllépésnek” tartja –egyértelmű végrehajtási terv nélkül. Hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés sikere attól függ, hogy a kormányzat minden ága betartja-e a tervet, és hogy a közöttük lévő koordináció hogyan működik.
Szakértők álláspontja
A „Szuszpilnij” által megkérdezett szakértőknek sincs egységes véleménye. Anna Derevjanko, az Európai Üzleti Szövetség ügyvezető igazgatója emlékeztet arra, hogy hasonló moratóriumokat már alkalmaztak válságidőszakokban – a COVID-19 világjárvány idején és a teljes körű invázió kezdetén. Szerinte akkor nem csökkentek az adóbevételek, ezért a becsületes vállalkozások a nyomás ellenére továbbra is fizetik az adókat. Hangsúlyozza azonban, hogy a kulcskérdés nem az ellenőrzések száma, hanem az árnyékgazdaság elleni küzdelem. Elmondása szerint itt koncentrálódnak a fő költségvetési veszteségek.
Roman Vascsuk business-ombudsman úgy véli, hogy a moratórium átmeneti „pihenőt” jelent a vállalkozások számára, de nem helyettesítheti a rendszerszintű reformot. Hangsúlyozza, fontos, hogy ezt az évet felhasználják az állami szervek munkájának átalakítására, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb moratóriumokra. Vascsuk felhívja a figyelmet arra a kockázatra is, hogy a tisztviselők más, elkerülő módszereket találhatnak a vállalkozók befolyásolására, ha nincs egyértelműen meghatározva, hogy pontosan kire vonatkozik az ellenőrzések tilalma.
A moratórium egy forgókapu
Julija Szirko parlamenti képviselő a moratóriumot egy forgókapuhoz hasonlítja: az intézkedés átmeneti és szükséges, amikor „vérzik” a rendszer. De a lényeg, elmondása szerint nem az, hogy szorosabbra húzzuk a „hurkot”, hanem hogy gyorsan térjünk át a reformokra: megtanítsuk a szabályozó szervek munkatársait a törvények betartására, és hagyjunk fel az alaptalan ügyek megindításának gyakorlatával.
Véleménye szerint azok a kisvállalkozások szenvednek a legjobban az önkényes ellenőrzésektől, amelyek nem rendelkeznek az önvédelemhez szükséges jogi eszközökkel. Ezért minden állami kezdeményezésnek nemcsak a nyomás csökkentésére, hanem a tisztességes verseny feltételeinek megteremtésére is irányulnia kell.
Ukrajna a háború harmadik teljes évében próbálja fenntartani gazdasági stabilitását. Ugyanakkor egyre élesebben rajzolódik ki az a pénzügyi realitás, amely szerint a védelemre szánt kiadások teljesen felboríthatják az ukrán költségvetés egyensúlyát.
A védelmi minisztérium túlköltekezése, az amerikai támogatások bizonytalansága és a saját forrásokra való fokozott támaszkodás következményeként egy újabb, 200–500 milliárd hrivnya közötti lyuk tátonghat az ukrán költségvetés egyenlegében. Ez az összeg a GDP 5-11 százalékát is kiteheti.
A helyzet súlyosságára már áprilisban figyelmeztetett Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán parlament költségvetési bizottságának egyik tagja, aki szerint a kormány gyakorlatilag előre hozza az év végi kiadásokat, hogy ki tudja fizetni a katonák bérét és biztosítani tudja az alapvető hadi ellátást.
Messze a tervezett fölött a védelmi kiadások összege
A védelmi minisztérium kiadásai messze meghaladják a tervezett kereteket. A kabinet döntése alapján a 2025-re jóváhagyott költségvetésből március végéig több mint 900 milliárd hrivnyát használtak fel, és ennek 64 százaléka a védelemre ment – derül ki az Ukrán Költségvetési Monitoring Központ jelentéséből.
Az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak súlyosbítja a helyzetet. Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete többször is jelezte, hogy az ukrán kormány nem tekintheti garantáltnak a külföldi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan növelnie kell saját katonai finanszírozását.
Ez azt is jelenti, hogy az ország egyre több fegyvert, lőszert és logisztikai eszközt vásárol hazai forrásból, amely eddig elsősorban bérekre és szociális kiadásokra szolgált volna.
Szakértők szerint belső átcsoportosítás és új hitel lehet a megoldás
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója az Ukrinform kérdésére kifejtette: „a költségvetési bevételek túlteljesítése valóban látványos, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e.
Az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával haladta meg a bevétel a tervezettet, áprilisban újabb 10,4 milliárddal nőtt ez az összeg.
Ez alapvetően kedvező folyamat, de ha a hiány 500 milliárd is lehet, akkor önmagában kevés lesz.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
az első öt hónapban 84,2 milliárd hrivnya nyereséget utalt a költségvetésbe,
az évre előirányzott cél csak 63,9 milliárd volt.
Ez a pozitív fejlemény azonban részben egyszeri tétel, figyelmeztetett Andrij Pisnij, az NBU elnöke. Szerinte nem lehet minden évben extraprofitra számítani, az NBU-nak is egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie.
Az állampolgárok is beszálltak az ukrán költségvetés finanszírozásába
A belső állampapírpiac is kulcsszerepet játszik a hiány fedezésében. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint a lakossági kereslet ugrásszerűen nőtt: „az emberek már 92 milliárd hrivnya értékben vásároltak államkötvényt (OVDP), és a nyárra ez a szám elérheti a 100 milliárdot.”
A hozam vonzó: a hrivnyában kibocsátott kötvények 16-17 százalékos éves kamatot kínálnak, és a lakosság adómentesen juthat hozzá a bevételhez.
Azonban Kozak figyelmeztetett, hogy „ezt a tempót nem biztos, hogy a végtelenségig fenn lehet tartani, és a bankok túlzott megadóztatása is ronthatja a befektetési klímát.”
2023-ban és 2024-ben az ukrán állam 50 százalékos társasági adóval sújtotta a bankok profitját, amit ugyan egyszeri intézkedésnek szántak, de 2025-ben is napirenden van. A Center for Economic Strategy (CES) becslései szerint ez a lépés 60-70 milliárd hrivnya extra bevételt hozhat idén.
A gazdaság kifehérítése: sokat várnak tőle, de nem azonnal
A Global Shadow Economy Report 2025 (Ernst & Young) becslése szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mérete jelenleg a GDP 19,3 százaléka; a háború előtt 30 százalék felett volt. A pozitív tendencia a logisztika, a posta és a csomagküldés területén látható leginkább, míg a dohány- és szerencsejáték-ipar továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Dmitro Bojarcsuk szerint a kifehérítés nem csak adóellenőrzést jelenthet. Mint kifejtette, ha a legális működés sokkal drágább, mint a szürkezóna, akkor a vállalkozók egy része visszamenekül oda. A valódi megoldás a szabályozási terhek csökkentése lenne.
Jöhet az adóemelés?
Az IMF elemzői szerint az áfa 1 százalékpontos emelése évi 30-40 milliárd hrivnya pluszbevételt jelentene, de ez politikailag rendkívül kényes lépés. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint „sem ebben a parlamenti ciklusban, sem 2025-ben nem lesz adóemelés. Előbb a hatékonysági és korrupciós problémákat kell megoldani, különösen a vámhatóságnál és a gazdasági bűnüldözésben.”
Az IMF azonban nem zárja ki az adóemelés szükségességét 2026-tól, főleg ha a háborús helyzet elhúzódik.
A költségvetési tanácsadó testület szerint „az Ukrajnára nehezedő pénzügyi nyomás strukturálisan is új adópolitikát igényelhet a következő évekre.”
Ukrajna költségvetési helyzete tehát a 2025-ös év közepére stabilnak tűnik, ám a felszín alatt óriási feszültségek húzódnak. A védelemre fordított kiadások messze meghaladják a tervezettet, és a hiányzó összegek előteremtése rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Szakértők szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek, külső hitelekre és hosszú távú adóreformokra is szükség lesz. Ha pedig a háború tovább húzódik, akár egy jelentős adóemelés sem kerülhető el.
Washington a jövőben minden nagyobb infrastrukturális és ásványkincs-beruházást ellenőrizne Ukrajnában. Az Egyesült Államok ezzel vétójogot szerezne Kijev európai szövetségeseivel szemben, ami aláásná keleti szomszédunk európai uniós csatlakozását is.
A Fehér Ház első ajánlattételi jogot követel az ukrajnai infrastrukturális és ásványkincs-beruházásokra, így az Egyesült Államok kontrollálná az ukrajnai utakkal, vasúttal, kikötőkkel, bányákkal, olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatos befektetéseket.
A Bloomberg szerint a dokumentum egy másik fontos eleme, hogy Donald Trump kormánya kötelezné Ukrajnát: fizesse ki a háború kezdete óta nyújtott összes amerikai katonai és gazdasági támogatást, mielőtt bármilyen bevételhez jutna a közös partnerségi alapból.
Kijevnek az összes új természeti erőforrás- és infrastrukturális projektből származó bevétel 50 százalékát az alapba kellene befizetnie. Az amerikai kormánynak joga lenne megvásárolni Ukrajna fémeit, ásványkincseit, valamint kőolaját és földgázát más felek előtt, függetlenül attól, hogy az alap finanszírozta a projektet, vagy sem.
A bennfentesek a hírügynökségnek elárulták: Washington azt szeretné elérni, hogy a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Ügynökség (DFC) irányítsa az alapot. Az alap öt igazgatósági tagjából hármat a DFC jelölne, és egy aranyrészvényt birtokolna, amely különleges szavazati jogot biztosítana bizonyos döntések megakadályozására.
Ukrajna nevezné ki a másik két tagot, de az alap napi irányítása amerikai kézbe kerülne.
A megállapodás azt is megtiltja Kijevnek, hogy kritikus ásványkincseket adjon el olyan országoknak, amelyek az Egyesült Államok stratégiai versenytársainak számítanak, ami vélhetően Kínára vonatkozna.
Az Egyesült Államok a múlt hét végén átadta a felülvizsgált megállapodást a kijevi illetékeseknek. A források szerint a két fél között folytatódnak a tárgyalások, Ukrajna valószínűleg ezen a héten saját módosításokkal válaszol az amerikai dokumentumra, így a végleges szerződés módosulhat.
Ukrajna 2022-ben biztosította az EU tagjelölti státuszát, és most kezdi meg a teljes jogú tagságról szóló csatlakozási tárgyalásokat, amelyek évekig is eltarthatnak. Ezt valószínűleg tovább bonyolítja, ha az Egyesült Államok tényleges ellenőrzést gyakorol az ukrán gazdaság felett.
A háború sújtotta Ukrajna gazdasága jövőre 5 százalékkal bővülhet, ha létrejön a tűzszünet – jósolja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), de a kilátások a tartós békétől függnek – írja a The Guardian.
A londoni székhelyű hitelező a három éve tartó konfliktus során 6,2 milliárd dollárt fektetett be ukrajnai projektekbe. A bank Ukrajna GDP-növekedését idén 3,5 százalékra prognosztizálja, tekintve hogy az ország még mindig az energiatermelés elleni orosz támadások okozta inflációval küzd. 2026-ban további növekedés várható, hiszen a békekötés hatására akár az 5 százalékos emelkedés is megvalósítható.
Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza elmondta, hogy a bank kész támogatni Ukrajna újjáépítését abban az esetben, ha a tárgyalások biztosítják a háború befejezését. Eközben Washington üdvözölte az Ukrajna értékes ásványkincseinek kitermeléséről szóló várható megállapodást, amely kapcsán Javorcik dicsérte a Zelenszkij-kormány hozzáállását a gazdaság szörnyű körülmények közötti irányításához.
Az Ukrajna hosszabb távú kilátásairól kérdezve azonban Javorcik rámutatott az EBRD két évszázados adatgyűjtésére, amely alapján az országok fele, ahol háborút vívnak, 25 évvel később is viseli a gazdasági sebeket. A közgazdász hozzátette, az hogy a konfliktus megoldása mit jelent majd Ukrajna számára, az attól függ mennyire stabil a helyzet.
Oroszország illegális ukrajnai inváziója súlyos terhet rótt a világgazdaságra, magasabb energiaárakkal, magasabb élelmiszerárakkal és a világkereskedelem megzavarásával – mondta Rachel Reeves, brit pénzügyminiszter.
Javorcik elmondta, hogy a 75 ország, valamint az EU által támogatott EBRD kiadta a legfrissebb gazdasági előrejelzéseit az általa lefedett régióra – amely magában foglalja Közép- és Kelet-Európát, a balti államokat és a Kaukázust.
Ezekben az országokban az EBRD a szeptemberben prognosztizált 3,5 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a 2025-ös átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke a parlamentben OlekszijHoncsarenko, Európai Szolidaritás párti képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a mozgósítás alóli felmentéshez a minimálbér 2,5-szeresének megfelelőbér biztosítása – a „harcolj vagy dolgozz” elv megvalósulása.
„Egy cég vagy dolgozik és feltölti a költségvetést, megfelelő bérszintet biztosít és kivonul az árnyékgazdaságból, vagy a cégek bizonyos intézkedéseket hoznak meg annak érdekében, hogy a fizetések szintje növekedjen, és megfeleljen az iparág átlagos szintjének”, mondta Smihal. Ez valójában a „harcolj vagy dolgozz” elv megvalósulása, tette hozzá.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt javasolja Ukrajnának, hogy duplázza meg erőfeszítéseit a hazai bevételek mozgósítására, de nem szorgalmazza a kamatemelést – jelentette ki Era Dabla-Norris, az IMF pénzügyi osztályának igazgatóhelyettese washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Dabla-Norris elmondta: „A prioritások szempontjából úgy gondoljuk, hogy a hatóságoknak (Ukrajnában – a szerk.) folytatniuk kell az adósság fenntarthatóságának helyreállítását.” Szerinte ennek két fontos aspektusa van. Az első a külső kereskedelmi adósság szerkezetátalakításának befejezése a program kötelezettségvállalásainak megfelelően. A második pedig az, hogy valóban meg kell duplázni a hazai bevételek mozgósítására és a nemzeti bevételi stratégia végrehajtásának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá.
„Itt az a fontos, hogy a stratégia ne csak a bevételek növelésére, a bevételek mozgósítására irányuljon, hanem az adórendszer alapvető megváltoztatására is” – mondta a tisztviselő. Mint emlékeztetett, a stratégia az adóelkerülés visszaszorítását, az adójogszabályok betartásának javítását, tágabb értelemben pedig az adórendszer méltányosságának és egyenlőségének növelését célozza.
„Az IMF régóta szorgalmazza, hogy az országok ne emeljenek kamatokat. A bázis kibővítéséről és a legigazságosabb és legegyenlőbb adórendszerek létrehozásáról van szó” – mutatott rá Era Dabla-Norris.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2025-ben is folytatódik, ezért Ukrajnának több pénzre van szüksége a költségvetés finanszírozásához – jelentette ki szerdán Gavin Gray, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai misszióvezetője a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gray elmondta: „Most a program ötödik felülvizsgálatára koncentrálunk, és úgy gondolom, hogy a kontextus nagyon világos. A háború tovább fog folytatódni. Nem valószínű, hogy a háború még ebben az évben véget ér. Sajnos a következő évben is folytatódik.”
A misszióvezető hozzátette, hogy ezzel összefüggésben elnapolódik az ukrán gazdaság gyors fellendülésének a reménye. „A gazdaság tovább fog növekedni, de nem gyors ütemben” – mondta. Úgy vélte, Ukrajna kormánya is tudja ezt, és magasabb költségvetési költségeket ró ki 2025-re.
A pénzügyi szakember kijelentette, az IMF azt fontolgatja, hogy az 50 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon egy részét bevonja az Ukrajnával közös program finanszírozásába. De megjegyezte, hogy a G7-ektől eddig nem érkezett határozott garancia arra, hogy Ukrajna megkapja ezt a pénzt. Szerinte szeptemberben kellene tisztázni a helyzetet.
„2025-ben Ukrajnának több külső forrásra lesz szüksége, mint amire számítottunk. Úgy gondolom, hogy a források jelentős része adományozóktól fog érkezni. De Ukrajna belpolitikájának is a kívánt eredmény elérésére kell irányulnia” – vélekedett Gavin Gray.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet nagyfokú bizonytalanságot prognosztizál az orosz–ukrán háború terjedelmét, eredményeit és következményeit illetően – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az S&P sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint „ha a gazdaság elkezd fellendülni, tekintettel a háború által Ukrajna gazdaságában okozott károkra, nem számítunk arra, hogy a reál-GDP a 2027-ig tartó előrejelzési időszakban visszaáll a háború előtti szintre”.
Mint az ügynökség megjegyezte, Ukrajna adósságának átütemezése az orosz katonai agresszió okozta jelentős gazdasági, külső és fiskális nyomás hátterében zajlik. Az orosz csapatok által megszállt területek Ukrajna területének mintegy 15%-át és a háború előtti GDP 8-9%-át teszik ki. Ukrajna lakosságának csaknem egyharmada elmenekült, és mintegy 15%-a elhagyta az országot, és jelenleg külföldön van. „Az ellenségeskedés időtartamától függetlenül a velük kapcsolatos kockázatok valószínűleg még egy ideig fennmaradnak” – tette hozzá a nemzetközi hitelminősítő intézet.
Az Oroszországi Föderáció 2022-es teljes körű inváziója következtében ukránok milliói kényszerültek menedéket keresni az országon kívül.
Ezek közül sokan munkaképes és magasan képzett szakemberek. Nem mindenkinek sikerült azonban az új helyen tisztességes munkát találnia.
Az EU érdekelt az olcsó munkaerőben
A Gazdasági Stratégiai Központ tanulmánya szerint a 2024 márciusi adatok értelmében 4,9 millió ukrán tartózkodott Ukrajnán kívül a háború miatt. Körülbelül 4,3 millió ember rendelkezik az ideiglenes védelmi státusszal az uniós országokban. A legtöbb menekült Németországban (1,3 millió), Lengyelországban (951 600) és Csehországban (381 200) él.
Az európai országokat érdekeltek abban, hogy a munkaképes ukránok maradjanak a munkaerőpiacukon. Svenja Schulze, német gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter leszögezte, Németország nem fogja ösztönözni az ukrán menekültek visszatérését. Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozón kijelentette, hogy több forrást fog követelni az EU-tól az ukrán menekültek eltartására. Lengyelország és Csehország is támogatta indítványát.
Csehország június 1-jén indította el a menekültek Ukrajnába való visszatérését segítő programot, amely novemberig tart, és több mint 400 embert érint. A visszatérni vágyók számára buszjegyet vásárolnak, vagy orvosi szállítást biztosítanak. Ez a szám azonban elenyésző a jelenleg Csehországban tartózkodó ukránok számához képest.
Alik Szahno a hollandiai ukrán menekültek nehéz életéről írt az RBC-Ukrajina hasábjain. Jelenleg több mint százezer ukrán él az országban, ebből 83 ezren vannak önkormányzati menhelyeken elhelyezve. A sürgősségi lakhatást biztosító menedékházak kihasználtsága elérte a 99,3%-ot. Idén azonban megnőtt a Hollandiában menedékjogot kérő ukránok száma. Az újonnan érkezők között vannak olyanok is, akik más uniós országokból költöztek át.
A hollandiai ukrán menekültek, akik nem találnak munkát, ingyenes szállásra és havi 260 eurós segélyre jogosultak.
Az EWL migrációs platform tanulmánya szerint egy ukránok átlagkeresete Hollandiában 1104 euró. A migránsok körülbelül 25%-a 1000 és 1499 euró között keres, egynegyedük pedig 500 eurónál kevesebbet keres.
Az ukránok fele készen áll a hazatérésre
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet májusban közzétett felmérése szerint a jelenleg a fent említette három országban élő ukránoknak csak a fele kész hazatérni. Kielégítő biztonsági helyzetet, működő infrastruktúrát, rendelkezésre álló lakásokat és a széleskörű háború befejezését követelik.
A munkaerőhiány csökkenti a GDP-t
Az állampolgárok haza nem térése jelentősen érinti az ukrán gazdaságot, amely GDP-je 2,7% és 6,9% közötti mutatóval csökkenhet évente, ahogy az a Gazdaságstratégiai Központ 2023. szeptemberi jelentésében szerepel. A Wall Street Journal jelentése szerint a mindössze 100 000 fős munkaerőhiány 0,5%-kal csökkenti Ukrajna GDP-jét.
„A következő évtizedben Ukrajnának további 4,5 millió munkavállalót kell bevonnia a munkaerőpiacra. Ahogy közeledünk a háború utáni újjáépítés korszakához, a munkaerő iránti igény csak nőni fog” – közölte az ukrán gazdasági minisztérium.
A Forbes.ua jelentése szerint az építőiparban a munkaerőhiány eléri a 40%-ot, és az ukrán fejlesztők már megkezdték a Globális Dél országaiból érkező munkaerő alkalmazását.
Mennyi lesz Ukrajna lakossága 10 év múlva?
Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója szerint 2033-ra Ukrajnában 1991 határain belül legfeljebb 35 millió állampolgár él majd. Ez az előrejelzés optimista.
Ella Libanova megjegyezte: „Felejtsük el, hogy 52 millió ukrán volt. Nem lesz több. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35 millióan leszünk 2033-ban, és ezek az előrejelzések Ukrajnára vonatkozóan az 1991-es határain belül. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az összes menekült hazatér, vagy más országokból jönnek újak, Ukrajna lakossága továbbra is csökkenni fog”.
A lakosság létszámának 30 milliós szinten tartásához évente mintegy 300 000 migránst kell bevonni. Ez pedig felveti ezen emberek társadalomba való beilleszkedésének kérdését. Ella Libanova kifejtette: „Ha nem tudjuk biztosítani magunknak a szükséges munkaerőt, más országokból kell munkavállalókat meghívnunk. Ezek valószínűleg kevésbé fejlett országokból származnak majd. Általában ez a helyzet. Ha azonban Ukrajnában vonzó feltételek lesznek, akkor jöhetnek a lengyelek, a balti országokból, valamint Közép- és Nyugat-Európából – ez lehetséges.”
A mozgósított állampolgárok külföldi munkaerővel való helyettesítése általános gyakorlat a nagyobb háborúk időszakában. Például az első világháború végén több százezer külföldi munkavállalót toboroztak a francia hátországba.
A háború aktív szakaszának vége és a leszerelés kezdete után sok honvéd tér vissza a frontról. Fontos, hogy az állam hozzáértő politikát valósítson meg rehabilitációjuk és társadalmi integrációjuk tekintetében. Ez lehetővé teszi a honvédjeink számára, hogy visszatérjenek a normális életbe, és jelentős lendületet ad a gazdasági növekedésnek.
Ukrajna megállapodott a szuverén eurókötvények magántulajdonosaival több mint 20 milliárd dollár értékű adósság visszafizetésének átütemezéséről, miáltal jelentősen csökken az állam költségvetésére nehezedő nyomás a következő években – írta csütörtökön az rbc.ua hírportál.
Katerina Martincsuk a kiadvány újságírója elemzésében jelezte, hogy július 22-én Ukrajna közleményt tett közzé a londoni tőzsdén, amelyben arról számolt be, hogy az ukrán eurókötvény-tulajdonosok bizottságával július 12. és 19. között tartott zárt ülések eredményeként elvi megállapodások születtek az államadósság átstrukturálásával kapcsolatban a nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott 23,4 milliárd dollár értékű értékpapírokról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy az ügylet teljesíti az ukrán fokozott finanszírozási program (EFF) adósságfenntarthatósági céljait. A megállapodást az ukrán hitelezők csoportja is jóváhagyta.
Ukrajna megállapodott a hitelezőkkel az adósság-átstrukturálásról, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt takarítanak meg az adósságkezelésen, 2033-ig pedig 22,75 milliárd dollárt. A meglévő eurókötvényeket az adósság értékének 37 %-os nominális csökkenésével cserélik újakra.
Az új kötvények első kifizetésére 2029-ben kerül sor, a tartozás 2029-ig esedékes tőkeösszege pedig mostantól hosszabb időszakra oszlik meg. Az új kötvények kamatozása a lejárat évétől függően 1,75 % és 7,75 % között változik. Ez csökkenti az Ukrajna költségvetésére nehezedő pénzügyi terheket, és lehetővé teszi, hogy a felszabaduló pénzeszközöket védelmi és szociális szükségletekre fordítsák.
