Az Egyesült Államok 21%-os vámot vezet be a Mexikóból importált paradicsom nagy részére, arra hivatkozva, hogy az árak alacsonyak. Erről a Bloomberg számolt be.
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium közleménye szerint a Mexikóval kötött jelenlegi kereskedelmi megállapodás nem tudta megvédeni az amerikai termelőket.
A dömpingellenes vámokat általában akkor alkalmazzák, amikor egy kormányzati vizsgálat megállapítja, hogy egy adott terméket tisztességtelen áron értékesítenek az USA-ban. Ezek a vámok különböznek azoktól az általános tarifáktól, amelyeket Donald Trump elnöksége idején vezettek be.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a legjobb megoldás egy szabadkereskedelmi megállapodás lenne. De szükség van „tartalék repülőterek” előkészítésére arra az esetre, ha Trump másként döntene.
Friedrich Merz leendő német kancellár úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök politikája miatt a viággazdaság pénzügyi válsággal nézhet szembe. Véleménye szerint az Európai Unió országainak már most fel kell készülniük az esetleges problémákra, közölte Merz a Handelsblattnak adott interjújában.
A Merz ugyanakkor támogatja az Egyesült Államok és az európai országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
„Bízom egy új transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásban. Zéró vám mindenre. Ez mindkét félnek számára jobb lenne”, mondta.
A leendő kancellár ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Uniónak a harmadik országok piacaira kell összpontosítania, ha Washington teljesen ki akar vonulni a világkereskedelemből.
„Trump elnök politikája növeli annak kockázatát, hogy a következő pénzügyi válság a vártnál korábban következik be. Nekünk, európaiaknak meggyőző választ kell adnunk”, jelentette ki Merz.
Újabb engedmények kerültek napirendre a vámháborúban. A CNBC tudósítása szerint immáron tényként jelenthető, hogy megvannak azok az első termékek, amelyeket Trump mentesített a sarc alól.
A lap az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatalának új iránymutatására hivatkozva arról számolt be, hogy az okostelefonok és számítógépek is azok közé a számos technológiai eszköz és alkatrész közé tartoznak, amelyek mentesülnek a Donald Trump elnök által kivetett kölcsönös vámok alól.
A hivatkozott iránymutatást a péntek késő esti órákban adták ki. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámot, Trump a hónap elején 145 százalékos vámot vetett ki a kínai termékekre, ami az olyan technológiai óriásokra nézve is komoly terheket jelentett volna, mint az Apple, amely az iPhone-okat és a legtöbb más termékét Kínában gyártja.
Az Európai Unió a Fehér Ház ugyanezen döntésére válaszul úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a tükörvámok bevezetését az Egyesült Államokkal szemben, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke X közösségi oldalán.
„Trump elnök nyilatkozatát tudomásul vettük. Esélyt akarunk adni a tárgyalásoknak. Amíg a tagországainktól erőteljes támogatást kapott uniós ellenintézkedések véglegesítése folyamatában, 90 napra felfüggesztjük azokat. Ha a tárgyalások nem lesznek kielégítőek, az ellenintézkedéseink életbe lépnek” – írta az EB elnöke.
Hozzátette, hogy a további ellenintézkedések előkészítése folyamatban van.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azt állítja, hogy az Egyesült Államok napi 2 milliárd dollárt keres a bevezetett vámok által. Erről a Reuters számolt be.
„Azoknak, akik kíváncsiak a vámokra – napi csaknem 2 milliárd dollárt kapunk belőlük, 2 milliárdot. És minden nagyon jól megy. Amerika hamarosan ismét nagyon gazdag lesz” – mondta a politikus.
Az Egyesült Államok elnöke azt is közölte, hogy Japán és Dél-Korea már küldött képviselőket, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössenek és elkerüljék az új tarifák hatályba lépését.
Ugyanakkor, ahogy a Reuters is megjegyzi, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának hivatalos adatai nem támasztják alá a Trump által említett összegeket.
Szerdától az Egyesült Államok jelentős, 104 százalékos vámtarifát vezet be a Kínából érkező termékekre – jelentette be a Fehér Ház.
Donald Trump elnök második ciklusában gyakran alkalmazza gazdaságpolitikai eszközként a vámemelést, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a külföldi országokra, ha azok nem tesznek engedményeket az USA-val szembeni kereskedelmi kapcsolatokban.
Eredetileg 34 százalékos vámemelés raktak a meglévő 20-ra, ám miután Kína bejelentette, hogy ugyanolyan mértékű ellenlépéssel válaszol az amerikai exporttermékekre, Trump további 50 százalékot rakott az új vámokra. Ez azonnal 84 százalékos többletterhet jelent, amit a már meglévő vámokkal együtt legalább 104 százalékos teljes vámtételként alkalmaznak – írja a Fox News.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium elítélte az amerikai intézkedést, és „hibát hibára halmozásnak” nevezte. A tárca további ellenintézkedéseket helyezett kilátásba az amerikai termékekkel szemben.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a CBS News adásában elmondta, hogy az Antarktisz közeli lakatlan Heard- és McDonald-szigetekre, ahol csak pingvinek élnek azért vetettek ki amerikai vámokat, mert Washington be akarja zárni azokat a kiskapukat, amelyeket más országok felhasználhatnak a kereskedelmi korlátozások megkerülésére, közölte a Jevropejszka Pravda.
Lutnick kifejtette, hogy a vámok bevezetése mögött az az elképzelés áll, hogy egyetlen ország sem marad „figyelmen kívül”. Elmondása szerint Washington véget akar vetni azoknak az „értelmetlen kiskapuknak”, amelyeket a harmadik országok felhasználhatnak a korábban kiszabott vámok megkerülésére.
[type] => post [excerpt] => Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a CBS News adásában elmondta, hogy az Antarktisz közeli lakatlan Heard- és McDonald-szigetekre, ahol csak pingvinek élnek azért vetettek ki amerikai vámokat, mert Washington be akarja zárni azokat a k... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1744129440 [modified] => 1744104412 ) [title] => Az USA elmagyarázta, miért vetett ki vámot azokra a szigetekre, ahol pingvinek élnek [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59072&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 59072 [uk] => 58986 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 58987 [image] => Array ( [id] => 58987 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp [original_lng] => 89684 [original_w] => 864 [original_h] => 486 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp [width] => 864 [height] => 486 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp [width] => 864 [height] => 486 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp [width] => 864 [height] => 486 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp [width] => 864 [height] => 486 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1744093613:12 [_thumbnail_id] => 58987 [_edit_last] => 12 [views_count] => 380 [_oembed_291cc505d29ff50b3954d07a2b4e04b9] =>
Europe is ready to negotiate with the US.
We have offered zero-for-zero tariffs for industrial goods.
Because we're always ready for a good deal.
But we’re also prepared to respond with countermeasures.
A következő napokban akár 28 milliárd dollár értékű amerikai árura vethet ki büntetővámokat az Európai Unió, amely Kanadához és Kínához hasonlóan egységes fellépést tervez Trump ellen – írja a Reuters.
A hírügynökség emlékeztet: a huszonhetek esetében 25 százalékos vámot vetett ki Washington az acél- és alumíniumtermékekre, valamint az innen származó járműimportra, míg szerdától egységesen 20 százalékos viszonossági vámok lépnek hatályba. Ezek a vámok az EU amerikai exportjának nagyjából a 70 százalékát fedik le, évi 532 milliárd euró értékben.
Az EU kereskedelempolitikája egységes, vagyis az egyes országok külön-külön nem is dönthetnek viszontvámok bevezetéséről. Ennek fényében a Reuters értesülései szerint a kereskedelempolitika koordinálásáért felelős Európai Bizottság hétfőn egy listát terjeszt a tagországok elé olyan termékekről, amelyekre büntetővámot terhelnének. A listán várhatóan különféle terményeken és élelmiszereken (hús, bor, gabona, rágógumi) túl olyan tételek is lehetnek, mint a fogselyem, a porszívó vagy a vécépapír. Az egységes fellépést nehezíti, hogy az egyes országok érdekei eltérőek.
A javaslaton túl Maros Sefcovic, a Bizottság illetékes tagja folyamatosan tárgyal amerikai partnereivel, a testület elnöke, Ursula von der Leyen pedig a Reuters szerint hétfőn és kedden az európai ipar legfontosabb ágazatainak képviselőivel találkozik majd. Cáfolva például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is, aki az amerikai vámok bejelentése után azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy tehetetlensége okolható a büntetőintézkedésekért. Ezt a kijelentést egyébként a HVG-nek tételesen cáfolta az Európai Bizottság:
Az is lehet persze, hogy a kérdés magától megoldódik. Trump egyik legközelebbi embere, Elon Musk legalábbis szombaton Matteo Salvini pártjának firenzei fórumára bejelentkezve arról beszélt, szerinte az lenne a legjobb, ha Európa és az Egyesült Államok a szabadkereskedelmi övezet felé, nulla százalékos vámokra térne majd át. Azt is hozzátette: ő maga ezt a tanácsot adta Trumpnak.
A világ 500 leggazdagabb embere 208 milliárd dollárt veszített egy nap alatt, miután Donald Trump amerikai elnök új vámokat vezetett be, számolt be a Bloomberg.
A kiadvány rámutat, hogy ez a negyedik legnagyobb egynapos esés a Bloomberg Billionaires Index 13 éves történetében, és a legnagyobb a Covid–19 világjárvány kezdete óta.
Közölték, a rangsorban szereplő milliárdosok több mint fele elvesztette vagyona egy részét, átlagosan 3,3%-kal. A legnagyobb veszteségeket az amerikai üzletemberek, köztük Mark Zuckerberg és Jeff Bezos szenvedték el.
Carlos Slim, Mexikó leggazdagabb embere ezzel szemben mintegy 4%-kal, 85,5 milliárd dollárra növelte vagyonát, mivel Mexikó nem került fel azon országok listájára, amelyekkel szemben az USA új vámokat vezetett be. Mexikó piaca (Mexican Bolsa) 0,5%-kal nőtt. A Közel-Kelet lett az egyetlen régió, ahol nem csökkent a milliárdosok vagyona.
Egy nap legnagyobb veszteségei:
Mark Zuckerberg
A veszteségek terén a Meta alapítója került az élre, 17,9 milliárd dollárt (a vagyon 9%-át) veszítette el. A cég részvényei 9%-ot estek, folytatva a február közepe óta tartó csökkenést az év eleji erőteljes növekedési időszak után.
Jeff Bezos
Az Amazon részvényei 9%-ot veszítettek, ami 15,9 milliárd dollárjába került a cég alapítójának. Ez az Amazon legnagyobb csökkenése 2022 áprilisa óta.
Elon Musk
A Tesla vezetője egy nap alatt 11 milliárd dollárt veszített, az év eleje óta pedig összesen 110 milliárd dollárt. A Tesla részvényei 5,5%-ot estek az új tarifák bejelentése után, bár korábban azt jósolták, hogy a vállalat kevésbé lesz érintett, mint más autógyártók.
Ernest Garcia III
A CEO Carvana vezérigazgatója 1,4 milliárd dollárt veszített a cég részvényeinek 20%-os csökkenése miatt. Bár a társaság részvényei február közepéig 425%-ot erősödtek, azóta 36%-ot veszítettek értékükből.
Toby Lutke
A kanadai Shopify vezetője 1,5 milliárd dollárt (vagyonának 17%-a) veszített. A Shopify részvényei 20%-ot estek, ami az S&P/TSX Composite indexének legnagyobb esése 2020 márciusa óta.
Bernard Arnault
Európa leggazdagabb embere 6 milliárd dollárt veszített, mivel a Christian Dior és a Bulgari márkákat magában foglaló LVMH konszern részvényei zuhantak. Az EU új, 20%-os amerikai vámokra készül, amelyek negatívan érintik a luxuscikkek exportját.
Zhang Cunyuan
A kínai cipőgyártó Huali Industrial Group alapítója 1,2 milliárd dollárt (vagyonának 13%-a) veszített, miután az Egyesült Államok további 34%-os vámot jelentett be a kínai árukra. Veszteségeket szenvedtek el az amerikai és európai Nike, Adidas és Lululemon cégek is, amelyek részvényei több mint 10%-ot estek.
Bizonytalanság alakult ki a tőzsdéken az új amerikai elnök beiktatását követő első napokban. Donald Trump politikája többek között az ukrán gazdaság jövője miatt keltett aggodalmat, mivel lényegében gazdasági konfrontációba kezdett számos országgal.
A bizonytalanság és a csökkenő indexek
Trump elismerte, hogy lépései nemcsak a partnereket, hanem az amerikai gazdaságot is negatívan érinthetik. Elkerülte az esetleges recessziós jóslatait, és csak „átmeneti időszakokat” jelentett be. Ilyen körülmények között a tőzsdék meredek esésbe kezdtek.
A Bloomberg adatai szerint hétfőn aktívan értékesítették a részvényeket, a főbb részvényindexek idei legalacsonyabb értéküket érték el. A Nasdaq 100 3,8%-ot, az S&P 500 2,7%-ot esett. A technológiai szektor 2022 óta a legnagyobb hanyatlását élte meg, mivel a befektetők elvesztették a piac stabilitásába vetett bizalmukat. Február közepe óta az S&P 500 több mint 8%-ot veszített, ami körülbelül 4 billió dollárnak felel meg.
Tömeges elbocsátások az Egyesült Államokban
Újabb csapást jelentett a köztisztviselők létszámának csökkentése az Elon Musk által meghirdetett reformok keretében, aki a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumban (DOGE) kapott vezető szerepet. Az Energiaügyi Minisztériumban februárban 2000 alkalmazottat bocsátottak el, köztük a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság munkatársait is. A belügyminisztériumban, a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumban is leépítések voltak. Musk új jelentéstételi követelményeket vezetett be, elbocsátással fenyegetve azokat, akik nem számolnak be az elvégzett munkáról.
A válság előfeltételei
Elemzők véleménye szerint továbbra is instabil a helyzet a piacokon a kereskedelmi háborúk és a bizonytalanság miatt. „Ezek a tényezők miatt felfüggesztik az ügyleteket, ami negatív hatással van a gazdaságra” – jegyezte meg Szerhij Fursza, a Dragon Capital munkatársa. A magas infláció megakadályozza, hogy csökkentsék a kamatlábakat, ami gazdasági recessziót válthat ki.
Olekszandr Martinenko az arany és más nemesfémek iránti kereslet növekedésére mutat rá a megnövekedett kockázati szint miatt. Eközben az energiaárak esnek, mivel az OPEC növeli az olajtermelést és csökken a globális kereslet.
Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemzési osztályának vezetője megjegyezte, hogy Trump döntéseinek kaotikus jellege csak növeli a bizonytalanságot. „A piacok biztonságosabb eszközöket keresnek, ami a részvényindexek eséséhez és a dollár gyengüléséhez vezet”, jegyezte meg.
Egyre nagyobb lendületűek a kereskedelmi háborúk
Trump kormányzása kezdetén 25%-os vámot vetett ki a mexikói és kanadai árukra, valamint 10%-os vámot a kínai importra. Januárban hasonló intézkedéseket alkalmaztak Kolumbiában, ami tükörszankciókat váltott ki. Később az uniós országok is kereskedelmi korlátozások alá kerültek.
„Számos ország évek óta kirabolja Amerikát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és illegális kábítószer-kereskedelemmel. Megállítjuk ezt!”, jelentette ki Trump.
Ezek a lépések azonnal reakciót váltottak ki a nemzetközi közösségből, ami a globális gazdaság további destabilizálódásához vezethet.
Ukrajna és a globális válság veszélye
Jelenleg a globális részvénypiacok esése nem jelent közvetlen veszélyt Ukrajnára. Egy globális válság esetén azonban nehéz lesz elkerülni a negatív következményeket – jegyzik meg a szakértők.
„A jelenlegi folyamatoknak nincs közvetlen hatása Ukrajnára, mert nincs fejlett tőzsdénk, nincs szabad tőkemozgásunk, így jelentős tőkekiáramlásunk. Ha azonban nagyszabású válság kezdődik, a partnerországok saját gazdaságuk megmentésére fognak összpontosítani, ami csökkenti a pénzügyi segítségnyújtás elérhetőségét Ukrajna számára”, magyarázza Olekszandr Parascsij közgazdász.
Szerhij Fursza támogatja ezt a véleményt, hozzátéve, hogy Ukrajnát a kohászati termékek árának csökkenése fenyegetheti egy globális recesszió esetén, ami kihat az exportra. Egy nagyszabású válság emellett megnehezítheti az európai országok pénzügyi támogatásának elosztását. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU jelenleg az Ukrajnának nyújtott segítségre fordított kiadások jelentős emelését tervezi, többek között a befagyasztott orosz vagyon rovására.
További kockázatot jelent – Ukrajna helyreállítása a harcok befejezése után. „Befektetések szükségesek a háború utáni újjáépítéshez, de globális válság esetében nem biztos, hogy megérkeznek”, jegyezte meg Fursza.
Olekszandr Parascsij hangsúlyozza, hogy a befektetések bevonása mindenképpen nehéz folyamat lesz. A befektetők számítanak befektetéseik jövedelmezőségére, és csak megfelelő garanciák és kedvező üzleti környezet mellett fektetnek be.
