Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy csökkenteni fogja az Indiából érkező importra vonatkozó vámtarifákat, miután az ország csökkentette az orosz olaj beszerzését. A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Trump megjegyezte, hogy ez a lépés Washington válasza lesz Új-Delhi energiapolitikájának változására.
„India számára a vámtarifák most nagyon magasak az orosz kőolaj miatt, és ők leállították az orosz olaj importját. Jelentősen csökkentették. Igen, mi is csökkenteni fogjuk a vámokat” – mondta az amerikai elnök.
Eközben Andrej Rudenko orosz külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy India nem függesztette fel az orosz kőolaj beszerzését.
„Elmondhatom, hogy India továbbra is vásárol orosz kőolajat” – mondta moszkvai újságíróknak Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésére reagálva, miszerint India állítólag szinte teljesen leállította az orosz kőolaj vásárlását.
A kőolajárak kissé csökkentek annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, miután Dél-Koreában találkozott Hszi Csin-ping elnökkel. A szakértők továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez valóban a kereskedelmi háború végét jelenti-e, számolt be a Reuters.
A Brent határidős ára 20 centtel, azaz 0,31%-kal esett, hordónként 64,72 dollárra, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős ára 20 centtel, azaz 0,31%-kal esett, hordónként 60,28 dollárra.
Mint ismeretes, Trump Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóján beleegyezett abba, hogy egy egyéves megállapodás részeként 57%-ról 47%-ra csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat az amerikai szójabab vásárlásának újraindításáért, a ritkaföldfémek exportjának biztosításáért és a fentanil illegális forgalmazása elleni küzdelemért cserébe. „A piac ezt csak a konfliktus szüneteltetésének és a feszültség kismértékű enyhülésének tekinti, amelyet „kereskedelmi megállapodásként” pozicionálnak”, közölte Vandana Hari elemző.
A gazdasági kilátásokat az amerikai Federal Reserve is támogatta, amely a piaci várakozásokkal összhangban előző nap csökkentette a kamatlábakat. A szabályozó azonban utalt arra, hogy ez lehet az utolsó csökkentés idén az ideiglenes kormányzati leállás veszélye miatt, ami megnehezíti az adatokhoz való hozzáférést.
A Brent és a WTI egy nappal korábbi emelkedését az amerikai nyersolaj- és üzemanyagkészletek vártnál nagyobb mértékű visszaesése magyarázza. Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (Energy Information Administration) adatai szerint az olajkészletek 6,86 millió hordóval, 416 millió hordóra csökkentek az október 24-re, míg az elemzők mindössze 211 ezer hordós csökkenésre számítottak.
A befektetők a november 2-ra tervezett OPEC+ találkozóra várnak, amelyen valószínűleg napi 137 ezer hordós kínálatnövekedést jelentenek be decemberben.
Mark Carney kanadai miniszterelnök a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján kijelentette, hogy a kormány készen áll a kereskedelmi tárgyalások újraindítására az Egyesült Államokkal Donald Trump vámemeléssel kapcsolatos fenyegetései ellenére.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy további 10%-os vámot vet ki a Kanadából származó árukra. Ez egy, a kanadai Ontario államban megjelent reklámfilmnek volt köszönhető, amelyben Ronald Reagan volt amerikai elnök idézetével kritizálták a vámokat.
Reagan közölte, hogy az importvámok csak rövid távon biztosították az amerikai feldolgozóipar számára a bevételt, majd a zsugorodó piacok és a verseny hiánya miatt tönkretették a gazdaságot. Donald Trump csalásnak nevezte Reagan szavait.
Ontario állam később kijelentette, hogy eltávolítja a hirdetést a képernyőről. Carney pedig azt mondta, hogy kormánya készen áll a kereskedelmi tárgyalások újraindítására az Egyesült Államokkal Trump fenyegetései ellenére.
„Kanada készen áll arra, hogy fejlessze a folyamatot az amerikai partnereinkkel folytatott tárgyalások vagy megbeszélések során elért eredményekre alapozva” – mondta.
Az amerikai kormány nagy valószínűséggel lemond a Kínával szembeni 100%-os vámok kivetésének tervéről. Az Ukrinform publikációja szerint ezt Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter jelentette be, közölte a Reuters.
A kormánytisztviselő arról számolt be, hogy „nagyon lényeges keretmegállapodást” értek el He Lifen kínai alelnökkel. A Malajziában elért megállapodások lehetővé teszik, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a jövő heti tárgyalásain további kereskedelmi együttműködésről tárgyaljanak.
Megjegyezték, hogy a tárgyalások napirendjén szerepel az USA és Kína közötti kiegyensúlyozottabb kereskedelem, Kína amerikai és más mezőgazdasági termékek vásárlása, valamint az úgynevezett fentanilválság megoldása az Egyesült Államokban.
Arra a kérdésre, hogy számít-e arra, hogy az Egyesült Államok végrehajtja Trump fenyegetését, miszerint 100%-os vámot vet ki a kínai árukra, Bessent nemmel válaszolt.
„Nem, nem vagyok biztos benne, és arra is számítok, hogy némi halasztást kapunk a ritkaföldfémek exportellenőrzésével kapcsolatban, amiről a kínaiak beszéltek” – jegyezte meg az amerikai pénzügyminisztérium vezetője.
A The Telegraph információi szerint Donald Trump az „ukrán győzelmi alap” létrehozásán dolgozik, amelyet Kínára kivetett új vámokból finanszíroznának. A kiadvány szerint Trump utasította a pénzügyminisztert, Scott Bessentet, hogy egyeztessen az európai kollégákkal a tervről, mielőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 17-én, pénteken Washingtonba látogatna.
„Trump utasította a nagykövetet és engem, hogy közöljük európai szövetségeseinkkel, támogatjuk az ötletet, nevezzék akárhogy. »Orosz olajra kivetett kínai vámnak« vagy »Ukrajna győzelme vámnak«. De ukrán és európai szövetségeseinknek készen kell állniuk. Mi reagálunk, ha európai partnereink velünk lesznek” – mondta Bessent a sajtónak.
A jelentések alapján a stratégia szerint 500 százalékos vámot vezetnének be a kínai importtermékekre, és a befolyt pénzt az ukrán hadsereg felfegyverzésére fordítanák.
A terv célja, hogy maximális gazdasági nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyinra, akinek katonai gépezete Kína támogatásától is függ, így rávéve őt, hogy leüljön tárgyalni Trumppal és Zelenszkijjel.
Az Unian által szemlézett cikk megjegyzi, hogy korábban az az elképzelés, miszerint szankciókat vezessenek be Kína ellen az orosz olajvásárlások miatt, ellenállásba ütközött az európai kormányok részéről. Bár a NATO Pekinget „a háború kulcsfontosságú segítőjének” nevezte, a katonai szövetség számos országa, köztük az Egyesült Királyság elutasította, hogy Kínát ellenségként kezelje.
Az Európai Unió annak lehetőségét fontolgatja, hogy egyhangú jóváhagyás nélkül magasabb vámokat vezessen be az orosz olajimportra, jelentette be Olaf Gill, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli tájékoztatóján, jelentette az Ukrinform.
„Ez nem része a 19. szankciós csomagnak, mivel a szankciókat egyhangúlag fogadják el. Az orosz olajra kivetett vámokra vonatkozó javaslatokat minősített többséggel fogadják el kereskedelmi vonatkozású intézkedésként. Jelenleg nem tudok több részletet közölni, de a szándékainkat a későbbiekben ismertetjük” – mondta Gill.
Hangsúlyozta, hogy az EU számára az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetése – geo-stratégiai prioritás. Ebben az összefüggésben az EU tagállamai mérlegelik az Európai Bizottság javaslatait az Oroszországi Föderáció elleni 19. szankciócsomagot illetően, amely többek között az orosz cseppfolyósított gázt szállító kikötőkre vonatkozó korlátozásokat is tartalmaz.
A szóvivő elmondása szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke további intézkedések megtételére irányuló szándékáról beszélt Donald Trump amerikai elnökkel folytatott találkozóján.
„Megvitatták az LNG-t szállító kikötők elleni szankciókat is. Ez a 19. csomag része. Ursula von der Leyen azt is megjegyezte, hogy növelni akarjuk az Oroszországból származó olajimport vámjait” – jegyezte meg Gill.
Nyolcvannyolc szolgáltató függesztette fel teljesen vagy részlegesen az Egyesült Államokba irányuló postai szolgáltatásait, és több mint 80 százalékkal csökkent az oda irányuló forgalom az amerikai vámtarifák bevezetése óta – közölte szombaton az ENSZ postai ügyekkel foglalkozó hivatala.
Az Egyetemes Postaegyesület (UPU) új műszaki megoldás kifejlesztésén dolgozik, amely lehetővé teszi a levelek eljuttatását az Egyesült Államokba – írta közleményében Metoki Maszhiko, az UPU főigazgatója.
Az UPU szerint a szolgáltatói adatok alapján megállapítható, hogy a vámtarifák bejelentése után, augusztus 29-én 81 százalékkal csökkent az Egyesült Államokba irányuló forgalom az előző péntekhez viszonyítva.
Az érintett szolgáltatók között van a német Deutsche Post, valamint a brit Royal Mail is.
Az UPU-t, amelynek a svájci fővárosban, Bernben van a székhelye, 1874-ben alapították és 192 állam a tagja. A szervezet határozza meg a nemzetközi postai forgalom szabályait és ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások javítására.
Július 30-i rendeletében az amerikai kormányzat augusztus 29-i hatállyal eltörölte a kis postai csomagokra (legfeljebb 800 dollár értékű árucikkekre) vonatkozó vámmentességet. Kizárólag a magánszemélyek közötti, 100 dollár alatti csomagok maradtak vámmentesek. A csomagokat azóta ugyanakkora vámmal terhelik meg, mint a származási országra kirótt vámtarifa (például 15 százalék az Európai Unió, illetve 50 India esetében).
Donald Trump amerikai elnök a döntést azzal indokolta, hogy véget akarnak vetni a vámot megkerülő küldeményeknek, valamint a szintetikus opioidok és más veszélyes termékek postai szállításának.
A fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét pénteken, ezzel fenntartotta a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát, a vámok ugyanakkor átmenetileg hatályban maradhatnak.
A washingtoni székhelyű Egyesült Államok Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróságának tagjai 7-4 arányban úgy találták, hogy az új vámok többségének esetében a bevezetés hivatkozási alapjaként szolgáló gazdasági vészhelyzet nem áll fenn, illetve az elnök túllépte hatáskörét, ezért a vámokról szóló intézkedések érvénytelenek.
A bírói tanács ugyanakkor engedte, hogy október 14-ig a vámok hatályban maradjanak, időt hagyva az adminisztráció számára, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához forduljon.
Donald Trump Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzésében élesen bírálta a bíróságot és annak határozatát, valamint jelezte, hogy fellebbeznek, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság érvényben hagyja a vámokról szóló intézkedéseit.
„Ha ezeket a vámokat meg kellene szüntetni, az teljes katasztrófa lenne az ország számára” – fogalmazott és hozzátette, hogy ez pénzügyileg meggyengítené Amerikát olyan időkben, amikor erősnek kellene lennie.
Donald Trump az április 2-án bejelentett átfogó vámintézkedéseket az elnököt intézkedési jogkörrel felruházó nemzetközi gazdasági vészhelyzetről szóló 1977-es törvény (International Economic Emergency Act) alapján vezette be.
Az Egyesült Államok költségvetésének júliusig 142 milliárd dollár bevétele származott vámokból, ami több mint kétszeresével haladja meg az előző év azonos időszakának vámbevételét.
Az amerikai elnök érvényesítette fenyegetését, és 50 százalékra emelte az Indiából érkező árukra kivetett vámokat – írja a CNN. A lépés veszélyeztetheti az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével fenntartott kapcsolatát, miközben az amerikai fogyasztók áraiban is növekedést okozhat.
A legújabb vámemelés célja Trump szerint az, hogy büntesse Indiát az orosz olaj importjáért, és azért, mert az ország ezzel hozzájárul Oroszország ukrajnai háborújának finanszírozásához. Az amerikai elnök a közelmúltban külön-külön találkozott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy közvetítsen a hosszú évek óta tartó konfliktus lezárása érdekében, ám a tárgyalások továbbra is holtpontra jutottak.
Az amerikai vállalatok, és mostanra a fogyasztók is, már érzékelik a Trump-kormányzat vámkampányának költségnövelő hatásait, miközben a munkaerőpiac helyzete romlott. Az indiai árukra kivetett újabb magas vámok mindkét hatást súlyosbíthatják.
Újdelhi már korábban jelezte, hogy válaszlépéseket tesz Trump vámintézkedéseire.
Kirti Vardhan Singh indiai külügyminiszter-helyettes szerdán azt mondta a sajtónak, hogy a kormány „megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy gazdaságunkat ne érje kár, és biztosíthatom, hogy gazdaságunk ereje át fog vinni minket ezeken az időszakokon”.
Hozzátette: A legfőbb aggályunk az energiabiztonság, és továbbra is attól az országtól vásárolunk energiát, amely számunkra előnyös.
India azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy igazságtalanul bünteti az országot, kiemelve, hogy más országok, amelyek szintén orosz olajat importálnak, nem szembesülnek hasonló terhekkel. Kína például a legnagyobb orosz olajvásárló, de termékei minimum 30%-os vám alá esnek. Trump azonban figyelmeztetett, hogy a jövőben más, Oroszországtól olajat vásárló országok is magasabb vámokra számíthatnak.
Az Egyesült Államok és India közötti kereskedelmi mérleg az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt, miközben a két ország import- és exportforgalma is nagyjából megduplázódott. Tavaly az Egyesült Államok 87 milliárd dollár értékben importált árut Indiából, miközben az amerikai export körülbelül 42 milliárd dollárt tett ki.
Az amerikai vállalatok a korábbi kínai vámemelések hatására egyre inkább Indiát választották alternatív gyártási helyszínként.
A legfontosabb indiai exportcikkek az Egyesült Államok felé a gyógyszerek, kommunikációs eszközök, például okostelefonok, valamint ruházati termékek voltak. Az okostelefonok azonban mentesülnek az úgynevezett „reciprok” vámok alól, így az 50%-os vám sem vonatkozik rájuk.
Ugyanakkor az Egyesült Államok legfontosabb exportcikkei Indiába az olaj- és gáztermékek, vegyi anyagok, valamint a repülőgépipari termékek és alkatrészek voltak, amelyek az indiai válaszintézkedések leginkább kitett ágazataivá válhatnak.
Az amerikai cégek nemcsak fizikai termékekre támaszkodnak Indiában: az elmúlt években a Microsoft, Google, JPMorgan Chase és az American Express is bővítette indiai jelenlétét új irodák nyitásával. Az indiai kormány válaszként a magasabb vámokra nehezítheti ezen cégek működését az országban.
Trump egyik közeli szövetségese úgy véli, hogy a Kínára kivetett 500 százalékos vámok arra kényszerítik majd Hszi Csin-pinget, hogy nyomást gyakoroljon Putyinra a háború befejezése érdekében.
Lindsey Graham republikánus szenátor úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is gazdasági nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy rákényszerítse az ukrajnai háború megoldására, közölte a politikus a Fox News adásában, írja a Politico.
„A tanácsom Trump elnöknek és [Marco Rubio külügyminiszternek] a következő: meg kell győzniük Putyint arról, hogy ha ez a háború nem fejeződik be tisztességesen és becsületesen, és Ukrajna sem tesz engedményeket, akkor tönkretesszük az orosz gazdaságot” – mondta Graham.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak megvan a kapacitása erre. Az egyenlet kulcsfontosságú részét képezik – mondta – a másodlagos gazdasági szankciók az orosz energiát vásárló országokkal szemben. Graham támogatja azt a szenátusi törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné Trump számára, hogy 500 százalékos vámokat vessenek ki ezekre az országokra.
Emlékeztetett arra, hogy augusztus elején Trump 50 százalékra emelte az Indiára kivetett vámokat, mivel az ország orosz olajat vásárol. Graham azzal érvel, hogy ezek a szankciók kényszerítették Putyint az alaszkai látogatás beleegyezésére. És Kínára – az orosz olaj egy másik jelentős fogyasztójára – nehezedő nyomás még döntőbb lehet – mondta.
„Ha megmondjuk Kínának, hogy ők a következők, véget vethetünk ennek a háborúnak” – mondta Graham.
Hszi Csin-ping kínai vezetőt a bolygó második legfontosabb emberének nevezte, aki megállíthatja a háborút.
„Ha odamegy Putyinhoz, és azt mondja, hogy itt az ideje véget vetni ennek a háborúnak, hogy már nem tud segíteni rajta, mert veszélyezteti az országát, akkor ez a háború véget ér”, véli a szenátor.
Graham hangsúlyozta, hogy Európának fel kell készülnie a további szankciókra Oroszország ellen a harcok leállítása érdekében. Az európai szövetségeseihez fordulva arra sürgette őket, hogy emeljék a lécet. Különösen arra, hogy vessenek ki vámokat minden olyan országra, amely alacsony áron vásárol orosz olajat és gázt.
