December 3-án a lett szejm képviselői végső olvasatban jóváhagyták az Ukrajna polgári lakosainak támogatásáról szóló törvény módosításait, amelyek számos támogatási intézkedés, köztük a munkavállalás és az önfoglalkoztatás megkezdéséhez nyújtott támogatás eltörléséről rendelkeznek – számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfi hírportálra hivatkozva.
A lett kormány 65 millió eurót különített el a 2025-re támogatási terv végrehajtására. 2026-ra 39 717 846 euró összegű finanszírozást irányoztak elő. Tekintettel a fent említett finanszírozás csökkentésére felülvizsgálják az Ukrajna polgári lakosainak nyújtott támogatások és szolgáltatások körét.
Jelenleg az állam biztosítja, hogy az Ukrajna lakosai munkaviszony létesítésekor vagy önálló vállalkozóként való tevékenységük során jogosultak legyenek egyszeri, egy havi minimálbérnek megfelelő összegű induló támogatásra.
Tekintettel arra, hogy Ukrajna lakosai részt vesznek a lett munkaerőpiacon vagy gazdasági tevékenységet folytatnak, valamint arra a tényre, hogy más általános foglalkoztatástámogatási mechanizmusok is rendelkezésre állnak, ezen támogatási intézkedés folytatása már nem releváns – véli a Belügyminisztérium. Ugyanakkor Ukrajna lakosai továbbra is jogosultak igénybe venni ugyanolyan mértékben az Állami Foglalkoztatási Ügynökség szolgáltatásait, mint a lett állampolgárok.
Az elfogadott változtatások előírják, hogy mostantól Ukrajna lakosai ugyanolyan jogokkal és mértékben rendelkeznek majd kedvezményekkel az utazás és a poggyászszállítás tekintetében a regionális jelentőségű támogatott útvonalakon, mint azok az utaskategóriák, akik számára ezeket a kedvezményeket Lettországban az utazási kedvezmények kategóriáiról, alkalmazásuk eljárásáról és összegéről szóló szabályozási törvények határozzák meg. A jövőben Ukrajna lakosai nem mentesülnek a betegtérítés alól az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor.
Ugyanakkor Ukrajna lakosai továbbra is jogosultak lesznek az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a lettországi kötelező állami egészségbiztosítási rendszerben biztosított személyekkel azonos alapon, azaz ugyanolyan módon és mértékben, mint ahogyan ezeket a szolgáltatásokat Lettország többi lakosának nyújtják. A jövőben Ukrajna lakosait már nem fedezik az állatok regisztrációjának és a kötelező állatorvosi követelmények teljesítésének költségeit.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége kénytelen volt csökkenteni a frontterületekről evakuált ukránoknak nyújtott segítséget, mert az Egyesült Államok leállította számos támogatási programját – számolt be az rbc.ua hírportál Carolina Lindholm Billingre, az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének ukrajnai képviselőjére hivatkozva, akit a Reuters brit hírügynökség idézett.
A jelentés szerint Billing elmondta: „Néhány programot, amelyet korábban nagyvonalú amerikai támogatással valósítottunk meg, felfüggesztettek.” Szerinte ez magában foglalja a pszichoszociális támogatást, amelyre tömegesen van szükség, az ideiglenes lakások építéséhez szükséges anyagokat és a készpénzes segítséget. A helyzetet leginkább az befolyásolta, hogy az Egyesült Államok leállította segélyezését, amely tavaly az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége finanszírozásának 40%-át tette ki. Más nyugati adományozók is felfüggesztették a segélyezést, mivel számukra a védelmi kiadások a prioritások.
Az ügynökség szerint a 3,32 milliárd dolláros igényt 8,2 millió ukrajnai ember támogatására csak 25%-ban finanszírozták. „Csökkentenünk kellett a prioritásként kezelt személyek számát” – hangsúlyozta a menekültügyi szakember. Mint tisztázta, január óta csaknem 9000 heves tüzérségi tűz elől menekülő ukrán ment át az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének pavlohradi és szumi tranzitközpontjain. Ott ruházatot, higiéniai készleteket, valamint jogi és pszichoszociális támogatást kapnak. „Gyakorlatilag minden holmi nélkül, mély traumával érkeztek” – tette hozzá. A hivatal szerint tavaly augusztustól márciusig több mint 200 ezer embert evakuáltak vagy telepítettek át a frontterületekről.
Donald Trump amerikai elnök még januárban úgy döntött, hogy felfüggeszti az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozását. Emiatt Ukrajnában számos humanitárius projekt megszűnt.
A németek 40 százaléka a költségvetési vita közepette az Ukrajnának folyósított segélyek csökkentésében látna lehetőséget takarékosságra – ismertette a Bild című napilap az Insa kutatóintézet felmérését vasárnap.
A megkérdezettek 40 százaléka ezzel felelt arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a kormánynak hol kell takarékoskodnia?”. A válaszadók 38 százaléka a fejlesztési segélyeket, míg 36 százaléka az alapjövedelmet említette olyan területként, ahol spórolni lehetne. Az emberek összesen tíz lehetőség közül választhattak, és egyszerre többet is megjelölhettek.
A megkérdezettek közül már kevesebben szerettek volna megszorításokat a nyugdíj (6 százalék), a családtámogatások (8 százalék) vagy a gazdasági támogatások (9 százalék) terén.
Ami a védelmi, illetve a német hadseregre fordított kiadások csökkentését illeti, azt a németek 16 százaléka támogatta.
A megkérdezettek 10 százaléka ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy a német kormánynak egyáltalán nem kellene takarékoskodnia.
A német szövetségi kormány júliusban tervezi elfogadni a jövő évi költségvetés tervezetét.
A legfrissebb becslések szerint a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok előreláthatólag 995,2 milliárd euró adóbevétellel terveznek, ami 21,9 milliárddal kevesebb, mint arra tavaly ősszel számítottak. Christian Lindner pénzügyminiszter ennek nyomán ismételten bírálta a német kabinet „túlzó” kiadási kívánságait, hangsúlyozva, hogy belátható időn belül nem lesz pénzügyi mozgástér.
