Ukrajna továbbra is együttműködik az Egyesült Államokkal a gazdasági terv kidolgozásában, a tárgyalásokon részt vesz a BlackRock is, az egyik legnagyobb befektetési társaság – közölte pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy az ukrán kormánytisztviselők online megbeszélést tartottak az amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal, a Világbank elnökével Ajay Bangával és a BlackRock vezérigazgatójával, Larry Finkkel. „Létrehoztak egy közös munkacsoportot. Ennek elsődleges feladata egy cselekvési terv mielőbbi kidolgozása” – jegyezte meg.
Szviridenko hangsúlyozta, hogy az ukrán fél ugyanolyan aktívan kész együttműködni, mint ahogy amerikai kollégái. Szerinte a gazdasági terveknek minden esélyük megvan a sikeres megvalósításra, ha életbe lépnek az amerikai képviselők által a találkozón bejelentett vasbeton erősségű biztonsági garanciák.
A BlackRock a világ egyik legnagyobb befektetési társasága, amelyet 1988-ban alapítottak, és New Yorkban található. Világszerte több mint 13 trillió dollárnyi vagyont kezel, és több tucat országban rendelkezik irodákkal. A vállalat intézményi és magánbefektetők vagyonának kezelésére specializálódott: nyugdíj- és biztosítási alapok, állami alapok, valamint ETF-eken és más befektetési termékeken keresztül befektető ügyfelek.
Ukrajna hamarosan mintegy 2,3 milliárd euróhoz jut, az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajna-keretből nyújtott támogatás hatodik részletének elosztásáról szóló döntést – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsára és Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió megjegyezte, hogy a kifizetés Ukrajna nyolc szükséges lépésének sikeres végrehajtásának, valamint a negyedik részlethez kapcsolódó egyik függőben lévő tétel lezárásának köszönhetően vált lehetővé. Az EU magyarázata szerint ezeket az alapokat elsősorban Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítésére és a közigazgatás zavartalan működésének biztosítására fogják felhasználni.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatási program szorosan kapcsolódik az Ukrajna Tervhez, amely felvázolja Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és modernizációs stratégiáját, valamint az uniós tagság felé vezető további előrelépéshez szükséges reformok végrehajtásának ütemtervét.
Ukrajna a program jelenlegi szakaszában előirányzott 68 lépésből a mai napig 63-at teljesített. Amint azt Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök megjegyezte, Ukrajna teljesített az Ukrajna Tervben foglalt 10 mutatóból 8-at, és számos rendszerszintű reformot hajtott végre az államháztartás-irányítás, a zöld átállás és a környezetvédelem terén, valamint optimalizálta az üzleti környezetet, a pénzügyi piacokat és az igazságszolgáltatási rendszert.
„A jelenlegi program keretében folyósított hatodik részlet fontos Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a teljes körű invázió során” – jegyezte meg Szviridenko. Arról biztosított, hogy a kormány a következő jelentéstételi időszakban azon dolgozik, hogy javítsa az Ukrajnai Támogatási Keret feltételeinek végrehajtását.
Az állami program keretében, amely a földek aknamentesítésének költségeit téríti, a gazdák közel 10 ezer hektár mezőgazdasági területet kaptak vissza.
Ukrajna tervezi az aknamentesítés ütemének felgyorsítását azzal, hogy a programot kiterjeszti a háztartásokra, hosszú távon pedig a Földbank területeire is – jelentette be Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter a Demine Ukraine Forum 2025 rendezvényen az Ukrinform szerint.
„Az év végére elérjük a 2024-es mutatókat, annak ellenére, hogy az idei év előrejelzése nem volt túl kedvező. Ami pedig fontos, a gazdák már az aknamentesített területeken aratták be a termést. A háború sújtotta Harkiv, Szumi és Csernyihiv megyékben a betakarított termés mennyisége még nagyobb, mint tavaly” – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára kiemelten fontos a nemzetközi partnerek támogatása, akik hozzájárulása a humanitárius aknamentesítéshez elérte az 1,5 milliárd dollárt.
A legnagyobb támogatást az Egyesült Államok, a Howard Buffett Alapítvány, Svájc, Norvégia, Németország, az EU, Hollandia, Svédország, Japán és Franciaország nyújtotta, mind a már megvalósított, mind a 2030-ig tervezett projektekhez.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának ukrajnai állandó képviselője, Auke Lutsma kiemelte, hogy az aknamentesítést nem költségként, hanem befektetésként kell kezelni Ukrajna lakosságába, gazdaságába, a helyreállításba és a jövőbeni jólétbe.
Vasárnap az amerikai törvényhozók bemutatták a védelmi politikai törvényjavaslat végleges szövegét, amely rekordösszegű nemzetbiztonsági kiadásokat, valamint Ukrajna támogatását írja elő – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökség és a Fox News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a média úgy értesült, hogy a törvényjavaslat 901 milliárd dollárt irányoz elő katonai kiadásokra a 2026-os pénzügyi évben. Ez 8 milliárd dollárral több, mint amennyit Donald Trump amerikai elnök kért idén májusban. „A törvényjavaslat továbbra is évi 400 millió dollárral finanszírozza az Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezést a 2026-os és 2027-es költségvetési években” – írta a Fox News.
Ezenkívül az amerikai Kongresszus gyakrabban fog jelentéseket készíteni a szövetségesek Ukrajnának nyújtott hozzájárulásairól, hogy nyomon követhesse, hogyan támogatják az európai partnerek Kijevet. Számos médiaorgánum is utal arra, hogy a dokumentum kötelezi a Pentagon vezetőjét, hogy jelentést tegyen az amerikai képviselőháznak és a Kongresszusnak az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információk felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.
A republikánus vezetői asszisztensek szerint a Kongresszus a következő napokban szavaz erről a törvényjavaslatról. „Ez a törvényjavaslat fontos rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a Kongresszus fogadott el, és amelyek biztosítják, hogy hadseregünk továbbra is a világ legveszélyesebb fegyverneme maradjon, és képes legyen legyőzni bármilyen ellenfelet” – mondta Mike Johnson, a Kongresszus elnöke. Hozzátette, hogy a dokumentum hozzájárul Trump programjának megvalósításához azáltal, hogy „véget vet a Pentagonban a woke ideológiájának, biztosítja a határbiztonságot, újjáéleszti a védelmi ipari bázist és feléleszti a katonai etikát”.
Dánia 2026-ban csaknem feleannyi pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, mint idén, konkrétan a támogatás összege 9,4 milliárd dán koronára (közel 1,5 milliárd dollárra) csökken a korábbi 16,5 milliárd koronáról (közel 2,6 milliárd dollár) – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a DR dán rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette, hogy jövőre az ország jelentősen csökkenti az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összegét. Míg idén ez 16,5 milliárd dán korona, addig 2026-ban 9,4 milliárd koronára csökken.
Összehasonlításképpen, 2024-ben Dánia közel 19 milliárd dán koronát (közel 3 milliárd dollárt) különített el Ukrajnának. A segélyek csökkentése azonban itt nem áll meg – 2027-ben Koppenhága 7,1 milliárd dán koronát (1,1 milliárd dollárt) tervez Kijevnek küldeni, 2028-ban pedig már csak egymilliárdot (156 millió dollárt).
Dánia parlamenti többsége 2023-ban jóváhagyta az Ukrajna Alap létrehozását. Ez egy gazdasági keretrendszer, amely meghatározza, hogy Koppenhága mekkora támogatást nyújt Kijevnek.
Dánia eddig több mint 70 milliárd korona (közel 11 milliárd dollár) értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, de a források fogyóban vannak. „A probléma az, hogy régóta nem különítettünk el új forrásokat” – mondta Stinus Lindgren dán politikus.
A 2026-os állami költségvetés elfogadása mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja további két előzetes intézkedést tartalmaz, amelyek teljesítésének elmulasztása lelassítja az új ukrán hitelprogram jóváhagyását – írta pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Az IMF első feltétele az áfa bevezetése az 1 millió hrivnya feletti árbevétellel rendelkező egyéni vállalkozók számára. De egyelőre a feltétel nem kötelez az adó közvetlen bevezetésére. A program jóváhagyásához csak a vonatkozó törvényjavaslatot kell elkészíteni és benyújtani a Legfelső Tanácsnak.
Kormányzati források szerint ez a feltétel a közeljövőben teljesíthető. Az egységes adófizetők áfájának bevezetésének részleteit a program következő felülvizsgálatai során határozzák meg. Egy másik korábbi intézkedés a digitális platformokon nyújtott szolgáltatások adóztatásával kapcsolatos – az úgynevezett OLX-adóval –, valamint az online áruházakban történő vásárláskor minden csomag megadóztatásának bevezetésével, értéktől függetlenül.
A kormány még nyáron jóváhagyta az OLX-adóról szóló törvényjavaslatot. Ha elfogadják, 2026-tól kezdődően az ukránok internetes értékesítésből vagy szolgáltatásokból származó jövedelmét 10 %-os adókulccsal adóztatják majd.
A tervek szerint az adóhatóságok hozzáférhetnek a banki információkhoz, és fokozott ellenőrzést vezetnek be a kereskedelmi tranzakciók felett. Az ilyen adóból származó költségvetési bevételek akár a 14 milliárd hrivnyát is elérhetik.
Sikerült beépíteni a tanárok fizetésének emelését, továbbá döntés született a személyi jövedelemadó helyben maradó részéről is.
Az Ukrán Legfelső Tanács Költségvetési Bizottsága december 3-án jóváhagyta a 2026-os állami költségvetés tervezetét a második olvasatra. Most a dokumentumról a parlamenti képviselőknek kell szavazniuk. Erről Jaroszlav Zseleznyak és Danilo Hetmancev képviselők számoltak be.
Elmondásuk szerint a költségvetés megvitatására összesen legfeljebb 75 perc áll majd rendelkezésre, amelynek nagy részét a vita és a döntéshozatal teszi ki.
Hetmancev szerint a költségvetésben több új pont is megjelent.
„Sikerült a tanárok fizetését 36 ezer hrivnyára emelni – ez a minimális bér. Mindezt anélkül, hogy a terhelésük nőne” – mondta.
Ezenkívül – tette hozzá – megszületett a döntés a személyi jövedelemadó helyben maradó részéről: a befizetett adó 64%-a az önkormányzati költségvetésekben marad majd.
A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
Írország 100 millió eurót biztosít Ukrajnának az orosz támadások elhárítására és 25 millió eurót az energiaellátásra – jelentette be kedden Micheál Martin ír miniszterelnök, akit a The Guardian című brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ír kormányfő elmondta, hogy Írország nemcsak szavakban támogatja majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a dublini látogatása során, hanem gyakorlati segítséget is nyújt majd. „További 100 millió euró nem halálos katonai segítséget nyújtunk Ukrajnának az orosz rakéták és drónok éjszakai támadásainak elhárítására. Írország emellett 25 millió eurót biztosít Ukrajna energiaellátására, hogy segítsen ellensúlyozni Oroszország cinikus és könyörtelen támadásait” – jegyezte meg Micheál Martin.
A brit újság azt írta, hogy ma Írország miniszterelnöke és Ukrajna elnöke aláírja az Ukrajna és Írország közötti partnerség ütemterve 2030-ig című megállapodást. Magában foglalja a politikai és biztonsági együttműködést, valamint a rekonstrukció, az oktatás és a kultúra területén megvalósuló kezdeményezéseket.
Ukrajna és Hollandia hétfőn megállapodást írt alá a két ország területén való közös dróngyártásról, jelentette be Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter X közösségi oldalán, írta a Jevropejszka Pravda.
Brekelmans ukrán kollégájával, Denisz Smihallal írta alá az erre vonatkozó megállapodást Brüsszelben, az EU külügyi Tanácsának ülése alkalmából.
„Új mérföldkő: Ukrajna és Hollandia közösen fog drónokat gyártani mindkét országban. Ukrán kollégámmal, Denisz Smihallal közösen aláírom a közös gyártásról szóló megállapodást („Build With Ukraine”). Ez megerősíti közös biztonságunkat, ellenálló képességünket és innovációnkat”, mondta Brekelmans.
