Ukrajnának 2025 eleje óta az Európai Unió 10,1 milliárd eurót utalt át az európai bankokban befagyasztott orosz pénzeszközökből – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Welt am Sonntag című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német újság azt írta, hogy márciusban, májusban, júniusban és júliusban az ukrán kormány rendre 1 milliárd eurót, januárban 3 milliárd eurót, áprilisban pedig 3,1 milliárd eurót kapott a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből. Brüsszel ezeket az alapokat Kijev katonai és civil projektjeinek támogatására használja fel.
A német lap szerint egyes európai politikusok azt szeretnék, ha Ukrajna hozzáférne az összes forráshoz, ne csak a bevételek egy százalékához. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek egy ilyen lépés pusztító következményeire a pénzügyi rendszerre nézve.
Az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália mintegy 280 milliárd dollár értékű orosz állami vagyont fagyasztott be Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdete óta. 2024 májusában az EU jóváhagyta a befagyasztott vagyonból származó bevételek Ukrajna megsegítésére való felhasználását. Tavaly Kijev 3 milliárd eurót kapott.
Ukrajna ugyanakkor régóta ragaszkodik az orosz vagyon elkobzásához a teljes körű invázió okozta károk kompenzálásaként. Ugyanakkor az Európai Unióban nem mindenki támogatja ezt a döntést. Márciusban a Deutsche Welle német médium arról számolt be, hogy az Európai Unió több ország ellenállása miatt nem kobozza el a befagyasztott orosz vagyont.
Mint ismeretes, Európában az orosz vagyon elkobzásának legnagyobb ellenzői Belgium, Franciaország, Németország és Olaszország. Velük szemben Lengyelország, a balti és skandináv országok, valamint számos közép-európai állam áll. Úgy vélik, hogy a vagyont el kell kobozni, és teljes egészében Ukrajnának kell átutalni.
Ukrajna az Ukraine Facility program keretében újabb támogatási részletet kapott 3,5 milliárd euró (3,79 milliárd dollár) összegben – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy a rendelkezésre bocsátott források segíteni fognak Ukrajnának a makrogazdasági stabilitás fenntartásában. „Az Európai Bizottság tudomásul vette országunk elkötelezettségét a reformok végrehajtása iránt a teljes jogú uniós tagság felé vezető úton. Az Ukraine Facility program mechanizmusán belüli teljes pénzügyi támogatás pedig már elérte a 19,6 milliárd eurót” – tette hozzá Denisz Smihal.
Az Ukraine Facility program az Európai Unió pénzügyi eszköze, amelynek célja Ukrajna támogatása a háború idején és a háború utáni újjáépítésben. A program a 2024–2027 közötti időszakra 50 milliárd eurót irányoz elő, amelyet makroszintű pénzügyi támogatásra, újjáépítésre, reformokra és az ország modernizációjára fordítanak. A pénz vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában érkezik majd, felhasználásuk ellenőrzését pedig a reformok előrehaladásának jelentésére és értékelésére szolgáló speciális mechanizmuson keresztül végzik majd.
Az igazolt jövedelemmel rendelkező ügyfelek nagyobb összegű utalásokat végezhetnek.
Február 1-től az ukrán bankok új korlátozásokat vezetnek be a bankkártyás utalásokra, beleértve az IBAN-számlákra való utalásokat is. A havi limitek 150 000 hrivnyára lesznek beállítva. Az erre vonatkozó rendelkezéseket az ukrán bankok által aláírt memorandum tartalmazza.
Az új szabályozás csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik nem tudják igazolni jövedelmüket. Az ügyfeleket három kategóriába sorolják be a kockázati szint alapján, amelyet a bankok határoznak meg.
A magas kockázatú ügyfelek számára havi 50 000 hrivnya lesz a limit. A közepes és alacsony kockázatú ügyfelek havi 150 000 hrivnyát utalhatnak, de június 1-től a limit havi 100 000 hrivnyára csökken.
A Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint a limitek nem vonatkoznak azokra az utalásokra, amikor a pénzt két olyan számla között utalják, amelyeket ugyanabban a bankban nyitottak. Ha az ügyfél igazolt jövedelme meghaladja az éppen aktuális limitet, a bankok az ügyfél igazolt jövedelme alapján végezhetik el az utalásokat.
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
„Ezek a források, amelyeket teljes egészében Oroszország saját zárolt eszközeinek kamataiból fedeznek, létfontosságú támogatást fognak nyújtani a nem provokált agresszió ellen védekező Ukrajnának” – hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
Az Európai Unió pénteken átutalt másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – azonban úgy döntött, hogy nem követi az EU példáját, és nem utalja át a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajnának. Ezt a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (a svájci gazdasági minisztérium egyik részlege) jelentette be szombaton a Swissinfo szerint.
A tisztviselők közölték, hogy Svájc a svájci törvények és nemzetközi kötelezettségek értelmében nem jogosult arra, hogy az orosz központi banki pénzekkel kapcsolatban külön jövedelemhez jusson, így egyszerűen nincs mit átutalni.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be, amelynek túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből. Az Európai Bizottság szerint összesen mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az unióban.
Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz azért, hogy valóban ne szigetelődjön el, május óta húsz külföldi politikai vezetővel találkozott, a gazdasági társaságok már nincsenek ilyen könnyű helyzetben. Immár az Oroszországgal még kereskedelmet folytató országok helyi bankjait is tépázzák az úgynevezett másodlagos szankciók, azaz már a Kínába vagy éppen Törökországba utalandó pénzekre is egyre erősebben „nyomnak rá” az általánosan nehéz gazdasági helyzet miatt.
Ugyan júniustól az Egyesült Államok azokat az országokat is büntetni kezdte, amelyek kereskednek Oroszországgal, ám a Kínából Oroszországba irányuló áruforgalom folyamatosan nő.
Persze a Kínával folytatott kereskedelem is sok esetben csak valamelyik volt szovjet tagköztársaság ügynökei segítségével valósul meg – mondta a Bloombergnek egy magát megnevezni nem kívánó kereskedelmi cég vezetője. Ebben az esetben a helyzetet a többszörös valutaváltás bonyolítja, ugyanis az érintett országok igyekeznek korlátozni a nagy mennyiségű deviza mozgatását.
Honkong is fókuszba került, sok üzletet itt számolnak el, legtöbbször kazah vagy üzbég közvetítők segítségével. Itt azonban a kriptodevizákban való elszámolások egyre népszerűbbek – érthető, hiszen nincs jegybanki-állami kontroll felettük.
Vannak persze szerencsések is, nem minden cég mondja, hogy nehezen mennek a tranzakciók – például egy nagy energiaexportőr semmilyen fennakadást sem tapasztalt a Kínából, jüanban denominált tranzakciók esetén a hónapban.
Döcög a török partnerség is
Kínához hasonló nehézségek vannak Törökországban is. Ám ott azért csak néhány bank szüntette meg az oroszországi műveleteket, minden bonyodalom ellenére a helyzet nagyjából rendben van. Ezt a számok is alátámasztják: januártól májusig 50 százalékkal nőtt a török export rubelben számított részesedése.
Az indiai partnerség most jobban gyümölcsözik, mint a háború elején, az átutalási gondok enyhültek, ugyan a rúpia nem konvertálható, és a tranzakciók is drágák. Tény, hogy a Kreml háború eleje óta több milliárd dollárnyi rúpiát halmozott fel Indiában.
Annak érdekében, hogy felhasználhassák a rúpiát, még a szabályokat is megváltoztatták: a jegybank engedélyezte hogy áru- és szolgáltatásvásárlásra költsék az összegeket. Oroszország jellemzően Indiából vásárol okostelefonokat és egyéb elektronikai cikkeket, vegyi anyagokat, gyógyszereket, élelmiszereket, mezőgazdasági eszközöket és textíliát.
Az indiai jegybank ugyanakkor tagadja, hogy kivételeznének Oroszországgal.
Magas rangú indiai tisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy India nem sérti meg a Nyugat által hozott szankciókat. Tény, hogy az Indiában parkoltatott orosz pénzek egy bizonyos időszakra szólnak, és át sem ruházhatók. Azonban a kommunikációtól eltérően az indiai bankok csak az utóbbi időben legalább 34 orosz számlanyitási kérelmet hagytak jóvá, és speciális, a kereskedelem megkönnyítését szolgáló számlákat is nyitottak.
Az indiaiak igyekeznek tehát leplezni a partnerséget, olyannyira, hogy az orosz olajért az Egyesül Arab Emirátusok devizájával, dirhammal fizetnek, de kis mennyiségben dollárt és eurót is használnak. Az orosz műtrágyagyártók például előnyben részesítik azokat a valutákat, amelyeket át tudnak váltani, a széntermelők például egyáltalán nem kereskednek rúpiával.
Most a legnagyobb kihívás az orosz üzleti élet számára a határokon átnyúló fizetések problémája – hangsúlyozta Alekszandr Potavin, a Finam moszkvai elemzője. „Az esetek túlnyomó többségében a vállalkozások jelentős késéssel szembesülnek, ez most 10-16 nap átlagosan.”
Potavin szerint a helyzet odáig fajult, hogy már maga az orosz jegybank is a kriptovaluták használatára ösztönzi a cégeket, amivel ki tudják kerülni a szankciókat. Noha a Putyin–Erdogan–Hszi–Modi-találkozón Oroszország alternatív fizetési módok kiépítését javasolta, még ha ezekből lesz is valami, az időbe telik. A helyzet egyelőre nem tükröződik a kereskedelmi statisztikákban, ám a szituáció romlása egyértelmű.
Az oroszországi fogyasztói piac egyre rosszabb és rosszabb lesz, és az alapanyagok és alkatrészek importja is lassulni fog – hangsúlyozta Natalja Zubarevics, a Moszkvai Állami Egyetem szakértője. Szerinte most mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság kerekei továbbra is forogjanak.
[type] => post
[excerpt] => Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz azért, hogy valóban ne szigetelődjön el, május óta húsz külföldi politikai vezetővel találkozott, a gazdasági társaságok már nincsenek ilyen könnyű helyzetben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722080520
[modified] => 1722030376
)
[title] => Egyre nehezebben mennek az utalások orosz cégeknek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51640&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51640
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51641
[image] => Array
(
[id] => 51641
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[original_lng] => 97298
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1722019576:12
[_thumbnail_id] => 51641
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3011
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Soha nem látott mennyiségű ukrán állampolgár hagyta el szülőföldjét az orosz támadásokat követően 2022-ben. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. Becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15,7 milliárd dollár körül alakult, amely elmarad a 2021-es 18 milliárdos rekordtól. A szakértő szerint a visszaesésnek több oka is van:
Egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen hagyták el a családjukkal Ukrajnát, mint korábban, ráadásul az ország lakossága is jelentősen megcsappant, így csökkent a hazaküldött pénzek összege.
A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint a gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokba ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak nagy összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagok részére.
Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását.
Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam-különbözeteket is.
Ukrajna hamarosan megkapja az újabb hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2,2 milliárd dollár értékben – számolt be az rbc.ua hírportál az IMF sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF igazgatótanácsa befejezte a kiterjesztett finanszírozási program negyedik felülvizsgálatát az Ukrajnára vonatkozó kiterjesztett finanszírozási mechanizmus keretében. Ez lehetővé tette mintegy 2,2 milliárd dollár elkülönítését Ukrajnának, amelyet költségvetési támogatásra fordítanak.
„A nehéz körülmények ellenére Ukrajna teljesítménye az EFF program keretében továbbra is magas. A március végi mennyiségi teljesítménykritériumok teljesültek, június végén pedig minden strukturális referenciaérték időben vagy kis késéssel teljesült” – állapította meg az IMF. Az alap megjegyezte, annak ellenére, hogy a kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, az ukrán gazdaság továbbra is stabil marad.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken azt mondta, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyhatja a program negyedik felülvizsgálatát Ukrajnával.
Később Denisz Smihal miniszterelnök pontosította, hogy jóváhagyás esetén Ukrajna a jövő hét elején megkapja a hitelrészletet.
Ukrajnában törvényben korlátozzák a bankkártyák közötti utalásokat bizonyos esetekben – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az Ukrajna és az IMF kötött aláírt memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a memorandum emlékeztetett arra, hogy 2023 decemberében olyan törvényjavaslatot terjesztettek a Legfelső Tanács elé, amely megerősítené a pénzforgalmi szolgáltatások piacának szereplőire vonatkozó szabályozási követelményeket. „Arra fogunk törekedni, hogy a törvényt 2024 májusának végéig elfogadjuk” – áll a dokumentumban.
Ezenkívül az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szándéka:
2024 augusztus végéig elvi feljegyzést készít a felügyeleti kockázatértékelési módszertanról, és 2024. december végéig végrehajtja ezt a módszertant;
2024 július végéig készül el egy koncepció a peer-to-peer (p2p) és más hasonló elektronikus fizetésekre vonatkozó szabályozási követelményekről a rendellenes viselkedés észlelése és korlátozása érdekében.
„2024 októberének végéig bevezetjük a szabályozást” – áll a memorandumban.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint megérkezett az Európai Uniós támogatás első részlete, mintegy 4,5 milliárd euró értékben. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a források segítenek időben és teljes mértékben finanszírozni az állami költségvetés kiemelt szociális és humanitárius kiadásait.
Marcsenko szerint öt reform van napirenden, amelyre költenék a támogatást, ezek között van az államháztartás-gazdálkodás, a korrupcióellenes küzdelem, valamint az üzleti környezet fejlesztése.
Az Ukrán Nemzeti Bank korábban azt kommunikálta, hogy Ukrajna 10 milliárd euró nemzetközi támogatáshoz jut március–áprilisban, ezek pedig bekerülnek a költségvetésbe és „azonnal nemzetközi tartalékokká válnak”.
Ha az ukrán reformokat kielégítőnek találja az Európai Bizottság, akkor a következő részlet – mintegy 1,2 milliárd euró – már áprilisban megérkezhet.
