Az elmúlt héten négy ország összesen csaknem 2,5 millió euró értékű energiaipari berendezést adott át Ukrajnának, hogy segítse a háborúban megrongálódott energetikai infrastruktúra helyreállítását – közölte az ukrán Energiaügyi Minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint a támogatások az Ukrajna Energetikai Támogatási Alapján keresztül érkeztek. Litvánia és Ausztrália hozzájárulásának köszönhetően Harkiv megye kapott létfontosságú berendezéseket, míg Svédország támogatásából az Ukrenerho villamosenergia-hálózat működéséhez szükséges eszközöket szereztek be.
Nagy-Britannia pénzügyi hozzájárulása lehetővé tette a Vinnicja megye számára szükséges energiaipari felszerelések megvásárlását. Az ukrán minisztérium köszönetet mondott valamennyi partnerországnak az energetikai ágazat helyreállításához és megerősítéséhez nyújtott támogatásért.
Az Ukrajna és Nagy-Britannia közötti kapcsolatoknak tisztességes szinten kell maradniuk az új miniszterelnök, Andy Burnham hatalomra kerülése után is, sőt, már vannak is új javaslatok a megerősítésükre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Sky News brit tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Egy nagy dróngyárat szeretnék építeni az Egyesült Királyságban, új technológiákat kínálni és megosztani azokat szövetségeseinkkel.”. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna hajlandó megosztani minden tapasztalatát Nagy-Britanniával. Kijev elvárja Londontól is, hogy ugyanezt tegye – mutatott rá. Ennek fényében ismét megköszönte a brit hatóságoknak azt a segítséget és támogatást, amelyet Ukrajna több mint négy éve rendszeresen kap.
London volt az, amely jelentősen hozzájárult az ukrán fegyveres erők drónhadviselési képességeinek fejlesztéséhez, valamint az orosz légitámadások elleni védekezéshez – emlékeztetett Zelenszkij, úgy vélve, hogy most jött el az ideje, hogy „új fejezetet nyissunk Ukrajna és Nagy-Britannia történelmében”.
Az államfő megerősítette, hogy „jó beszélgetést” folytatott Andy Burnhammel brit miniszterelnökké való kinevezése után. Számos fontos kérdésre összpontosítottunk – jegyezte meg. „Beszéltünk néhány alapvető dologról, részletek nélkül is. Értem, mit jelent, ha vezetővé válsz – mindenki téged fog hívni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök az amerikai Raytheon védelmi vállalat csapatával találkozott, amelyet Joseph DeAntona alelnök vezetett.
Az államfő elmondása szerint a felek megvitatták az együttműködés bővítését a légvédelem és a fegyvergyártás területén.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a Raytheon Ukrajna egyik legfontosabb partnere a védelmi szektorban, és felszereléseit régóta használják az ukránok az orosz légitámadások elleni védelem során.
Az elnök bejelentette, hogy a vállalat készen áll arra, hogy új szintre emelje partnerségét Ukrajnával. Ez többek között a Patriot légvédelmi rakétarendszerekhez szükséges elfogó vadászgépek közös gyártását érinti Ukrajnában.
„Hálás vagyok a vállalatnak, hogy készen áll arra, hogy még magasabb szintre emelje partnerségünket, amikor Ukrajna a Raytheonnal közösen fogja gyártani az egyik legfontosabb légvédelmi eszközt – a Patriotokat elfogó vadászgépeket” – jegyezte meg Zelenszkij.
Elmondása szerint az együttműködés kérdését megvitatta Donald Trump amerikai elnökkel az ankarai találkozón, és most itt az ideje, hogy végrehajtsák ezeket a megállapodásokat.
Ezenkívül a tárgyalások során a felek a nem támadó katonai felszerelésekkel kapcsolatos együttműködés egyéb területeit is megvitatták. Zelenszkij elmondta, hogy a kormányzati delegációk és a magánszektor képviselői továbbra is azon fognak dolgozni, hogy megegyezzenek a jövőbeli partnerség részleteiről.
Ukrajna csütörtökön megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) második, mintegy 690 millió dolláros részletét – jelentette be Szerhij Koreckij miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Koreckij közölte: „Ukrajna ma megkapta az IMF-től a második, körülbelül 690 millió dolláros részletet egy új, négyéves program keretében.”
A miniszterelnök szerint a források már beérkeztek az állami költségvetésbe, és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatására, elsősorban a kiemelt kiadások finanszírozására fogják felhasználni.
Ukrajnában újjáépítési adó bevezetését tervezik, amely a háború utáni 5%-os hadiadót váltaná fel – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködési program keretében kidolgozott, megújított gazdasági és pénzügyi politikáról szóló memorandumban.
A jelentés szerint a dokumentum készítői megjegyezték, hogy miután a hadiállapot megszűnése után 3 évre meghosszabbítják az 5%-os katonai adó hatályát, a kormány szándékában áll megakadályozni a költségvetési bevételek csökkenését.
„Azáltal, hogy a hadiállapot lejárta után három évre meghosszabbítjuk az 5%-os hadiadókulcsot, biztosítjuk, hogy a bevételek ne csökkenjenek ezen intézkedés lejárta után. Az egyik lehetőség, amelyet fontolgatunk, egy újjáépítési adó bevezetése a hadiadó helyett, amelyet beépítünk a hadiállapotról való átmenetet szabályozó törvényekbe” – áll a memorandumban. Ugyanakkor a dokumentum nem tartalmaz részleteket az új adó lehetséges mértékéről vagy a beszedési mechanizmusról.
Ahhoz, hogy a belső menekültek hazatérhessenek vagy új helyen telepedhessenek le, Ukrajnában legalább egymillió lakásra van szükség – jelentette ki Jevhen Mecger, az Ukrfinzsitlo Rt. igazgatótanácsának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Jevhen Mecger elmondta: egymillió lakás iránti igény csupán egy sokkal nagyobb probléma elsődleges, sürgős része. A Világbankkal közösen készített értékelés szerint Ukrajna teljes lakáshiánya körülbelül 600 millió négyzetmétert, azaz körülbelül 24 trillió hrivnyát tesz ki. Ez a szám két részből tevődik össze: 450 millió négyzetméter – a jó minőségű, energiahatékony lakások történelmileg felhalmozódott hiánya az elmúlt 30 évben, ha az európai szabványoknak megfelelően, négyzetméterenként, fejenként számoljuk; a teljes körű orosz invázió következtében 150 millió négyzetméter, azaz az ország teljes lakásállományának közel 13%-a veszett oda vagy pusztult el.
Mecger hangsúlyozta, hogy az eOszelja kedvezményes jelzálogprogram nem az egyetlen és nem elégséges eszköz egy ilyen nagymértékű hiány fedezésére. Szerinte a világban egyszerre több lakhatási mechanizmus működik: a jelzálog, a bérbeadás, a lízing és a szociális lakásalap.
Ukrajnában az állam eddig csak a jelzáloghiteleket vezette be teljes mértékben. A szociális bérlakás jelenleg gyakorlatilag nem létezik. Az Ukrfinzsitlo vezetője szerint ezt az eszközt még nem hozták létre. A vállalat kiemelt fejlesztési területei közé tartozik a szociális bérlakások és a bérbeadásból történő lakásvásárlás bevezetése. Ezek célja a meglévő jelzáloghitel-program kiegészítése.
A program teljes időtartama alatt 2188 ügyfél kapott kölcsönt a belső menekültek kategóriájában – mondta el Jevhen Mecger. Ugyanakkor az eOszelja programban részt vevő, belső menekült státuszú személyek teljes száma nagyobb – 4852, mivel egyes belső menekültek más kategóriákban igényelnek kölcsönt, mindenekelőtt katonákként, orvosként vagy tanárként.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó igazgatótanácsa döntött arról, hogy 690 millió dolláros hitelkeretet biztosít Ukrajnának – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF igazgatótanácsa befejezte az Ukrajnával kötött négyéves finanszírozási megállapodás felülvizsgálatát, amely lehetővé tette a források azonnali folyósítását az országnak. „Ukrajna teljesítménye a program keretében általánosságban kielégítő. Március végére minden mennyiségi teljesítménykritérium teljesült, bár egyes strukturális reformok végrehajtását elhalasztották” – áll a közleményben.
Az IMF ugyanakkor tisztázta, hogy a hatóságok beleegyeztek a korrekciós intézkedésekbe, és felülvizsgálták a kulcsfontosságú reformok ütemtervét, megerősítve elkötelezettségüket a fiskális politika, a kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az energia- és pénzügyi szektor céljainak elérése iránt.
A nyilatkozatban azt is közölték, hogy az új részletet figyelembe véve az IMF-hitelek teljes összege a megállapodás értelmében 2,2 milliárd dollár lesz. Ezenkívül az igazgatótanács befejezte a 2026-os IV. cikkely szerinti konzultációkat, amelyek a háború alatti makrogazdasági stabilitás fenntartását célzó politikára, valamint Ukrajna EU-csatlakozási céljaival összhangban lévő dinamikus piacgazdaságra való áttérésének támogatására összpontosítottak.
Szerhij Koreckij miniszterelnök megerősítette az IMF információit, és megjegyezte, hogy Ukrajna a következő napokban 690 millió dolláros részletet kaphat. „Ezt követően az új EFF program keretében Ukrajnának nyújtott teljes finanszírozás összege körülbelül 2,2 milliárd dollár lesz. Március végéig minden mennyiségi teljesítménykritérium és indikatív programcél teljesült” – írta a kormányfő.
Ukrajna volt a német fegyverexport legnagyobb kedvezményezettje 2026 első felében. A német gazdasági minisztérium előzetes adatai szerint Berlin mintegy 15,85 milliárd dollár értékű fegyverkivitelt engedélyezett, amelyből közel 2,88 milliárd dollárnyi szállítás Ukrajnába irányult – írja az Unian a Defence Blog alapján.
Az engedélyezett export jelentős része az Európai Unió és a NATO tagállamaihoz, illetve Németország kiemelt partnerországaiba került. Az EU-n és a NATO-n kívüli országoknak jóváhagyott fegyverexport csaknem felét szintén Ukrajna kapta, miközben a legnagyobb kedvezményezettek között az Egyesült Államok, Hollandia, Csehország, Litvánia és Izrael is szerepel.
A jelentés szerint a kézifegyverek exportja továbbra is szigorú ellenőrzés alatt áll: az ilyen engedélyek értéke jóval alacsonyabb volt, és szinte teljes egészében szövetséges országokba irányult. A blog szerint ez azt mutatja, hogy Németország különösen óvatos a kézifegyverek végső felhasználási helyének engedélyezésekor.
Az EU engedélyezte Ukrajnának, hogy védelmi hitelének egy részét kínai drónalkatrészek vásárlására használja fel. Kijev speciális engedélyt kapott egy 6 milliárd eurós részlet felhasználására – jelentette a Financial Times forrásokra hivatkozva.
A források megjegyezték, hogy a hitel feltételei szerint az EU-s forrásokból vásárolt védelmi termékeknek főként az egységes piacról, Ukrajnából vagy a jóváhagyott partnerektől, például Kanadából kell származniuk.
Más szövetségesek is jogosultak lehetnek a programra, ha biztonsági partnerségi megállapodást írnak alá az EU-val, hozzájárulnak a programhoz, és jelentős támogatást nyújtanak Ukrajnának. Az Egyesült Királyság hétfőn csatlakozott a programhoz. Az ezen jóváhagyott kategóriákon kívüli beszállítók esetében a szerződésben szereplő más országokból származó alkatrészek aránya nem haladhatja meg a 35 százalékot. A szabályozás szerint a fegyverek beszerzései nem lehetnek „ellentétesek az EU biztonsági és védelmi érdekeivel”.
A szabályok azonban kivételt is tartalmaznak. Ha hasonló termékeket nem lehet elég gyorsan beszerezni a kritériumoknak megfelelő országokból, vagy Ukrajna számára szükséges mennyiségben, Kijev kérheti Brüsszeltől, hogy más országokból szerezhesse be az ilyen termékeket.
Ukrán tisztviselők és nyugati elemzők becslései szerint az Ukrajna és Oroszország által használt drónok elektronikájának, motorjainak, kameráinak, antennáinak, repülésirányítóinak és egyéb alkatrészeinek jelentős részét Kínában gyártják. Emiatt az ukrán dróngyártók is hivatalos vagy közvetítő csatornákon keresztül vásárolnak kínai alkatrészeket.
2023-ban Kína nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva exportellenőrzést vezetett be bizonyos drónmodellekre és -alkatrészekre. 2024–2025-ben az EU és az Egyesült Államok kiterjesztette a szankciókat számos kínai vállalattal szemben, amelyek szerintük kettős felhasználású áruk szállításával hozzájárultak az orosz katonai-ipari komplexumhoz.
Az Európai Unió 300 millió eurós támogatást biztosít az ukrán védelmi ipar fejlesztésére – jelentette be Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter. A forrásokhoz az Ukrajna és az EU között aláírt két új megállapodás révén férhetnek hozzá az ukrán védelmi vállalatok.
A megállapodások lehetővé teszik, hogy az ukrán cégek részt vegyenek az European Defence Fund (EDF) kutatás-fejlesztési pályázataiban, valamint támogatást kapjanak a European Defence Industry Programme (EDIP) keretében gyártási kapacitásaik bővítésére.
A 300 millió eurós csomagból 260 millió eurót a hadiipari termelés növelésére, 35,3 millió eurót pedig innovációs projektek finanszírozására fordítanak. A Brave1 program keretében egy-egy projekt akár 200 ezer eurós támogatást is elnyerhet, miközben a pályázatok költségeinek akár 100 százalékát is fedezhetik.
Fedorov szerint az együttműködés új lehetőségeket nyit az ukrán védelmi fejlesztések, a startupok támogatása és az EU-val közös védelmi technológiák kidolgozása előtt. A megállapodások hatályba lépéséhez még az ukrán parlament jóváhagyása szükséges.
