A Monopóliumellenes Bizottság adatai szerint az öt legnagyobb gyógyszertárlánc a kiskereskedelmi forgalom 64%-át ellenőrzi, és az összes gyógyszertári üzlethelyiség 42%-át birtokolja. A Monopóliumellenes Bizottság az öt legnagyobb ukrán gyógyszertárhálózatot gyanúsítja a gyógyszerek értékesítésében való esetleges összejátszással és visszaéléssel, számolt be a Bizottság.
A szabályozó hatóság eljárást indított 155 olyan vállalkozás ellen, amelyek a piacon lévő öt legnagyobb gyógyszertárhálózat részét képezik. Ezek az ANC, a Dobroho dnya, a 9-1-1, a Podorozsnyik és a Bazsajemo zdorovja gyógyszertárak. Megjegyezték, hogy ez az öt patikalánc „a kiskereskedelmi forgalom 64%-át ellenőrzi, és az egész gyógyszertári pont 42%-át birtokolja, ami összesen 7742 üzletet jelent”.
„Vagyis a fent említett gyógyszertárláncok együttes részesedése a gyógyszerek kiskereskedelmi piacán meglehetősen jelentős. Látható, hogy ezek a gyógyszertárcsoportok piaci erő jeleit mutatják, és képesek jelentősen befolyásolni az áruk piaci forgalmának feltételeit” – áll a szabályozó hatóság közleményében.
A Monopóliumellenes Bizottság megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló anyagok elemzése azt mutatja, hogy „2025 februárja óta tendenciák mutatkoznak három hazai gyártó által gyártott gyógyszerek értékesítési volumenének csökkenésében azáltal, hogy korlátozzák azok elérhetőségét a TOP 5 legnagyobb gyógyszertárlánc értékesítési pontjain”.
„Ugyanakkor a három ukrán gyártó gyógyszerei iránti kereslet a vizsgált időszakban viszonylag stabil volt, és nem mutatott jelentős csökkenést. Ehelyett a jelentésben szereplő gyógyszerek lakossági fogyasztásának csökkenése összefüggésben állt a hálózati gyógyszertárakban való jelenlétük állítólagos csökkenésével” – áll a jelentésben.
Bővült a Panama-csatorna kereskedelmi hajóforgalma az előző évben és idén januárban, bár még mindig elmarad a 2019–2022-es átlagtól. A vízi út legnagyobb felhasználója továbbra is az Egyesült Államok.
Fellendült a Panama-csatorna forgalma: januárban 632 kereskedelmi hajó haladt át a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő, 82 kilométer hosszú vízi úton, ami éves szinten közel 50 százalékos növekedésnek számít. Tavaly 15 százalékkal nőtt a csatorna forgalma, míg a 2024. januártól 2025. januárig tartó időszakban 9377 kereskedelmi jármű haladt át rajta.
Az Anadolu emlékeztet: ugyan a Panama-csatorna kereskedelmi hajóforgalma bővült az előző évben, még mindig elmarad a 2019–2022-es átlagtól. A vízi út legnagyobb felhasználója továbbra is az Egyesült Államok: a csatornán közlekedő hajók 52 százaléka amerikai, majd a kínai, a chilei, a japán és a dél-koreai lobogó alatt közlekedő járművek következnek.
A közlekedés helyreállása a beruházásokkal és az új technológiák bevezetésével, valamint a szárazság enyhülésével magyarázható. A Közép-Amerikát sújtó történelmi aszály 2022 végén kezdődött és rekordalacsony vízszinteket eredményezett a csatornában, ami leszűkítette a hajóforgalmat. Panama válaszul megváltoztatta a kereskedelmi útvonal üzleti modelljét.
Ehhez egy új, hosszú távú foglalási rendszert vezetettek be és az útvonal vízgyűjtő területét gátrendszerekkel kezdték megerősíteni, hogy elkerüljék a jövőbeli aszályokat. A változások meghozták és az időjárás enyhülése végül eredményt hozott.
Donald Trump szemet vetett a Panama-csatornára
Az Egyesült Államok a Roosevelt-kormányzat idején, 1903-ban szerezte meg a csatorna építésének és üzemeltetésének jogát, 1914-ben nyitotta meg és 1977-ig üzemeltette, amikor Panama és az Washington megállapodást írt alá a vízi út közös üzemeltetéséről. A latin-amerikai ország 1999-ben kapta meg a teljes tulajdonjogot.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy visszaveszi a globális tengeri kereskedelem 5 százalékát kitevő Panama-csatorna feletti ellenőrzést, mivel szerinte a vízi út az Egyesült Államok legnagyobb riválisa, Kína befolyása alá került. Ezt a közép-amerikai ország és Peking is hevesen tagadta.
Ugyan a távol-keleti óriás sok pénzt fektetett be a Panama-csatorna körül, de nem dönti el, hogy ki hajózhat be.
Valóban egy a hongkongi tőzsdén jegyzett vállalat, a CK Hutchison Holdings konglomerátum egyik részlege, a Hutchison Ports üzemelteti a csatorna két végén lévő kulcsfontosságú kikötőt, a balboait és cristóbalit. Erre azonban 1997-ben kaptak engedélyt, amikor a csatorna még közös amerikai–panamai irányítás alatt állt.
A koncessziót 2021-ben hosszabbították meg újabb 25 évre. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem a hongkongi cég dönti el, ki hajózhat be a csatornába, mivel a vállalat csak a konténerek ki- és berakodásáért, továbbá a hajók üzemanyaggal való ellátásért felel, a többi a Panama-csatorna Hatóság hatásköre.
Valójában az időjárás jobban befolyásolja a csatorna működését, mint a kínaiak. Mindenesetre a panamai kormány az amerikai elnök megbékítése érdekében a megkezdte a kikötőket üzemeltető hongkongi vállalatok átvilágítását és azt is megígérték az odalátogató Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy kilépnek a kínai Egy övezet, egy út programból.
A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
Az adriai forgalomnövekedésben az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy szerepet játszott az orosz–ukrán háború is. A személyforgalomban Split viszi a prímet.
A hajók többsége utasszállító volt, összesen csaknem 34 millió utast szállítottak. A legnagyobb személyforgalmat Split kikötője bonyolította le, ott 2022-ben 4,1 millió utas fordult meg, ez 14,5 százalékos növekedés egy év alatt. A második legforgalmasabb rév Zárában (Zadar) volt, ott 2,5 millió utas szállt hajóra vagy partra, ami 15,7 százalékos emelkedés 2021-hez képest. A két kikötő utasforgalmát elsősorban a dalmát szigetvilágba látogató turisták teszik ki. Ezekből a városokból indul ugyanis a legtöbb komp. Ezért nem meglepő, hogy az ország legnagyobb, ám kompforgalmat nem bonyolító kikötője, Rijeka (Fiume) csupán 110 ezer utast fogadott tavaly, ezzel pedig nem fér be a top 10-be sem. Ugyanez viszont nem mondható el az áruszállításról.
LNG, kőolaj és gabona
A Magyar Királyság egykori egyetlen kikötővárosa az elmúlt évben 16 millió tonna árut mozgatott meg, ami 6,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A forgalom zömét, mintegy 8 millió tonnányi árut a kikötő Krk szigeti termináljai bonyolították le, itt történik ugyanis a cseppfolyós gáz, az LNG lefejtése, de a kőolajszállítók is itt horgonyoznak. Ezenkívül jelentősen, mintegy 3 százalékkal nőtt a száraz, ömlesztett áruk forgalma is, ezekből 5,6 millió tonnát mozgattak meg.
Ugyanakkor a konténeres áruszállítás volumene csökkent, 2022-ben mindössze 2,4 millió tonnányi konténer fordult meg Rijekában.
De nem csak az észak-adriai logisztikai csomópont forgalma emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg délen, az elmúlt években átlagosan 3 millió tonna árut fogadó Ploce kikötőjében is, ahol tavaly 17,3 százalékkal nőtt a forgalom. A Novi List című lap szerint a jelentős forgalomnövekedés hátterében az orosz–ukrán háború áll, hiszen megnőtt az igény a néhány évvel ezelőtt kialakított krki terminál kőolaj- és a földgázkapacitásaira, ráadásul Rijeka lett az ukrán gabona egyik fő exportútvonala.
A folyami kikötőkben nem rózsás a helyzet
Annak ellenére, hogy Horvátország Európa egyik legjelentősebb folyami útvonala, a Duna mentén fekszik, az édesvízi hajózás az országban nem túl fejlett. Négy folyami kikötője közül kettő a Száván, egy a Dráván, egy pedig a Dunán található. Ezek közül hagyományosan a szávai hajópihenők bonyolítják le a legkisebb forgalmat, ez tavaly sem volt másként, hiszen összesen 54 ezer tonna áru fordult meg bennük, ami hozzávetőlegesen megfelel a sokéves átlagnak. Az eszéki kikötő azonban tavaly rendkívül rossz évet zárt. A Dráva alacsony vízállása miatt egész nyáron megközelíthetetlen volt, ezért alig 120 ezer tonnányi szemes termény tudott keresztüláramlani rajta. Ez 41 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Az ország egyedüli megbízható, egész évben gondtalanul üzemelő folyami rakodóhelye Vukováron van.
A dunai kikötőn keresztül az előző évekhez hasonlóan tavaly is 1,6 millió tonna árut szállítottak, ráadásul 90 százalékban exportra.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Magyarország Technológiai és Ipari Minisztériumának tájékoztatása szerint az elmúlt hónapok rendszeres találkozóinak már látszanak az első eredményei: januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán–magyar vasúti határon a Záhony körzetében. Az ukrán oldalon magyar határátlépésre váró gabonaszállító kocsik száma a korábbi több mint 4500-ról 3000 alá esett, és a cél, hogy az ukrán partnerekkel tovább csökkentsék a torlódást.
Magyarországon a körzet vágányhálózatának minőségi és mennyiségi bővítésére 12,4 milliárd forintos programot dolgoztak ki, és a tervek szerint ennek első eredményei már az idén érezhetők lesznek a MÁV saját erős beruházásában.
Ezenkívül gyorsították a magyar határon a növényegészségügyi vizsgálatokat, a MÁV mozdonyvezetőket képez és csoportosít át, tolatómozdony segíti az átrakást. A korábbi években Ukrajna zömmel hajókon szállította a gabonatermést, különösen az afrikai, közel-keleti és más tengerentúli régiókba, az orosz támadás után azonban ez a lehetőség bezárult. Azóta az újra megnyíló tengeri út továbbra is bizonytalan, szükség van a vasúti szállításra.
Ukrajna bevételeinek jelentős része ered az agrárexportból. Afrika és a Közel-Kelet korábban nagy tételben vásárolt gabonát, ha most nem jutnak hozzá, akkor néhány országban éhínség lehet. Az aszály következtében Magyarország is importra szorul az idén, ezért Ukrajnától is vásárol.
Mivel Európa-szerte gabonahiányt okozott az aszály, gabonaszállító kocsit gyakorlatilag lehetetlen bérelni vagy beszerezni, de problémát okoz a munkaerőhiány, kevés a megfelelő mozdony és alig van hely a záhonyi körzetben a vagonok tárolására.
Ennek ellenére az átrakást Eperjeskén sikerült az év elejétől augusztusra nulláról csaknem 90 ezer tonnára növelni. Záhonyban a személyforgalomban kisebb a rendelkezésre álló vasúti kapacitás, de ott is több mint 30 ezer tonna szemesterményt ment Magyarországra, legnagyobb mennyiségben: kukorica, búza, napraforgó.
[type] => post
[excerpt] => Magyarország Technológiai és Ipari Minisztériumának tájékoztatása szerint az elmúlt hónapok rendszeres találkozóinak már látszanak az első eredményei: januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán–magyar vasúti h...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1663364520
[modified] => 1663362554
)
[title] => Megnövekedett a növényi termékek forgalma az év elejéhez képest az ukrán–magyar vasúti határon
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29526&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29526
[uk] => 29567
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29527
[image] => Array
(
[id] => 29527
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut.jpg
[original_lng] => 151953
[original_w] => 1200
[original_h] => 834
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut-300x209.jpg
[width] => 300
[height] => 209
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut-768x534.jpg
[width] => 768
[height] => 534
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut-1024x712.jpg
[width] => 1024
[height] => 712
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 834
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 834
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/gabona-szallitas-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 834
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1663407789:3
[_thumbnail_id] => 29527
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3750
[translation_required_done] => 1
[_oembed_47645794edf98aa0137bf259efd6dea5] =>
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
