Orosz vállalatok és külföldi partnereik elleni átfogó szankciós csomagot jelentett be az amerikai kormány csütörtökön a háborús erőforrások korlátozásának céljával.
Az amerikai külügyminisztérium és pénzügyminisztérium összehangoltan többi között az orosz fegyveriparban, fémiparban, bányászatban, elektronikai iparban működő vállalatok, valamint bankok ellen hozott büntetőintézkedéseket, emellett külföldi beszállítókat és szállítási vállalkozásokat is szankcióval sújtott.
A két tárca által közzétett közlemény szerint az intézkedések hatálya alá tartozik többi között az orosz északi-sarkvidéki térségben működő, cseppfolyósítottgáz-projektet vezető Arctic LNG 2 nevű cég, a fémiparban működő Rustitan és annak tulajdonosa, Anatolij Tkacsuk, valamint a cég ciprusi bejegyzésű leányvállalata. Szankcióval sújtották a drónok gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Level Areosystems CST nevű céget és tulajdonosát is, Alekszandr Zaharovot.
Az amerikai büntetőintézkedések a technológiai, informatikai és számítógépiparban működő orosz vállalatok széles körét érintik, amelyek részben Alekszandr Zaharov érdekeltségi körébe tartoznak.
A pénzügyminisztérium intézkedéseket hozott török, Egyesült Arab Emirátusok-beli, valamint kínai cégek ellen is, amelyek megszegték az eddigi szankciókat, és különböző, Oroszország számára fontos ipari alapanyagokat és alkatrészeket szállítottak orosz cégeknek. A külföldi szállítók elsősorban elektronikai eszközökkel látják el Oroszországot, valamint logisztikai és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak orosz üzleti érdekeltségeknek.
A tárca közleménye egyben megállapítja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a továbbiakban is együttműködik Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok kormányával annak érdekében, hogy a szankciós politikát és exportkorlátozásokat illetően egyeztessen a kétoldalú kapcsolatok keretein belül, de a jövőben sem habozik majd cselekedni annak érdekében, hogy Oroszország ne használhassa fel az amerikai és nemzetközi pénzügyi hálózatot az Ukrajna elleni háború folytatására.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint a vállalatok, üzletemberek és családtagjaik mellett szankciók alá kerültek az orosz kormány további tagjai, köztük iparért és kereskedelemért, gazdaságfejlesztésért, valamint energiaügyért felelős miniszterhelyettesek.
Az amerikai szankciók alapján az érintett több mint 100 vállalkozás és magánszemély minden amerikai fennhatóság alatt álló vagyonát zárolják, és megtiltanak minden üzleti kapcsolatot velük amerikai üzleti érdekeltségek számára.
A nemzetközi partnerek 2022-ben csaknem ezer millió hrivnyát juttattak Ukrajnának, az ország ebből tudta finanszírozni a nyugdíjakat és a fizetéseket – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a pénteki kormányülésen, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy az Egyesült Államok 410 milliárd hrivnyát utalt ki Ukrajnának, az Európai Unió és intézményei az Európai Beruházási Bankkal együtt 390 milliárd hrivnyát, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 88 milliárd hrivnyát, a Világbank 60 milliárd hrivnyát, Japán 17 milliárd hrivnyát.
„Sok partnertől más összegek is érkeztek. Hálásak vagyunk minden ország kormányának és népének, akik tavaly anyagilag támogatták Ukrajnát. Ennek köszönhetően nem halasztottuk el a nyugdíjakat, a szociális juttatásokat, a tanárok vagy az orvosok fizetését egyetlen egyszer sem. Mindezeket a kiadásokat maradéktalanul és határidőre finanszíroztuk” – emlékeztetett Denisz Smihal.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a 2022-es eredmények szerint Ukrajna GDP-jének esését 30,4%-ra becsülik, ami jobb mutató a korábban előre jelzettnél. Az IMF előrejelzése szerint Ukrajnának 39,5-57 milliárd dollár külső finanszírozásra lehet szüksége 2023-ban.
Ukrajnának 2023-ban több mint 55 milliárd dollárt kell kapnia a szövetséges országoktól és nemzetközi szervezetektől – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök egy szerdai nemzetközi pénzügyi konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank őszi nemzetközi kerekasztal-konferenciáján felszólalva azt mondta: „a 2023-as év is rendkívül nehéz lesz számunkra gazdaságunk és pénzügyeink stabilitása szempontjából. Ezért Ukrajna továbbra is számít a partnerországok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek erőteljes financiális támogatására.” Kiemelte: „2023-ban egy több mint 55 milliárd dollárt kitevő összegről lesz szó.”
A miniszterelnök elmondása szerint a fenti összegből 17 milliárd dollárt a tervek szerint újjáépítési projektek megvalósításának fedezésére fognak felhasználni. „Ukrajna államháztartási hiánya havi 3,5 milliárd dollárt tesz majd ki” – emlékeztette a nemzetközi partnereket Denisz Smihal.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban ismertté vált, Kijev az IMF egy új hitelprogram létrehozásának lehetőségéről tárgyal Ukrajna állami költségvetésének 2023-as kiemelt kiadásainak biztosítására.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
