Az ukrán vállalkozók hivatalosan is használhatják majd védjegyeikben az állam nevét, nemzetközi kódját, valamint a kis állami címer utánzatát. 2024. február 27-én Ukrajna Gazdasági Minisztériuma elfogadta az erre vonatkozó rendeletet, amely szabályozza az ilyen engedélyek megszerzésének folyamatát, olvasható a minisztérium honlapján.
A rendelet jogi feltételeket teremt a bizottság tevékenységéhez, amely engedélyt ad Ukrajna állam hivatalos nevének és nemzetközi betűkódjának a védjegyben való használatára és/vagy a védjegyen Ukrajna kis állami címerének utánzatának feltüntetésére.
„A Bizottság tevékenysége hozzájárul a nemzeti jelképek védelméhez és a hivatalos állami jelképek kereskedelmi célú használatát szabályozó rendelet betartásához” – közölte a tárca.
A határozat részletesen meghatározza a bizottság feladatait és hatáskörét, megalakításának rendjét, az engedélyek megadásának feltételeit, valamint a beadványok benyújtásának és elbírálásának eljárási szempontjait. Ezenkívül egyértelmű követelményeket határoznak meg a petíciókra és azok benyújtásának sorrendjére, ami leegyszerűsíti az engedélyek megszerzésének folyamatát az állampolgárok és a vállalkozók számára.
„Mostantól nemcsak állampolgárok, hanem az ukrán jogszabályok által megállapított eljárásnak megfelelően létrehozott jogi személyek is gyakorolhatják azt a jogukat, hogy védjegyekben Ukrajna állam hivatalos nevét és nemzetközi betűkódját és/vagy szerepeltesse a védjegy képén Ukrajna kis államcímerének utánzatát. A kérelmezőknek most először van lehetőségük arra, hogy engedélyt szerezzenek egy védjegy képére Ukrajna kis államcímerének utánzatának feltüntetésére, a Bizottsághoz fordulva” – szögezte le Vitalij Kindratyiv gazdasági miniszter-helyettes.
2023-ban számos változás történt az adórendszerben. Kedvezmények eltörlése, ellenőrzések visszatérése – a háború alatt a vállalkozóknak meg kellett szokniuk az új körülményeket. Mire számíthatnak a vállalkozók 2024-ben?
Okmányellenőrzés
2023-ban Ukrajna az IMF kérésére törölte a kedvezményes adót és az adóellenőrzési moratóriumot. Emellett október 1-je óta bírságot szabtak ki a pénztárgép használatának elmulasztása miatt.
Az adóellenőrzések visszatérése után a fő figyelem a szerencsejáték üzletágra, a jövedéki termékek gyártóira, beszállítóira stb. terelődött. Ami a pénztárgép használatának elmulasztását illeti, az adóhivatal csak tényleges ellenőrzés után szabhatott ki bírságot.
Az okmányellenőrzés 2024-ben vissza tér, amikor az adóhivatal visszamenőleg ellenőrzi az „utalásokat” és csekkeket. Ezért a vállalkozóknak fel kell készülniük az adóhivatal látogatásaira, és meg kell győződniük arról, hogy minden rendben van a dokumentációval és a pénzügyi beszámolókkal.
Mely vállalkozókat ellenőrzik elsőként
Elsőként a 3. csoport vállalkozóinak kell felkészülniük az ellenőrzésekre, az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozókat 2024. augusztus 1-től ellenőrzik.
Érdemes megjegyezni, hogy az általában ütemezett okmányellenőrzések nagyobb cégeket és az általános áfa-adórendszeren belül dolgozókat érintik. Az egységes adó befizetőinek fel kell készülniük az adóellenőrzésre is.
Változatlan marad az, hogy azok a vállalkozók, akik olyan területen dolgoznak, ahol harci cselekmények folynak, vagy ideiglenesen elfoglalt területeken helyezkednek el, mentesülnek a bírság alól, ha nem alkalmazzák a pénztárgépet.
Megnő a minimálbér és az egységes szociális járulék
A 2024-es költségvetés értelmében Ukrajnában a minimálbér összege az alábbiak szerint változik:
január 1-től – 7100 UAH;
április 1-től – 8000 UAH.
A létminimum 3028 hrivnyára emelkedik. Emlékeztetőül, a vállalkozók minimálbéréhez számos fontos kifizetés a vállalkozók „kötődik”, beleértve az egységes társadalmi hozzájárulás összegét is. Ennek megfelelően az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér növekedését követően az alábbiak szerint alakul:
január–március – 1562 UAH;
április és december között – 1760 UAH.
Emlékeztetőül, hogy a vállalkozók esetében az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér összegének 22%-a.
Milyen mértékű lesz az egységes adó?
Az egységes társadalmi járulékkal ellentétben az egységes adó összege 2024. január 1-től fix. 2024-ben a vállalkozók az alábbi összegben fizetnek egységes adót:
1. csoport – 302 UAH havonta;
2. csoport – 1420 UAH havonta;
3. csoport – a forgalom 5%-a.
Az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozók, amelyek ideiglenesen megszállt területeken vagy olyan területeken vannak bejegyezve, ahol harci cselekmények folynak, önkéntes alapon fizethetik az egységes adót.
Kedvezményes egységes társadalombiztosítási járulék
A hadiállapot ideje alatt és annak lejártát követő 12 hónapig a vállalkozóknak jogában áll nem fizetni az egyszeri társadalombiztosítási járulékot, azaz a társadalombiztosítás fizetése önkéntes marad. 24Biznesz szerint a háborús időszakra vonatkozó egységes társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kedvezményeket nem törölték, bár egyes adóhatóságok másképp mondják.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy arra az időszakra, amikor a vállalkozó nem fizet társadalombiztosítást, nem írják jóvá biztosítási viszonyt.
Új jövedelemhatárok
A vállalkozók jövedelemhatára a minimálbérhez van kötve. A mutató növekedésével a határértékek is frissülnek. Az egyszeri társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan január 1-től ezek is fixek, egész évben érvényben maradnak, a minimálbér április 1-jétől történő emelése után a határértékeket nem módosítják.
2024-ben a vállalkozók jövedelemhatárai az alábbiak lesznek:
1. csoport – 1 185 700 UAH;
2. csoport – 5 921 400 UAH;
3. csoport – 8 285 700 UAH.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 2024-ben felülvizsgálják a limiteket és hozzáigazítják a piaci realitásokhoz, de jelenleg a törvényjavaslat tárgyalási szakaszban van.
A vállalkozók nem mindig elégedettek az adószabályok változásával
A vállalkozók eltérő módon értékelik Ukrajna állami hatóságainak tevékenységét a gazdasággal kapcsolatos különböző szférákban, számolt be az RBK-Ukrajina a Szociopolisz szociológiai felmérésére hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint hozzávetőlegesen minden harmadik megkérdezett vállalkozó szembesült az elmúlt félévben véleménye szerint indokolatlan állami korlátozással egyéni vállalkozóként végzett vállalkozási tevékenységben.
A válaszadók 12,2%-a ugyanakkor azt válaszolta, hogy az elmúlt fél évben nagymértékben, 21,7%-a pedig kisebb mértékben szembesült ilyen állami korlátozásokkal, akadályokkal.
A válaszadók az adóellenőrzést és az indokolatlan bírságolást nevezték meg a leggyakoribb állami korlátozásnak a vállalkozókat illetően (ezeket a válaszadók 38,0%-a nevezte meg azok közül, akiknek állami korlátozásokkal, akadályokkal szembesültek), valamint azt, hogy túlzottam bürokratikus az állami szervek tevékenysége (35,6%).
Emellett a felmérés eredményei szerint a vállalkozók általában meglehetősen félreérthetően értékelik Ukrajna állami hatóságainak számos kezdeményezését, amelyek a kis- és középvállalkozások tevékenységét érintik.
Különösen azt, hogy 2023. október 1-től a fizetési tranzakció-nyilvántartók („pénztárgépek”) kötelező használata a második-negyedik csoportba tartozó vállalkozók számára: a megkérdezett 37,1%-a pozitívan, 56,8%-a negatívan értékelte. Az adóellenőrzési moratórium eltörlését a megkérdezett vállalkozók 33,7%-a pozitívan, 63,1%-a negatívan értékeli.
A válaszadók mindössze 18,8%-a értékeli pozitívan a lengyel adóztatási modell Ukrajnában való bevezetésére irányuló kezdeményezést, negatívan – a válaszadók 60,8%-a. Az autógáz jövedéki adójának kétszeres emelését csak 10,7% helyeselte, 76,2% pedig negatív véleményt nyilvánított.
A legfrissebb adatok szerint 2,05 millió egyéni vállalkozó működik Ukrajnában. Így 2024-ben valamennyi vállalkozónak fel kell készülnie az adóellenőrzésekre és a rendszeres befizetések változására.
Ukrajnában július 1-jétől eltörlik a vállalkozók számára bevezetett 2%-os egyszerűsített adózási rendszert. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamenti képviselők első olvasatban jóváhagyták.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdetét követően számos kedvezményt vezettek be az ukrán üzleti élet támogatására. Az adókulcs 5%-ról 2%-ra csökkent az egységes adó harmadik csoportjába tartozó vállalkozók esetében. Ezenkívül az adócsökkentés azon vállalkozásokra is vonatkozott, amelyek bevétele nem haladta túl a 10 milliárd UAH-t. Akkoriban a törvényhozók azzal indokolták a csökkentést, hogy a gazdaságot ki kell vezetni a sokkos állapotból, és támogatni kell a vállalkozásokat.
Ugyanakkor az adócsökkentések negatív hatással voltak a költségvetés bevételeire. Jaroszlav Zseleznyak, a parlament adóbizottságának alelnöke elmondása szerint az állami költségvetésben havonta 500–700 millió hrivnya hiány keletkezik az adócsökkentést követően.
Mintegy 313 ezer vállalkozó, köztük 40 ezer jogi személy tért át a 2%-os adókulcsra Ukrajnában, számolt be a Pénzügyminisztérium.
Visszatérnek az ellenőrzések és a bírságok
Ezenkívül a 8401. számú törvénytervezet előírja az adóellenőrzésekre és az ukrán Adótörvénykönyv megsértése miatti bírságokra vonatkozó moratórium eltörlését, beleértve az egységes adó speciális csoportjait, valamint az egységes szociális hozzájárulás és az egységes adó befizetésének lehetőségét.
Ez zöld utat jelent az adóhatóságok számára a vállalkozások ellenőrzésére és a bírságok visszatérítésére.
Adóemelésre van szükség
A törvényjavaslat Ukrajna és az IMF együttműködésének eredménye, és egyike az ukrajnai 4 éves EEF-finanszírozási program 19 strukturális irányadójának. A kibővített finanszírozás összege eléri a 15,6 milliárd dollárt, és az IMF igazgatótanácsa március 31-én hagyta jóvá. Az első utalást követően, a program tervezett ütemtervének megfelelően, további három részletet folyósítanak Ukrajnának 893 millió dollár értékben, amelyek június közepén, októberben és jövő év február végén érkezik Ukrajnába. Minden egyes folyósítást követően értékelik Ukrajna kötelezettségei teljesítésének eredményeit, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Az IMF folyósításai attól függnek, hogyan teljesítik az ukrán hatóságok az IMF követelményeit.
A törvénytervezet nem rendelkezik újabb adók bevezetéséről vagy a meglévők emeléséről, kizárólag a háború előtti ukrán adórendszer visszatérését írja elő. A kormány arra számít, hogy a változásoknak köszönhetően év végéig további 8 milliárd hrivnya folyik be a költségvetésbe.
A minap Kárpátalja bemutatta a vállalkozások, intézmények és szervezetek kritikus intézménnyé való nyilvánításánal mechanizmusát, valamint egy algoritmust, melynek segítségével az alkalmazottakat fel lehet menteni a katonai szolgálat alól.
A kérdés igencsak aktuális a lakosság és a helyi vállalkozások körében, a kérelem beadásának kritériumait és a mintát itt találhatják.
Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott minden ukrajnai vállalkozónak, aki megtartotta a munkahelyeket és fizeti az adót, mert ezzel jelentősen hozzájárulnak az állam védekezési képességének erősítéséhez – számolt be az Ukrinform az elnök videóüzenetére hivatkozva.
„Köszönet minden mikolajevi és odesszai vállalkozónak és a kistérségek munkaadóinak, akik mindennek ellenére megtartották a munkahelyeket, béreket és adót fizetnek. Ez az Önök konkrét és jelentős hozzájárulása államunk védelmi képességének növeléséhez” – mondta az elnök.
Hozzátette: a védelmi és biztonsági erők, az egész ország, az üzleti élet és mindenki, aki Ukrajna győzelméért dolgozik, közös feladata a kitartás. Az elnök egyúttal köszönetét fejezte ki azoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, és mindenkinek, akik támogatja Ukrajnát.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A kormány január 27-én elfogadta a hadkötelesek behívás-halasztási és a gazdaság működése szempontjából kritikus fontosságú vállalatok meghatározásának új eljárási rendjét és kritériumait – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az Európai Üzleti Szövetség (JBA) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a vonatkozó kormányhatározatot még nem hozták nyilvánosságra, de az Európai Üzleti Szövetség közzétett néhány részletet. Ezek szerint az új eljárásnak megfelelően kritikus fontosságú vállalatok dolgozóik legfeljebb 50 százaléka számára igényelhetnek behívás-halasztást, hogy tovább dolgozhassanak.
A JBA szerint a gazdaság szempontjából kritikus jelentőségű vállalatok meghatározása kimerítő kritériumlista alapján történik, mindenekelőtt: a befizetett adók és egyéb díjak teljes összege (meghaladja az 1,5 millió eurót); a bevételük összege devizában (megfelel 32 millió eurónak); az ország gazdasága és biztonsága szempontjából stratégiai a jelentőségük (a 2015. évi 83. számú kormányhatározatnak megfelelően); a területi közösség szükségleteinek kielégítése szempontjából fontosak, nincs hátralék a társadalombiztosítás fizetésében, a bérek nagysága nem kevesebb, mint a régió átlagkeresete; Gyija City rezidensek.
Ezenkívül azok a halasztások, amelyeket a régi eljárás szerint már megadtak a munkavállalóknak, érvényben maradnak érvényben a határidejük végéig. „Jelenleg kiemelten fontos, hogy Ukrajna miniszterelnöke a lehető leggyorsabban aláírja a vonatkozó rendeletet, tegyék közzé, mert így lép hatályba” – áll a JBA közleményében.
A helyi vállalkozások már elkezdték igényelni a költségtérítést a megvásárolt alternatív energiaforrásokért. Vaszil Ivancso, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője elmondta, hogy öt nap alatt 24 vállalkozó regisztrált a Segítség Kárpátalja portálon az Energy help projektre.
Ezentúl minden szerdán bírálják majd el a kérelmeket, és döntenek a költségtérítés kifizetéséről, így hamarosan támogatáshoz juthatnak a térség vállalkozói.
„A megyei program keretében támogatjuk a vállalkozásokat, hogy azok az energiarendszer ágyúzása ellenére is működni tudjon és növelje Kárpátalja gazdasági potenciálját” – jegyezte meg Vaszil Ivancso.
Az elmúlt héten a „Megfizethető 5-7-9% hitelek” kormányprogram keretében csaknem 300 vállalkozó kapott hitelt összesen 1,1 milliárd hrivnya összegben. A program kezdete (2020 februárja) óta a bankok 50 400 hitelt adtak ki 154,6 milliárd hrivnya értékben a vállalkozásoknak.
A vállalkozók a legtöbb esetben a válságellenes kölcsönt igényelték – 60,8 milliárd hrivnya összegben, valamint 28,6 milliárd hrivnya kölcsönt vettek fel a korábban kapott hitelek refinanszírozására. Ezenkívül 27,6 milliárd hrivnya -t adtak ki háborúellenes célokra, és 10,8 milliárd hrivnyát befektetési célokra. A mezőgazdasági vállalatok 25,7 milliárd hrivnya kölcsönt kaptak tevékenységük támogatására, a kereskedő cégek 1 milliárd hrivnyát a tőke feltöltésére.
A program keretében leggyakrabban a mezőgazdasági (53%), a kereskedelmi és termelési (24%), valamint az ipari feldolgozó (14%) ágazatokban működő vállalkozások vesznek fel hitelt. A régiók közül Lviv, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Odessza, Kijev, Vinnyica régió és Kijev városa vezeti a megkötött hitelszerződések számát nyilvántartó listát.
A programban jelenleg 44 bank vesz részt, a legtöbb hitelt a Privatbank (20 900), az Oscsadbank (7 400) és a Raiffeisen Bank Aval (4 700) adta ki.
Emlékeztetőül, a „Megfizethető 5-7-9% hitelek” kormány program lehetővé teszi akár 60 millió UAH, 0%-os kamatú hitel felvételét a hadi állapot idejére +1 hónapra. A kiskereskedelmi láncok számára 1 milliárd UAH összegű, évi 5%-os hitelalap áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi számukra a beszállítók időben való kifizetését és pénzügyi egyenlegük feltöltését, számolt be az Urjadovij portál.
A Digitális Átalakulási Minisztérium vezetője bejelentette a bétateszt sikeres lezárását. Az ukránok ezentúl szó szerint 2 másodperc alatt nyithatnak üzletet.
A hírt Mihajlo Fedorob miniszter közölte a Telegramon.
„Az automatikus szolgáltatásoknak köszönhetően nem kell várniuk a tisztviselők döntésére vagy az állami anyakönyvvezető válaszára. A szolgáltatást bárhol igénybe veheti” – áll a bejegyzésben.
Júniusban a kijevi vállalkozások 86%-a újrakezdte a munkát – a nem működő vállalkozások aránya 14%-ra csökkent, míg márciusban ez az arány 32%-ot tett ki – számolt be a kijevi városi adminisztráció gazdasági és beruházási igazgatósága.
A vállalkozások kapacitásának kihasználtsága 60%-ra emelkedett, ami 20%-kal haladja meg az idei áprilisi adatot.
Ezenkívül a kijevi városi munkaügyi központ adatai szerint június elején a munkaerőpiacon 15 400-ra nőtt a betöltetlen állások száma. Ezzel párhuzamosan megnőtt a konkurencia is: míg április elején egy megüresedett állásra hárman jelentkeztek, akkor júniusban ez a szám 10 főre emelkedett.
Fokozatosan újraindult az újépítésű ingatlanok értékesítése: a teljes körű orosz invázió kezdetétől áprilisig a piac leállt, a lun.ua weboldal adatai szerint jelenleg a kínálat 128 új építésű ingatlan.
