Az orosz ipari termelés éves növekedése 0,3 százalékra lassult szeptemberben az augusztusi éves 0,5 százalékról (július: plusz 0,7 százalék) a statisztikai hivatal MTI által idézett adatai szerint. Az elemzői várakozások átlagában javuló adat, 0,9 százalékos emelkedés szerepelt.
Az ipari termelés 0,7 százalékkal bővült az idei első kilenc hónapban éves összevetésben. Egyebek között a feldolgozóipar éves növekedése erőteljesen, 0,4 százalékra lassult az augusztusi 2,4 százalékról. A kilenchavi ágazati növekedés 2,9 százalék volt.
Szeptemberben a bányászati ágazat termelése 0,2 százalékkal nőtt éves szinten az augusztusi 2,5 százalékos csökkenést követően. A kilenchavi termeléscsökkenés 2,1 százalék volt.
Szeptemberben a gazdaságfejlesztési minisztérium az áprilisi 2,6 százalékról 1,5 százalékra csökkentette az orosz ipari termelés idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Ukrajna nyugati katonai támogatása érezhetően csökkent, és Európa egyelőre nem képes kompenzálni a hiányt, mindenekelőtt a kulcsfontosságú fegyvertípusok tekintetében – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a kulcsfontosságú nyugati országok Ukrajnának nyújtott katonai támogatása az év eleje óta csökkent. Az Egyesült Államok, amely korábban a legnagyobb donor volt, Donald Trump elnök beiktatása óta nem biztosított új fegyvereket. Európa az év elején pótolta a hiány egy részét, de a nagymértékű szállítások továbbra is korlátozottak a technológiai és termelési képességek miatt. Különösen szembetűnő a többcsövű rakétarendszerek, a tüzérségi lőszerek és a légvédelmi rendszerek hiánya.
Nyáron az európai országok kötelezettségvállalásai 57%-kal csökkentek az év első feléhez képest – havi 3,8 milliárd euróról 1,9 milliárd euróra. Összességében az összes donortól származó segély mintegy 40%-kal csökkent az év első hat hónapjához képest.
A PURL kezdeményezés keretében a NATO-országok fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára az Egyesült Államoktól. Legalább 16 ország beleegyezett a részvételbe, köztük Dánia, Norvégia, Svédország, Lettország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada. A beszerzések teljes összege 1,9 milliárd euró. Dánia például átadta teljes meglévő tüzérségi készletét, és közvetlenül együttműködésbe kezdett az ukrán fegyvergyártókkal.
A dél-európai országok – Franciaország, Spanyolország, Olaszország – teljesebb fegyverarzenállal és nagy védelmi iparral rendelkeznek, ami kevésbé teszi őket sebezhetővé az orosz provokációkkal szemben. A balti országokkal, Csehországgal vagy Lengyelországgal ellentétben, ahol a fenyegetés kézzelfoghatóbb, Dél-Európának komoly lehetőségei vannak Ukrajna jövőbeli megsegítésére, a jelenlegi készletek csökkenése ellenére is.
A közel négy éve tartó háború ellenére az Ukrajna támogatására fordított pénzügyi források továbbra is jelentősen alacsonyabbak, mint a korábbi EU-válságok idején. Így több százmilliárd eurót különítettek el a koronavírus-járvány és az euróválság leküzdésére, míg Ukrajnának eddig mintegy 215 milliárd eurót nyújtottak segélyként.
Lassul Oroszország autóipara, miközben a védelmi kiadásokra egyre többet fordít a kormány. Az orosz járműpiac egy újabb eleme jelentett be termeléslassítást.
A Gorkovszkij járműgyár októberben csak öt napos munkahéttel fog működni — közölte a vállalat sajtószolgálata.
A termelés visszaesésének ideiglenes lassulását a szeptemberben az Oroszországi Föderáció Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma által bevezetett 20 százalékos kedvezmény tette lehetővé a kedvezményes lízinggel gépeket vásárlók számára. „Ez az egy hónapig érvényben lévő intézkedés elérte a legyártott termékek felhalmozott készleteinek részleges csökkentését” – áll a közleményben.
Putyin szeme láttára omlik össze az orosz gazdaság egyik legfontosabb része: kínai autók ostromolják a Ladát
A sajtószolgálat közölte azt is, hogy a termelés további kihasználtsága a piaci helyzettől, a központi bank kamatdöntéseitől és a fogyasztók számára elérhető pénzügyi eszközöktől függ, többek között attól is, hogy meghosszabbítják-e a kedvezményes lízingprogram keretében a fogyasztók számára biztosított megnövelt kedvezményt.
A jelenlegi, 28 százalék feletti lízingkamatok mellett a lízingfeltételek javítása az egyetlen hatékony válságellenes mechanizmus a könnyű haszongépjárművek esetében – jegyezték meg.
A Gorkovszkij Autógyár könnyű és közepes teherbírású haszongépjárműveket gyárt kis- és középvállalkozások, különböző iparágak, kommunális gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások, egészségügyi és oktatási intézmények számára.
Egyre nagyobb bajban van az orosz autógyártás
Ahogy korábban megírtuk, 2025 első kilenc hónapjában 895 900 új autót értékesítettek Oroszországban, ami 22,4 százalékkal maradt el a tavalyi azonos időszakhoz képest. Szeptemberben, ahogy már hosszú ideje, a Lada márka volt a piacvezető, 26 400 új autó eladásával, piaci részesedése pedig több mint 21 százalékos volt, ami elmaradt az egy évvel korábbi 23 százaléktól.
A második helyen a kínai Haval végzett 16 700 autóeladással. A következő három márka is kínai volt: a Geely (9700), a fehérorosz és a kínai vegyes vállalkozásában készülő Belgee (8300) és a Chery (8002).
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb visszaesésével néz szembe az orosz háztartási gépek és elektronikai termékek piaca – adta hírül az Ukrinform.
A lap az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálatra hivatkozva azt írta, hogy a laptopok és a televíziók eladási darabszáma is 10-10 százalékkal, az asztali számítógépeké pedig 9 százalékkal esett vissza. Úgy számolnak, hogy az okostelefonok értékesítése évi 31,5 millióról 26-27 millióra zuhanhat.
Hozzáteszik, a válság okai között szerepel a magas alapkamat és a korlátozott hitelhozzáférés. A telefonokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy az eszközök átlagára növekszik, mivel a vásárlók már hosszabb időre választanak maguknak készülékeket.
Ugyanakkor az online piacterek forgalma növekszik, de az elemzés szerint ez az agresszív verseny miatti árengedményeknek köszönhető.
Ez nem a piac egészségének jele, hanem annak a következménye, hogy a vásárlók a legolcsóbb lehetőségeket keresik, gyakran elhagyva a minőségi termékeket a kevésbé ismert márkák javára – magyarázza elemzésében az ukrán hírszerző ügynökség.
Lassult az orosz gazdaság növekedése a második negyedévben a statisztikai hivatal közlése szerint.
A hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a június végével zárult három hónapban éves összevetésben, miután az első negyedévben az éves szintű bővülés 1,4 százalék volt.
A második negyedévben a feldolgozóipar 3,8 százalékkal, az építőipar 2,7 százalékkal, a szállodaipar és vendéglátás 9,2 százalékkal bővült, miközben a nagy- és kiskereskedelemben 2 százalék, a bányaiparban 1,2 százalék csökkenést mértek.
Az idei első fél évben az orosz GDP 1,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy Makszim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a gazdaság a vártnál gyorsabban hűl. German Gref, a Sberbank vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy a második negyedévben az orosz gazdaság a „technikai stagnálás” szakaszába lépett. „Július és augusztus elég egyértelműen jelzi, hogy közeledünk a nullaszázalékos szinthez” – tette hozzá.
Ezt a helyzetjelentést támasztja alá minden eddiginél plasztikusabban az orosz autópiac válsága, amely immáron az autókereskedések szintjére is begyűrűzött. Méghozzá nem is akármilyen tempóban.
Az év elejétől szeptember 1-jéig Oroszország teljes területén 9 százalékkal csökkent a szalonok száma.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen ezeket a tüneteket akarta elkerülni, hogy a háború ne éreztesse hatását az orosz mindennapokban.
Júniusban az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index értéke 2022 márciusa óta a legalacsonyabb szintre zuhant. Az új megrendelések csökkentek, a termelés és a foglalkoztatás visszaesett, a vállalatok kilátásai pedig borúlátók. A gyenge kereslet, a csökkenő vásárlóerő és a globális bizonytalanság mind rontja az orosz ipari teljesítményt.
Júniusban 2022 márciusa óta a leggyorsabb ütemben csökkent a feldolgozóipari aktivitás Oroszországban a londoni S&P Global gazdaságkutató intézet kedden közzétett beszerzésimenedzser-indexe (BMI) alapján.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 47,5 pontra, 2022 márciusa óta a legalacsonyabbra csökkent júniusban a májusi 50,2 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
A júniusi teljesítménycsökkenéshez egyebek mellett az vezetett, hogy az új megrendelések száma ismét esett, a termelés pedig gyorsabb ütemben zsugorodott.
Az értékesítés március óta a legnagyobb mértékben esett vissza a gyenge vásárlóerő és a szerény kereslet közepette, emellett a külföldi értékesítés 2022 novembere óta a leggyorsabb ütemben zsugorodott.
Ennek eredményeként a foglalkoztatás csökkent, a munkahelyek megszűnésének üteme 2022 áprilisa óta a leggyorsabb volt, miközben a teljesítésre váró rendelésállomány gyorsuló ütemben csökkent.
Az árakat tekintve az inputárak inflációja 2020 februárja óta a legalacsonyabb volt júniusban, míg az eladási árak 2022 novembere óta a legkisebb mértékben emelkedtek.
Az orosz feldolgozóipari vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó termelési kilátásai 2022 októbere óta a legcsekélyebb optimizmust tükrözték a globális gazdasági bizonytalansággal kapcsolatos aggodalmak fokozódása közepette.
Oroszország 30,37 millió karátnyi gyémántot exportált tavaly, 6,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Eközben az orosz gyémánttermelés a 2023. évi szinten stagnált, 37,32 millió karátot tett ki – áll az úgynevezett Kimberly-folyamat jelentésében.
A Kimberly-folyamatnak nevezett kezdeményezés célja, hogy minden gyémántot nyomon kövessenek a bányászattól az eladásig, megakadályozva, hogy illegálisan kerüljön piacra gyémánt. Az ENSZ-mandátummal támogatott kezdeményezésben 85 ország és számos szervezet, így a Gyémánt Világtanács is részt vesz.
A jelentés szerint Oroszország a globális gyémánttermelés 32 százalékát, Botswana a 24 százalékát, Angola a 12 százalékát, Kanada a 11 százalékát, a Kongói Köztársaság pedig a 8 százalékát adta 2024-ben.
A gyémántok legnagyobb exportőre az Egyesült Arab Emírségek volt, a globális kínálat 30 százalékával, majd az Európai Unió következett 14 százalékkal és Oroszország 11 százalékkal. India volt a legnagyobb gyémántimportőr 2024-ben, a globális import 40 százalékával.
Ukrajna devizatartaléka februárban 6,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, és március elsején 40,1 milliárd dollárt tett ki a valutaeladások és az adósságtörlesztések miatt – közölte az ukrán jegybank (NBU).
Az NBU szerint februárban 255 millió dollár folyt be a devizában kibocsátott államkötvényekből, ugyanakkor 341,6 millió dollárt fizetett a devizaadósság kezelésére és visszafizetésére. Ebből 275,3 millió dollár ment a Világbanknál fennálló adósság visszafizetésére, 54,1 millió dollár az egyéb nemzetközi hitelezőivel szembeni kötelezettségek teljesítésére és 12,2 millió dollár a devizában kibocsátott állampapírokra.
Ezenkívül Ukrajna 428,9 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak. Bár meglepőnek tűnik, de Ukrajna devizatartaléka jelentősen nőtt a háború alatt a külföldi segélyeknek köszönhetően: tavaly márciusban és decemberben rekordot ért el 43,8 milliárd dollárral. Kijev nagymértékben függ a nyugati országok pénzügyi támogatásától, mivel saját bevételeit katonai szükségletekre fordítja.
Nagyot nőtt az ukrán államadósság
Miközben a nemzetközi támogatások nélkülözhetetlenek voltak Ukrajna működőképességének fenntartásához, az ország államadóssága történelmi csúcsra emelkedett. A Fitch Ratings adatai szerint 2024 végére Ukrajna államadóssága elérte a GDP 90,8 százalékát, míg 2023-ban ez az arány 84,4 százalék volt.
Ez a növekedés a gyengülő hrivnyának, a megnövekedett költségvetési hiánynak és a belső hitelek magas kamatainak köszönhető. Az NBU idén januárban 14,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását rendkívül költségessé tette. Az NBU szerint Ukrajna devizatartaléka 4,9 hónap importot fedez.
A tengeri útvonalon főként India felé csökkennek a szállítások. Az export vissszaesésének hátterében új szankciók éppúgy lehetnek, mint az orosz vállalások az OPEC+ irányába.
Az orosz tengeri olajexport július óta legnagyobbat esett, mivel a szállítások két hónapos mélypontra süllyedtek, főként az India felé tartó szállítások csökkenése miatt. A négyhetes átlag a november 24-én véget érő időszakban napi 150 ezer hordóval csökkent, még úgy is, hogy a heti adatok javultak valamelyest.
India vett most sokkal kevesebb orosz olajat
A szállítások főként a nyugati kikötőkben zuhantak, ahol az elmúlt két hétben mintegy 25 százalékkal maradtak el a múlt havitól. A múlt héten feltehetően karbantartás miatt öt napig szünetelt a nyersanyag rakodása Novorosszijszk kikötőjében. Mivel a nyugati kikötőkből a tankerhajók főként Indiába viszik az olajat, a balti, északi-tengeri és fekete-tengeri forgalom csökkenése az Indiába tartó szállítások visszaesését jelzi – írja a Bloomberg.
A november 24-ig tartó időszakban napi 1 millió hordó alá csökkentek a szállítások, ami még a kikötők karbantartását figyelembe véve is drasztikus csökkenés, ami legalább napi 500 ezer hordóval marad el az október közepéig tartó négyhetes időszak átlagától.
Az export csökkenése az OPEC+ olajminisztereinek vasárnapi gyűlése előtt következett be, így az akár annak a jele is lehet, hogy Oroszország igyekszik éledbe léptetni azokat a kompenzációs csökkentéseket a találkozó előtt, melyekre a korábbi túltermelés miatt kényszerült. Az olajkartell feltehetően harmadjára is elhalasztja a termelés decemberre ütemezett bővítését, ahogy azt tette októberben és novemberben is.
Mindeközben Nagy-Britannia két újabb orosz biztosító ellen vezetett be szankciókat, mely három másik társasághoz csatlakozik a feketelistán. Ezek közül négy olyan is van, melyeket India elfogad, mint az országba tartó tankerek biztosítóját. A brit hatóságok további 30 tankerhajó ellen is bevezettek friss szankciókat, melyek közül 14 szerepelt már korábban az amerikai vagy európai szankciós listán.
A november 24-én véget ért héten 20,5 millió hordónyi olajat töltöttek fel az orosz kikötőkben 27 tankerre, szemben az egy héttel korábbi 19,8 millió hordóval, melyet 26 tanker szállított el.
Egyre gyászosabb képet fest Európa legnagyobb gazdasága. A német GDP – amitől erősen függ a magyar gazdaság is – alig növekszik az idén, s jövőre is csak nagyon szerény emelkedés várható.
Közgazdászok szerint a gazdaság második negyedévi meglepő zsugorodását követően, idén alig nő a német GDP. A bruttó hazai termék 2024-ben mindössze 0,1 százalékkal emelkedik, szemben a korábbi 0,2 százalékos előrejelzéssel – derül ki a Bloomberg havi felmérésének medián-előrejelzéséből. Az elemzők a 2025-re vonatkozó kilátásaikat is ugyanennyivel, 1,1 százalékra csökkentették.
A kedvezőtlen értékelés azt követően született, hogy az ország ipari problémái továbbra is visszafogják a növekedést, és Európa legnagyobb gazdasága váratlanul zsugorodott a júniusig tartó három hónapban. A múlt héten közzétett adatok szerint az ipari rendelésállomány és az ipari termelés növekedett az időszak végén, ez azonban az elemzői várakozások szerint nem elég ahhoz, hogy behozza az eddigi lemaradást.
Ábránkon a sárga sáv a korábbi, a kék az augusztus 2. és 8. között készített felmérés eredményeit mutatja.
Ugyanakkor az export júniusban még mindig nem volt képes növekedni, a korábbi gazdasági expanzió fő hajtóerejével súlyos problémák vannak. A Bloomberg Economics szerint az ipari tevékenységben mutatkozó visszaesés nagyjából fele strukturális problémákra vezethető vissza.
Az elemzők továbbra is azt jósolják, hogy a késlekedő fellendülés azért jövőre beindul, és 2026-ig, bár szerény, de folyamatos bővülést eredményez. Ez talán megnyugtató lehet Olaf Scholz kancellár számára, aki hivatalba lépése óta a naptári negyedévek kevesebb mint felében tapasztalt növekedést, és jövőre választások várnak rá.
A Bloomberg 0,1 százalékos előrejelzése összhangban van az Európai Bizottság 2024-re vonatkozó prognózisával. A Nemzetközi Valutaalap, a Bundesbank és az OECD valamivel gyorsabb növekedést lát. Legutóbbi havi jelentésében a német jegybank még arra figyelmeztetett, hogy a gyenge kereslet átkát még nem sikerült teljesen leküzdeni, továbbá: az ipari tevékenység valószínűleg csak lassan javul.
