Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,2 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán gazdasági minisztérium nem végleges adatai alapján.
A gazdaság teljesítményének zsugorodását az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett visszaesés, továbbá az export és az import esése okozta.
Nagyobb visszaesésre számítottak
Az ukrán kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült. Ezt az adatot annak a hatására korrigálták kedden, hogy a negyedik negyedévi GDP-visszaesés a vártnál kisebb, éves szinten 31,4 százalék volt.
A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban becsült 3,2 százalékról.
Nemrég azonban jó hír érkezett az ukrán gazdaság számára, ugyanis egy fontos kereskedelmi megállapodás meghosszabbítása mellett döntött az orosz külügyminisztérium, ami érinti az ukrán gabonaexportot.
A bevétel mértékét illetően a ranglistát a PrivatBank, az Ukrszibbank és a Raiffeisen Bank vezeti – közölte az ukrán Nemzeti Bank.
Az ukrán bankok nyeresége 2022-ben 24,7 milliárd hrivnya volt, ami 3,1-szer kevesebb, mint 2021-ben, számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata. többek között decemberben a bankok nyeresége 5,3 milliárd hrivnya volt, ami 40,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban (8,9 milliárd hrivnya). A decemberi bevételek 11%-kal, a kiadások 9,9%-kal nőttek.
Ugyanakkor a 2022-es év bevételei 30,5%-kal nőttek a tavalyi évhez képest – az összeg 357,488 milliárd hrivnya. Ugyanakkor a jutalékból befolyt összeg 8,2%-kal, 85,568 milliárd hrivnyára csökkent.
Az átértékelésből és az adásvételi műveletekből származó eredmény pozitív volt, 43,525 milliárd hrivnya, míg az előző év azonos időszakában negatív volt a mutató, az összeg csupán 77 millió hrivnya volt.
Ugyanakkor a bankrendszer 2022. évi kiadásai 1,7-szeresére nőttek 2021-es mutatóhoz képest – 332,673 milliárd hrivnyára, beleértve a tartalékba való levonásokat. Ugyanakkor a jutalékkal kapcsolatos kiadások 0,7%-kal, 35,421 milliárd hrivnyára nőttek.
Az állami tulajdonú PrivatBank 30,2 milliárd hrivnya nyereséget mutatott. Őt a külföldi bankcsoportok bankjai – az Ukrszibbank (3,5 milliárd), a Raiffeisen Bank (2,8 milliárd) és a Citibank (2,4 milliárd) követik a listán.
A jegybank adatai szerint 67 bankból 46 45,560 milliárd hrivnya nyereséget termelt, 21 bank pedig 20,844 milliárd hrivnya veszteséget mutatott fel.
A Sense Bank (korábban Alfa-bank) mutatta a legnagyobb veszteséget – 6,9 milliárd UAH. A következő az állami tulajdonú Ukreximbank (6,8 milliárd hrivnya) és az Ukrgasbank (2,7 milliárd hrivnya).
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint januárban 1,3 millió tonnával visszaesett Ukrajna gabonaexportja az előző hónaphoz képest.
A Kyiv Independent szerint összesen 5,5 millió tonnát exportáltak. A csökkenés azzal magyarázható, hogy tengeri úton csökkent a szállítás volumene, mivel az oroszok nem engedték át az összes hajójukat.
Oroszország és Ukrajna tavaly augusztusban kötött megállapodást az export kérdésében, azóta összesen 39,2 millió tonna gabonát exportáltak Ukrajnából.
Harmadik hónapja csökkent az orosz szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe (bmi) decemberben. Az S&P Global gazdaságkutató intézet pénteken ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltatási szektor üzleti aktivitása decemberben 45,9 pontra süllyedt a novemberi 48,3 pontról.
Az S&P Global index 50 pont alatti értéke az üzleti aktivitás csökkenését, az 50 feletti pedig növekedését jelzi. A decemberi mutató azt jelzi, hogy múlt hónapban gyorsult a visszaesés novemberhez képest.
A gazdaságkutató szerint a szolgáltatási ágazat decemberi termelés-visszaesésének fő okozója az új megrendelések – május óta legnagyobb mértékű – csökkenése volt, amit a gazdasági bizonytalanság és az ügyfelek alacsony vásárlóereje váltott ki az inflációs nyomás mellett. Az új megrendelések általános visszaeséséhez az MTI szerint hozzájárult az is, hogy a külföldi ügyfelek kereslete már a tizedik egymást követő hónapban zsugorodott decemberben.
Decemberben markánsan megfordult az orosz szolgáltatók hangulata, és újraéledt a borúlátás a következő 12 hónap termelési kilátásaival kapcsolatban a magasabb árszintek, valamint a gazdasági bizonytalanság hatására.
A felmérés szerint a munkaerő immár ötödik hónapja csökkent decemberben az alacsonyabb kereslet és a visszaeső új megrendelések miatt. A szolgáltatóipari és a csütörtökön ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett decemberi kompozit-bmi 48 pontra csökkent a novemberi 50 pontról.
Görögországban harminc százalékkal kellett csökkenteni a gyapottermelést. Az uniós országokat sújtó energiaválság, valamint a növekvő infláció miatt az emberek egyre kevesebbet költenek ruhára, így jelentősen visszaesett a textiltermékek iránti kereslet. Görögország a legnagyobb gyapottermelő az Európai Unióban – derült ki az M1 Híradójából.
Az egyik közép-görögországi gyapottisztító és fonó üzemben 1970 óta állítanak elő textilgyártáshoz szükséges alapanyagokat. A mediterrán ország gyapottermő vidékének központjából a megtermelt mennyiség mintegy 80 százalékát észak-európai textilgyártókhoz exportálják. A gyár vezetője az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy Németországból, Hollandiából és Svédországból is visszaesett a megrendelés, az ottani gyárak nem rendelnek annyit, mint korábban.
„A folyamatosan növekvő energiaárak mellett még az is kérdésessé válhat, hogy egyáltalán működtetni tudják-e az üzemeiket” – magyarázta a gyár vezérigazgatója.
Az energiaválság és a térséget sújtó magas infláció miatt a fogyasztók leginkább csak a létfontosságú termékekre költenek. Így a kereslet drasztikus visszaesése miatt idén már 30 százalékkal kellett csökkenteni a termelést.
A magas energiaárak és a kiszámíthatatlan kereslet miatt a hosszú távú szerződések helyett már csak rövid távú megállapodásokat kötnek az ügyfeleikkel. Ez jelentős bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményez az üzem életében.
A vezérigazgató számításai szerint kérdésessé válhat a 150 alkalmazott sorsa is. Elképzelhető, hogy csökkenteniük kell a létszámot is, de az országot jelenleg is sújtó megélhetési válság miatt ezt egyelőre igyekeznek elkerülni.
Görögország a legnagyobb gyapottermelő az Európai Unióban. A görög kormány tavaly szeptember óta több mint 9 milliárd eurót költött energiatámogatásokra, hogy enyhítse a vállalkozások, a gazdák és a háztartások növekvő energiaköltségét. Emellett ígéretet tett arra is, hogy jövőre megemeli a nyugdíjakat, és növeli a minimálbért.
Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív forgatókönyv is elképzelhető.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábja 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: központi prognózisa elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít.
Ez az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak át, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át.
A Morgan Stanley e forgatókönyv-változata azzal számol, hogy az ukrán GDP-érték 2022-ben 39 százalékkal zuhan.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Ukrajna lisztexport mutatója a november 26-i adatok szerint 50,3 ezer tonna. A feldolgozott termékek szállítása 18,5 ezer tonnával, azaz 26,9%-kal alacsonyabb a tavalyinál, számolt be Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériuma.
Búzalisztből 27,2%-kal kevesebbet exportáltak, mint egy évvel ezelőtt. A gabonafélékből készült liszt exportja 20%-kal haladja meg a 2020-as adatokat.
Az ukrán gabonaexport eddig mintegy 23,3 százalékkal, 40,85 millió tonnára esett vissza ebben a gazdálkodási szezonban, amely 2020 júliusától 2021 júniusáig tart – mutatták a kijevi agrárminisztérium adatai.
Az export 15,6 millió tonna búzát, 20,4 millió tonna kukoricát és 4,14 millió tonna árpát tartalmaz. A kereskedők a teljes, 17,5 millió tonnás búzaexport-kvóta mintegy 89 százalékát használták fel a 2020/21-es teljes július-június szezonban.
A minisztérium és a kereskedők szerint a búzaexport valószínűleg nem éri el a teljes kvótát ebben a szezonban. Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik, a 2019/20-as szezonban mintegy 57 millió tonnát értékesített külföldi vevőknek. Az export 45,7 millió tonnára csökkenhet 2020/21-ben a kisebb termés miatt – közölte a kormány.
Ukrajna gabonakészlete május 1-jéig 9,5 millió tonna volt, ami 186 800 tonnával több, mint 2020 ugyanezen időpontjában – közölte az APK-Inform tanácsadó cég az Állami Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
A nagy és közepes mezőgazdasági vállalatok készleteiben 3,1 millió tonna búza volt. Az adatok nem tartalmazzák a több száz ukrán kisgazdaságban tárolt gabona mennyiségét.
Ukrajna 2020-as gabonatermése a rossz időjárás miatt mintegy 65 millió tonnára csökkent a 2019-es rekord 75 millió tonnáról.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
A 2020-as év folyamán az ukrán állampolgárok átlagosan 8%-ot vesztettek potenciális jólétükből. Ezért nagyrészt a Covid–19-es koronavírus-járvány okozta krízis a felelős. A hírt az Állami Statisztikai Szolgálat közölte.
A hivatal szerint Ukrajna nominális GDP-je 2020-ban 4194,1 milliárd hrivnyát tett ki. Ugyanakkor GDP tavaly 4% -kal csökkent.
A 2020-as év elején a Miniszteri Kabinet a gazdaság 3,3%-os növekedésére számított, azonban a márciusban bevezetett szigorú karanténintézkedések miatt a szakértők már megjósolták a GDP 4,8%-os csökkenését.
A legnagyobb GDP-csökkenés a második negyedévben volt megfigyelhető (11,2%). 2020 végén a gazdaság csökkenése szinte leállt.
A világjárvány miatt a brit gazdaság közel 10%-os visszaesést könyvelt el 2020-ban. Ekkora hanyatlást nem élt meg a brit gazdaság 1709 óta, számolt be a helyi sajtó az Egyesült Királyság állami statisztikai adataira hivatkozva.
Ha pontosak akarunk lenni, akkor Nagy-Britannia GDP-je 2020-ban 9,9%-kal csökkent, ami az elmúlt 300 év legjelentősebb gazdasági visszaesésévé vált – számolt be a The Independent, Nagy-Britannia Nemzeti Statisztikai Hivatala hivatalos adataira hivatkozva.
2020 utolsó negyedévében a brit gazdaság mégis csak növekedésnek indult, többek között a szolgáltató szektor 0,6%-kal, az ipar 1,8%-kal, az építőipar pedig 4,6%-kal nőtt, a GDP átlagnövekedése kétszer akkora lett, mint ahogyan azt előre jelezték.
Ellenben ez a kiugrás azonban nem volt képes kompenzálni az ország bruttó hazai termékének az első lockdownból eredő korábbi csökkenését. A sajtó kiemelte, a koronavírus járvány kétszer jobban sújtotta az Egyesült Királyságot, mint a 2008–2009-es pénzügyi világválság, mivel akkortájt az ország GDP-je csak 4,1%-kal csökkent.
A helyzetet kommentálva a Nemzeti Statisztikai Hivatal helyettes vezetője kijelentette: „A korlátozások enyhítésének eredményeként az Egyesült Királyság számos régiójában, decemberben a gazdasági ágazatok kezdték visszanyerni pozíciójukat, többek között növekedést regisztráltak szálloda-bizniszben, az autókereskedésben és a fodrászatban. A GDP növekedését elősegítette a tesztelések gyakorisága és azon személyek nyomon követése is, akik érintkeztek a fertőzöttekkel. Az év végi eredmények alapján a GDP csaknem 10%-kal csökkent, ami az előző időszak erőteljes zuhanása után több mint kétszeresére nőtt.”
Szintén a The Independent adatai szerint, a múlt évi gazdasági csökkenés a GDP történetének legrosszabbja lett. Nagy-Britannia bruttó hazai termékének utolsó hasonló csökkenését 1921-ben regisztrálták, amikor az ország az első világháború következményeitől szenvedett – akkor a GDP-nek, becslések szerint 9,7%-kal kellett volna csökkennie, ezt azonban ma nem lehet biztosan állítani, mivel abban az időben még nem gyűjtötték be a ma használatban lévő összes adatot.
Ha figyelembe vesszük a mai napon rendelkezésre álló összes statisztikai adatot, akkor a brit gazdaság ilyen mértékű visszaesése az 1709-es rendellenesen hideg telet követően volt, amely akkoriban elpusztította Európa termésének nagyobb részét.
