Az IMF delegációja november elején érkezik Bukarestbe, a napirendek élén pedig nagy valószínűséggel Románia bővülő költségvetési hiánya lesz. Az IMF előrejelzése szerint a következő években Románia költségvetési hiánya a GDP 6 százaléka körül marad.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette missziója november 5. és 8. között Bukarestbe látogat Románia gazdasági helyzetének rendszeres áttekintése céljából – jelentette be Geoff Gottlieb, az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai vezető regionális képviselője. A napirend élén nagy valószínűséggel Románia bővülő költségvetési hiánya lesz, amely az IMF előrejelzése szerint a következő években a GDP 6 százaléka körül alakul.
Románia költségvetési hiánya 2024-ben elérheti a GDP 7,9 százalékát, miután az év első kilenc hónapjában meghaladta az 5,4 százalékot. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy további intézkedésekre lesz szükség a deficit fenntartható szintre való visszaállításához.
A delegáció áttekinti Románia közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi fejleményeit, és frissíti az ország makrogazdasági kilátásait – számolt be róla a Bloomberg. A 2024-es büdzsé tervezésekor a bukaresti kormány 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolt, amit a szeptemberi költségvetés-kiigazítás alkalmával 6,9 százalékra módosított. A kilenchavi adat ismeretében a 6,9 százalék is teljesen illuzórikusnak tűnik, az éves deficit minden bizonnyal 8 százalék körül alakul majd.
A legfrissebb világgazdasági kitekintésben az IMF az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította Románia 2024-es növekedési előrejelzését, 2025-re pedig 3,3 százalékra gyorsul. Az IMF felülvizsgálta a román folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó becsléseit is 2024-ben a GDP 7,5 százalékára emelkedik, 2025-ben pedig csak kis mértékben javul 7 százalékra.
Román választások az IMF-vizsgálat árnyékában
Alig egy hónap múlva parlamenti és elnökválasztást rendeznek Romániában, a jelöltek pedig széles pályán mozognak, de nincs egyértelmű esélyes. Vannak persze hagyományosan nagy szereplők, így a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális-nacionalista PNL egyaránt küzd a választók bizalmáért. Ugyanakkor a közvélemény klientúraépítéssel és korrupcióval vádolja a nagy romániai politikai erőket.
A kampányban az Ukrajna közelsége miatti biztonsági kérdések kevésbé kerültek középpontba, és nem sok szó esett a rossz állapotban lévő költségvetésről sem, ugyanakkor a nacionalista retorika meghatározó elemmé vált.
A nacionalista retorikával nagy sikert lehet elérni: a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) 2020-ban tört be a köztudatba, amikor a Moldovával való egyesülés szorgalmazták. Ma az AUR alapítója, George Simion, az egykori radikális aktivista, 20 százalékos támogatottságot élvez az elnökválasztási versenyben.
A Raiffeisen annak a kevés banknak az egyike, amelyik nem vonult ki Oroszországból az Ukrajna elleni háború kezdete óta. Az USA szankciókért felelős hatósága most azt akarja, hogy a bank mutassa be az Oroszországgal kapcsolatos üzleti tevékenységét. A pénzintézet szabályzattal rendelkezik a szankciók betartásának biztosítására.
Az Egyesült Államok szankciókért felelős hatósága arra kérte a Raiffeisen Bank Internationalt (RBI), hogy adjon tájékoztatást az Oroszországgal kapcsolatos üzleti tevékenységéről – közölte az osztrák bankcsoport pénteken a Reuters hírügynökséggel.
A bankot januárban kereste meg az amerikai pénzügyminisztérium szankciók végrehajtásáért felelős hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) azzal, hogy tisztázza az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos közelmúltbeli pénzforgalmi ügyleteit és az azokhoz kapcsolódó tevékenységét.
A Reuters szerint az orosz pénzügyi rendszerhez erős szálakkal kötődő bank igen fontos a nyugati szankciók sorával sújtott orosz gazdaság számára. Erre utal, hogy az RBI egyike annak a két külföldi pénzintézetnek, amely szerepel az orosz jegybank 13 „rendszerszinten kiemelt jelentőségű hitelintézetet” tartalmazó listáján.
A bank közölte, teljes mértékben együttműködik az OFAC-vel, valamint úgy tudja, hogy a hatóság érdeklődését nem egyetlen konkrét ügylet vagy tranzakció keltette fel.
Hozzáfűzték, hogy a pénzintézet szabályzattal rendelkezik a szankciók betartásának biztosítására.
Sok külföldi bankkal ellentétben a Raifeissen – és néhány további európai bank – nem vonult ki Oroszországból az Ukrajna elleni háború kezdete óta.
A bankcsoport tavaly mintegy 3,8 milliárd eurós nettó nyereséget könyvelhetett el, ami nagyrészt az oroszországi üzletág kétmilliárd eurót meghaladó nyereségének köszönhető. Eközben orosz ügyfelek több mint 20 milliárd eurót helyeztek el a banknál.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálatot indított Elon Muskkal szemben a Twitter felvásárlása ügyében, mert a SEC szerint Musk az üzletkötés többhetes folyamata során késve nyújtott be egy fontos dokumentumot – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ).
A mérsékelt jobboldali üzleti-politikai napilap online tudósítása szerint a SEC szabályozása előírja a részvényeseknek, hogy hozzák nyilvánosságra, ha 5 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadra tesznek szert egy gazdasági társaságban.
A WSJ információi szerint Elon Musk ennek eleget is tett, de csak 2022. április 4-én – tíz nappal azután, hogy elérte a kérdéses tulajdonhányadi arányt.
A fenti szabályozás célja, hogy lehetővé tegye a többi részvényes számára, hogy előre tájékoztassák őket, ha az adott vállalatot felvásárlási ajánlattal keresték meg.
A Wall Street Journal úgy véli, a 10 napos késedelem lehetővé tette, hogy Elon Musk további részvénycsomagot vásároljon a mikroblogot üzemeltető vállalatban anélkül, hogy erre figyelmeztette volna a Twitter többi részvényesét.
Az amerikai üzletember és befektető április 4-i nyilatkozata felfedte, hogy már március 14-én meghaladta az 5 százalékot a közösségi médiumban megszerzett tulajdoni hányada, vagyis ezt már március 24-én közzé kellett volna tennie.
A Tesla alapítója és vezetője ezt elmulasztotta, és az ezt követő részvényvásárlásai eredményeképpen 9,2 százalékos tulajdonrészt szerzett a Twitterben. Ezt csak április 4-én jelentett be hivatalosan.
Az 5 százalék és a 9,2 százalék közötti különbséget jelentő 4,2 százalékos tulajdonrész-különbözetet 38,20 és 40,31 dollár közötti részvényenkénti áron vásárolta meg, amely vélhetően jóval alacsonyabb volt, mint akkor lett volna, ha már március 24-én nyilvánosan bejelenti az 5 százalékos tulajdoni hányad megszerzését.
Tekintettel arra, hogy a Twitter-részvények tőzsdei ára 49,97 dollárra ugrott aznap, amikor Elon Musk végül nyilvánosságra hozta megvásárlásukat, az amerikai mágnás a késedelmes bejelentéssel vélhetően közel 145 millió dollárt takarított meg – mutatott rá Daniel Taylor, a Pennsylvaniai Egyetem számvitel professzora.
Az értékpapír- és tőzsdei jogi szakértők már április 4-én felhívták a figyelmet, hogy Elon Musk fenti lépése újabb jogi vizsgálatot eredményezhet a SEC részéről.
Nem ez az első eset ugyanis, hogy a dél-afrikai születésű amerikai milliárdosnak – aki a Forbes magazin szerint jelenleg a világ leggazdagabb embere – meggyűlik a baja az amerikai tőzsdefelügyelettel. A SEC már 2018-ban is beperelte őt, mert állítólag félrevezette a Tesla részvényeseit azzal a mára már hírhedté vált Twitter-üzenetével, amelyben bejelentette: azt tervezi, hogy 420 dolláros részvényenkénti áron tőzsdére viszi a Tesla céget.
Elon Musk végül peren kívül megegyezett az ügyben, és azóta jogilag kötelezték, hogy minden egyes, a Tesla-céghez kapcsolódó Twitter-üzenetét, amelyet a személyes oldalán közzétesz, előzetesen véleményeztesse ügyvéddel.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Az Európai Unióban vizsgálják Oroszország befolyásának és finanszírozáshoz való hozzáférésének korlátozását a Nemzetközi Valutaalapnál az ukrajnai inváziót követően.
A most tárgyalt forgatókönyv tovább növelné az orosz gazdaságra és pénzügyi rendszerre nehezedő nyomást, és egyúttal fontos szimbolikus lépést is jelentene, amely elmélyítené Moszkva nemzetközi elszigeteltségét – írja bennfentes forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az egyik megfontolás alatt álló lehetőség, hogy Oroszországot teljesen kizárják, mondták a megkérdezett tisztviselők, bár néhányan megjegyezték, hogy ez nehéznek, ha nem lehetetlennek bizonyulna.
A tisztségviselők szerint a vizsgált egyéb lehetőségek között szerepel Oroszország szavazati jogának felfüggesztése, valamint az IMF különleges valutájához, a különleges lehívási jogokhoz való hozzáférésének blokkolása.
Az IMF nem reagált a hírügynökség kérdéseire.
Az IMF-korlátozások a szankciók újabb körének részét képezhetik, mivel az ukrajnai háború már a második hetébe lépett.
Oroszországot már eddig is sújtotta a központi banki eszközeinek befagyasztása, az EU, Kanada és az Egyesült Államok légteréből való kitiltás, több bankjának eltávolítása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, valamint szankciók egy sor orosz mágnással szemben.
Az Egyesült Államok és az EU most amiatt aggódik, hogy Moszkva, amelyet elvágtak 630 milliárd dolláros tartalékainak nagy részétől, hozzáférhet 17 milliárd dollárnyi IMF-tartalékhoz, amelyet tavaly kapott, amikor az IMF a COVID-19 járvány elleni küzdelemre növelte azokat.
Az SDR az IMF valutája, amely a dollár, az euró, a font sterling, a jen és a jüan kosarán alapul. A 17 milliárd dollárnyi SDR elköltéséhez Oroszországnak olyan országokat kellene találnia, amelyek hajlandóak lennének átváltani azokat az alapul szolgáló valutákra, ami valószínűtlennek tűnik.
Az ukrán állam meglepő módon 16 9220 kilométer hosszú földgázelosztó hálózatot veszített el azáltal, hogy az magántulajdonba ment át, a kormánynak ezért meg kell vizsgálnia a gázpiacon monopolhelyzetben lévő, Dmitro Firtas érdekeltségébe tartozó vállalatcsoport tevékenységét – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a testület Donbászra kihelyezett ülése után tartott sajtótájékoztatóján pénteken, adta hírül a Levij Bereg hírportál.
A jelentés szerint Danilov elmondta: „sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az utóbbi időben az állam furcsa módon 16 920 kilométer hosszú gázelosztó hálózatot veszített el, mert az magántulajdonba ment át.” Hozzátette: ma nem látunk okot arra, hogy ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és ne derítsük ki, ez hogyan történt meg.
Az RNBO-titkár megjegyezte, hogy a földgázelosztási piaci szegmenset egy vállalatcsoport monopolizálta, amelynek a tulajdonosa Dmitro Firtas üzletember. Ebből kifolyólag az RNBO utasította a kormányt, hogy világítsa át a vállalatcsoport tevékenységét – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy egy társaság tulajdonában van a megyei gázszolgáltató vállalatok 70 %-a. És ez – folytatta – elsősorban Firtast érinti, aki ellen személyi szankciókat léptetett életbe az RNBO, ezért kell a kormánynak vizsgálódnia, hogy a dolgok összhangba kerüljenek a törvénnyel. „És a legfontosabb: nem fogjuk megengedni, hogy bárki zsaroljon bennünket mint államot és a számlákkal csaljon” – hangsúlyozta Olekszij Danilov.
Egy brit parlamenti vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy „egyértelmű bizonyítékok kerültek napvilágra” a Huawei kínai távközlési óriáscég és a Kínai Kommunista Párt (KKP) közti összejátszásról.
Ennek nyomán a parlamenti képviselők felszólították a kormányt, hogy az eredetileg kitűzött határidő előtt tegyék ki a vállalatot a brit ötödik generációs (5G) mobiltávközlési hálózatok létesítéséből. A BBC brit közszolgálati csatorna szerint a Huawei válaszában ez áll: a jelentés nem hiteles, valamint inkább véleményeken, semmint tényeken alapszik.
Noha a kínai társaság nagy-britanniai lehetőségei meglehetősen beszűkültek az utóbbi évben, Európa más országaiban további erőfeszítéseket tesz 5G-technológiája beépítésére a távközlési infrastruktúrába, ha már dollármilliárdokat fektetett a fejlesztésbe.
– Biztosak vagyunk benne, hogy az emberek átlátnak az összejátszásról szóló vádaskodásokon, s megértik, mit tett le az asztalra a Huawei Nagy-Britanniában az elmúlt húsz esztendőben – mondta a cég szóvivője.
A brit képviselőház a vállalat és a KKP közti kapcsolatot többek között tudósok, kibervédelmi szakértők és távközlési ipari bennfentesek tanúvallomásaira alapozza, akik közül már többen egyébként is ferde szemmel nézik a kínai társaság európai tevékenységét. Egy kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó vállalkozó például elmondta: a kínai kormány az utóbbi három évben 75 milliárd dollárral finanszírozta a Huawei növekedését, s ennek jóvoltából a cég nevetségesen alacsony áron értékesíthette a termékeit. Egy, a kínai cégeken belüli anomáliákat vizsgáló kutató szerint pedig a Huawei egy sor hírszerzési és biztonsági, valamint szellemi jogi termékek eltulajdonítására irányuló tevékenységben vett részt, holott ezt többször is nyilvánosan tagadta. A szakértő szerint mindezt a vállalat kissé bonyolult tulajdonosi szerkezete (munkavállalói részvények egy szakszervezeten keresztül) és a támogatások forrása is bizonyítja.
A brit képviselőházi jelentés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ugyan nem kell bedőlni a rosszindulatú Kína-ellenes hisztériának, mindazonáltal eszközölni kell néhány üzletpolitikai változtatást. A jelenlegi álláspont szerint a mobilhálózat-üzemeltetőknek januártól már nem szabad 5G-technológiát vásárolniuk a Huaweitől, a már installáltakat pedig 2027-ig ki kell cserélni. Az illetékes bizottság azonban felgyorsítaná az eseményeket: 2025-re kellene kirakni a Huawei szűrét, ha a kapcsolatok tovább romlanak Kínával, illetve ha az Egyesült Államok nyomásgyakorlása ezt szükségessé teszi.
A nemrég egyezséggel lezárt vizsgálat után újabbat indított a német kartellellenes hatóság az Amazonnal kapcsolatban – számot be a Reuters hírügynökség a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapban megjelentekről.
„Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy az Amazon befolyásolja-e és, ha igen hogyan a kereskedők árainak meghatározását a német piacon” – mondta Andreas Mundt, a Szövetségi Kartellellenes Hivatal elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapnak. Németország az amerikai Amazon második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után.
A koronavírus-járvány első néhány hónapjában, amikor sok üzletet bezártak és a vásárlók tömegesen áttértek az internetre olyan panaszok merültek fel az Amazonnal kapcsolatban miszerint az blokkolt egyes kereskedőket, mert állítólag túl magas árakat szabtak meg termékeikre.
„Az Amazon nem lehet az árak ellenőrzője” – mondta Andreas Mundt. A versenyhatóság elnöke szerint az Amazon válaszolt az információkat kérő megkeresésükre, és ezeket az állításokat éppen értékelik az iroda munkatársai.
Az német lap kereste, de még nem tudta megszólaltatni az Amazont az ügyben. A társasággal szemben már korábban is folyt egy vizsgálat, annak tárgya az volt, hogy 2013-ig az Amazon megakadályozta a kereskedőket, hogy termékeiket más online oldalakon keresztül is kínálják, esetleg alacsonyabb áron is, mint a piacon.
A németországi kartellellenes hatóság vizsgálata arra kényszerítette a társaságot, hogy ezt a gyakorlatát feladja. Az Amazon ugyanis megállapodást kötött a német hatósággal és átírta szolgáltatási feltételeit.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
