Miért lett Ukrajna a legszegényebb szovjet utódállam? – szakértői vélemény

A Szovjetunió szétesésekor az ukrán és a nyugati közgazdászok egyetértettek abban, hogy a független Ukrajna a gazdasági fejlettség szintjét tekintve jelentősen meg fogja előzni az összes többi szovjet tagállamot, csakhogy a szakértők figyelme elkerülte: az ukránok többsége hagyományos paraszti kultúrában él – írta Andrij Holovacsov ismert ukrán közgazdász szakértő hétfőn Facebook-oldalán, amit a zik.ua hírportál is idézett.

Holovacsov szerint a három évtizeddel ezelőtti optimizmus arra vezethető vissza, hogy Ukrajna a legjobb feketeföldekkel rendelkezik, nagyon kedvező a földrajzi fekvése mind a kelet-nyugati, mind az észak-déli tranzitútvonalakat tekintve, képzett a lakossága, sok tengeri és folyami kikötője van, kitűnő infrastruktúrát örökölt a Szovjetuniótól, kedvező az ország területének és népességszámának a nagysága, fejlett az energetikája, hadiipara, tudománya, sok a hasznos ásványi kincse. Egyetlen más szovjet utódállamnak sem voltak hasonlóan jó gazdaságilag meghatározó tényezői, és ebből kiindulva a szakértők arra számítottak, hogy Ukrajna fokozatosan messze maga mögött hagyja volt társait. A Szovjetunió felbomlásának pillanatában az ukránok életszínvonala magasabb volt, mint a fehéroroszoké, sőt még a lengyelekénél is, ezért fölöttébb optimistán és elbizakodottan vágtak neki a bőséggel kecsegtető jövőnek.

Azonban Ukrajna – mutatott rá a szakértő – 30 év múlva a jósoltakkal homlokegyenest ellenkező eredményt ért el, az utolsó helyet foglalva el a volt tagköztársaságok között, 2,5-szer alulmúlva Fehéroroszország, 3,5-szer Oroszország és 6,5-szer Lengyelország teljesítményét, ráadásul az ukránok életszínvonala a legalacsonyabb Európában, ami már egyenesen szégyenteljes, az életminőség az országban egyenesen nyomasztó: szétesett az egészségügyi rendszer, leépült az infrastruktúra, özönvíz előttivé vált a gazdaság jellege. Megsemmisült az ipari ágazatok többsége, meghalt a tudomány, nincs miből fedezni a költségvetési tartozásokat, 6–7 millió ukrán külföldön keresett magának munkát. A helyzet katasztrofális és valószínűleg visszafordíthatatlan – írja a szakértő.

Holovacsov szerint Ukrajna hanyatlásának oka elsősorban társadalmi tőkéjének a volt társköztársaságokénál alacsonyabb színvonalában keresendő. A prognóziskészítő közgazdászok nem vették figyelembe, hogy a Szovjetunió szétesésének pillanatában az ukránok zöme valójában hagyományos paraszti kultúrában élt, amire a következők jellemzők: a közösségek zártsága, a honfitársakkal és külföldiekkel szembeni bizalom hiánya, lopási hajlam, közösségi felelőtlenség, félelem a kockázattól és újítástól, ódzkodás a tanulástól, bizalmatlanság az állam iránt, a törvények semmibe vétele, a tulajdonjog és magántulajdon tiszteletben tartásának hiánya, hit a mítoszokban és vallási hagyományokban.

A szakértő úgy vélte, az ukrán vezető elit a társadalommal együtt tanyasi paraszt mentalitású, rendkívül felelőtlen, nem volt és jelenleg sincs stratégiai víziója, és bennragadt a nevetségességig totális lopásban. Ukrajna sikertelenségének másik fontos tényezője, amire nem figyeltek a külföldi közgazdászok, az ország kelet-nyugati etnikai megosztottsága, ami folyton „lázas állapotban” tartja az országot és elriasztja a befektetőket. A nemzetiségi ellentétek tették lehetetlenné a gazdasági kérdésekre történő összpontosítást, ez a szegénység, nincstelenség, a háború, a területvesztés elsődleges oka, ami nemhogy csillapodna, hanem jelenleg még fokozódik is – adott hangot pesszimizmusának Andrij Holovacsov.

(vb/Facebook.com/zik.ua)