Katar legkorábban 2024-ben szállíthat gázt Németországnak

Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk, Katar külügyminisztere a Handelsblatt nevű német üzleti lapnak adott interjúban elmondta: az egyesült államokbeli Golden Pass LNG-terminálon keresztül hajókkal legkorábban 2024-től szállítanának cseppfolyós földgázt Németországnak. Ezzel egy időben az emír közölte: közvetenül Katarból legkorábban 2026-ban vagy 2027-ben indulhat meg a földgáz szállítása Európába.

A katari külügyminiszter, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk megerősítette, hogy a Texas állambeli Golden Pass LNG-terminálról legkorábban két éven belül elindulhatnak a gázszállítások Németországba. A Golden Pass terminált, amely katari állami tulajdonú QatarEnergy 70 százalékos tulajdonában van, a tervek szerint 2024-re befejezik; több mint 15 millió tonnás évenkénti exportkapacitásával a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz.

Németország hosszú halogatás után, az orosz-ukrán háború kitörését követően döntött úgy, hogy csaknem 3 milliárd euróból négy tengeri terminált lízingel az importált LNG visszagázosítására, melyek közül egy a várakozások szerint már idén év végére elkészülhet, valamint nagyszabású LNG-terminál fejlesztésbe kezd az északi-tengeri Wilhelmshavenben és Brunsbüttelben. Az ide építendő visszagázosítókat évi 10-14 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezték, és a következő télre munkába állhatnak, közvetlenül a német gázhálózatba pumpálva a gázt. A Wilhelmshavenben és Brunsbüttelben tervezett fejlesztések utolsó stádiuma azonban legkorábban 2025-ben, illetve 2027-ben készül el.

Olaf Scholz német kancellár pénteken, a katari emírrel közös berlini sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Németország új földgázellátási stratégiája révén hamarosan „megfelelő mennyiségben” tud cseppfolyósított gázt (LNG) fogadni, a fejlesztéseket pedig úgy hajtja végre, hogy a tervezett németországi terminálokra érkező szállítmányokhoz azok az európai országok is hozzáférhessenek, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.

Tamím bin Hamad Ál Száni hangsúlyozta, hogy országa igen figyelemre méltónak tartja az európai piacot. A katari uralkodó hangsúlyozta: országa „mindent megtesz” azért, hogy segítse Európa energiabiztonságának erősítését. Leszögezte azonban, hogy a Németországba irányuló közvetlen katari földgázszállítás legkorábban 2026-ban vagy 2027-ben indulhat meg. A világ egyik legnagyobb földgáz exportőrének számító Katar ekkorra tervezi a jelenlegi, évi 77 millió tonnás földgáz-kitermelési kapacitását évi 126 millió tonnára növelni, a North Dome gázmező elindításával.

A katari uralkodó kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy vállalják-e bármilyen konkrét mennyiség leszállítását, arra hivatkozva, hogy ez a szakértőkre tartozó technikai részletkérdés.

Európa legnagyobb gazdaságában az ukrajnai háború előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásban. Ezt a kormány legutóbbi adatai szerint sikerült 35 százalékra csökkenteni. A berlini vezetés az Ukrajna elleni háború miatt az orosz import teljes kiváltására törekszik, és mindenekelőtt a világ legnagyobb földgázkitermelői és vezető LNG-exportőrei közé tartozó Katart igyekszik megnyerni új partnernek.

Robert Habeck gazdasági miniszter márciusban Dohában bejelentette, hogy Németország hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Katarral, és ez nagyban hozzájárul majd az Oroszországtól független németországi energiaellátás kiépítéséhez. Ezt a megállapodást azonban március óta még nem sikerült tető alá hozni. A német sajtóban megjelent elemzések, jelentések alapján három ügy körül vannak még viták.

Az egyik az, hogy Katar húsz évre szóló szállítási szerződést kötne, Berlin pedig nem kötelezné el magát ennyire hosszú időre. Sajtóértesülések szerint ebben a kérdésben van előrelépés: Katar már nem ragaszkodik mindenképp a két évtizedes futamidőhöz.

A második számú ügy, hogy Katar igyekszik elérni: a németországi terminálokra érkező jövőbeli szállítmányait ne továbbíthassák más európai országokba, hanem az összes gázt Németországban használják fel. Olaf Scholz azon kijelentése, miszerint a németországi terminálok más országok ellátását is segítik majd, azt jelezheti, hogy ebben az ügyben is van haladás.

A harmadik vita a földgáz áráról szól. Katar a kőolaj világpiaci árához kötné a németországi értékesítésre szánt földgáz árát, Berlin viszont az európai földgázpiaci árakhoz. Ezzel kapcsolatban a német sajtó szerint egyelőre csak az biztos, hogy a katari gáz mindenképpen drágább lesz, mint az orosz.

Tamím bin Hamad Ál Száni berlini látogatásának egyetlen konkrét eredménye egy szándéknyilatkozat, amelyet Robert Habeckkel írtak alá. A katari uralkodó és a német gazdasági miniszter által jegyzett dokumentumban a többi között az áll, hogy a tervezett energetikai partnerség „a már elindult sikeres párbeszédre épül, és a tervek szerint kölcsönösen előnyös lesz mind az LNG-kereskedelem kiépítése, mind a két ország éghajlatvédelmi céljainak megvalósítása szempontjából”.

Forrás: vg.hu