Az Európai Parlament jóváhagyta a gáz és az atomenergia felvételét a „zöld” technológiák listájára az EU-ban

Az Európai Parlament július 6-án jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát a gáz és az atomenergia felvételét a „zöld” technológiák listájára. Ily módon az azokat támogató beruházások bizonyos feltételek mellett összhangban lesznek „az EU fenntartható fejlődésének koncepciójával” és a „zöld” átalakulással kapcsolatos feladatokkal.

Mint ismeretes, heves vitákat vált ki az EU-ban a gáz és az atomenergia bevezetése az európai nomenklatúrába, amelyet magánbefektetőknek szántak, és ezt a kezdeményezést az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia. Az ülésen az Európai Bizottság ezen kezdeményezését 328 szavazattöbbséggel (a 639-ből) elfogadták. 278 képviselő nemmel szavazott, 33-an pedig tartózkodtak.

Idén januárban az Európai Bizottság, a környezetre gyakorolt ​​hatás szempontjából „fenntarthatónak” nevezhető gazdasági tevékenységtípusok nomenklatúráját terjesztette be. Ezt a besorolást magánbefektetőknek szánják, melynek célja: befektetések vonzása az ágazatba, amelyek a szén-dioxid-semlegességet biztosítanák az Európai Unió számára.

A „zöld” nomenklatúra magába foglalja a megújuló energiafajtákat (nap-, szél- és vízenergetika), viszont az Európai Bizottság bizonyos feltételek mellett az átmeneti időszakra a gáz és az atomenergia besorolását is javasolta, hogy támogassák a befektetéseket, aminek révén felgyorsulhatna a legszennyezőbb üzemanyagok – a szén és az olaj – alkalmazásának kizárása.

A környezetvédelmi szervezetek már akkor ellenezték az Európai Bizottság kezdeményezéseit, az Európai Parlamentben a „zöldek” és szocialisták sem voltak hajlandóak támogatni. Ezzel szemben igennel szavaztak a konzervatív és liberális képviselők.

A tegnapi döntést figyelembe véve az új nomenklatúrát megvitatja az Európai Tanács, a 27 tagú közösségből minimum 20 ország vétója blokkolhatja a határozatot. A legtöbb szakértő, valamint az EU vezető sajtóorgánumai szerint azonban egy ilyen helyzet kialakulása nem valószínű, ezért már 2023-tól a gáz és az atomenergia hivatalosan is részben „zöld” energiaformának fog számítani az Európai Unióban.

Franciaország, az EU egyik vezető gazdasági országa, aktívan szorgalmazza az atomenergia környezetbarátként való elismerését, mivel energia egyensúlyának 70%-át az atomerőművek adják. Lengyelország és Bulgária is ragaszkodik ahhoz, hogy a földgázt a „kisebb rossznak” tekintsék a széntüzelésű áramtermeléshez képest.

Dánia és Izland viszont úgy véli, hogy a gáz és az atomenergia „zöld” energiaformaként való elismerése aláássa az EU a szénsemlegesség elérésére irányuló erőfeszítéseit. 8 ország, többek között Németország, Ausztria és Luxemburg rámutatott arra, az atomerőművek fejlesztésével aktuálissá válik a radioaktív hulladék tárolásának kérdése.

Az Európai Bizottság az ökológiai energiafajtákról szóló kezdeményezését az Oroszországgal kapcsolatos problémák miatt is kritizálták. A beruházások gáziparba való bevonását veszélyesnek nevezték, mondván, fennáll annak a veszélye, hogy megnő az orosz gáz importja, és egyre nagyobb lesz az EU már amúgy is meglévő függősége az Oroszországi Föderációtól.

Az atomenergetika bevezetése az EU nomenklatúrájába egyszerűsíti újabb atomerőművek építésére vagy a meglévők korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Ez előnyös lehet Oroszországnak, valamint számos EU-s országnak: Bulgáriában, Csehországban vagy Szlovákiában még mindig működnek a szovjet típusú atomerőművek, ezen országok egy része továbbra is igénybe veszi a Roszatom szolgáltatásait.

NEWSMAKER