Drámai változás vár a munkavállalókra világszerte

Különböző módon kezelik a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot a világ országai, ám az közös jellemző, hogy mindenhol a munkanélküliség gyors megugrásától tartanak – írja a Magyar Nemzet.

Drámai változáson ment keresztül néhány nap leforgása alatt a koronavírus-járvány által érintett országok munkaerőpiaca. A legsúlyosabb károkat szenvedő ágazatokban szinte mindenhol megkezdődtek a tömeges elbocsátások. A világjárvány pontos lezajlásának idejét, így a várható gazdasági visszaesés mértékét sem lehet ma még megbecsülni. Ugyanakkor abban minden előrejelzés egyetért, hogy idővel a gazdaság minden területét érinti a krízis, a foglalkoztatók pedig egy idő után rákényszerülnek az elbocsátásokra.

Finnországban ideiglenes járulékcsökkentésről döntött a kormány. A finn szociális partnerek a napokban állapodtak meg a munkaerőpiacot támogató, átmeneti időre szóló intézkedésekről. Ezek között szerepel egyebek mellett, hogy csökkentik a munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulékot, tizennégy napról öt napra rövidítik a leépítési tárgyalások időtartamát és felgyorsítják a munkanélküli-segélyek kifizetésének elindítását.

Az Egyesült Államokban szintén ezen a héten terjesztették be a republikánusok azt az ezermilliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot, amelynek része a munkavállalók megsegítése is. A távirati iroda közlése szerint egy hét alatt hetvenezer ember veszítette el állását a koronavírus-világjárvány miatt. A terv elsősorban a kisvállalkozások és a munkavállalók megsegítését célozza, részeként a felnőtt amerikai állampolgárok többsége egyszeri csekket kapna napi gondjai enyhítésére 1200 dollár értékben, gyermekenként pedig további ötszáz dollár járna. A vállalkozásokat a munkabérek után fizetendő és a társasági adók befizetésének halasztásával támogatnák.

Egyelőre az alacsonyabb keresetű munkavállalók érzik a leginkább a kirobbanó válság hatásait – mutatott rá az Eurofound. Elemzésükben kiemelték: a szállításban és a kereskedelemben kell leghamarabb elbocsátásokra számítaniuk az alacsonyabb képzettségűeknek, míg az egészségügyi szolgáltatások területén keresletnövekedés várható a legtöbb fertőzés sújtotta országban. A munkaadók sem örülhetnek: a járvány miatt sok alkalmazott nemcsak a hatósági döntés miatt, de önként is elszigeteli magát, karanténba vonul, de az alapanyaghiány is gondokat okoz. A vállalkozások eltérően reagálnak a járványhelyzetre. Amilyen munkakörben csak lehet, szinte az összes járvány sújtotta országban az otthoni munkavégzés elrendelése volt az első lépés.

Az Uber utazásmegosztó szolgáltató zárolja azoknak a sofőröknek a számláját, akik betegen dolgoznak, ugyanakkor nem függesztik fel a státusukat. A sofőrök viszont sokszor nem akarják felvenni a turistákat, tartva a vírustól. Az Egyesült Királyságban a legnagyobb cégek eltérően reagálnak: van olyan vállalat, amely alapot különített el alacsonyabb pozíciókban dolgozó munkavállalóinak, illetve a szakszervezeti nyomásgyakorlás miatt sok helyen a betegszabadság vált rugalmasabban alkalmazhatóvá.

Európa számos országában a táppénzszabályok rendezését várják el a szakszervezetek. Ennek oka, hogy a legtöbb államban az alacsony kerese­tűek bizonyos ideig egyáltalán nem részesülnek ellátásban, vagy annak mértéke a megélhetést nem teszi lehetővé. Az Eurofound összegzése szerint ezért a szociális ellátásukkal kapcsolatos kérdések hamarosan fontos politikai témává válhatnak.

(Magyar Nemzet)